Népszabadság, 1968. november (26. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-01 / 257. szám

Szedov a szovjet űrprogramról (Folytatás az 1. oldalról.) a szovjet tudós­­, alaposabb ta­nulmányozást igényel a Holdról második kozmikus sebességgel va­ló visszatérés problémája. Szedov rámutatott, hogy a Szonda 5. kül­detése ilyen jellegű célokat szol­gált, eb­ ..pótlólagos információk” is szükségesek. „Talán egy évre vagy annál is többre” lesz szük­ség, amíg megvalósul az ember Holdra küldése. Szedov és Csornij egyaránt hangsúlyozták, hogy a Szovjet­uniónak jelentős előnye van a Föld megkerülésére szolgáló űrál­lomások fejlesztésében, és hozzá­tették, hogy a Szojuz 3. további lépést jelent ebben az irányban. (UPI) A Thant gratulál­ ó Thant ENSZ-főtitkár táv­iratban üdvözölte Alekszej Koszi­gin szovjet miniszterelnököt, Be­­regovoj ezredes négynapos űr­utazása alkalmából. A főtitkár annak a reményének adott kife­jezést, hogy „az űrkutatás tudo­mányos és műszaki eredményei az emberiség sorsának jobbrafor­­dulását eredményezik”. A Magyar Tudományos Akadémia távirata A Magyar Tudományos Aka­démia elnöksége nevében csü­törtökön a következő szövegű táviratot küldte Rusznyák István elnök M. V. Keldis akadémikus­nak, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája elnökének: " A Magyar Tudományos Aka­démia elnöksége, a magyar tudó­sok és saját nevemben szívből gratulálok a Szojuz 3. űrhajó si­keres felbocsátása és földre szál­lása alkalmából, ami az egész emberiség előtt bebizonyította a szovjet tudomány és a szovjet tu­dósok óriási eredményeit a koz­mosz meghódításában. Kívánunk további nagy sikereket gyümöl­csöző munkájukhoz, amely az egész emberiség békéjét és bol­dogságát szolgálja. Az MSZBT országos elnöksége nevében dr. Mihályfi Ernő elnök küldött meleg hangú üdvözlő táviratot a Szovjet—Magyar Ba­rátság Társasága elnökségének. Ha Johnson békét akar, azonnal szüntesse be a bombázásokat A VDK képviselőjének nyilatkozata az amerikai sajtó híreszteléseiről Washingtonban szerda este és a csü­örtöki nap folyamán ismét felélénkültek a híresztelések a VDK elleni légi háború megszün­tetésének lehetőségeiről. A rádió- és tv-állomások egy része azt je­len­ette, hogy amerikai részről ál­lítólag véglegesen a légitámadá­sok megszüntetése mellett dön­töttek. A találgatások egy része szerint az erre vonatkozó döntést Johnson, a főbb tanácsadóival és Abrams tábornokkal folytatott keddi megbeszélés után hozta meg, s erről értesítették Thieut, a saxboni rezsim vezetőjét. Hivatalos nyilatkozat e híresz­­tel­­ékről nem hangzott el. Sem a Fehér Ház, sem a külügymi­nisztérium szóvivője nem volt halandó kommentálni a sajtó­je­lentéseket. Figyelemre méltó ezzel kapcso­latban Wilfred Burchett neves ausztráliai újságíró nyilatkozata. Burchett legutóbb október 25-én járt Hanoiban és találkozott a VDK vezetőivel.­­ A VDK elleni amerikai bom­batámadások esetleges beszünte­tésével kapcsolatos híreszteléseket az észak-vietnami vezetők nagyon óvatosan fogadják — mondotta Burchett. — Hanoiban arra gon­dolnak, hogy esetleg Johnsonnak az amerikai választók befolyáso­lására szolgáló trükkjéről van szó. Ugyanakkor szélesebb össze­függésekben vizsgálva, úgy vé­lik, hogy a bombatámadások be­szüntetése most már csupán idő kérdése, és realizálása lehetsé­ges az elnökválasztások előtt. A DNFF párizsi tájékoztató irodájának megnyitása alkalmá­ból adott fogadáson — mint a Reuter párizsi tudósítója jelen­tette — Nguyen Thanh Le, az amerikaiakkal a francia főváros­ban előzetes megbeszéléseket folytató VDK-küldöttség szóvivő­je kijelentette, amennyiben John­son megszünteti a bombatámadá­sokat a VDK ellen, kész egy órán belül sajtóértekezletet összehívni annak­ bejelentésére, hogy Hanoi­nak van valami új ajánlata, és hogy azt