Népszabadság, 1969. június (27. évfolyam, 125-149. szám)
1969-06-24 / 144. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK? Itt oldal - Ara: 80 fillér NÉPSZABADSÁG 1969. június 21, kedd1. HISZ MI* KÖZPOMI I.AIMA XXVII. évfolyam, 111. szám Különös tartózkodás Vállalati pártszervezeteink, a gazdasági vezetéssel együtt, mind nagyobb figyelmet fordítanak az üzemi demokrácia továbbfejlesztésére. Vagyis az üzemi élet, a mindennapi munka folyamataiban mind több ponton igyekeznek teret nyitni, annak, hogy a kérdések eldöntésénél érvényesüljön a kollektíva véleménye. Sok helyütt feljegyzésre érdemes eredmények kísérik ezt a helyes törekvést. Az ezzel kapcsolatos tapasztalatok azonban bárkit meggyőznek arról, hogy ennek a törekvésnek csak kitartó politikai munkával lehet új ösvényeket nyitni. Hiszen a demokratikus keretek szélesítése, a lehetőségek sokasodása, a dolgozók növekvő aktivitását, feladat- és felelősségvállalását tételezi fel. A szocialista demokrácia továbbfejlesztésében abban az ütemben haladhatunk előre, ahogyan sikerül fokozni a dolgozók közéleti érdeklődését és felelősségvállalását. Mindezt jól illusztrálja az az eset, amelyet egy budapesti gyárban jegyeztünk fel. Az üzem egy kulcsfontosságú ágazatában bérfejlesztésre nyílt lehetőség. A gyár gazdasági és politikai vezetői úgy határoztak, hogy a bértöbbletet csak a brigádokra osztja szét, azt pedig, hogy személy szerint kinek mennyivel emelkedjék az órabére, döntsék el a brigádok. Ez érdekes formája a munkásdemokrácia továbbfejlesztésének, hiszen igen lényeges kérdésben adták át a döntés jogát a dolgozók kollektívájának. De a felkínált lehetőségre különös tartózkodás volt a válasz. Egyik brigádvezető a másik után kopogtatott be a gyárvezetőséghez, hogy vegye vissza ezt a demokratikus jogot: felülről határozza meg, ki mennyi bérjavítást kapjon. De miért? Ki dönthetne ebben igazságosabban és helyesebben, mint egy-egy brigád közössége? Ki ismeri jobban ezeknek az embereknek szorgalmát, teljesítményét? Tehát azt, hogy ki mennyi bérjavítást érdemel? A szóban forgó brigádvezetők, de a brigádtagok többsége is határozottan vallja a szocialista elosztás elvét, mindenkinek munkája szerint. Mégis, amikor ezt az elvet magatartássá, határozott állásfoglalássá kellett váltani, visszahúzódtak a feladat és a felelősség elől. Azt mondták: vagy az illetékes vezetői osszák szét a bértöbbletet úgy, amint jónak látják, vagy osszák szét — egyenlő arányban Pedig hát elvileg már régóta tudják, hogy ez utóbbi milyen igazságtalan volna. A vallott elvek és a gyakorlati magatartás között azonban van egy lépés, amit — ha nem is könnyű, de meg kell tenni. Van, aki azt hiszi, hogy a szocialista demokrácia, s ezen belül az üzemi demokrácia továbbfejlesztésének útján kizárólag bürokratikus merevséget és a különböző, a szükségtelen központosított döntési jogkörökhöz való ragaszkodást szükséges legyőzni. Igen, ezen a területen is haladást kell elérni és utat törni a demokratizálódásnak. De nem mindig ez a nehezebbik feladat. Meglehet, még nehezebb leküzdeni az olyan viszolygást, mint ami az imént idézett esetben egy célszerű és értelmes lépést gátolt meg. Nem szabad tehát szem elől téveszteni azt a területet sem, ahol a szemléletet és a magatartást kell formálni, és felsegíteni a szocialista demokratizmus igényeinek színvonalára. , Horváth József Megalakult Chaban Delmas kormánya Kizakadtak prominens gaulleisták, bekerültek „régi" miniszterek — Maurice Schumann a külügy-, Debré a hadügy-, Giscard d'Estaing a pénzügyminiszter Párizsi tudósítónk jelenti: Chaban Delmas francia miniszterelnök hétfő délután bemutatta kormányát Pompidou elnöknek. A De Gaulle utáni időszak első kormányának összesen 39 tagja van, szemben az előző 31 tagú kormánnyal. A kormány tagjai között — a miniszterelnökön