Népszabadság, 1969. július (27. évfolyam, 150-176. szám)
1969-07-01 / 150. szám
VILÁG PROLETÁRJAI: EGYESÜLJETEK! 1969. július 1, kedd A/i 1II/1II* KO/IMMI LAPJA XXVII. évfolyam, 150. szám Ara: 80 fillér MAI SZÁMUNKBAN: A moszkvai tanácskozó* témáihoz A nemzeti felszabadító mozgalmak helye (3. oldal.) A népek barátságának hétköznapjai A nemzetiségek helyzete Békés megyében (5. oldal.) A kisparaszti gazdálkodás csődje A Közös Piac agrárpolitikájáról (6. oldal.) Vietnami utakon Tudósítónk riportsorozata. (6. oldal.) Lottó-tárgynyereménylista (8. oldal.) Mától teljeseN (9. oldal.) Gyógyítók . Minden esztendő immár megszokott eseménye a kiváló és érdemes orvosi, illetve gyógyszerészi cím adományozása. Állami és társadalmi elismerést fejez ki ez a hivatásbeli rang, és jelképesen az egészségügy minden munkásának szól. Sajátos az ő hivatásuk, állandó készenlét, folyamatos ismeretszerzés az egyre jobban specializálódó szakágak tudományos eredményeiről, nagy gyakorlati tapasztalat és mindenekelőttt mély emberség. E követelmények kétségtelenül magasak, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy egyegy körzeti, rendelőintézeti, de még kórházi orvosra is igen sok beteg jut, s valamennyiüket jól ellátni, korszerűen gyógyítani roppant időigényes feladat. Így aztán az orvos magánélete sok esetben összefolyik gyógyító munkájával: az orvos pihenéséből vesz el, hogy tovább képezze magát. Tudunk olyan körzeti orvosokról, akik a reggel nyolckor kezdett munkájukkal — rendelés, beteglátogatás — késő este végeznek. Csak ilyenkor tudnak tudományosan művelődni, szaklapokat, friss szakkönyveket olvasni, mégis, bár igen fáradtan a napi munka után, időt szentelnek rá. S teszik ezt annak tudatában, hogy a beteg emberek bíznak bennük, s nekik ennek fejében kell adniuk az egészségüket, meg kell menteniük az életüket. S ha most éppen az önművelést, a továbbképzést, az állandó lépéstartást emeljük ki, mint a jó orvos egyik ismérvét, azt nem véletlenül tesszük. Mert bár sokan élnek-dolgoznak e fontos követelmény szerint, azt szeretnék, ha minden orvos érezné, hogy rohamléptekkel halad az orvostudomány is: ettől elmaradni jelent az emberi életekről egyet való lemondással. A törekvés a több tudásra — „ami tegnap még ismeretlen volt, holnapra talán * már ismert és eredményes lehet a gyógyításban’’ —, ez ma talán a legfontosabb kívánalom minden orvossal szemben. Államunk hatalmas összegeket fordít a népegészségügyre, a betegségmegelőzésre és a gyógyításra. Mindez azonban holt tőke az ő tudásuk, hivatásszeretetük, odaadásuk nélkül. Gyakorta éri kritikai szó az anyagias természetű, a betegekkel lélektelenül bánó orvosokat, mert vannak ilyenek is, így igaz. Az orvostársadalom nagy többsége azonban hivatástudata magaslatán áll, s úgy dolgozik, ahogyan erre . esküre kötelezi. Pedig hát nem is a legjobban fizetett rétegekhez tartoznak; ki vitathatná, hogy a többség „borítékjövedelme” is messze alatta marad annak, ami a társadalmi képzetben néhány magas jövedelmű orvos példáján kialakult? Legtöbbjük nemcsak tartja magát az etikai előírásokhoz, hanem sokuknak — kutatóknak, laboratóriumi orvosoknak és másoknak — módjuk sincs arra, hogy fáradozásukat a hálás beteg külön is honorálja. Azt szokták mondani: előbbutóbb mindannyian a kezükbe kerülünk. Nos, ezért övezi oly tiszteletteljes bizalom az orvosokat, s várja a társadalom tőlük, valamennyiüktől a még magasabb színvonalú munkát, a még fokozottabb hivatásszeretetet, emberséget. Szabó László A >IIMS/li;itlA.