Népszabadság, 1969. május (27. évfolyam, 99-124. szám)
1969-05-18 / 113. szám
A Szovjetunióban a közelmúltban fejezték be az úgynevezett „Naplégkör kutató program" -ot, amelynek keretében öt napon keresztül bocsátottak fel rakétákat 100, illetve 200 kilométer magasságba. A geofizika történetében ezen a kutatási területen ez volt a legnagyobb szabású eddigi kísérlet. Célja az volt, hogy pontosan megismerjék azoknak a jelenségeknek természetét, amelyeket a Napból származó (anyagi) sugárzás hoz létre a földmágneses térben és légkörünk magasabban levő rétegeiben. A kérdés most, amikor éppen naptórimaximumos időszakban vagyunk, különösképpen érdekes. A Nap korpuszkuláris sugárzásának túlnyomó része a napfoltok és az erupciók (kitörések) területéről, továbbá a naplégkör legkülső részében, a koronában végbemenő gyors kifényesedések területéről érkezik. Kisebb részben azonban a látható napfelszínnek, az úgynevezett fotoszférának foltmentes, viszonylag nyugodtabb vidékei is kibocsátanak ilyen sugárzásokat. A Napról induló korpuszkuláris sugárzások általában 4,5 nap alatt teszik meg a Nap és a Föld közötti, kereken 150 millió kilométeres távolságot, azaz átlagos sebességük 470 km/mp. A részecskék azonban nem egyenes vonalban mozognak, hanem olyan spirális pályán érkeznek a Napból a Földre, amely nagyjából a földpálya síkjában fekszik. A Földet elérő részecskék tehát nem közvetlenül a Nap látszólagos irányából érkeznek, hanem oly irányból, amely a mérések tanúsága szerint ezzel mintegy 45 fokos szöget zár be nyugat felé. ■ A szóban levő spirál alakú pályát a bolygók közötti térségek mágneses mezejének erővonalai határozzák meg. Ez a mágneses tér nem más, mint a Nap által keltett és igen nagy távolságokig, sok millió kilométeren át elnyúló mágneses mező. Ezekben a bolygók közötti térségekben levő kisebb-nagyobb kozmikus portömegek és esetleges meteorfelhője rendkívül gyenge saját mágneses tere csak helyi jelentőségű zavarokat kelthet. A Napból származó anyagi részecskék együttesét szóláris szélnek, napszélnek hívjuk. Nos, a szóláris szélben száguldó részecskék pályái szorosan a, általános, a Napból származó mágneses mező erővonalai körül kígyóznak, mint ahogyan a szőlőinda feltekeredik a karóra. Ha a Nap nem forogna saját tengelye körül, akkor ez a mágneses mező nyugalomban maradna és egyes erővonalai a térben mindig ugyanabban az irányban helyezkednének el. Csakhogy azonban a Nap forgó mozgást végez, és mágneses tere, amely mintegy „rögzítődik” hozzá, vele együtt forog.* Tegyük fel, hogy egy napkitörés alkalmával közvetlenül egymás után két anyaggóc dobódik ki a világűrbe, mégpedig a napfelszín ugyanazon pontjáról. A napszelet elsősorban alfarészecskék (10 százalékban), valamint protonok és elektronok al-A szoláris szelet alkotó részecskék pályája egy, a Napon kívül (például a Földön) tartózkodó megfigyelő szemével nézve spirális. A részecskék a Nap általános mágneses terének erővonalai mentén haladnak, minthogy azonban a Nap forog a tengelye körül, az egyes erővonalak térbeli helyzete is állandóan változik. kottük. Normális körülmények között 1—20 proton helyezkedik el egy köbcentiméternyi térfogatban. A napszél szóban forgó sűrűsödési gócaiban azonban, erős kitörések esetében körülbelül 30 proton—elektron pár helyezkedik el köbcentiméterenként. Ha a példánkban szereplő két góc a naplégkörből történt indulásakor ugyanazon a mágneses erővonalon helyezkedett el, akkor egész további útja során szükségszerűen ugyanezen is marad. Minthogy pedig — mint fentebb mondottuk — az erővonalak maguk is részt vesznek a Nap tengely körüli forgásában és a gócok egy ilyen, helyzetét a térben állandóan változtató pályán haladnak végig, a Földről vagy más égitestről nézve útjuk spirálisnak tűnik. A napszél áramlási sebessége