kívül — van 18 miniszter és 20 államtitkár. Politikai hovatartozás szerint a megoszlás a következő: 29 gaulleista, 7 giscardista (köztársasági független) és 3 centrista. A jelenlegi miniszterek és államtitkárok közül 20 nem volt tagja az előző kormánynak. Az előző kormány tagjai közül kimaradt 4 fontos gaulleista személyiség: Couce de Murvale, Malraux, Messmer és Jeanneney. Ez utóbbi volt a népszavazáson elvetett reformterv atyja. Nem tagja az új kormánynak Edgar Faure, volt közoktatásügyi miniszter sem. Helyébe Olivier Guichard lépett, aki az ötödik köztársaság 12. oktatásügyi minisztere. A kormány összetétele egyszerre biztosítja a Pompidou által ígért „folyamatosságot” és „nyitást”. A miniszteri tárcák elosztását tekintve a politikai nyitás, azaz „kiszélesítés” domináló jellege szökik szembe. A 18 miniszter közül 11 gaulleista, 4 giscardista, 3 centrista. Az a tény, hogy Michel Debrél a külügyminisztérium éléről a hadügyminisztérium élére helyezték és a külügyeket Maurice Schumannra bízták — egynémely polgári lap szerint —, „az európai és az atlanti nyitás valószínű kezdetét jelenti”. Nagytőkés körökben megelégedéssel fogadták, hogy Giscard d’Estaing visszakerült a pénzügyminisztérium élére. Megszüntették az eddigi tájékoztatásügyi minisztériumot, és Lee Hammond baloldali gaulleistát államtitkári minőségben a kormány szóvivőjévé nevezték ki. Jelentősen megnőtt azok száma, akik már a negyedik köztársaságban is miniszterek voltak. Ezek közül említésre méltó maga Chaban-Delmas, Pleven, Michelet, Schumann, Marcelin, Bettencourt, Mondott, Bontanet, Jafay. Az új kormány tagjai kedden veszik át elődeiktől a hatalmat. Szerdán kerül sor az új kormány első minisztertanácsi ülésére és csütörtökön a nemzetgyűlés előtti bemutatkozásra, ahol a miniszterelnök ismerteti programját, a nemzetgyűlés egyúttal megválasztja — Chaban-Delmas helyett — új elnökét. [ [ ★ Koszigin szovjet miniszterelnök üdvözlő táviratot küldött Chaban-Delmas-nak kinevezése alkalmából. „A Franciaországgal fennálló kapcsolatok fejlesztésében a Szovjetuniót az vezette, hogy az elmúlt évtizedek története — és Ön sok éven keresztül Franciaországban aktív részvevője volt mind a katonai, mind a politikai eseményeknek — meggyőzően a szovjet—francia közeledés és baráti együttműködés hasznáról beszél” — állapítja meg Koszigin távirata. A szovjet miniszterelnök kifejezte meggyőződését, hogy a Szovjetunió és Franciaország között kialakuló kölcsönös megértés a jövőben tovább mélyül majd a kétország népeinek érdekében, az európai feszültség enyhülésének és a nemzetközi biztonságnak az érdekében. (TASZSZ) MAI SZÁMUNKBAN: Egy út záróakkordjai (3. oldal.) A vasi ötezer család (1.) Riportsorozat (1. oldal.) A felemelkedés útján a Paksi Állami Gazdaság életéről (5. oldal.) Ifjúgárdisták között (6. oldal.) 4 //. Békekölcsön-sorsolás gyors listája (9. oldal.) Tudomány és technika:. 4 Venus-program (19. oldal.) Todor Zsivkov Algírban Todor Zsivkov, a bolgár minisztertanács elnöke hétfőn hivatalos látogatásra Algírba érkezett. A repülőtéren Joumedien algériai elnök fogadta a vendégeket. Zsivkov hat napot tölt Algériában. Kíséretében van Petarlancsev, a minisztertanács elnökhelyettese, Ivan Basev külügyminiszter és Ivan Golomejev külkereskedelmi miniszterhelyettes. Todor Zsivkov a nap folyamán találkozott Rumediennel. (MTI) SZORGOS MUNKA A BIZOTTSÁGOKBAN A békeimre új lehetőségeiről és akcióiról tárgyal a berlini béke-világtalálkozó Gsörffy Tibor, az MTI berlini tudósítója jelenti. A berlini béke-világtalálkozón részt vevő 70 szervezet több mint 800 képviselője szombat óta a konferencia öt főbizottságának különböző albizottságaiban tanácskozik. Miután a fő- és albizottsági ülések — az előkészítő bizottság megállapodása alapján — zártak, a sajtó képviselőit saját