Népszabadság, 1969. augusztus (27. évfolyam, 177-202. szám)

1969-08-01 / 177. szám

1969. augusztus 1, péntek Hájher János foglalta Frans­­Muhrit Kádár János, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára fogadta a hazánkban tartózkodó F­ram Muhrit, az Osztrák Kommunista Párt elnökét. A baráti, szívélyes légkörű be­szélgetésen a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom idő­szerű feladatait, valamint a két pártot kölcsönösen érdeklő kérdé­seket tekintették át. A találkozón jelen volt Ácsél György, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára és Garai Róbert, a Központi Bizottság kül­ügyi osztályának­­helyettes veze­tője is. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa küldöttségének győri látogatása (Tudósítónktól.) Csütörtökön Győrbe látogatott a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csának hazánkban vendégeskedő küldöttsége, amelyet P. M. Ma­­serov képviselő, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségé­nek tagja, az SZKP Politikai Bi­zottságának póttagja, a Belorusz Kommunista Párt Központi Bi­zottságának első titkára vezet. Győr-Sopron megye határánál Pataki László, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a me­gyei pártbizottság első titkára és Lombos Ferenc, a megyei tanács vb-elnöke fogadta a vendégeket, akik először a megyei tanácsot keresték fel. A vendégekkel együtt érkezett F. J. Tyitov, a Szovjetunió magyarországi nagy­követe, dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter és Pap Já­nos, az országgyűlés honvédelmi bizottságának elnöke is. A vendéglátók képviseletében a már említetteken kívül ott volt Zámbó József, a megyei pártbi­zottság titkára, dr. Révay Zoltán és Kovács Sándor, mindhárman a megye országgyűlési képviselői és Jankovits István, a győri vá­rosi pártbizottság első titkára. A vendégeket Lombos Ferenc tájékoztatta Győr-Sopron megye iparáról, mezőgazdaságáról, kul­turális életéről és idegenforgal­máról, majd P. M. Maserov kö­szönte meg a szívélyes fogadta­tást. V. F. Zsigalin, a Szovjet­unió nehézipari-energetikai és közlekedési gépgyártási miniszte­re a szovjet népgazdaság fejlődé­séről, a szovjet és a magyar ipar bővülő kapcsolatairól, együttmű­ködéséről beszélt. A kölcsönös tá­jékoztatás befejeztével a szovjet küldöttség átnyújtotta a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa emlék­érmeit a győri vezetőknek. A vendégek ezután a megye és a város vezetőivel együtt közös ebéden vettek részt a győri diába Hotelben. Itt Pataki László és V. F. Zsigalin mondott pohárköszön­tőt. Délután a küldöttség a győ­ri Magyar Vagon- és Gépgyárba látogatott, ahol Horváth Ede ve­zérigazgató és Port Árpád, a gyá­ri pártbizottság titkára számolt be a rohamosan fejlődő, a szov­jet iparral igen szoros kooperá­ciós és kereskedelmi kapcsolat­ban álló gyár jelenéről és terve­zett jövőjéről. P. M. Maserov fel­szólalásában hangsúlyozta, hogy a gyárat már magyarországi uta­zásuk előtt is ismerték, az itt gyártott termékeknek igen jó hírük van a Szovjetunióban. A küldöttség nevében egy Len­in­szobrot ajándékozott a gyár kol­lektívájának, a gyáriak Rába­­emblémával díszített írókészle­tekkel viszonozták a figyelmessé­get.