Népszabadság, 1969. szeptember (25. évfolyam, 203-227. szám)

1969-09-02 / 203. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Ara: 80 fillér 1969- szeptember 2. kedd AZ MSZMP KÖZPONTI LAPJA XXVII. évfolyam, 203. szám Üdvözldt Vietnamnak! A Vietnami Demo­kratikus Köz­társaság ma ünnepli a köztársa­ság kikiáltásának 24. évforduló­ját. 1945-ben az akkor már csak­nem egy évszázados francia gyar­matosítás és a második világhá­­borúban egész Indokínát is meg­szálló japán fasizmus fölött Ázsia legelső nemzeteként diadalmas­kodott a vietnami nép, melyet a fegyveres harc első percétől a köztársaság kikiáltásáig és azóta is a nemzetközi imperializmus el­len vívott élethalálharcában kom­munista pártja vezet. A történelem úgy hozta, hogy a vietnami nép államának még 24. születésnapját is harcolva ünnep­li, mert idestova három évtizede, hogy egymást támogatva, idővel teljesen fel is váltva a már ki­merült és megvert francia impe­rializmust, a világ legagresszí­­vabb erői Vietnamot választották a nemzeti függetlenség és a szo­cialista forradalom elleni hadjá­ratuk egyik fő hadszínteréül. Nem véletlenül történt ez így. Az ázsiai hegemóniáját 1945 óta mindenütt kiépíteni és konszoli­dálni akaró Egyesült Államok már akkor megrémült a látvány­tól: egy kis nép, földrajzilag tá­vol a szocializm­us fő erőitől és lényegében minden külső segítség nélkül, le tudta rázni a gyarma­tosítás igáját és ezzel egyidejűleg azonnal a társadalmi forradalom megvívását is elkezdte. A példának azonnal és máig hatóan olyan vonzereje támadt, hogy az imperialista politikusok és tábornokok csak egy választ találtak rá, a nyílt agressziót. Először m­é­g az eredeti gyarmato­sító, Franciaország próbálkozott, bár a VDK-ra hitszegően törő fegyveres erői kezdettől fogva él­vezték Amerika anyagi, katonai és politikai támogatását. Majd­nem egy évtizedig vívták a fran­ciák szennyes háborújukat Viet­nam ellen — végül belebuktak. 1954-ben — már alaposan meg­változott nemzetközi erőviszonyok közepette — kénytelenek voltak aláírni a genfi egyezményeket, melyek nemzetközi jogilag is ko­difikálják — ma is érvényesen — a Vietnami Demokratikus Köz­társaság győzelmét. Az egyezmé­nyek lábbal tiprására már Ame­rika vállalkozott. Megakadályoz­ta az ország újraegyesítését, majd amikor Dél-Vietnam népe felkelt és népi háborút indított ellenük, agressziójukat kiterjesztették a VDK-ra is. Mindez immár nem történelem, hanem napjaink nagy küzdelme, melyben a támadó, az Egyesült Államok vereséget szenvedett a Vietnami Demokratikus Köztár­saság ellen kezdeményezett min­den fronton. Amerika még harcol Vietnam ellen, félmillió katonája még nap mint nap megalázza és rabláncra próbálja fűzni Dél-Vietnam né­pét, a hatalmas Amerika napja Vietnamban mégis leáldozóban van. Vietnam legújabb kori törté­nelme és éppen a mai évforduló bizonyítja cáfolhatatlan logiká­val, hogy vesztésre állnak. Annál is inkább, minthogy Vietnam ma nem egyedül mérkőzik velük, ha­nem a szocialista közösség tagja­ként kapott és kap meg a jövő­ben is minden, teljes és végső győzelméhez szükséges segítséget. Népünk a törhetetlen szolidari­tás, az együ­vétartozás szívből jö­vő üzenetét küldi a vietnami népnek mai ünnepén a harc és az építőmunka hétköznapjain is! Líbiában a hadsereg átvette a hatalmat és kikiáltotta a köztársaságot Lezárták az ország légi- és tengeri kikötőit • A király haza készül? A trónörökös támogatja az új rendszert Líbiában hétfőn reggel a fegy­veres erők képviselőiből alakult úgynevezett „forradalmi parancs­nokság tanácsa" megdöntötte a királyságot és kikiáltotta a Lí­biai Arab Köztársaságot. Az olajban gazdag észak-afri­kai ország uralkodója, a 18 éves Idrisz király jelenleg Törökor­szágban üdül. A tripoli rádió közlése szerint Líbiában kijárási tilalmat ren­del­tek el, és lezárták az ország valamennyi légi- és tengeri kikö­tőjét. A tripoli rádió közleményt ol­vasott fel, amely egyebek között bejelenti: 1. 