Népszabadság, 1968. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-13 / 241. szám

O­któber 6-án került sor a bélyegnap megren­dezésére, s ezzel egy időben nyílt meg a 41. országos bélyegkiállí­­tás. A Magyar Bélyeg­­gyűjtők Országos Szövetségének jelenleg negyedmillió tagja van, köztük nagyon sok fiatal. Remél­jük, hogy mind ők, mind pedig azok, akik csak ezután lesznek bé­lyeggyűjtők, érdeklődéssel fogad­ják a bélyeggyártás „műhelytit­kaival” való megismerkedést. A világ első bélyegét 1840-ben Angliában adták ki. Magyaror­szágon csak három évtizeddel ké­sőbb követték az angol példát, s kezdték el a bélyegek előállítását. A kezdetben megjelent bélyegek­nél elsősorban a posta hivatalos jellegét igyekeztek kidomborítani. Legtöbbjükön az államfő arcké­pe, az állam címere vagy a pos­takert volt látható, a posta nem­zetközi jelvénye. Lassanként rá­jöttek, hogy a bélyeg kiváló nép­szerűsítőeszköz, amely eljut a vi­lág minden tájára, így lehetőséget nyújt a kibocsátó állam műalko­tásainak, tájainak, népviseletének stb. megismertetésére. Ennek meg­felelően a bélyegek mind válto­zatosabbak és színesebbek lettek. A bélyegek szépségéből nem­csak a kibocsátó állam kulturált­ságára lehet következtetni, ha­nem nyomdaiparának fejlettségé­re is. A bélyeg ugyanis nyomda­ipari termék, mégpedig a legké­nyesebbek közül való. Ám hiába van felszerelve a nyomda kitűnő gépekkel, különlegesen finom pa­pírra is szükség van, rongyhulla­dékból előállított papírra, amely szép fehér színű, sima felületű és erős. A bélyegnek meghatározott for­galmi értéke van (ezért is neve­zik értékcikknek), tehát a papírt különleges jelzéssel — vízjellel — is el kell látni, hogy megnehezít­sék a hamisítást. A vízjel készí­tésének titkát csak akkor ismer­hetjük meg, ha a papírgyártás előző munkafolyamatait is nyo­mon követjük. Az apró kis szá­lacskákra tépett rongyot ragasz­tószerrel és más anyagokkal ös­­­szekeverve, pépszerű folyadékká alakítják. E folyékony anyag sű­rű szitaszerű lemezre kerül, majd hosszú szalag alakban halad to­vább. Útközben olyan henger fö­lött halad el, amelynek felületé­be a vízjel képe bele van vésve, így az ábra belenyomódik a fél­kemény papírpépbe. Ezek után melegített hengerpárok között ha­lad el a papírcsík, amelyek meg­szárítják, és egyúttal sima felüle­tűvé teszik. Világosság felé for­dítva, megláthatjuk azokat a he­lyeket, ahol a mintázatot készítő henger kissé összetömörítette a papíranyagot. A vízjel alakjának megfelelő részeken a papírréteg valamivel vékonyabbá, áttet­­szőbbé válik. Ha papírpénzeinket világos­ság felé fordítjuk, ugyancsak víz­jeleket fedezhetünk fel rajtuk. A bélyeg — mint mondottuk — meghatározott pénzértéket képvi­sel, érthető tehát, hogy egyforma gondossággal kell elkészíteni mindkettőt. Éppen ezért „szülőhe­lyük” is azonos: a Pénzjegy Nyomda. Hosszú és gondos előkészületek előzik meg a bélyegívek gyár­tását. Legelőször kiváló grafiku­sok, a bélyegtervezők kapják meg a feladatot, hogy kialakítsák egy­­egy sorozat képeit, azokat ízlésesen és tetszetősen „megkomponálják”. Sok vázlat és előzetes terv készül el addig, míg a bíráló bizottság elfogadja és megjelentetésre en­gedélyezi a bélyegképeket. A nyomdaipari sokszorosító el­járások három fő