­­Ezután a küldöttség a vendég­látókkal együtt megtekintette az alig két hónapja felavatott Die­­sel-motor­gyáregységet és az ugyancsak új hátsóhíd-gyáregysé­­get. A program szerint városnéző körséta következett, a vendégek megtekintették a dél-nádorvárosi új lakótelepet, amelynek épületei a Győri Házgyár termékeiből készülnek,­­S amelynek egyik új, tízemeletes épületébe éppen a na­pokban költöztek be a lakók. Megnézték a győri termálfürdőt, és végül a megyei tanács Duna­­pa­rti csónakházát is. A szovjet delegáció ma reggel Bábolnára látogat. FELKÉSZÜLÉS AZ EGYETEMRE Évente több száz külföldi fiatalnak a magyar nyelv tanulásához és egyetemi felkészüléséhez nyújt segítséget a Nemzetközi Előké­szítő Intézet. Ebben az évben egy új épülettel gazdagodtak a Bu­daörsi úton, ahol 36 ország 320 fiataljának ellátásáról és tanulá­sáról gondoskodnak. Képünkön: Három földrész fiataljai ismer­kednek egymással és a magyar nyelvvel. (Bánhalmi János felvétele.) N­­PSZABADSAG 3 Jobban ki kell használni a termelőeszközöket, gépeket! Nyers beszélte a l­ajátul fonóipari Vállalat m­unkásait a list-n Nyers Rezső, az MSZMP Politi­­i­kai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára csütörtö­kön meglátogatta a Pamutfonó­ipari Vállalatot, s munkásgyűlé­­­­sen tájékoztatta a vállalat dolgo­­­­zóit az időszerű kül- és belpoliti-­­­kai kérdésekről. Az ország gazdasági helyzetéről­­ szólva elmondotta, hogy a terme­lés növekedésének üteme a gazda­sági élet különböző szektoraiban­­ nem egyforma. A mezőgazdaság­ban az új mechanizmus bevezeté­se óta valamelyest nőtt, az ipar-­­­ban pedig valamelyest lassult.­­ 1964. óta az idén előreláthatólag­­ már harmadszor javíthatjuk meg­­ a búzatermelési rekordot s nem­csak a hazai igényeket tudjuk ki­elégíteni, de kenyérgabonából most már exportra is gondolha­tunk. Az­­iparban a kereslet módosu­lása lassította a termelés növeke­dését. A növekedés legfontosabb feltétele, hogy az­­ iparvállalatok az igényeknek megfelelő árut gyártsanak, s vállaljanak kocká­zatot is, ha ez szükséges. A Pa­mutfonóipari Vállalatnál ezt a le­hetőséget felismerték, s amikor a belkereskedelem rendelése csök­kent, bár kockázattal, de olyan cikkeket kezdtek gyártani, ame­lyekre azután később új export­piacot sikerült szerezni. Ma még nem mondhatjuk el, hogy a fo­gyasztási cikkek összetétele álta­lában megfelel a keresletnek, a pozitív folyama­t azonban meg­indult. A továbbiakban arról szólt, hogy az ország termelőeszközeit, a nagy értékű gépeket jobban ki kell használni. Erre annál is in­kább nagy gondot kell fordítani, mert a 44 órás munkahét beveze­tésével tavaly 114 millió, az idén pedig újabb 140—150 millió órá­­­­val csö­kkent az iparban a munka- s időalap. Most már azzal is kell számolni, hogy a kereskedelem óvatos rendeléseinek időszaka szűnőben van, növekszik az áru­kereslet, a könnyűipar idei rende­lési állománya is meghaladja már a tavalyit. A nemzetközi kereskedelmi kapcsolatainkról szólva kiemelte, hogy külkereskedelmünk fejlődé­sében biztató jelenségek tapasz­talhatók. Javul az export-import aránya, az exportgazdaságosság hatékonysága, az ország fizetési mérlege. A párt illetékes vezető szervei szükségesnek tartják, hogy az 1968-as tapasztalatok alapján az állami szervek vizsgálják meg a nyereségrészesedés elosztásának módszereit, beleértve a kategori­zálás fenntartásának vagy meg­szüntetésének kérdését. Minden­esetre azt az elvet kell követni, hogy a részesedés a végzett mun­kával arányos, a munkásközvéle­mény számára áttekinthetőbb és egyértelműbb legyen. Gyakorla­tilag úgy érhető ez el, ha a része­sedés összege