Népszabadság, 1969. március (27. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-28 / 72. szám
1969. március 28. péntek Jordánia panaszának megvizsgálására összeült a Biztonsági Tanács Az ENSZ Biztonsági Tanácsa csütörtökön, magyar idő szerint a délutáni órákban összeült, hogy megvizsgálja Jordánia Izrael elleni panaszát a miatt az izraeli légitámadás miatt, amelynek 18 halálos áldozata volt. Jordánia képviselője a Biztonsági Tanács összehívását kérő levelében felhívta a figyelmet, hogy országa már korábban rámutatott: ha Izrael büntetlenül folytathatja agresszióját, brutálisan megsértve ezzel az ENSZ alapokmányát és a Biztonsági Tanács korábbi határozatát is, akkor súlyos veszély keletkezhet. Ez következett be március 26-án — állapítja meg a levél. (MTI) Nasszer beszédével megkezdte munkáját az Arab Szocialista Unió kongresszusa Kairóban csütörtökön Nasszer elnök beszédével megkezdődött az Arab Szocialista Unió III. kongresszusa. Beszédében az EAK elnöke hangoztatta, hogy a közelkeleti problémát csak a térség országainak hozzájárulásával lehet megoldani és „egyetlen hatalom sem kényszerítheti ki a népek akarata elleni megoldást’. Nasszer elnök megállapította, hogy az elmúlt évben folytatódott Egyiptom védelmi erőinek kiépítése és Palesztinában fokozódott az ellenállás az izraeli megszállással szemben. Nasszer elismerően emlékezett meg a Szovjetunió által az 1987. júniusi háborút követően az egyiptomi hadsereg védelmi képességének fokozása céljából juttatott támogatásról, s szembeállította azt az Izraelnek nyújtott amerikai támogatással, amelynek célja az izraeli hódítások fenntartása. (AP) Jarring felújította közvetítő tevékenységét Amerikai munkaokmány a közel-keleti problémáról Jarring, az ENSZ közel-keleti megbízottja csütörtök délelőtt Kairóba érkezett és nyomban megkezdte megbeszéléseit Mahmad Riad külügyminiszterrel. Jarring Nicosiában kézhez kapta azt az amerikai munkaokmányt, amelyet az Egyesült Államok kormánya juttatott el a nagyhatalmaknak és a közel-keleti válságban érintett országoknak. A kilencpontos amerikai jegyzék alapján Jarring új körutat tervez a Közel-Keleten, amelyet Kairóban kezdett meg. A Reuter ENSZ diplomáciai forrásokra hivatkozva értesüléseket közöl a közel-keleti rendezésre vonatkozó amerikai munkaokmányról. Az amerikai elgondolás lényege az angol hírügynökség szerint demilitarizált övezetek létesítése Izrael és arab szomszédai között azt követően, hogy bizonyos módosításokat hajtanának végre az izraeli határokon. Az amerikai javaslat értelmében ugyanakkor változatlanul hagynák Jeruzsálem jelenlegi státusát és nem szüntetnék meg a Szíriához tartozó Golán-magaslatok izraeli ellenőrzését. Kairói tudósítónk jelentése szerint az okmányban részletezett amerikai álláspont kapcsán a Gumhurija, az ASZÚ lapja azzal vádolja Nixont, hogy Johnson útját követi. A Gumhurija rámutat arra, hogy alapvető különbség van a Szovjetunió indítványa és az amerikai munkaokmány között. A Szovjetunió sürgeti, hogy Izrael vonja vissza megszálló csapatait az arab területekről még a válság rendezése előtt. Az Egyesült Államok viszont úgy véli, hogy Izrael biztos és elismert határainak nem kell feltétlenül azonosnak lenniük az 1967. június 5-i határokkal. A múlt héten Amerika közölte, hogy 120 izraeli pilótát képeznek ki az Egyesült Államokban a támadó Phantom gépek vezetésére. Ezután következett az az amerikai javaslat, amely szerint meg lehet változtatni Izrael határait, el lehet csatolni a területeket. Következésképpen ki lehet jelenteni, hogy Nixon kormánya a Johnson-kormány útját követi. Ülésezik a Csehszlovák Antifasiszta Harcosok Szövetségének kongresszusa Prágában csütörtökön megkezdődött a Csehszlovák Antifasiszta Harcosok Szövetségének a föderációs elrendezést követő alakulókongresszusa, amely egyben az eddigi szövetség 4. kongresszusa is. A tanácskozáson