Népszabadság, 1968. december (26. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-01 / 282. szám

2 Todor Zsivkov beszéde a Bolgár KP plénumán a szocialista demokrácia kérdéseiről Todor Zsivkov, a Bolgár Kom­munista Párt Központi Bizottsá­gának első titkára, a miniszterta­­nács elnöke november 27-én a központi bizottság plénumán be­hatóan elemezte a szocialista de­mokrácia továbbfejlesztésének kérdéseit. A népi tanácsok helyzetével foglalkozva rámutatott : meg­érett annak szükségessége, hogy jelentősen növekedjék a népi ta­nácsok jogköre és felelőssége. A munkájuk javítását szolgáló, most bevezetésre kerülő intézkedések időszerűek és szürveges szerepet töltenek majd be a szocialista de­mokrácia fejlesztésében — mon­dotta. A szocialista demokrácia — folytatta Zsivkov — mindig idő­szerű kérdés, de az utóbbi időben különösen az, mondhatjuk, sarka­latos elméleti, politikai és ideoló­giai probléma. Az antikommuniz­­mus ideológusai a demokrácia kérdéseit választották egyik leg­főbb harci eszközül a szocializ­mus ellen. A demokrácia értelme­zése sajátos próbakövévé vált a szocializmus értelmezésének, mint elmélet és mint gyakorlat igazi vízválasztó lett nemcsak a kapita­lizmus hívei között, hanem moz­galmunkban az igazi marxisták— leninisták és a burzsoé és kispol­gári elméletek és politikai koncep­ciók hordozói között is — mon­dotta Zsivkov, majd kijelentette: — Mi, bolgár kommunisták soha­sem tagadtuk és büszkék vagyunk arra, hogy a mi államunk a pro­letariátus diktatúrája, a népi de­mokrácia formájában. Ezzel kapcsolatban rámutatott, hogy amíg osztályok léteznek, nincs és nem is lehet osztályok feletti állam, az osztálytársada­lomban mindig diktatúrát gyako­rol egy meghatározott osztály. Ezért üres demagógia minden olyan állítás, amely szerint kapi­talista viszonyok között osztály fe­letti demokrácia létezhet. A szocialista demokrácia fej­lesztésének kérdéseit érintve, To­dor Zsivkov kijelentette, hogy az állandó fejlődési folyamat, amely függ a társadalom anyagi és mű­szaki bázisának fejlettségétől, a társadalom osztályösszetételétől és a nép erkölcsi-politikai egysé­gétől. — Minden szükséges következ­tetést le kell vonnunk a csehszlo­vákiai eseményekből — folytatta. — Már most látni kell, hogy mennyire helytelen és ártalmas­­ egynémely olyan értelmezés, amely szerint a szocializmusban teljesen eltűnik az osztályharc és teljes egészében áthelyeződik a nemzetközi porondra. A felszámolt kizsákmányoló osztályok marad­­­­ványai, a kapitalista csökevények, a burzsoá befolyás, a kispolgári ideológia és erkölcs hordozói, a politikailag és ideológiailag zava­ros elemek a szocialistaellen­esség potenciális tartalékát képezik. Azzal kapcsolatban, hogy Bul­gária miként viszonyul a szocia­lizmus különböző „modelljeihez”, Zsivkov kijelentette: „ A marxisták a leninisták szá­mára idegenek az azonos recep­tek és mindenkor számolni kell a konkrét feltételekkel. Ezért tel­jesen érthető, hogy a szocialista demokrácia sokféle sajátos for­mában valósul meg. A rom­ák­­ sokfélesége mellett vannak azon­ban bizonyos közös vonások, ame­­­­lyeknek érvényesülniük kell. A munkásosztály vezető szerepe kulcskérdése a szocialista demok­ráciának. Kommunista párt nél­kül, vezető szerepének biztosítá­sa nélkül nincs a munkásosztály­nak diktatúrája, nem létezik szo­cialista demokrácia, nincs szo­­­­cialista építés, nem létezhet szo­cialista társadalmi rendszer — – mondotta a szónok, majd hozzá­fűzte: — Nem véletlen, hogy amikor a társadalom szocialista jellegének megváltoztatására tö­rekszenek, egyes országokban nyíltan, más országokban burkol­tan támadják a kommunista pár­tot. Zsivkov hivatkozott a kínai eseményekre, ahol a kommunista pártra, a pártbizottságokra mér­tek csapást, a párt kádereit ver­ték szét, hogy az alkotmányos hatalmi szerveket, a szocialista törvényesség alapjait megsemmi­síthessék és bürokratikus katonai diktatúrát, személyi