Népszabadság, 1969. június (27. évfolyam, 125-149. szám)

1969-06-24 / 144. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK? Itt oldal - Ara: 80 fillér NÉPSZABADSÁG 1969. június 21, kedd­­1. HISZ MI* KÖZPO­M­I I.AIMA XXVII. évfolyam, 111. szám Különös tartózkodás Vállalati pártszervezeteink, a gazdasági vezetéssel együtt, mind nagyobb figyelmet fordítanak az üzemi demokrácia továbbfejlesz­tésére. Vagyis az üzemi élet, a mindennapi munka folyamataiban mind több ponton igyekeznek te­ret nyitni, annak, hogy a kérdé­sek eldöntésénél érvényesüljön a kollektíva véleménye. Sok helyütt feljegyzésre érdemes eredmények kísérik ezt a helyes törekvést. Az ezzel kapcsolatos tapaszta­latok azonban bárkit meggyőz­nek arról, hogy ennek a törek­vésnek csak kitartó politikai mun­kával lehet új ösvényeket nyitni. Hiszen a demokratikus keretek szélesítése, a lehetőségek sokaso­dása, a dolgozók növekvő aktivi­tását, feladat- és felelősség­­vállalását tételezi fel. A szocialis­ta demokrácia továbbfejlesztésé­ben abban az ütemben haladha­tunk előre, ahogyan sikerül fokoz­ni a dolgozók közéleti érdeklődé­sét és felelősségvállalását. Mindezt jól illusztrálja az az eset, amelyet egy budapesti gyár­ban jegyeztünk fel. Az üzem egy kulcsfontosságú ágazatában bér­fejlesztésre nyílt lehetőség. A gyár gazdasági és politikai ve­­­­zetői úgy határoztak, hogy a bértöbbletet csak a brigádokra osztja szét, azt pedig, hogy sze­mély szerint kinek mennyivel emelked­jék az órabére, döntsék el a brigádok. Ez érdekes formája a munkásdemokrácia továbbfej­lesztésének, hiszen igen lényeges kérdésben adták át a döntés jo­gát a dolgozók kollektívájának. De a felkínált lehetőségre külö­nös tartózkodás volt a válasz. Egyik brigádvezető a másik után kopogtatott be a gyárvezetőség­­hez, hogy vegye vissza ezt a de­mokratikus jogot: felülről hatá­rozza meg, ki mennyi bérjavítást kapjon. De miért? Ki dönthetne ebben igazságosabban és helye­sebben, mint egy-egy brigád kö­zössége? Ki ismeri jobban ezek­nek az embereknek szorgalmát, teljesítményét? Tehát azt, hogy ki mennyi bérjavítást érdemel? A szóban forgó brigádvezetők, de a brigádtagok többsége is határozot­tan vallja a szocialista elosztás el­vét, mindenkinek munkája sze­rint. Mégis, amikor ezt az elvet magatartássá, határozott állásfog­lalássá kellett váltani, visszahú­zódtak a feladat és a felelősség elől. Azt mondták: vagy az illeté­kes vezetői­ osszák szét a bér­többletet úgy, amint jónak lát­ják, vagy osszák szét — egyenlő arányban Pedig hát elvileg már régóta tudják, hogy ez utóbbi mi­lyen igazságtalan volna. A val­lott elvek és a gyakorlati maga­tartás között azonban van egy lé­pés, amit — ha nem is könnyű, de meg kell tenni. Van, aki azt hiszi, hogy a szo­cialista demokrácia, s ezen belül az üzemi demokrácia továbbfej­lesztésének útján kizárólag bürok­ratikus merevséget és a különbö­ző, a szükségtelen központosított döntési jogkörökhöz való ragasz­kodást szükséges legyőzni. Igen, ezen a területen is haladást kell elérni és utat törni a demokrati­zálódásnak. De nem mindig ez a nehezebbik feladat. Meglehet, még nehezebb leküzdeni az olyan vi­szolygást, mint ami az imént idé­zett esetben egy célszerű és értel­mes lépést gátolt meg. Nem sza­bad tehát szem elől téveszteni azt a területet sem, ahol a szemléle­tet és a magatartást kell formál­ni, és felsegíteni a­ szocialista de­mokratizmus igényeinek színvona­lára. , Horváth József Megalakult Chaban Delmas kormánya Ki­zakadtak prominens gaulleisták, bekerültek „régi" miniszterek — Maurice Schumann a külügy-, Debré a hadügy-, Giscard d'Estaing a pénzügyminiszter Párizsi tudósítónk jelenti: Chaban­ Delm­as francia minisz­terelnök hétfő délután bemutatta kormányát Pompidou elnöknek. A De Gaulle utáni időszak első kormányának összesen 39 tagja van, szemben az előző 31 tagú kormánnyal. A kormány tagjai között — a miniszterelnökön kívül — van 18 miniszter és 20 államtitkár. Politi­kai hovatartozás szerint a megosz­lás a következő: 29 gaulleista, 7 giscardista (köztársasági függet­len) és 3 centrista. A jelenlegi mi­niszterek és államtitkárok közül 20 nem volt tagja az előző kor­mánynak. Az előző kormány tagjai közül kimaradt 4 fontos gaulleista sze­mélyiség: Couce de Murvale, Malraux, Messmer és Jeanneney. Ez utóbbi volt a népszavazáson elvetett reformterv atyja. Nem tagja az új kormánynak Edgar Faure, volt közoktatásügyi minisz­ter sem. Helyébe Olivier Guichard lépett, aki az ötödik köztársaság 12. oktatásügyi minisztere. A kormány összetétele egyszer­re biztosítja a Pompidou által ígért „folyamatosságot” és „nyi­tást”. A miniszteri tárcák elosztá­sát tekintve a politikai nyitás, az­az „kiszélesítés” domináló jellege szökik szembe. A 18 miniszter közül 11 gaulleista, 4 giscardista, 3 centrista. Az a tény, hogy Mi­­chel Debrél a külügyminisztérium éléről a hadügyminisztérium élé­re helyezték és a külügyeket Mau­rice Schumannra bízták — egyné­mely polgári lap szerint —, „az európai és az atlanti nyitás való­színű kezdetét jelenti”. Nagytőkés körökben megelége­déssel fogadták, hogy Giscard d’Estaing visszakerült a pénzügy­minisztérium élére. Megszüntették az eddigi tájékoztatásügyi minisz­tériumot, és Lee Hammond bal­oldali gaulleistát államtitkári mi­nőségben a kormány szóvivőjévé nevezték ki. Jelentősen megnőtt azok száma, akik már a negyedik köztársaság­ban is miniszterek voltak. Ezek közül említésre méltó maga Cha­­ban-Delmas, Pleven, Mich­elet, Schumann, Marcelin, Betten­­court, Mondott, Bontanet, J­afay. Az új kormány tagjai kedden veszik át elődeiktől a hatalmat. Szerdán kerül sor az új kormány első minisztertanácsi ülésére és csütörtökön a nemzetgyűlés előtti bemutatkozásra, ahol a miniszter­­elnök ismerteti program­ját, a nemzetgyűlés egyúttal megválaszt­ja — Chaban-Delmas helyett — új elnökét. [­ [ ★ Koszigin szovjet miniszterel­nök üdvözlő táviratot küldött Cha­ba­n-Del­m­as-nak k­i­nevezése alkalmából. „A Franciaországgal fennálló kapcsolatok fejlesztésében a Szovjetuniót az vezette, hogy az elmúlt évtizedek története — és Ön sok éven keresztül Franciaor­szágban aktív részvevője volt mind a katonai, mind a politikai eseményeknek — meggyőzően a szovjet—francia közeledés és ba­ráti együttműködés hasznáról be­szél” — állapítja meg Koszigin távirata. A szovjet miniszterelnök kife­jezte meggyőződését, hogy a Szov­jetunió és Franciaország között kialakuló kölcsönös megértés a jövőben tovább mélyül majd a két­­ország népeinek érdekében, az európai feszültség enyhülésé­nek és a nemzetközi biztonságnak az érdekében. (TASZSZ) MAI SZÁMUNKBAN: Egy út záróakkordjai (3. oldal.) A vasi ötezer család (1.) Riportsorozat (1. oldal.) A felemelkedés útján a Paksi Állami Gazdaság életéről (5. oldal.) Ifjúgárdisták között (6. oldal.) 4 //. Békekölcsön-sorsolás gyors listája (9. oldal.) Tudomány és technika:. 4 Venus-program (19. oldal.) Todor Zsivkov Algírban Todor Zsivkov, a bolgár mi­nisztertanács elnöke hétfőn hiva­talos látogatásra Algírba érkezett. A repülőtéren Joumedien algériai elnök fogadta a vendégeket. Zsivkov hat napot tölt Algériá­ban. Kíséretében van Petar­­l­an­­csev, a minisztertanács elnökhe­lyettese, Ivan Basev külügymi­niszter és Ivan Golomejev kül­kereskedelmi miniszterhelyettes. Todor Zsivkov a nap folyamán találkozott Rumediennel. (MTI) SZORGOS MUNKA A BIZOTTSÁGOKBAN A békeimre új lehetőségeiről és akcióiról tárgyal a berlini béke-világtalálkozó Gsörffy Tibor, az MTI berlini tudósítója jelenti. A berlini béke-világtalálkozón részt vevő 70 szervezet több mint 800 képviselője szombat óta a konferencia öt főbizottságának különböző albizottságaiban ta­nácskozik. Miután a fő- és albizottsági ülé­sek — az előkészítő bizottság megállapodása alapján — zártak, a sajtó képviselőit saját országaik delegátusai tájékoztatják