csoportra tago­lódnak: magas-, sík- és mély­nyomtatásra. A magasnyo­mást — mely a legrégibb sok­szorosító eljárás — az jellemzi, hogy a nyomda­­festéket felvevő képfelületek kis­sé kiemelkednek a nyomóforma síkjából. A ki­emelkedésekre rakódott festék azután a papír­ra nyomódik, hűen követve a rajz minden kis részletét. A síknyomás­nál (illetve kő- és ofszetnyomás­nál) a rajzi — tehát a festéket felvevő — részek a nyomóforma többi részével egy síkban he­lyezkednek el. A rajzos ré­szeket festékfelvevő felületekké képezik ki, a többi részt pedig festéktaszítóvá alakítják. Egyéb­ként ez a nyomási eljárás a zsír és a víz kölcsönös taszításának tapasztalatát hasznosítja. A kő­nyomásnál különleges kőfajtából készítik el a nyomóformát, az of­szetnyomásnál pedig horgany- és alumínium lemezekre viszik fel a képanyagot. A mélynyomásnak az a jellem­ző sajátossága, hogy a sokszoro­sításra kerülő ábrák rajzos részei mélyítetten helyezkednek el a nyomóformán, a nyomáskor csu­pán e részekről kerül festék a pa­pírra. Ennek az eljárásnak szám­talan változata van (réznyomás, rácsmélynyomás stb.) A színes mélynyomás adja vis­­­sza legtökéletesebben a képek színgazdagságát, éppen ezért hát­térbe szorította a többi nyomás­módot. A bélyeggyűjtők szempontjából a további, úgynevezett kikészítési műveleteknek (enyvezés, fogazás stb.) ugyanolyan fontos szerepük van, mint a tetszetős nyomásnak. A bélyegeket szigorúan ellenőr­zik, mielőtt kikerülnek az­ üzem­ből. Megvizsgálják, hogy a színek megfelelnek-e az eredeti elképze­léseknek, de azt is figyelemmel kí­­sérik, hogy nincs-e szennyeződés a papíranyagban vagy a papíron. Ugyancsak itt „emelik ki” a hibás,­ úgynevezett tévnyomatokat, ame­lyekre a gyűjtők oly nagy elősze­retettel „vadásznak”. Azonban a leggondosabb ellenőrzés ellenére is becsúsznak a forgalomba kerü­lő bélyegek közé ilyen „nyomdai selejtek”. Ezeknek ritkaságuk miatt igen magas áruk van. A bélyeggyártás tehát bonyo­lult, hosszadalmas, nagy figyelmet és körültekintést igénylő munka. A kikészítőket joggal illeti meg az elismerés egy-egy hazai és kül­földi sikert arató új sorozat vagy blokk megjelenésekor. Blahó István Hogyan készül a bélyeg? A „Magyar tanácsköztársasági arcképsorozat” egyik értéke az eredeti kővésettel. KERESZTREJTVÉNY VÍZSZINTES: I. írónő, több ifjú­sági regénye na­gyon népszerű. 10. Az ezüst vegyj­ele. ti. Ze­nés együttes. 13. Ütőn levő. 15. Es — angolul. II. Igekötő. 17. Álló­víz. 18. Házi­­szárnyas. 19. Bul­gáriai autók nem­zetközi jelzése. 20. Tüzelőszer is. 21. Kalcium vegyjele. 22. Város Indiá­ban. 23. A Kár­páti rapszódia cí­mű regény írójá­nak neve. 28. Svájc fővárosa. 28. Lányos ház­nál a férj. 29. Részvénytársa­ság. 30. Igen — németül (ahogy kimondjuk). 31. Korszak, közismert idegen szóval 32. DA. 33. Személyes névmás. 34. Figura. 35. Katonai gyakorlóhely. 37. Gyors ritmus Ilyen. 39. Juttat. 40. Az Aquincumi lovas cí­mű regény írójának neve. FÜGGŐLEGES: 1. Költő, Csepeli... 2. Harsog, visszhangzik. 3. Azonos a vízszintes 15-tel. 4. Igekötő. 5. Indíték­kal. 6. E napi. 7. ÁR. 8. Zenei ket­tős. 9. AT. 10. Égszínkék. 11. Kiváló prózaíró. 14. Moszat. 17. Somogy me­gyei nagyközség. 20. Az Algériai Nem­zeti Felszabadítási Front rövidítése. 