\A«S IIISK JLétrehoz Z €§k u Unrnttkntf tttthntmttt/patifikui bizottságjal Határosat a nirs.egas.dattági Mseinek kiegévsítő tevékenyégéről A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács hétfőn ülést tartott. A kormány elnökének előterjesztése alapján elhatározta, hogy az MSZMP Központi Bizottsága június 27-i ülésén elfogadott tudománypolitikai irányelvekkel összhangban tudománypolitikai bizottságot hoz létre. A bizottság feladata a tudományos kutatás egységes állami irányítása, nemzetközi tudományos kapcsolaatokkal való összehangolása, a Magyar Népköztársaság tudománypolitikai elveinek kialakítása és azok megvalósításának szervezése. A Minisztertanács a tudománypolitikai bizottság elnökévé dr. Ajtai Miklóst, a kormány elnökhelyettesét nevezte ki. A kormány megvitatta és elfogadta a tudománypolitikai irányelvek végrehajtásához szükséges jogszabályok kidolgozásának ütemtervére tett javaslatot. A külkereskedelmi miniszter jelentést tett a külföldi hivatalos kiállításokon, vásárokon a magyar részvétel 1970. évi programjának bővüléséről és javaslatot terjesztett elő az 1971-ben megrendezendő külföldi kiállításokon részvételünk programjára. A vásárok, a kiállítások száma és jelentősége világszerte növekszik és hagyományos szerepük mellett mindinkább műszaki, tudományos és gazdasági információs központokká is válnak. A magyar kiállítások külföldön — amelyeknek évente mintegy 10 millió látogatójuk van — jól szolgálják az ország gazdasági érdekeit, s egyben hű képet adnak a mai Magyarország életéről alkotómunkánk eredményeiről. A Minisztertanács az előterjesztést elfogadta. A kormány megtárgyalta a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter jelentését a mezőgazdasági üzemek kiegészítő tevékenységéről és a vita alapján határozatokat fogadott el a kiegészítő üzemi tevékenység további fejlesztésére, az eredeti célokkal ellentétes szabálytalanságok felszámolására. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) (A mezőgazdasági üzemek kiegészítő tevékenységéről szóló határozathoz kommentár a 4. oldalon.) A Ben Het-i táborban az amerikaiak össze föld alatti bunkerjeik foglyai kínozzák és éheztetik Dzu volt saigoni elnökjelöltet Az immáron 53 napja szoros ostromgyűrűbe zárt Ben Het-i amerikai tábor szakadatlan ágyúzásán kívül a dél-vietnami népi fegyveres erők tüzérsége az ország egész területén több jelentős támadást hajtott végre. Ezek sorából kiemelkedik, hogy a hazafiak három 122 milliméteres rakétát küldtek a Saigon közelében tanyázó dél-vietnami hadiosztály törzskarának ejtőernyős főhadiszállására. Az amerikai nagyvezérkart változatlanul aggasztja Ben Het-t különleges alakulatainak sorsa. A Ben Het-i helyzetről a szomszédos Dok Tóból küldött tudósítást Michel Garin francia tudósító, akit kollégáival együtt nem engedtek a különleges tábor területére. A francia tudósító szerint az állandó tüzérségi tűz miatt vakond életmódra kárhoztatott amerikaiak ventillátorokkal, hűtőszekrényekkel és magnetofonokkal ellátott föld alatti bunkerjeik foglyai. A DNFF a tábor körül elterülő hegyi dzsungelekben kiépített álcázott tüzérségi ütegállásokból bombázza Ben Hét körzetét, s ezeket az ütegeket a szinte folyamatos amerikai légitámadások sem tudták elhallgattatni. Az adatok pedig félelmetesek: május 1-től június 29-ig az amerikai tüzérség és légierő a vietnami háború történetében eddig egyedülálló összpontosítással támadta a Ben Hetet körülfogó hegyvonulatot. Több mint 136 000 lövedék és 22 000 bomba robbant az ostromlott tábor körül. Az ostromgyűrű azonban oly szoros, hogy az amerikaiak kedd óta csak levegőből tudják eljuttatni az utánpótlást a szorongatott védőknek.