megjelent és felszólalt Ludvik Svoboda köztársasági elnök, valamint Alexander Dubcek, a CSKP KB első titkára. Alexander Dubcek beszédében nagy jelentőségűnek nevezte a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének budapesti ülését és kiemelte, hogy a csehszlovák delegáció a felhívás előkészítésében aktívan részt vett, mivel az megfelel a nép alapvető érdekeinek és összhangban áll a CSKP akcióprogramjával. Azzal összefüggésben, hogy a NATO-országok növelték katonai költségvetésüket, a szónok hangsúlyozta: az NSZK-ban — ahol az atomfegyver előállításának technikai feltételei adva vannak — megerősödtek az atomsorompószerződés aláírását ellenzők pozíciói. Tény — mondta Dubcek —, hogy azok a körök, amelyek a rendezetlen európai kérdéseket katonai eszközökkel kívánják megoldani, s ellene vannak az európai békés együttélésnek, mindent elkövetnek, hogy pozícióikat megerősítsék. Számításaikban szerepet kap a jelenlegi kínai vezetők politikája is, és azzal számolnak, hogy mindez az erőviszonyok megváltozásához vezet Európában az imperializmus javára. Dubcek a továbbiakban arról beszélt, hogy az európai békéhez vezető utat a kollektív biztonságról szóló szerződés megkötésében kell keresni. — A szocialista országok egysége, amely ezen országok közös érdekeire épül, okvetlenül szükséges — mondta —, nemcsak a tagországok belső fejlődése szempontjából, hanem a jelenlegi nemzetközi problémák sikeres megoldása miatt is. Ebből a szemszögből kiindulva törekednek a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal fennálló kapcsolatok kiszélesítésére. Dubcek szólt arról is, hogy tavaly augusztus óta számos megbeszélést folytattak a Szovjetunió és más szocialista országok képviselőivel. Úgy vélik, hogy ez hatékony út a problémák megértéséhez és a politikai helyzet konszolidálásához. A CSKP KB első titkára végül hangsúlyozta: szocialista ország nem fogadhat el más politikát, mint a többi szocialista országgal való barátság és együttműködés politikáját. (MTI) Kiesinger Bécsben Kiesinger nyugatnémet kancellár csütörtök délután felesége és két államminiszter kíséretében kétnapos hivatalos látogatásra Bécsbe érkezett. A találkozásokon a nyugatnémet és az osztrák államférfiak nemzetközi kérdésekről, köztük Kelet-Európáról tárgyalnak. Csütörtökön Kiesinger látogatást tett Jónás köztársasági elnöknél és a kormány vezetőinél. Az érdemi tárgyalásokra pénteken délelőtt kerül sor. (MTI) NEPSZA15 AI) S AG 3 Tervkészítés együtt A korábbiakban hasonló plénum napirendjén még sohasem szerepelt témája volt a Közalkalmazottak Szakszervezete csütörtöki elnökségi ülésének: a szakszervezet javaslatai a negyedik ötéves tervnek a közszolgálatot érintő néhány kérdéséhez. Meggyőzően konkrét, szakszerű volt az írásban lefektetett témavázlat és a szakszervezet titkárának részletes szóbeli kiegészítése. Nagyon reális a téma megvitatásának kiindulópontja. A negyedik ötéves terv időszakában — mint korábbi bejelentésekből már ismeretes — sor kerül az állami szervek munkájának továbbfejlesztésére. Ennek célja az állami tevékenység szakszerűségének, hatékonyságának, demokratizmusának fokozása, s ehhez meg kell teremteni a feltételeket. A fórum részvevői sok hasznos megjegyzést fűztek ahhoz, miként lehetne a következő években többet tenni a munkafeltételek és a munkakörülmények, a közalkalmazottak életviszonyai javítására, egészségügyi és társadalombiztosítási ellátottságuk stb. fejlesztésére. Vagyis azokban a kérdésekben, amelyekkel rendeltetésszerűen foglalkoznak a szakszervezetek, s jó vagy rossz megoldásuk kihat a dolgozók mindennapi életére, munkájára. Több okból is említésre érdemesnek tartjuk ezt a tanácskozást, amelyhez hasonló ezekben a hetekben, hónapokban a többi szakszervezetben is lezajlik. A szocialista demokrácia fejlesztése szempontjából nagy jelentőségű, hogy az ötéves terv fő