országaik delegátusai tájékoztatják a bizottságban folyó munkáról. Bugár Jánosné, a béke-világtalálkozón részt vevő magyarküldöttség vezetője elmondotta, hogy a 13 tagú magyar delegáció tagjai aktív tevékenységet folytatnak valamennyi fő- és albizottságban. Az európai biztonsággal foglalkozó főbizottság három albizottságban tárgyalja az európai béke problémáit. Az első albizottság az NDK, az NSZK és Nyugat-Berlin kérdésével, valamint egymáshoz való viszonyával foglalkozik. A második albizottság a katonai tömbök, a békés egymás mellett élés problémáit, a gazdasági és kulturális kapcsolatok szélesítésének kérdéseit tárgyalja. A harmadik albizottságban a fasizmus és neonácizmus fenyegető veszélyével foglalkoznak. Mint a bizottságok munkájában részt vevő magyar küldöttek — közöttük dr. Káldy Zoltán evangélikus püspök és Pethő Tibor újságíró, a 2. sz. albizottság elnöke — elmondották: a találkozó részvevői nagy jelentőséget tulajdonítanak az európai biztonsági konferencia összehívását szorgalmazó budapesti felhívásnak és minden erővel támogatják egy össz-európai értekezlet összehívását. A küldöttek többsége úgy értékeli, hogy a Német Demokratikus Köztársaság elismerése elősegíti az európai enyhülést és az európai országok közeledését. A felszólalók éberségre hívnak fel a neonácizmus jelentkező veszélyével szemben. Érdeklődéssel fogadta a 2. sz. albizottság Mátyás Lászlónak az európai biztonságra vonatkozó magyar álláspontot kifejtő felszólalását. Az európai biztonsággal foglalkozó főbizottság jelentése várhatóan egyértelműen állást foglal a jelenlegi európai határok és a két német állam elismerése, valamint az európai biztonsági konferencia megrendezése mellett. A vietnami főbizottságnak nemzetközi jogiproblémákkal és az amerikaiak háborús bűncselekményeivel foglalkozó albizottságában dr. Récsei László egyetemi tanár, az albizottság társelnöke felszólalásában a Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormányának nemzetközi jogilag megalapozott törvényességéről beszélt. A kettes számú albizottságban Máté György újságíró konkrét javaslatokat terjesztett elő a vietnami szolidaritási mozgalom foka(Folytatás a 2. oldalon.) AZ ÉPÜLŐ FELÜLJÁRÓ A Hungária körúti felüljáró 300 méteres hídszerkezetének kétoldalról épülő íve már majdnem összeér. Most a ligeti oblait betonozzák. (Mikó László felvétele.) Felborult a hallgatólagos megegyezés Fulbright szenátor: Nixon folytatja Johnson vietnami politikáját Szenátusi kihallgatássorozat kezdődik Vietnam ügyében Washingtoni tudósítónk jelenti: Fulbright szenátor, az amerikai szenátus külügyi bizottságának demokrata párti elnöke vasárnap bejelentette: A bizottság új kihallgatássorozatot kezd a Nixon-kormány vietnami politikájáról. Ro■gers külügyminisztert, Laird had- t ügyminisztert, valamint Clifford volt hadügyminisztert, aki a közelmúltban békejavaslatot tartalmazó cikket publikált, megidézik a külügyi bizottság elé. A szenátus külügyi bizottságának vezetője helyeslően nyilatkozott Clifford javaslatáról és éles szavakkal bélyegezte meg Nixon elnök kirohanását a volt hadügyminiszter ellen. Fulbright nyilatkozatában feltárta azt a titkos és hallgatólagos megegyezést, amely a legutóbbi időkig érvényben volt egyes demokrata vezetők és Nixon elnök között. Ennek megfelelően Fulbright és mások egyetlen alkalommal sem léptek fel nyilvánosan Nikon ellen, s nem sürgették a politikai kérdések megoldását. A Kennedyhez közelálló befolyásos demokrata szenátor hangoztatta: ez a hallgatólagos megegyezés azután borult fel, hogy Nixon „izolacionizmussal” vádolta politikai ellenfeleit a légierők akadémiáján elmondott beszédében. Nixon találkozója Thieuvel Midway-n pedig azokat igazolta, akik „féltek, hogy az elnök nem változtat Johnson vietnami politikáján” — mondta Fulbright. Vajda Péter