az alapbérekhez igazodik, az utóbbiaknak ugyan­is ki kell fejezniük a végzett munkát. Ezután részletesen szólt a la­kosság ellátásának kérdéseiről. Mint mondotta, a kiskereskedelmi forgalom tavaly és ez év első fe­lében is igen jelentősen növeke­dett. Ennek ellenére az árukíná­lat növekedése bizonyos cikkcso­portokban stagnált, illetve rom­lott. Ezért a kormányzat most in­tézkedéseket tesz a közellátás to­vábbi javítására. A magyar ipar óriási tartalékokkal rendelkezik ahhoz, hogy a lakosság számára nagyobb választékban, az igé­nyeknek megfelelő cikkeket gyártson. A lakosság ellátása szempontjából igen jelentős a fo­gyasztási cikkek importja, ami a teljes hazai kiskereskedelmi for­galom 12—13 százaléka. Ez az arány inkább kevés, mint sok. Mind a szocialista, mind a tőkés­­országokból származó fogyasztási­-, cikk-importot folyamatosabbá kell tenni. Nyers elvtárs ezzel kapcsolatban szóvá tette, hogy eddig főleg drágább divatcikkeket importáltunk, de ezentúl nagyobb figyelmet kell fordítani a közepes és alacsonyabb árucikkek beho­zatalára, választékának bővítésé­re. A bérekről szólva, utalt arra, hogy azok gyorsabban emelked­nek, mint a második ötéves terv időszakában, s általános kíván­ság, hogy a bérek növekedése to­­vább gyorsuljon. Erre azonban csakis a termelékenység gyorsabb ütemű növekedése esetén kerülhet sor. Mint ismeretes, a termelé­kenység növekedése az utóbbi időben lényegében stagnál, tehát intézkedések szükségesek a mun­ka hatékonyságának növelésére. Ezután elmondotta, hogy az­ árak általában felfelé mozognak, bár ezzel ellentétes tendencia is ta­pasztalható. A tisztességtelen ár­emelések ellen erélyesen fel kell lépni, de gazdasági realitás, hogy ahol a termelési költség emelke­dik, ott az árak is emelkednek. A jó árpolitikát a termelésnél kell kezdeni, az árakat csak gazdasá­gosabb termeléssel lehet leszorí­tani. Hasonlóképpen közgazdasági tényezők hatnak a munkaerő­­áramlásra is. Céltalan volna a munkaerő-hullámzást különféle tilalmakkal csökkenteni. A meg­oldás az, hogy a vállalatok terme­lékenyebb gépeket helyezzenek üzembe, fokozzák a műszaki fej­lesztést. Erejéhez mérten ezt a te­vékenységet az állam is segíti. Összegezésül hangsúlyozta: gaz­daságpolitikánk célja, hogy ha­zánkat az egy főre jutó nemzeti jövedelem tekintetében közepesen fejlett országból a fejlett országok sorába emeljük. Rohamosztagosok Néhány nap alatt a következő hírek érkeztek Nyugat-Németor­­szágból: a múlt hét péntekén egy frankfurti gyűlésük „biztosításá­ra" kivonultak és azonnal tömeg­­verekedést is rendeztek Adolf von Thadden neonáci pártjának egyenruhás pártszolgálatosai. A rákövetkező napon a nyugatnémet lapok azt jelentették Bonnból,, hogy a szövetségi belügyminisz­térium a Frankfurtban történtek ellenére sem érzi szükségét a Nemzeti Demokrata Párt betiltá­sának. E hét első napján Kai­ntve von Hassel, a bonni parlament el­nöke, volt hadügyminiszter szük­ségét érezte kijelenteni München­ben, hogy véleménye szerint az NPD nem neonáci párt. Szerdán egy vidéki lap interjút közölt Kiesinger kancellárral,a­melyben a bonni kormányfő szintén úgy vélekedik, hogy a Nemzeti De­mokrata Párt nem újnáci gyüle­kezet, soraiban — úgymond — tisztességes fiatalemberek van­nak. Két hónap múlva Nyugat-Né­­metországban parlamenti válasz­tások lesznek, s az ottani közvé­lemény-kutató intézetek egyre­­másra jelentik, hogy felméréseik szerint