Népszabadság, 1968. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-19 / 246. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 10 oldal — Ára: 1 forint 1968. október 1^, szombat AZ HI­S­Z HI P KÖZPONTI LAI*XVI. évfolyam, 216. szám Műszaki könyvnapok Ma nyitják meg a hagyományos műszaki könyvnapokat. Két hét alatt az ország négyszáz legfonto­sabb üzemében ismertetik az új műszaki könyveket, rendeznek könyvankétokat és könyvvásárt. Ilyenkor mindig fellendül a mű­szaki könyvek egyébként sem kis forgalma, felfrissülnek az üzemi könyvtárak is. Mintegy ezer kor­szerű műszaki könyvből válogat­hatnak a vásárlók". Ez egymaga jelzi szakkönyvkiadásunk, egész szakirodalmunk fejlődését. Az idei műszaki könyvnapokra 36 újdonság jelenik meg, ebből 29 a Műszaki, a többi pedig a Tán­csics, az Ak­adémiai, a Mezőgaz­dasági, a Közgazdasági és a Tan­­könyvkiadó gondozásában. Az iparban dolgozók figyelmé­nek felkeltése a műszaki iroda­lom újdonságai iránt nagyon fon­tos dolog. Az olvasott, műszakilag kulturált emberek az új iránt min­dig fogékonyabbak. Tőlük várhat­juk a legtöbb kezdeményezést és a legnagyobb hozzájárulást a ter­melékenyebb gyártási eljárások, a korszerűbb üzemszervezés beve­zetéséhez és a gyártási kapacitás minél jobb kihasználásához. A magyar műszaki könyvkiadás egész ténykedése arra irányul, hogy a műszaki könyvek a lehető legnagyobb hasznot hajtsák olva­sóiknak, az iparnak és a népgaz­daságnak. A Műszaki Könyvkiadó ebben szorosan együttműködik az Országos Műszaki Fejlesztési Bi­zottsággal, az MTESZ-szel, s jó kapcsolatokat tart a legnagyobb nemzetközi kiadókkal is, tájékozó­dik e kiadók tervei felől. E kap­csolatok elevenségére utal, hogy a műszaki könyvnapokkal egy idő­ben tartják meg Budapesten a szocialista országok műszaki könyvkiadóinak konferenciáját. Nagy és általában jó a műszaki könyvtermés, s a Műszaki Könyv­kiadó (és a többi kiadó is) min­dent megtesz, hogy bővítse a pia­cot, javítsa a könyvek propagan­dáját. Nemcsak a propaganda­­munkát kell azonban javítani, ha­nem a műszaki könyvkiadásnak vannak bizonyos adósságai is. A legnagyobb az adósság az ifjúság­gal szemben. Kevés az olyan könyv, amelyből főként a szak­­­munkás-utánpótlás tanulhatna. A Műszaki Könyvkiadó legsikere­sebb sorozata az Ipari Szak­­könyvtár, de olykor e könyvek színvonala is túl magas. Az ipari tanulóknak mindössze 10 százalé­kához jut el rendszeresen a mű­szaki könyv, noha az kellene, hogy a munkafogásokon kívül a szak­könyvek forgatásának fogásait is megtanulják. A műszaki könyvkiadásnak olyan könyvekről is kell gondos­kodnia, amelyek a lakosság jobb műszaki tájékozottságát szolgál­ják, érdeklődését kielégítik. A barkácsolás és az automobilizmus fejlődése, a víkendház- és családi­­ház-építés, a rádiózás és a televí­ziózás, a háztartási gépek techni­kája, a korszerű lakberendezés és világítás fejlődés stb., mind nép­szerű szakirodalmat is követel (az autóskönyveket illetően a Tán­csics már jeleskedik). Ezeket az igényeket figyelembe kell venni azért is, mert noha a könyvki­adást az állam jelentős mérték­ben támogatja, a kiadóknak az az érdekük, hogy könyveiket minél nagyobb példányszámban hozzák forgalomba. Bizonyos, hogy az idei műszaki könyvnapok eseménysorozata — akárcsak az eddig megrendezette­ké — új, további lendületet ad e könyvek terjesztéséhez, az olvasó­kedv növeléséhez.Szluka Emil BEFEJEZŐDÖTT AZ ORSZÁGGYŰ­LÉS I*­LÉSSZAKA Törvényt héztak a vasútról és a népi ellen Interpellációk a kormányhoz és a miniszterekhez Az országgyűlés ülésszaka harmadik napjának munkája péntek délelőtt 10 órakor kezdődött. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnö­ke, Apró Antal, Biszku Béla, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. Részt vett az ülésen az ország­gyűlés vendégeként Budapesten tartózkodó uru­guayi parlamenti küldöttség Luis Binon Perret képviselőházi elnök vezetésével. A diplomáciai pá­holyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője. Az elnöklő Vass Istvánné bejelentette, hogy napirend szerint folytatódik a vita a beterjesztett vasúttörvény-tervezetről és a magyar közlekedés­­politika koncepciójáról. Elsőnek dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter emelkedett szólásra. HORGOS GYULA: A jármű­program megvalósítása nagy lépés a magyar közlekedés fejlődésében Bevezetőben arról szólott a mi­niszter, hogy a közlekedés fejlesz­tése egész népgazdaságunkat és dolgozó társadalmunkat érintő kérdés, majd hangsúlyozta: a köz­lekedéspolitikai koncepció megva­lósításának feltételei a kohó- és gépipar részéről alapjában véve adottak. A koncepció összhangban van az ágazat fejlesztési elképze­léseivel és figyelembe veszi a nemzetközi munkamegosztás kö­vetelményeit és lehetőségeit. Megváltozott arányok a járműgyártásban — A közlekedés fejlesztésére vonatkozó javaslat súlyt helyez az egész közlekedésen és az egyes közlekedési ágakon belüli megfe­lelő arányok érvényesítésére — folytatta Horgos Gyula. — Rész­letesebben foglalkozik a vasúti s a közúti közlekedés fejlesztésének kérdésével, a két közlekedési ág arányának megváltoztatásával. Célul tűzi ki a többi között a gaz­daságtalanul üzemelő kis forgalmú vasútvonalak forgalmának közút­ra terelését és a vasúti szállítás körzetesítését. Ennek eredménye­ként a vasúti részesedése a sze­mély- és áruszállításban — a szál­lítási teljesítmények abszolút nö­vekedése ellenére is — viszonyla­gosan csökken. A közúti közleke­dés részaránya pedig abszolút és relatív mértékben is számottevően növekszik. Horgos elvtárs ezután részlete­sen szólt a közútijármű-gyártás fejlesztési programjáról, amelyet a kormány ebben az évben orszá­gos jelentőségénél fogva központi programmá nyilvánított. Ez a program összhangban van a be­terjesztett koncepcióval és megte­remti az alapjait annak, hogy a közlekedéspolitikai elgondolás a közúti szállításban — a személy­­gépkocsit kivéve — zömében ha­zai gyártású szállítóeszközökre épülve valósulhasson meg. Hang­súlyozta, hogy a vasúti- és köz­útijármű-gyártás részaránya — összhangban a közlekedéspolitikai koncepcióval — az utóbbi javára tolódik el. — A gyártás gazdaságosabbá té­tele céljából a KGST-tagországok­­kal szakosítási megállapodást kö­töttünk — tette hozzá a miniszter. (Folytatás a 2. oldalon.) Hatályba lépett a szovjet—csehszlovák szerződés 1968. október 18-án, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság külügyminisztériumában jegyzék­váltás zajlott le, amelynek során a Szovjetunió és Csehszlovákia kormánya kölcsönösen tájékoztat­ta egymást arról, hogy a két or­szág illetékes alkotmányos szer­vei jóváhagyták és ratifikálták a Szovjetunió és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya által a szovjet csapatok ideigle­nes csehszlovákiai tartózkodásá­nak feltételeiről aláírt szerződést. Az október 16-án Prágában alá­írt szerződés ezzel október 18-án hatályba lépett. (TASZSZ) - A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége ratifikálta a szovjet—csehszlovák szerződést A Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának Elnöksége pénteken ratifikálta a szovjet csapatok csehszlovák területen való ideig­lenes tartózkodásának feltételei­ről Prágában október 16-án alá­írt szovjet—csehszlovák szerző­dést. A Legfelsőbb Tanács szövetségi tanácsának és nemzetiségi taná­csának külügyi bizottságai pénte­ken megtartott együttes ülésükön megvizsgálták