a bizott­ságban folyó munkáról. Bugár Jánosné, a béke-világta­lálkozón részt vevő magyar­­kül­döttség vezetője elmondotta, hogy a 13 tagú magyar delegáció tag­jai aktív tevékenységet folytatnak valamennyi fő- és albizottságban. Az európai biztonsággal foglal­kozó főbizottság három albizott­ságban tárgyalja az európai béke problémáit. Az első albizottság az NDK, az NSZK és Nyugat-Berlin kérdésével, valamint egymáshoz való viszonyával foglalkozik. A m­ásodik albizottság a katonai tömbök, a békés egymás mellett élés problémáit, a gazdasági és kulturális kapcsolatok szélesítésé­nek kérdéseit tárgyalja. A harma­dik albizottságban a fasizmus és neonácizmus fenyegető veszélyé­vel foglalkoznak. Mint a bizottságok munkájában részt vevő magyar küldöttek — közöttük dr. Káldy Zoltán evan­gélikus püspök és Pethő Tibor új­­s­­ágíró, a 2. sz. albizottság elnöke­­ — elmondották: a találkozó rész­vevői nagy jelentőséget tulajdoní­tanak az európai biztonsági kon­ferencia összehívását szorgalma­zó budapesti felhívásnak és min­den erővel támogatják egy össz­­-­európai értekezlet összehívását. A­­ küldöttek többsége úgy értékeli,­­ hogy a Német Demokratikus Köz­társaság elismerése elősegíti az európai enyhülést és az európai országok közeledését. A felszóla­lók éberségre hívnak fel a neo­­nácizmus jelentkező veszélyével szemben. Érdeklődéssel fogadta a 2. sz. albizottság Mátyás Lászlónak az európai biztonságra vonatkozó magyar álláspontot kifejtő felszó­lalását. Az európai biztonsággal foglal­kozó főbizottság jelentése várha­tóan egyértelműen állást foglal a jelenlegi európai határok és a két­­ német állam elismerése, valamint az európai biztonsági konferencia megrendezése mellett. A vietnami főbizottságnak nem­zetközi jogi­­problémákkal és az amerikaiak háborús bűncselekmé­nyeivel foglalkozó albizottságában dr. Récsei László egyetemi tanár, az albizottság társelnöke felszóla­lásában a Dél-vietnami Köztársa­ság ideiglenes forradalmi kormá­nyának nemzetközi jogilag meg­alapozott törvényességéről beszélt. A kettes számú albizottságban Máté György újságíró konkrét ja­vaslatokat terjesztett elő a vietna­mi szolidaritási mozgalom foka­(Folytatás a 2. oldalon.) AZ ÉPÜLŐ FELÜLJÁRÓ A Hungária körúti felüljáró 300 méteres hídszerkezetének kétol­­dalról épülő íve már majdnem összeér. Most a ligeti­ ob­lait beto­nozzák. (Mikó László felvétele.) Felborult a hallgatólagos megegyezés Fulbright szenátor: Nixon folytatja Johnson vietnami politikáját Szenátusi kihallgatássorozat kezdődik Vietnam ügyében Washingtoni tudósítónk jelenti: Fulbright szenátor, az amerikai­­ szenátus külügyi bizottságának­­ demokrata párti elnöke vasárnap­­ bejelentette: A bizottság új kihall­­­­gatássorozatot kezd a Nixon-kor­­­­mány­­ vietnami politikájáról. Ro­­■­gers külügyminisztert, Laird had- t ügyminisztert, valamint Clifford­­ volt hadügyminisztert, aki a közel­­­­múltban békejavaslatot tartalma­­­­zó cikket publikált, megidézik a­­ külügyi bizottság elé. A­ szenátus külügyi bizottságának vezetője he­lyeslően nyilatkozott Clifford ja­vaslatáról és éles szavakkal bé­lyegezte meg Nixon elnök kiroha­nását a volt hadügyminiszter el­len. Fulbright nyilatkozatában fel­tárta azt a titkos és hallgatólagos megegyezést, amely a legutóbbi időkig érvényben volt­ egyes de­mokrata vezetők és Nixon elnök között. Ennek megfelelően Fulb­right és mások egyetlen alkalom­mal sem léptek fel nyilvánosan Nikon ellen, s nem sürgették a po­litikai kérdések megoldását. A Kennedyhez közelálló befo­lyásos demokrata szenátor han­goztatta: ez a hallgatólagos meg­egyezés azután borult fel, hogy Nixon „izolacionizmussal” vádolta politikai ellenfeleit a légierők aka­démiáján elmondott beszédében. Nixon találkozója Thieuvel Mid­­way-n pedig azokat igazolta, akik „féltek, hogy az elnök nem vál­toztat Johnson vietnami politiká­ján” — mondta Fulbright. Vajda Péter

Next