hatalmon alapuló terror­rendszert hozzanak létre. — Mi, bolgár kommunisták a szocializmus, a szabadság és a de­mokrácia kérdését az SZKP-val és a Szovjetunióval, az SZKP-hoz és a Szovjetunióhoz fűződő vi­szonnyal hozzuk összefüggésbe. A kommunizmus és az SZKP, a kommunizmus és a Szovjetunió­­ egymástól elválaszthatatlan —­­ mondotta Zsivkov, majd kijelen­­­­tette: — Az imperialista propa­ganda gyakran panaszkodik amiatt, hogy mi, bolgárok nem óhajtunk eltávolodni a Szovjet­uniótól, közös szervezetünktől, a Varsói Szerződéstől, nem óhaj­tunk ,,független'’ politikát folytat­ni. Be kell ismernünk, hogy ezút­tal az imperialista propaganda helyesen értékeli a bulgáriai hely­zetet. A bolgár kommunisták, a bolgár nép vállvetve halad a szov­jet kommunistákkal, a szovjet néppel, mert közös eszményeik, közös céljuk van: a kommunizmus teljes győzelme. Az új társadalom sikeres felépítése nálunk lehetet­len a Szovjetunió nélkül, az SZKP tapasztalatai nélkül, a szovjet em­berekkel való barátság nélkül, a Szovjetunió politikai, gazdasági, kulturális és katonai ereje nélkül — mondotta Todor Zsivkov, majd végezetül kijelentette: — A NA­TO semmilyen „védőernyőjére”, az amerikai imperializmusnak semmiféle „oltalmára” nincs szük­ségünk nemzeti függetlenségünk, szuverenitásunk, szocialista fejlő­désünk megvédéséhez. (MTI) Tito sajtóértekezlete Jugoszlávia nem tart igényt a NATO „segítségére" Tito jugoszláv köztársasági el­nök szombaton Jajce városában kétszáz hazai és külföldi újságíró jelenlétében sajtóértekezletet tar­tott, s válaszolt a tudósítók kérdé­seire. Az elnök hangsúlyozta, hogy vé­leménye szerint Jugoszlávia biz­tonságát jelenleg nem fenyegeti veszély, s ezért nem szándékszik senkitől sem segítséget kérni. Ki­jelentette: — Közöltem az Egye­sült Államokkal is, hogy senkihez sem folyamodunk segítségért, így az Egyesült Atlantokhoz sem, mert erre nincs szükség. Megkérdezték, hogy miként vé­lekedik Dean Ru­sk amerikai kül­ügyminiszternek nemrég Brü­sz­­szelben elnenezett kijelentés­ről, amely szerint Jugoszlávia az úgy­nevezett „szürke övezet” része. Ti­to hangoztatta: Jugoszlávia állás­pontja ellentétes Dean Rusk érté­kelésével. Jugoszlávia nem tarto­zik semmiféle övezethez, és nem igényli a NATO segítségét — mondotta Nyugati tudósítók az iránt ér­deklődtek, miként reagálna Jugo­szlávia, ha a szomszédos Romá­niában a Varsói Szerződés tagál­lamai hadgyakorlatokat tartaná­nak. Tito válaszában rámutatott, hogy Románia a Varsói Szerződés tagállama, és ha hozzájárul az esetleges hadgyakorlatok megtar­tásához, ez semmi esetre sem olyan mozzanat, amely nyugtala­nítaná Jugoszláviát. A Földközi-tenger térségéről szólva úgy nyilatkozott, hogy nyugtalanítja a hadihajók számá­nak növekedése a Földközi-tenger vízén. Tito szerint a hadihajók koncentrálódása veszélyek forrá­sa lehet, és ezért üdvözölné, ha a Földközi-tenger térségéből ki­vonnák mind az amerikai, mind­­ pedig a szovjet hadihajókat.­­ Tito befejezésül hangsúlyozta,­­ hogy a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége elvileg nem ellenzi a kommunista és munkáspártok nemzetközi értekezletének össze­hívását, de a májusra tervezett értekezleten nem vesz részt, mert — szerinte — „annak nem az a célja, hogy konkrét kérdéseket rendezzen”. Az elnök kijelentette, hogy nem kell dramatizálni a nemzetközi kommunista és mun­kásmozgalomban keletkezett né­zeteltéréseket, majd állást foglalt a kommunista és munkáspártok együttműködésének megszilárdí­tása mellett. (MTI) „Mao-ellenes lázadást' fojtottak el Tibetben A PAP lengyel hírügynökség pekingi tudósítója közli: A kínai fővárosban megjelente­­ a tibeti katonai körzet parancsnokságá­nak falragaszai, amelyek hírül adják, hogy „lázadást fojtottak el Tibetben”. A falragaszok olyan „új mozgalom elfojtásáról szá­­molnak be, amely a Mao elnök és helyettese, Lin Piao vezetése alatt álló központ ellen irányult é­s egyben több mint 100 letartóz­tatott