a minisztertanács javaslatát a szerződés ratifikálá­sára. A kérdésről Andrej Gromi­­ko külügyminiszter tartott beszá­molót. A vita után a bizottságok tag­jai egyhangúlag jóváhagyták a kormány javaslatát és indítvá­nyozták a Legfelsőbb Tanács El­nökségének a szerződés ratifiká­lását. Nem sokkal ezután közzétették a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének rendeletét a szer­ződés ratifikálásáról. (TASZSZ) A csehszlovák nemzetgyűlés ülése Pénteken a szovjet katonai ala­kulatok ideiglenes csehszlovákiai tartózkodásának feltételeiről alá­írt csehszlovák—szovjet szerző­déssel foglalkoztak a csehszlovák nemzetgyűlés különböző szervei. Délelőtt a parlament külügyi, alkotmányjogi, valamint bizton­sági és védelmi bizottságai tár­gyaltak a szerződésről, Frantisek Hamouz miniszterelnök-helyettes elnökletével. Három és fél órás vita után a bizottságok együttes ülése úgy döntött, hogy egyetért a csehszlovák—szovjet szerződés­sel és erre vonatkozó javaslatát a nemzetgyűlés elé terjeszti. A há­rom bizottság összesen 42 tagja közül a javaslat ellen négyen sza­vaztak, ketten pedig tartózkod­tak a szavazástól. Délután Josef Smrkovsky elnök nyitotta meg a nemzetgyűlés tel­jes ülését, a ratifikációs vitát. Az ülésen jelen volt Ludvik Svobo­(Folytatás az 5. oldalon.) MAI SZÁMUNKBAN: Kantoni közjáték (6. oldal.) Mai falu: A műveltség Nagylétán (6. oldal.) Különbözések és egyezések (8. oldal.) Kahána Mózes: Mindenki forradalma (9. oldal.) Tudósítások, riportok az olimpiáról (15—16. oldal.) Hétfőn folytatódik az ENSZ-közgyűlés vitája Az ENSZ-közgyűlés csütörtöki plenáris ülésén az általános ügy­rendi bizottság javaslatára elfo­gadták a 96 problémát felölelő na­pirendet Új pontként elfogadták az eredeti napirendi javaslatban nem szerepelt kérdést: a nukleá­ris fegyverekkel nem rendelkező államok genfi értekezlete ered­ményeinek megvitatását. E napi­rendi pontot az említett értekez­let elnökének kérésére V Thant főtitkár javasolta megvitatásra. A közgyűlés az általános poli­tikai vitát hétfőn folytatja. (TASZSZ) DUNAI VASMŰ: Tervtúlteljesítés a jubileumi versenyben (Tudósítónktól.) A Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulása és a Tanács­­köztársaság kikiáltása 50. évfor­dulója alkalmából indult jubileu­mi munkaversenyben a Dunai Vasmű 673 szocialista brigádjának 6600 tagja, 22 szocialista gyáregy­sége, üzeme és műhelye vesz részt. Munkájuk eredménye a Du­nai Vasmű háromnegyed éves te­vékenységének értékelésekor már megmutatkozott: 1968 első kilenc hónapjában a kombinát mintegy 4 és fél milliárd forint értékű ter­méket állított elő s ez 102 százalé­kos tervteljesítésnek felel meg. Túlteljesítették a felemelt ter­veket is, eleget tettek a szállítási szerződéseknek, a bel- és külföldi üzlettársak megelégedésére. Módosították az Apollo 7. pályáját Az Apollo 7. amerikai űrhajó utasai pénteken a tervezett Hold­kutatások szempontjából jelen­tős újabb kísérletet hajtottak végre: magyar idő szerint 13.03 órakor Walter Schirra, az űrha­jó parancsnoka beindította az űrhajó 9750 kilogramm tolóerejű fő hajtórakétáját, amely a ter­veknek megfelelően 66 másod­percig működött. A hajtómű ha­tására megváltozott az űrhajó Föld körüli pályája: az eddigi 280 kilométer helyett most 450 kilométerre van a Föld felszíné­től a pálya legtávolabbi pontja, a Földhöz legközelebbi pont válto­zatlanul 164 kilométerre van. A hajtómű megindítása után 33 má­sodpercen át az űrhajót önműkö­dő vezérlőberendezés kormányoz­ta, majd a kísérlet második felé­ben Schirra vette át a kormány­zást, hogy megállapítsák, az auto­mata rendszer esetleges használ­hatatlanná válása esetén mennyi­re kormányozható az űrhajó.

Next