a Nemzeti Demokrata Párt országos méretekben megszerzi a szavazatok valamivel több, mint öt százalékát, tehát képviselői be­jutnak a parlamentbe. Kiesinger kancellár nemrég még saját párt­jának esseni kongresszusán arról beszélt, hogy az NPD potenciális szavazóit, tehát a legfrissebb in­terjúban „tisztességes fiatalembe­reknek” minősített rohamosztago­­sokat, akik Frankfurtban agyba­­főbe verték antifasiszta ellenfelei­ket, meg kell menteni a demagó­goktól, s szavazataikat a CDU-nak kell megszereznie. Már ez a programjavaslat is azt jelezte, hogy a kereszténydemok­rata párt kacérkodik a Von Thad­­den-féle politikai csőcselékkel, s csupán a látszat megóvása, a kül­földi közvélemény elaltatása vé­gett bújtatná saját palástja alá az újnácikat. De lám, csak néhány napnak kellett eltelnie, csak még néhány közvélemény-kutatási jelentésnek kellett napvilágot látnia, hogy a nyugatnémet állam kormányá­nak feje és parlamentjének el­nöke szalonképességi bizonyít­ványt állítson ki annak a társa­ságnak, melyet árnyalatok sem választanak el az SA és az SS hordáitól, akik — éppen ellenke­zőleg — a német fasizmus örökö­seinek vallják önmagukat. Süllyedhet-e még mélyebbre a német burzsoázia? Valóban ké­pes volna-e a német monopoltő­ke még egyszer lépésről lépésre, szinte az eredeti forgatókönyv szerint megismételni 1933-at? Kiesinger és Von Hassel sza­vaiból ítélve, igen. S ha ez még­sem történik meg, akkor csak­is azért, mert Nyugat-Németor­­szág és az őt körülvevő világ hely­zete nem kínál akkora lehetősé­geket­ Adolf von Thaddennak, mint kínált annak idején Adolf Hitlernek. De ha Európát ma nem is fe­nyegeti a neonácik nyugat-né­metországi hatalomátvételének közvetlen veszélye? a rohamoszta­­gosok — szalonképességi bizo­nyítványukkal a zsebükben — készséggel el fogják látni azt a szerepkört, melyet Kiesinger — úgy látszik — már rájuk is bízott: ők fogják terrorizálni az NSZK munkásosztályát, a haladó embe­reket és szervezeteiket. És legfő­képpen: rájuk hivatkozva és ha kell, velük zsarolva fogja meg­próbálni a CDU annak a politi­kának a folytatását, mely az NSZK-t idáig juttatta. Olyan kihívás ez, amelyre vála­szolandó, végre az NSZK-ban össze kellene fogni minden olyan társadalmi erőnek, amely őszintén antifasiszta. Hajdú János Évfiúf 2 f 1l­ier tonna polietilén Megkezdődtek az üzemi próbák a Tiszai Vegyi Kombinát új poli­­etiléngyárában. A tervek szerint évente 24 ezer tonna nagy nyo­mású polietilént állítanak majd elő itt, és ezzel teljesen kielégítik a hazai csomagolóipar és mező­­gazdaság fóliaszükségletét. Micruházátis hitelversent/ rtts-müss, tiki cikkek fef­artására A Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Beruházási Bank hitel­­versenyt hirdetett olyan kapaci­tások bővítésére, amelyeikne­k se­gítségével növelni lehet a hiány­zó vas­műszaki cikkek előállítá­sát. A hitelre pályázóknak a következő cikkcsoportok valamelyikének gyártá­sát kell vállalniuk: huzalszeg, sod­ronyszeg, csavar, fürdőkád, zománco­zott és lemez egészségügyi áruk, zo­máncedények, zománcozott füstcsö­­vek, kanna, mosóteknő, vödör, épü­­let-finomszerelvények, zár, lakat, va­salás, kapcsolók, konnektorok, bizto­sítók, száraz elemek, PVC villamos szigetelőcsövek,, kávéfőző-alkatrészek és készülékek, sodronyfonatszövetek, ébresztőórák, szemüveglencsék. A hitelt a bankok kedvező tör­lesztési feltételekkel, hatszázalé­kos kamattal nyújtják.

Next