vonalainak felvázolása többé nem kizárólag állami szervek (a Tervhivatal, a minisztériumok, a főhatóságok) feladata. A régi tervmetodika ugyanis kötöttségeivel, megszorításaival legfeljebb óhajként igényelte, valójában jóformán kizárta az „alulról felfelé" menő tervezést. Most viszont már az előkészítés során kialakítják a szakszervezetek is a maguk önálló álláspontját s azt az illetékes állami szervek tudomására hozzák. Így hat állami életünk demokratizmusa a szakszervezeti demokráciára s termékenyíti meg azt, ösztönzést, újabb kibontakozási területet kínálva egyben neki; így válik a közös tevékenység végül majd együttes tervvé. Népgazdaságunk, egész társadalmunk látja hasznát annak, ha ezzel a munkamegosztással alaposabb, jobb ötéves terv készül, amelynek feladatait jobban magáénak érezheti minden dolgozó. E feladatok hazánkban már régen nem öncélúak; legfontosabb célkitűzéseik az életszínvonal tartós, egyenletes emelése, a teljes foglalkoztatottság, az oktatás- és egészségügy, a lakásellátás ütemes fejlesztése, a területi aránytalanságok fokozatos felszámolása. Mindez természetesen a termelés, a nemzeti jövedelem növelése alapján. A hozzáértés és a felelősség, amelynek az említett szakszervezeti plénumon részesei lehettünk, nyilván a többi szakszervezet hasonló vitáiban is érvényesül majd. A javaslatok összeállításában ők is a realitásokból, népgazdaságunk teherbíró képességéből és a szakszervezet előtt álló sajátos feladatokból indulnak ki. S ha mindenütt így történik, vagyis — a közalkalmazottakhoz hasonlóan — igényes, önálló állásfoglalásra törekszenek a szakszervezetek, ezzel jobbá, megalapozottabbá tudják tenni új ötéves tervünket Újlaki László Kényes küldetés Wilson brit miniszterelnök, akinek diplomáciai próbálkozásait az utóbbi időben nem sok siker koronázta, karrierjének egyik legkényesebb küldetésére indult. Úti célja Lagos, Nigéria fővárosa, ahol Gowen tábornokkal folytat tárgyalásokat, majd feltehetőleg ellátogat a szövetségiek kezén levő volt kelet-nigériai (biafrai) fővárosba, Enuguba is, valamint Port Harcourtba, a nagy olajkikötőbe. Hétfőn indul Addis Abebába, hogy Hailé Szelasszié császárral ,,a békéltetés" lehetőségeiről tanácskozzék. Az utazással kapcsolatban a legtöbb találgatás arra vonatkozik, hogy találkozik-e a szakadárok vezérével, Csukuval. A legtöbb válasz erre az, hogy nem. A kormányszóvivők igyekeznek hangsúlyozni, hogy Wilson nem közvetíteni akar a két szemben álló fél között, hanem „saját szemével tájékozódik" a helyzetről és személyesen megismerkedik Gowon tábornokkal. Közvetítésre már csak azért sem vállalkozhat, mert a meghívó fél, a szövetségi kormány határozott véleménye szerint a polgárháború a nigériaiak belügye, és rendezése nem tartozik a kívülállókra. Ha Nagy-Britannia hivatalosan kívülálló is, a háttérben nagyon is jelentős szerepet játszik a hosszúra nyúlt testvérháborúban. A két mammut olajtársaság, a Shell és a British Petroleum több mint tíz évvel ezelőtt gazdag olaj- és földgázlelőhelyeket szerzett Nigériában, amelyeknek túlnyomó része a keleti tartományban, azaz a szakadat’ Biafra területén helyezkedik el. Nigéria, Afrika legnagyobb népességű független állama, ezeknek az ásványi kincseknek a birtokában gyorsan fejlődő erős ország lehet. Nélkülük a törzsi ellentétek és az imperialista érdekeltségek hálójában nemcsak önmaga lenne széttagolásra ítélve, hanem tragikus példaként szolgálna a többi afrikai állam feldarabolására is. A brit kormány, a brit imperializmus, amely egész Nigériában erős hadállásokkal rendelkezik, mindeddig az egységes Nigéria hívének vallotta magát és hogy ezt alá is támassza, fegyverekkel látta el Lagost. A speciális brit olajérdekeltségek viszont, látva a francia és bizonyos fokig amerikai vetélytársaik Biafrának nyújtott támogatását és főként azért, mert féltik ottani befektetéseiket, nagy nyomást