azonnal megteszi. Xuan Thuy, az észak-vietnami küldött­ség vezetője ehhez hozzátette: hat nappal az amerikai elnök­­választások előtt Johnsonnak még mindig van ideje és hatalma a bombázások beszüntetésére, és arra, hogy frontáttörést hajtson végre a zsákutcába jutott párizsi­­ tárgyalásokon. Ha Johnson való­­j­ban óhajtja a békét, azonnal el kell rendelnie a bombázások be­szüntetését. A Reuter washingtoni tudósí­tója szerint sem a Fehér Ház, sem a külügyminisztérium szóvi­vője nem volt hajlandó megjegy­zést fűzni a párizsi fogadáson észak-vietnami részről elhangzott kijelentésekhez. Magyar felszólalás az ENSZ apartheidvitáján Az E­NSZ közgyűlésének külön­­leges politikai bizottsága folytat­ja a vitát a faj­üldözésről. A szer­dai ülésen felszólalt Borsányi Im­re, Magyarország képviselője. Ki­jelentette: a Dél-afrikai Köztár­saság fajüldöző rendszere csak bizonyos nyugati körök támogatá­sát élvezve szállhat szembe az or­­szá­g nemzeti felszabadítási moz­galmával. Ez a támogatás a pre­toriai rendszernek lehetővé teszi, hogy figyelmen kívül hagyja az apartheidről az utóbbi húsz év­ben hozott ENSZ-határozatokat. Az Egyesült Államok, Anglia, Nyugat-Németország és néhány más NATO-ország makacsul sza­botálja a dél-afrikai fajüldöző rendszerrel folytatott kereskede­lem betiltására vonatkozó ENSZ- határozatokat. Továbbra is fegy­vereket és a fegyverkezés céljait szolgáló nyersanyagot és berende­zéseket szállítanak Dél-Afriká­­nak. A legújabb adatokból ítélve a pretoriai rendszer fokozza a ka­tonai repülőgépek és más hadi­eszközök gyártásának ütemét. A különleges politikai bizott­ság keddi ülésén Tanzánia, Libé­ria, Marokkó, valamint több más ország képviselője szintén élesen elítélte a dél-afrikai kormány apartheidpolitikáját és az e poli­tikát támogató NATO-országokat. ítéletek hatálytalanítása Romániában Románia legfelsőbb törvényszé­ke csütörtökön közleményt adott ki katonai bíróságok korábbi íté­leteinek hatálytalanításáról. Az RKP KB áprilisi plénuma egyes párt- és állami aktivisták rehabilitálásáról hozott határozat értelmében a Román Szocialista Köztársaság főügyésze kérte az 1951-ben hazaárulás és összeeskü­vés vádjával elítélt Kurkó Gyár­fás és hazaárulásban bűnrészes­ként elítélt Bodor Bertalan peré­nek­ felülvizsgálását. Ugyancsak kérte a súlyos vá­dakkal Brassóban 1959-ben, majd felső fórumon 1962-ben elítélt Birkner Andreas, Aichelburg Wolf, Scherg Georg, Bergel Hans és Siegmund Harodt perének fe­lülvizsgálatát. A legfelsőbb katonai törvény­szék kollégiuma, illetőleg a leg­felsőbb törvényszék plénuma helyt adott a felülvizsgálati ké­résnek és a perek, eljárások felül­vizsgálata után az említettek ellen annak idején hozott ítéleteket ha­tálytalanította. (MTI) NÉPSZABADSÁG 1968. november 1. péntek Brezsnyev elvtárs beszéde a mezőgazdasági eredményeiről és feladatairól Az SZKP Központi Bizottsága plénumának szerdai napirendjén szerepelt Leonyid Brezsnyevnek, a központi bizottság főtitkárának beszámolója „Az SZKP XXIII. kongresszusán és a plénumokon mezőgazdasági kérdésekről elfo­gadott határozatok teljesítésének menetéről”. Leonyid Brezsnyev bejelentette, hogy a Szovjetunió ipari termelé­se 1966 és 1968 között csaknem 30 százalékkal növekszik. Több mint ezer hatalmas ipari üzemet és lé­tesítményt helyeznek üzembe. A dolgozók reáljövedelme több mint 20 százalékkal növekszik. Az SZKP Központi Bizottsága­­ 1965 márciusi plénuma és a­­ XXIII. pártkongresszus után fo­ganatosított intézkedések lehe­tővé tették a mezőgazdasági ter­melés növelését. A mezőgazda­­sági termékek előállítása — egy főre számítva — 1965 és 1967 kö­zött 11 százalékkal növekedett. Brezsnyev közölte, hogy ebben az évben több mint 165 millió tonna gabonát takarítottak be, az állami készletek pedig 68 millió tonna gabonát tesznek