1969. szeptember 1-i hatállyal fel­­oszlatták a korábbi rendszer törvény­hozó szerveit. A volt vezetőknek a forradalom ellen irányuló mindenne­mű kísérletét erőteljesen letörik. 2. A forradalmi parancsnokság ta­nácsa a Líbiai Arab Köztársaság ügyeit intéző egyetlen illetékes szerv. Ebből következik, hogy a kormány­­hivatalok, a tisztviselők és a rend­­fenntartó erők ezentúl a tanács ha­táskörébe tartoznak. 3. A forradalmi parancsnokság ta­nácsa közölni óhajtja a lakossággal, hogy az ország adottságait figyelem­be vevő „minden doktrínától mentes” szocialista Líbiát, azaz olyan haladó országot kíván teremteni, amely szembeszáll majd a gyarmatosítással és a fajgyűlölettel, s támogatja a gyarmati elnyomás alatt élő országo­kat. A katonatisztek kijelentik: „Azért lázadtunk fel, hogy meg­védjük a nép szabadságát és méltóságát, hogy magasra emel­jük az arab nemzet zászlaját”.. A Törökországban időző Idrisz király titkára a délelőtt folya­mán Ankarában azt mondotta az AP hírügynökség tudósítójának, hogy a katonai puccs „nem je­lentős esemény" és a király a tervezett időpontban visszatér Lí­biába. A tripoli rádió közölte, hogy bizonyos felelőtlen elemek lövé­seket adtak le a levegőbe, majd üzeneteket ismertetett, amelyek az ország különböző részeiből tá­mogatásukról biztosítják a köz­­társasági kormányzatot. Hasszán Erridha trónörökös, aki a Törökországban gyógykezelte­tésen levő Idrisz király he­lyett az államügyeket intézte, bejelentette, hogy lemond trón­örökösi tisztéről. Hasszán Er­ridha támogatásáról biztosította az új rendszert, felhívta az or­szág lakosságát, adjanak meg minden támogatást a hatalom új birtokosainak. A trónörökös óva intette a líbiaiakat, nehogy fegy­vert ragadjanak. A Palesztinai Népi Felszabadí­­tási Front támogatásáról biztosí­totta a forradalmi parancsnokság tanácsát. Az algíri rádió szerint az új lí­biai rendszer jelentős szerepet játszhat majd Palesztina felszaba­dításáért és az imperializmus el­len folyó harcban. A­ magyar nép együtt erős a has vietnami néppel Nagygyűlés a­­Magyar Hajó­- és Iparugrárban a VDK ki­kiállásának h­uszonnegyedik fordulóján egységes, szuverén állam szüle­tett s — Vietnam történetében először — az egész nép részvéte­lével megválasztották a nemzet­­gyűlést és a kormányt. A viet­nami nép azonban nem sokáig él­vezhette a békés alkotómunka örömeit. A francia gyarmatosítók a nemzetközi imperializmus bá­torításával támadást indítottak a VDK ellen, s újabb gyarmati há­ború kezdődött. Dr. Ajtai Miklós a továbbiak­ban ismertette a vietnami nép győzelmes harcát a francia gyar­matosítók ellen, majd szólt a vietnami kérdés nemzetközi po­litikai rendezését célzó genfi fegyverszüneti egyezményről, amelyet az Egyesült Államok az első perctől megszegett. — A (Folytatás a 3. oldalon.) (Tudósítónktól.) A Vietnami Demokratikus Köz­társaság kikiáltásának 24. évfor­dulója alkalmából hétfő délután nagygyűlést rendeztek a Magyar Hajó- és Darugyár művelődési házában. A nagygyűlés