gyakorolnak a Wilson-kormányra, hogy korlátozza a fegyverszállításokat Lagosnak, és tanúsítson kevésbé egyoldalú álláspontot a nigériai ügyben. Mindezt persze humanista csomagolásba borítják: először az éhező biafrai gyerekek, majd a polgári lakosság állítólagos légi bombázása körül fejtettek ki nagy propagandahadjáratot. Ez persze sok egyszerű embert megtévesztett, akik valóban emberbaráti meggondolásokból csatlakoztak a tiltakozó mozgalomhoz. Mindez azonban még bizonyára nem késztette volna Wilsont erre a meglehetősen kétes kimenetelű vállalkozásra. Néhány hete azonban a szovjet hadiflotta négy hajója nagy sikerű látogatást tett a lagosi kikötőben. A szovjet—nigériai kapcsolatok megelőzőleg is egészségesen fejlődtek. Nem a 28 hónapja tartó véres polgárháború, hanem nyilván ez az utóbbi körülmény tette olyan sürgőssé Wilson útját, amellyel egy időbeni a lagosi kikötőben megjelenik és lehorgonyoz a ..Rettenthetetlen.’’ nevű brit cirkáló is. A Morning Post nevű nigériai kormánylap egyik szemleírója azonban így kommentálta a látogatást: „Ha Mr. Wilson azért jön ide, hogy kitörölje a nigériaiak emlékezetéből azt a hatást, amelyet az oroszok és hadihajóik keltettek, megmondhatom, hogy küldetése eleve kudarcra van ítélve.’y London, március 27. Bebrits Anna 1/ ELSŐ BÉKE-VILÁGKONGRESSZUS 20. ÉVFORDULÓJÁN ünnepi eseménysorozat, tavaszi békeakciók Ülést tartott az Országos Béketanárs Áprilisban ünnepi eseménysorozattal emlékeznek meg az első béke-világkongresszus 20. évfordulójáról; május 8. és június 17. között nagyszabású tavaszi békeakciót tartanak országszerte. A többi között erről tanácskozott csütörtökön a Parlamentben az Országos Béketanács, amely Sebestyén Nándorné titkár előterjesztése alapján megvitatta a magyar békemozgalom múlt évi munkáját és idei programját. A vita lezárása után az Országos Béketanács egyhangúlag elfogadta az előterjesztett dokumentumokat, és határozatban foglalt állást a vietnami helyzettel kapcsolatban. Ezzel egyidejűleg felhatalmazta az elnökséget, hogy a közel-keleti konfliktus ügyében táviratban forduljon a Biztonsági Tanácshoz. Május 20-án az első béke-világkongresszus 20. évfordulója alkalmából nyolc európai szocialista ország neves művészeinek közreműködésével — a televízióval közösen — gálaestet rendeznek Budapesten az Állami Operaházban. A műsort az Intervízió is közvetíti. A jubileum alkalmából békenagygyűlések, tudományos konferenciák, irodalmi békeestek lesznek a fővárosban és a vidéki városokban. Május 8. és június 17. között a magyar békemozgalom hagyományos tavaszi akciója keretében ezúttal a társadalmi és tömegszervezetekkel együtt készítenek elő és bonyolítanak le széles körű programot. Az országos megnyitóünnepséget Budapesten tartják, Szegeden és Kalocsán megemlékezésekre kerül sor a lidicei emlékműnél. A szovjet, román, jugoszláv és osztrák béketanáccsal, valamint a Csehszlovák Nemzeti Front területileg illetékes bizottságaival közösen határtalálkozókat rendeznek. Az európai biztonság időszerű kérdéseit a Béketanács tudományos bizottsága kerekasztalkonferencián vitatja meg Budapesten és néhány megyei székhelyen az NDK-ból érkező előadó bevonásával. Június 2. és 7. között megrendezik az arab népek melletti szolidaritás hetét. Június 17-én az első magyar békekongresszus 20. évfordulóján az Országos Béketanács ünnepi ülése zárja a tavaszi akciót. Itt hozzák nyilvánosságra a berlini béke-világtalálkozó magyar küldötteinek névsorát. A vietnami helyzettel kapcsolatban elfogadott állásfoglalásban egyebek között hangsúlyozza az Országos Béketanács: a béke megteremtése minden becsületes, jó szándékú ember közös kívánsága. Közös a kötelesség is, hogy még szorosabbá tegyük a háború befejezéséért síkraszálló tömegek világméretű összefogását. Az Országos Béketanács csütörtöki ülése az elnöklő Darvasi István zárszavával ért véget- ‘