* David Trung New York-i sajtóértekezletén szombaton este bejelentette, atyját, Troung Dinh Dzut, az 1967-es választások békejelöltjét a saigoni rezsim éheztetéssel kívánja eltávolítani a politikai életből. Hangoztatta, hogy apját kínzásoknak vetik alá, éheztetik, és ezért az 52 éves politikus állapota rendkívül súlyos. Mint ismeretes, a saigoni rezsim ötévi szigorított börtönbüntetésre ítélte Truong Dinh Dzut, mert a választásokon békejelöltként lépett fel. (MTI) ‘ BŐVÍTÉS, ÚJJÁÉPÍTÉS 1967-ben kezdték meg a Csepel Autógyár motorgyártó részlegének rekonstrukcióját és bővítését, s az első szakaszát 1970-ben már befejezik. Az elkészült részlegek üzemeltetését már megkezdték. A bővítés és újjáépítés célja: a kapacitás 40 százalékos, a termelékenység 23 százalékos növelése és a minőség javítása s a nehéz fizikai munka csökkentése, elsősorban az anyagmozgatás jelentős gépesítésével. Képünkön: Hathengeres motorblokkok gyártása. 1970. január 1-én általános népszámlálás 1 lesz tartóit az Elnöki Tanács A Népköztársaság Elnöki Tanácsa hétfőn ülést tartott. A Minisztertanács előterjesztésére törvényerejű rendeletet alkotott népszámlálás tartásáról 1970-ben. A törvényerejű rendelet kimondja: Magyarország területén az 1969. december 31. és az 1970. január 1. közötti éjféli állapot alapul vételével általános népszámlálást kell tartani. A népszámlálással egyidejűleg kell írni a lakásokat és az intézeti háztartásokat (kórházakat, munkásszállásokat, diákotthonokat stb.), a lakóházakat, az intézeti és az egyéb lakott épületeket. A népszámlálás, valamint az azzal kapcsolatos összeírások körébe tartozó adatgyűjtés a tanácsok végrehajtó bizottságainak feladata. Az e munkában részt vevőket tennivalóik ellátásában hivatalos személyeknek kell tekinteni. Az adatgyűjtés szakmai irányítását, az adatok feldolgozását és közzétételét a Központi Statisztikai Hivatal végzi. A népszámlálás, valamint az ezzel kapcsolatos összeírások körébe tartozó adatokat mindenki köteles a valóságnak megfelelően, a kívánt határidőben megadni. Az Elnöki Tanács elrendelte Mátészalka várossá alakítását, továbbá a csengeri, a szentgotthárdi és a vasvári járás megszüntetését. Az Elnöki Tanács ezután egyéni kegyelmi ügyekben döntött, majd folyamatban levő ügyeket tárgyalt. (MTI) Árulják a visszát Hétfőn levágták az első búzarendeket az ország egyik legfontosabb gabonatermő vidékén, Békés megyében. Az orosházi Új Élet Termelőszövetkezet határában egy 70 holdas olasz San Pastore-fajtával bevetett táblán érett kasza, illetve kombájn alá a búza. Az üzemek vezetői és szakemberei szerte a megyében naponta ellenőrzik a gabonák érettségi állapotát. A kombájnok és a szalmabálázók mindenütt készenlétben állanak a munkára. Magyar—szovjet gas él a súgi tií k/i/utás M Moszkvában Hétfőn Moszkvában megkezdődött a magyar—szovjet gazdasági, tudományos és műszaki együttműködési kormányközi bizottság 8. ülésszaka. Az ülésszakot M. A. Leszecsko, a szovjet minisztertanács elnökhelyettese, a bizottság szovjet tagozatának vezetője nyitotta meg. A magyar küldöttséget Apró Antal, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnökhelyettese, a bizottság magyar tagozatának elnöke vezeti. Megvitatásra kerül a Szovjetunió és Magyarország 1971—1975. évi népgazdasági terveinek összehangolása, a két ország illetékes minisztériumai közötti közvetlen együttműködés, a kereskedelem fejlesztése, valamint a tudományos és technikai csere formáinak tökéletesítése. Az ülésszakon a többi között megállapították, hogy széles körű kapcsolatok létesültek a szovjet vegyipari minisztérium és a magyar nehézipari minisztérium között. A két minisztérium együttesen dolgoz ki 23 témát a termelés technikájának és technológiájának tökéletesítésére. A Szovjetunió közreműködött abban, hogy Magyarországon megszervezték a műtrágyagyártást földgáz felhasználásával, a kénsav és más vegyi termékek előállítását. Magyarország viszont felszereléseket szállít a Szovjetuniónak a lakkfestékek gyártásának bővítéséhez. A bizottság a hétfői ülésen megvitatta a műszergyártás, a traktor- és egyéb mezőgazdasági gépgyártás terén fennálló együttműködés eddigi eredményeit és további lehetőségeit.