ki. 1965 és 1967 között évi átlagban 147 mil­lió tonna gabonát takarítottak be. (1962 és 1964 között évi 133 millió tonnát.) „Helytelen lenne azonban, ha egyoldalúan, nem kritikusan kö­zelítenénk meg a mezőgazdaság helyzetének értékelését, ha csu­pán a sikereket vennénk figye­lembe, és nem látnánk meg a hiá­nyosságokat, a még ki nem hasz­nált lehetőségeket.” Leonyid Brezsnyev megjegyez­te, hogy „egy sor termék összter­melésében és a munkatermelé­kenységben még nem értük el azt a szintet, amelyet a XXIII. párt­­kongresszus irányelvei írtak elő az ötéves tervre. Ezért az ötéves terv hátralevő éveiben erősen fo­koznunk kell a mezőgazdaság bruttó termelésének növekedési ütemét. Jelentős mértékben ettől függ az ország nemzeti jövedel­mének növekedése, valamint a nép életszínvonalának emelését célzó intézkedések megvalósítása.” Leonyid Brezsnyev ezután kije­lentette: „Komoly jelentősé­get tulajdonítunk a szocialista or­szágok közötti tudományos-mű­szaki együttműködés további bő­vítésének és elmélyítésének. Bul­gáriában, Magyarországon, az NDK-ban, Lengyelországban, Ro­mániában, Csehszlovákiában és más országokban, akárcsak ná­lunk, sok érdekes dolog tapasz­talható a mezőgazdasági tudomá­nyos kutatások területén, az új magas termelékenységű technika, az új trágyafajták,­­a jó mezőgaz­dasági kultúraféleségek és szarvasmarhafajták kialakításá­ban. Nagy munka folyik a mezőgaz­dasági termelés hatékonyságának fokozása érdekében. A széles körű tapasztalatcsere, erőfeszíté­seink egyesítése, a tudomány és az élenjáró gyakorlat eredmé­nyeinek kölcsönös felhasználása lehetővé teszi valamennyi szocia­lista ország számára, hogy meg­gyorsítsa a tudományos-műszaki haladást a mezőgazdaság terüle­tén, elérje a munkatermelékeny­ség jelentős növekedését. Leonyid Brezsnyev megjegyez­te, hogy teljességgel bevált a me­zőgazdasági termékek beszolgál­tatására vonatkozó elv, amely egyrészt rögzített terveken, más­részt a gabona terven felüli el­adásának anyagi ösztönzésén ala­pul. A beszámoló javaslatot tartal­maz arról, hogy a gabona terven felüli felvásárlására megállapí­tott ösztönzési rendszert terjesz­­szék ki egyes más mezőgazdasági termékekre is. A fő feladat továbbra is az, hogy mindenképpen növeljük a szemes termények termesztését. Már a közeli években évi átlagban hozzávetőlegesen 190—200 millió tonna szemes terményt kell beta­karítanunk. Ennek a színvonal­nak az eléréséhez jelentős mér­tékben és minél előbb növelni kell a szemes termények termés­hozamát — mondotta Brezsnyev. Leonyid Brezsnyev hangoztat­ta: az SZKP mezőgazdasági po­litikájának és gyakorlati tevé­kenységének arra kell irányul­nia, hogy rövid idő alatt megva­lósítsák a mezőgazdaság további műszaki fejlesztését. „A kemizá­­lás, a talajjavítás és a komplex gépesítés terén olyan intézkedé­seket tervezünk, amelyek lehető­vé teszik, hogy a mezőgazdasági termelést a kommunista építés lendületének megfelelő szintre emeljük. Végső soron arról van szó, hogy meg kell oldani a szov­jet társadalom társadalmi, gaz­dasági és kulturális fejlődésének nem csekély feladatait.” A beszámoló után megkezdődött a vita. (MTI) KÜKFÖLDI ESEMÉNYEK : néhány Sorion Larsen, a Norvég Kommunista Párt elnöke hivatalos látogatáson október 28-án és 29-én Berlinben tartózkodott. Az NSZEP vezetői­vel a nemzetközi helyzetről és az európai biztonságért vívott harc feladatairól folytatott eszmecse­rét. (TASZSZ) A bonni rendőrség szóvivője csütörtökön közölte, hogy Köln közelében megtalálták az októ­ber 21-én eltűnt Gerhard Böhm­­nek, a nyugatnémet hadügymi­nisztérium 61 esztendős főtitkárá­nak holttestét. A hozzátartozói­nak hátrahagyott­ levelében Böhm jelezte azt a szándékát, hogy ön­gyilkosságot követ el. (DPA) A 80 éves Papandreun, Görög­ország volt miniszterelnökén csü­törtökön