személy nevét köztik. Kö­zöttük találhatók Csou Zsen-san és Varig Csi-mej, a tibeti auto­nóm körzet pártbizottságának volt titkárai, akik — a falraga­szok tanúsága szerint — szembe­fordultak Mao Ce-tunggal. NÉPSZABADSÁG Kozmosz 256. A Szovjetunióban szombaton­­ pályájára bocsátották a Kozmosz­­­ család soron levő tagját, a Koz­­s­m­osz 256. jelzésű mesterséges hol­­­­dat. Fedélzetén a világűr kutatá­sára alkalmas műszereket s be­­­­rendezéseket helyeztek el. A mesterséges hold pályaada­­ttai: kezdeti keringési idő 109,3­5 perc; a Föld felszínétől mért leg­nagyobb távolsága 1234 kilométer, legkisebb távolsága 1168 kilomé­ter; pályasíkjának az egyenlítő síkjával bezárt hajlásszöge 74,06 fok. A mesterséges hold berende­zései normálisan működnek. (MTI) KÜZFOTTÓ ESEMÉNYEK Az ausztráliai VVoomera tá­maszpontról szombatra virradóan megkísérelték felbocsátani a há­romlépcsős Európa—1 F—7 raké­tát. A felbocsátási szakaszban a kísérlet sikerült, a rakéta azon­ban a harmadik fokozat túl ko­rai begyulladása miatt nem állt rá a számított pályára. (AFP) Szato japán miniszterelnök, miután pénteken újabb kétévi időtartamra megválasztották az uralkodó liberális demokrata párt elnökévé, szombaton megalakí­totta új kormányát A külügymi­­niszteri tisztséget a 61 éves Kiicsi Aicsi kapta. Szato kijelentette: az új kormány a régi politikát foly­tatja. (AP, TASZSZ) Kigyulladt péntek éjjel a mad­ridi egyetem régi szárnya. A tűz­­ a második emeleten keletkezett,­­ okát egyelőre nem közölték. A­­ madridi rendőrséghez közelálló­­ személyek szerint az épületben több személyt letartóztattak. A­­ pénteki madridi diákmegmozdu­lások nyomán 150 diákot tartóz­­t­tattak le, három egyetemi karon megszüntették a tanítást. (MTI) 1968. december 1. vasárnap KÖZLEMÉNY a Varsói Szerződés tagállamai hadseregei küldöttségeinek évi értekezletéről Az egyesített parancsnokság tervének megfelelően, 1968. no­vember 26-tól 29-ig Bukarestben megtartották a Varsói Szerződés tagállamai hadseregei küldöttsé­geinek évi értekezletét. A tanács­kozáson Iván Jakubovszkij mar­sall, a Varsói Szerződés, tagálla­mai egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka elnökölt. A tanácskozáson megvitatták a Varsói Szerződésben részt vevő országok hadseregei harckészült­ségének, valamint védelmi ereje szakadatlan növelésének idősze­rű kérdéseit. A tanácskozás részvevői láto­gatást tettek katonai alakulatok­nál és katonai tanintézetekben, továbbá jelen voltak a román fegyveres erők különböző fegy­vernemeinek gyakorlatain és be­mutatóin. Nicolae Ceausescu Gheorghe Maurerral, Emil Bodnarasszal és Vasile Patilinettel együtt pénte­ken fogadta Iván Jakubovszkij marsallt, a Varsói Szerződés tag-­­ államai egyesített fegyveres erői­­­­nek főparancsnokát, Szemenko­­ hadseregtábornokot, az egyesített­­ fegyveres erők vezérkari főnökét, valamint a Varsói Szerződés tag­államai Bukarestben tartott érte­kezletén részt vett katonai kül­döttségek vezetőit. Jelen volt Ion Ionita vezérezre­des, a román fegyveres erők mi­nisztere, valamint Ion Gheorghe altábornagy, a fegyveres erők miniszterének első helyettese. A találkozót meleg baráti lég­kör jellemezte. (MTI) Megoldódik az olasz kormányválság? A szocialisták kompromisszuma után hétfőn megkezdődnek az érdemi tárgyalások (Római tudósítónktól.)­­ Az Olasz Szocialista Párt De­l Martino vezette csoportja végül is [ képviselteti magát a hétfőn kez- ]­­­dődő érdembeni kormányalakítá­­­­si tárgyalásokon — ez a péntek­­ este elhangzott bejelentés az­­ olasz kormányválság megoldására­­ irányuló sorozatos alkudozások­­ legújabb fejleménye. A párt jobb-­­ oldali többsége és a párton belü­li legnagyobb „ellenzéki” csoport­ között tehát kompromisszum szü­­­­letett. De Martino, aki eddig határo-­­­zott feltételekhez kötötte a kor­ i­márnyba lépést, most már leül tár­gyalni Rumorral, a kijelölt mi-­­ niszterelnökkel, sőt elvállalta a­­ delegáció