21. Hosszú, henger alakú üreges test. 22. Az egyik zenei szólam. 23. Pél­dául személyazonosságot igazoló írás. 24. Női név. 25. Akkor jó a gyümölcs, ha .. . 27. Katonai védelmi rendszer. 30. Shakespeare Otelló című drámájá­nak egyik szereplője. 32. Svéd váltó­pénz. 33. Kopasz. 34. Versenyszánkó. 30. Tréfás közepe. 37. Betű kimondva. 38. A vízszintes 33 többes számban. Beküldendő a vízszintes 1., 23., 40. és a függőleges 1., 11., valamint a kü­lönálló sor: egyik kiváló prózaírónk neve. A törökvérő című regény írója. (A különálló sorban a keresztrejt­vény azonos számú kockáinak betűit kell beírni.) Megfejtéseiteket mielőbb adjátok postára. Címeteket a megfejtésen és a borítékon is tüntessétek fel. Cí­münk: Népszabadság Gyermekrovata, Budapest, VIII., Blaha Lujza tér 1—3. A sok ezer helyes megfejtés közül sorsolással választjuk ki a nyertese­ket. Helyszűke miatt csak a jutal­­mazottak nevét közöljük. MEGFEJTÉSEK - NYERTESEK Az október 6-i szám­ rejtvényeinek helyes megfejtései: Keresztrejtvény: Párizs. Berlin. Mel­bourne. Stockholm, Tokió. — Balczó András. Az október 6-i számunkban közölt rejtvények helyes megfejtéséért a kö­vetkező pajtásokat jutalmazzuk: Molnár Imre, Bakonycsernye; Soós Irén, Orosháza; Rácz Erzsébet, Kalo­csa ; Petruska Magdolna, Dombrád; Mók Mihály, Rém; Lucz Ibolya, Kör­­nye;­ Lencséd László, Érsekvadkert; Kovács Zoltán, Süttő; Kóbor Jenő, Szeged; Kiss István, Jobbágyi; Hubi­­csák Zoltán, Sárospatak; Horváth Zoltán, Vigántpetend; Frey Attila, Kiskunfélegyháza; Deme János, Selyp; Deczki Imre, Kiskunhalas; Bíró Jolán, Vencsellő; Bekő Imre, Dorog; Sátori Sándor, Rudabánya; Balogh Károly, Kóka; Bagdi András, Berettyóújfalu; Abonyi Károly, Nagykőrös; Savanyú Mária, Iregszemcse; Engler Péter, Székesfehérvár; Téglás János, Kis­kunfélegyháza ; Viczkó György, Rad­­vánszki Zoltán, Négyes­ Gábor, Né­meth Ferenc, Kövesdi Antal, Ronda­kor Sándor, Budapest. A nyerteseknek a jutalmat postán küldjük el. Összerakó ! (Lásd az ábrát) VEDD LE, HA TUDOD! Egy gyufásdobozt kinyitunk, át­fűzünk rajta egy vékony spárgát, azután visszacsukjuk. Megkérjük a nézőt, hogy fogja meg a zsinór két végét. Az egészet letakarjuk zsebkendővel, és anélkül, hogy a néző a zsinór két végét elengedné, levesszük a gyufásdobozt. Magyarázat: A gyufásdoboz egyik oldala szimpla, a másik dupla. Ezt a dupla dörzspapíros oldalt felnyitjuk. Az ábrán meg­jelölt helyre kis viaszt vagy ös­­­szenyomogatott, puha kenyérbelet teszünk. Ez biztosítja a doboz le­vétele utáni visszacsukást. Amikor a zsebkendő alá nyúlunk, játszi könnyedséggel levehetjük a do­bozt a zsinórról. BIZTOSÍTÁSI és ÖNSEGÉLYZŐ CSOPORT Nagyobb sorozatban hőkezelési munkákat vállalunk. ÜTÉPITŐGÉP JAVÍTÓ ÉS GYÁRTÓ VÁLLALAT CEGLÉD XIV., Külső-Kátai u. 35/a. j A FÉMMUNKÁS VÁLLALATNÁL GYÁRTOTT FERALUX 41 la itt itt in itt . ablakokat nem kell festeni, újra festeni és karbantartani. Könnyen kezelhetők, korszerűek, tetszetősek. A lakosságtól, a vállalatoktól, a szövetkezetektől novemberi és decemberi szállításra MÉG FELVESZÜNK RENDELÉSEKET az alábbi méretekre: 900x­900 mm bukószárnyas 900x1200 mm oldalnyíló 900x1500 mm oldalnyíló 900x1800 mm nyílószárnyas, alul bukószárnyas. EGER-SARATÓTARJÁNM TV«É!» » .­­EGER, Lenin u. 75. Telefon: 13—20. Telex: 6 329

Next