nem mindig ugyanakkora. Napfoltmaximum időszakában — mint jelenleg is — a sebesség erősen megnő, elérheti a másodpercenkénti 1000, sőt kivételesen nagy erejű napkitörések alkalmával a másodpercenkénti 2000 kilométert is. Ugyancsak változik az a távolság is, ameddig a napszelet alkotó anyagi részecskék eltávolodhatnak a Naptól. A naprendszer felé kívülről, a világűr távolabbi részeiből is érkeznek sugárzások és ezek valahol szükségképpen összetalálkoznak, mintegy összeütköznek a napszéllel. A találkozás területén „ütközési front” alakul ki. A naprendszerbe kívülről behatoló sugárzások erősségét nagyjából állandónak tekinthetjük, a napszél erőssége azonban, mint láttuk, a napfolttevékenységgel párhuzamosan változik, maximum idején nagyobb, mint minimum időszakában. Ezért az ütközési front helyzete sem állandó. Napfoltminimum alkalmával közelebb van a Naphoz, maximum esetében azonban messzire kitolódik. Átlagos távolsága mintegy ötvenszerte akkora, mint a Nap—Föld középtávolság, azaz körülbelül 7500 millió kilométerre becsülhető. Ez valamelyest nagyobb, mint a bolygórendszerünk határára jelenleg elfogadott érték. Mai ismereteink szerint ugyanis a Plútó a legtávolabbi bolygó, amely kereken 5900 millió kilométeres középtávolságban kering a Naptól. Ez a Föld—Nap középtávolságnak hozzávetőlegesen negyvenszerese. A számítások szerint azonban az ütközési front távolsága napfoltmaximumkor 22 500 millió kilométernyire tolódik ki, napfoltminimumkor azonban „alig” 2500 millió kilométernyire van a Naptól. Ez utóbbi érték nagyobb, mint a Szaturnusz távolsága a Naptól, de kisebb az Uránusz bolygó naptávolságánál. A szoláris szélben mozgó, elektromosan töltött részecskék maguk is mágneses teret létesítenek. Az a rendkívül különleges helyzet áll elő tehát, hogy a Nap mágneses terének erővonalai mentén haladó korpuszkuláris részecskék mintegy magukkal viszik saját mágneses mezejüket. Ezt a jelenséget „mágneses szél”-nek nevezték el. A Földet elérő, a Napból eredő részecskék különböző jelenségeket idéznek elő bolygónk légkörében és mágneses terében. Az egyik berlini tudományos kutatóintézetijén megállapították például, hogy nagy mennyiségű szoláris részecske beérkezésekor a magaslégkör hőmérséklete hirtelen megnő, mert a részecskék mozgási energiájának egy része hővé alakul. (Ezt a jelenséget azóta „berlini effektusának nevezik.) A magaslégkör hőmérsékletének megnövekedése később kihat a mélyebben fekvő légrétegek fizikai állapotára is, s ezen A NAPSZEL ■----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------——— TEKINTSE MEG о NIS ^ BUDAPESTI ■granulátum NEMZETKÖZI VÁSÁRON kapro- I A l^aktamj B0R50D1 f^pEGYI KOMBINÁT |bonamid| D1NOxl /'TVN ÖNÁLLÓ |IÁLLÍTÁSAII([ Sn A*i\SIM* PAVILON MELLETT A LEGKORSZERŰBB AZ Él |jlí^ * ájéíi íjjpl Él Bajéi- L&Sa evOv KOMPLEX MŰTRÁGYA /Ok io% sr ríji \ A talaj tápanyagszintjének fokozásához nélkülözhetetlen /[ \ a komplex műtrágya. / \ ELŐNYEI az egyhatóanyagú műtrágyákkal szemben: | " szI 1. Garantált a legmegfelelőbb hatóanyag-összetétel V PEREMARTON ■ J 2. Szállítása, raktározása egyszerűbb és olcsóbb. 3. A három hatóanyag egy művelettel kiszórható. Szaktanácsadás Magasabb termést biztosít, mint az egyhatóanyagú a BNV-n 1970. II. félévtől gyártja az aNIM pavilonjában IPARI ROBBANÓANYAGGYÁR, PEREMARTON KERESZTREJTVÉNY VÍZSZINTES: 1. Olasz váltópénz. 9. Mesterségesen létesített vízlelőhely. 12. A fényes tárgyakat kedvelő madár. 13. Menetdal. 15. Olasz folyó. 10. Erdő közepe. 18. Durvább gabonaőrlemény. 19. Libanoni autók nemzetközi ✓jelzése. 21. A részükre. 24. Függőleges 20. népiesen. 28. Székesegyház. 29. Ékezettel riadalom. 30. Vízparti növény. 32. Indíték. 34. Különféle színekben pompázó tányér alakú virág. 36. Kártékony vad. 37. Erősebb írásbeli figyelmeztetés. 