vezetését is. A Nenni— Ferri—Manxini vezette jobbolda­li többség pedig tudomásul vette, hogy De Martino, „fenntartva autonóm pozícióját”, mond majd véleményt a tárgyalásokon. A volt szociáldemokraták ellene i szegültek e kompromisszumnak. Nem hivatalos értesülések szerint azonban a kereszténydemokrata vezetők végül nyomást gyakorol­tak rájuk, mondván: De Marti­nóék nélkül nem lehet létrehozni a kívánt „stabil” és „organikus” középba­lk­o­rmány­t. Ugyancsak kiszivárgott hírek szerint De Martino nemcsak részt vesz a kormányalakítási tárgya­lásokon, hanem a miniszterelnök­helyettesi poszt várományosa, és csoportja két miniszteri széket kapna Lehetséges azonban, hogy­­ a De Martino-csoport, legalábbis egyelőre, a saját kongresszusi ál­láspontját képviselve vesz részt a kormányban és a párt vezeté­sében is. A következő program szempontjából ugyanis változatla­nul kitart az 1064-es államcsíny­kísérlet kivizsgálása, a válásról szóló törvény megtárgyalása és a Federconsorzi, az agrárszövetke­zetek országos szövetségének de­mokratizálása mellett — holott mindezek nem szerepelnek a Ru­­mor által előterjesztett program­ban. A középbal és a polgári olasz sajtó nem titkolt elégedettséggel fogadta a kompromisszumot, amely „kedvező perspektívát nyit” a középbal kormá­ny létre­hozásához, s amelyet nagyon vár már a „hatalmi űrről” cikkező amerikai, angol, nyugatnémet saj­tó is. Rumor mérsékelt derűlátá­sát bizonyítja, hogy csak a hét végére ígér kormánylistát. Sztrájkok és tüntetések Az olasz kormányválság nap­jaiban sorozatos sztrájkok és tün­tetések za­jlanak az ország több részében. Pénteken 60 ezer geno­vai és Genova környéki fémmun­kás sztrájkolt, s a tüntető felvonu­lások amelyhez diákok ezrei is csatlakoztak, több órára megbéní­tották a város életét. Milánóban pénteken és szombaton is sztráj­koltak a Pirelli-monopólium mun­kásai. A követelésekben a munka­­nélküliség felszámolása, a demok­ratikus jogok biztosítása, a mun­kafeltételek javítása szerepelt. Faragó Jenő Az ENSZ-közgyűlés határozata: Portugália adjon függetlenséget afrikai gyarmatainak Az ENSZ-közgyűlés pénteki ülésén 85 szavazattal Portugália, a Dél-afrikai Köztársaság és Bra­zília szavazata ellenében, 15 tar­tózkodás mellett elfogadta azt az afroázsiai határozati javaslatot, amely felszólítja Portugáliát, hogy haladéktalanul adjon függetlensé­get Angolának, Mocambique­­nakk és Portugál Guineának. A határozat felhívja a Bizton­sági Tanács figyelmét arra a ve­szélyes helyzetre, amely a portu­gál uralom alatt álló afrikai terü­leteken alakult ki. Az ENSZ tag­államait s különösen a NATO- országokat a határozat felszó­lítja, ne nyújtsanak olyan támo­gatást Portugáliának, amely lehe­tővé teszi számára a gyarmati há­ború folytatását az uralma alatt álló területeken. A határozat felhív minden ál­lamot, akadályozza meg területén zsoldosok toborzását vagy kikép­zését a portugálok gyarmati há­borúja számára. (MTI Szaúd-Arábia a dél-jemeni kormány megdöntésére törekszik Rahtan Mohammed el-Saabi, a­­ Dél-jemeni Népi Köztársaság el­nöke pénteken, az ország függet­lenségének első évfordulója al­kalmából rádióbeszédet mondott, amelyben a többi között hangsú­lyozta, hogy az országban az el­múlt egy év alatt javult az okta­tásügyi, a kulturális és az egész­ségügyi helyzet, az ország belső ré­szei felé több utat építettek. El-Saabi közölte, hogy a biz­tonsági erők Szaúd-Arábiának dolgozó ügynökök hálózatát gön­gyölítették fel. El-Saabi azzal vá­dolta Fejszalt, Szaúd-Arábia kirá­lyát, hogy támogatja azokat a szultánokat, akiknek hatalmát közvetlenül a függetlenség kikiál­tása előtt döntötték meg. Az el­nök szerint Fejszal a dél-jemeni kormány megdöntésére törekszik. El-Saabi beszámolt arról is, hogy a közelmúltban létrehozott légierő kedden és csütörtökön eredményes támadást intézett az Adentól 270 kilométerre levő Bei­­han város környékén csoportosuló royalista tábor ellen. (Reuter)

Next