hatórás gyomorműtétet hajtottak végre. Legújabb jelen­tések szerint az operációt köve­tően Papandreu magához tért és állapota kielégítőnek mondható. (Reuter) A párizsi volt NATO-palotában november végén négyezer hall­gató számára megnyílik a párizsi egyetem új részlege. A volt NATO-székház modern épületé­ben közgazdaságtant és üzem­vezetést tanulnak majd a diákok. (MTI) Szovjet jegyzék a kínai nagykövetséghez A szovjet külügyminisztérium jegyzéket intézett a Kínai Nép­­köztársaság moszkvai nagykövet­ségéhez, amelyben a Kínai Nép­­köztársaság külügyminisztériu­mának 1968. szeptember 16-án kelt jegyzékeire válaszol. Ezek a jegyzékek „szovjet katonai re­pülőgépeknek a kínai légitérbe történt behatolásáról” beszéltek. A szovjet külügyminisztériu­mot, állapítja meg a jegyzék, fel­hatalmazták annak kijelentésére, hogy a Kínai Népköztársaság külügyminisztériumának állítása, amely szerint 1967 augusztusa és 1968 augusztusa között szovjet katonai repülőgépek több esetben megsértették Kína légiterét, ele­jétől végig koholmányokon ala­pulnak, s semmilyen alapjuk nincs. Az ezzel összefüggésben végre­hajtott sokoldalú ellenőrzés nem erősített meg egyetlenegyet sem az állítólagos „119 behatolás” kö­zül, amelyről az említett kínai jegyzékben történt említés. Két­­ségbevonhatatlanul megállapítást nyert, hogy a szovjet katonai re­pülőgépek nem hatoltak be Kína légiterébe, és nem sértették meg az ország területi szuverenitását. Ezt alapos ellenőrzések után már korábban is közölték a kínai fél­lel, amikor az határszervein ke­resztül több esetben alaptalanul próbálta megvádolni a szovjet fe­let Kína légiterének megsértésé­vel. A kínai külügyminisztérium azonban jegyzékeiben szántszán­dékkal kiforgatja a történteket. A szovjet külügyminisztérium jegyzéke megállapítja, hogy a kí­nai légitérbe egyetlen alkalom­mal — akkor sem szándékosan — repült be egy MI—4-es szovjet helikopter Nariikol térségében 1967. december 2-án. Ez alkalom­mal a szovjet határvédelmi csa­patok képviselői megfelelő ma­gyarázatot adtak a kínai határőr­szerveknek, és elnézést kértek a történtekért. Ezzel az ügy lezá­rult. Felvetődik a kérdés, hangoztat­ja a szovjet jegyzék, miért van szüksége a kínai hatóságoknak a szovjet katonai repülőgépek állí­tólagos többszöri behatolásáról szóló mesére, amelynek alapján messzemenő és abszurd vádakat emelnek a Szovjetunió ellen, „sú­lyos incidensekről”, „felderítés­ről”, „katonai provokációkról”, „a határmenti feszültség élezésé­ről”, „Kína területi integritása és szuverenitása” elleni merény­letekről beszélnek? Erre a kérdésre nem nehéz vá­laszolni, ha a Kínában ismét fel­lobbanó szovjetellenes hisztéria­hullám legutóbbi tényeit figyel­jük, amelynek további felduz­zasztására nagy igyekezettel tö­rekszenek a kínai sajtószervek s az ország egyes vezetői. Amint a már említett jegyzékek szövegé­ből s a legutóbbi pekingi szov­jetellenes nyilatkozatokból kitű­nik, mindezek a kitalálások, s a Kínát állítólag szovjet részről fe­nyegető „háborús veszélyről” szó­ló handa-banda arra kellett a pekingi vezetőknek, hogy meg­próbálják valamivel leplezni a csehszlovákiai eseményekkel kap­csolatos álláspontjuk, antiszocia­­lista lényegét. A kínai vezető sze­mélyek ismertetett cselekedetei lényegében csatlakoznak a nyu­gati imperialista reakció sötét üzelmeihez, dühödt antikommu­­nista és szovjetellenes kampá­nyához. A szovjet külügyminisztérium elutasítja a Kínai Népköztársaság külügyminisztériumának jegyzé­keiben foglalt állításokat, mivel azok nem felelnek meg a való­ságnak, és provokációs célokat szolgálnak. A szovjet külügymi­nisztérium jegyzéke erélyesen til­takozik a kínai hatóságok e szov­jetellenes akciói ellen, s az ellen, hogy koholmányokkal még bo­nyolultabbá akarják tenni a két ország viszonyait. (TASZSZ)

Next