39. Füle. 40. Középeurópai Kupa. 42. Alak, bábú. 44. Rejtély. 47. Műsort sugárzó állomás. 48. Bolgár váltópénz. FÜGGŐLEGES: 1. Régi út menti vendégfogadó. 2. Mutatószó. 3. Égitest. 4. Királyi szék. 5. EEE! 6. Cukorgyáráról ismert nagyközség Bihar megyében. 7. Személyes névmás. 8. Az egyik vezér. 9. Török váltópénz. 10. USA. 11. Állóvíz. 14. Ének. 17. Iráni váltópénz. 20. Háziállat. 22. Sértetlen, hibátlan (ékezettel). 23. Hegycsúcsra emelt építmény. 25. Rút. 27. Mongol váltópénz. 29. Igekötő. 31. Juttat. 33. A vízszintes 9 keverve. 85. Mikszáth egyik regényhősének vezetékneve. 37. Római 49*. 38. Katonai egység. 41. Tatár méltóság. 42. Növésny. 43. Névelő. 45. Asztalin vegy.fele. 46. NK. Beküldendő a vízszintes I., 48. és a függőleges I., 17., 27., valamint a különálló sor: Franciaország és a Szovjetunió váltópénze. (A különálló sörbe a keresztrejtvény azonos számú kockáinak betűit kell beírni.) Találós kérdések 1. Mi az, ami mindig szabadban jár, és mégis mindig a házban marad? 2. Ha nem látom felveszem, ha meglátom, nem veszem fel, mi az? 3. Jóllakottan megy a legelőre és éhesen jön vissza, mi az? 4. Mi jár a fején? Se szeri, se száma a nép humorát őrző, ötletes találós kérdéseknek. Gyűjtsétek össze őket, a kevéssé ismerteket küldjétek be a Mi világunk rovatnak. A legjobbakat közöljük. Csalafinta történet — A kertünkben gyönyörű fa áll. Most is rengeteg szebbnél szebb körte mosolyog felém — meséli Laci. — A fa alatt azonban háromméteres körben gyönyörű tulipánok virágoznak. Ha le akarjuk szedni a körtéket, összetapossuk a tulipánokat. Ha meghagyjuk a virágokat, akkor meg nem tudjuk leszedni a körtéket. Mit csináljak? — kesereg Laci a pajtásainak. Segítsetek, adjatok neki tanácsot. MEGFEJTÉSEK - NYERTESEK A május 8-i számunkban megjelent rejtvények helyes megfejtései: Keresztrejtvény: Debrecen Nagyvárad. Új versek. Párizs. Nyugat. — Érmindszent. Ezt add össze!: A megadott szócsoportban az itt következő közös hangok találhatók: T + E + 8 + M + É+SZ. Ilyen szavunk nincsen, tehát valamivel terjedelmesebb, de ezeket a hangokat is tartalmazó hangsort kell fölkutatnunk, hogy megtaláljuk a megoldást. S ez nem boszorkányság, mert a TERMÉSZET -et mindenki jól is-meri. A május 11-i számunkban közölt rejtvények helyes megfejtéséért a következő pajtásokat jutalmazzuk: lettel Katalin, Majos; Kozmán Magdi, Eger; Kovács László, Teleki; Kiss Éva, Alsózsolca; Kassai Mihály, Kisvárda ; Hegedűs Ottó, Nagykanizsa; Gulyás János, Kiskunfélegyháza; Födi Ottói, Bakonypéterd; Dezső Éva, Szeged; Bíró Magdolna, Kaszaper; Bercsényi Ágnes, Szekszárdi Ipolyi Márta. Leányvár; Csöntör Mária, Orosháza; György Zsuzsanna, Dunaharaszti; Pusztavári László. Almásfüzitő ; Eder Piroska, Pornóapáti; Fekete Rozália, Galgamácsa; Zilahi Emília, Kisújszálli; Wieszt Margit, Pilisvörösvár; Tegye Péter, Vésztő; Teráz Béla, Miskolc; Tégla Katalin, Szegvár; Tatár Margit, Alsógöd; Szilágyi Ferenc, Balkány; Simon Mária, Környe; Hargitai Kati, Györffy Pál, Csép Anna, Balogh Éva, Polják Zsuzsanna, Budapest. - keresztül — végeredményben — hozzájárul az időjárási elemek megváltoztatásához. Másrészt a napszéllel érkező korpuszkulák a Föld mágneses erőterében zavarokat, valóságos mágneses „viharokat” eredményeznek és északi, illetve déli fényt hoznak létre. Sarki fényjelenségek feltűnésére éppen ezekben a hónapokban van a leginkább lehetőség, mert — mint említettük — éppen napfoltmaximumos időszakban vagyunk és ilyenkor a szoláris szél különösképpen erős. Végezetül említésre méltó az is, hogy a Napból származó részecskék jelentősen befolyásolják a légkör ionoszférájának, a rádióhullámokat visszaverő rétegének fizikai állapotát is és ezáltal a rádióvételi lehetőségekre is hatnak. Különösképpen a rövidhullámú tartományokban számíthatunk zavarokra. Hédervári Péter