elnöksé­gében foglalt helyet dr. Ajtai Miklós, az MSZMP Politikai Bi­zottságának póttagja, a Miniszter­­tanács elnökhelyettese, Nagy Jó­­zsefné könnyűipari miniszter, Er­délyi Károly külügyminiszter-he­lyettes, Katona Imre, a budapesti pártbizottság titkára, dr. Traut­­mann Rezső, a budapesti nép­frontbizottság alelnöke. Ott volt Hoang Luong, a VDK budapesti nagykövete, Le Huu Van, a Dél­vietnami Köztársaság nagykövet­ségének ideiglenes ügyvivője és Bertil Svenström, a stockholmi Nemzetközi Vietnam Bizottság főtitkára is. A nagygyűlést Pan­­durovics József, a Szakszerveze­­tek Budapesti Tanácsának vezető titkára nyitotta meg, majd dr. Ajtai Miklós mondott beszédet. Dr. Ajtai Miklós beszédét mondja. MAI SZÁMUNKBAN: Új főiskolák (3. oldal.) Nyaralt a hivatal (3. oldal.) Rónai Mihály András: Párizs, 1939. IX. 3. (4. oldal.) Munkatársunk bulgáriai riportsorozata A knezsoi birtokosok (6. oldal ) Kulturális jegyzetek (7. oldal.) Gyorslista a lottó tárgynyeremények sorsolásáról (8. oldal.) Tudomány és technika: Automaták a nagykonyhában (10. oldal.) Katonai puccs Brazíliában A junta célja a katonai diktatúra stabilizálása Nyugati hírügynökségek jelen­tései szerint a hétfőre virradó éj­szaka Brazíliában háromtagú ka­tonai junta vette át a hatalmat Costa E Silva elnöktől. A brazil hadsereg három fegy­vernemének vezetőiből alakult triumvirátus felhívással fordult a néphez és bejelentette, hogy a 66 éves Costa E Silva vérkeringési zavarokkal küzd, s így képtelen ellátni államelnöki teendőit. A közlemény hangoztatja, hogy azok, akik a hatalmat átvették, „hűek maradnak az 1964-es for­radalom eszméihez”, azaz az ak­kori katonai puccs eszmei örökö­seinek tekintik magukat. 1964 a brazil katonai diktatúra kezdeté­nek időpontja. Ekkor döntötte meg a Costa E Silva vezette ka­tonai junta Goulart elnök de­mokratikus rendszerét. A közlemény azt is bejelenti, hogy a triumvirátus — Tavares tábornok, Grunewald tengernagy és Souza E Mello légimarsall — azonnal visszaadja a hatalmat Costa E Silva elnöknek, amint annak állapota megengedi, hogy államelnöki teendőit ellássa. A Reuter hírügynökség a bra­zíliai eseményekhez fűzött kom­mentárjában meglehetősen kevés esélyt ad annak, hogy ez utóbbi bekövetkezzék, és megfigyelőket idézve úgy véli, hogy Brazíliában meghatározatlan időre elhalasz­­tanak minden olyan lépést, amely a demokráciának akár egy kor­látozott formáját állítaná vissza. JDr. Ajtai A Miklós fresvér/1* — Vietnam és Magyarország földrajzilag igen távol esik egy­mástól, de mi mégis közeli test­vérnek tekintjük a vietnami né­pet; a múltban nekünk is hasonló volt a sorsunk, ma pedig egy frontba tartozunk. Közösek a cél­jaink — kezdte beszédét dr. Ajtai Miklós. — Mint ahogy az elnyo­más évtizedeiben nem folyt hiá­ba a magyar hősök vére, meggyő­ződésünk, hogy a vietnami nép hősies véráldozata is meghozza a győzelem gyümölcsét és felragyog majd a béke napja e sokat szen­vedett nép felett. Valamennyien meghatódott tisztelettel adózunk a vietnami hősök előtt, forró üd­vözletünket küldjük a­ vietnami népnek és szolidaritásunkat fe­jezzük ki irántuk. Huszonnégy esztendeje, hogy Vietnam sokat szenvedett föld­jén véget ért a francia gyarmato­sítók dicstelen, több mint 80 esz­tendős uralma, s Hanoiban kihir­dették a Vietnami Demokratikus Köztársaság függetlenségi nyilat­kozatát. A vietnami nép határta­lan örömmel fogadta a történelmi változást: a hatalom végre a dol­gozó nép kezébe került, független. Megkezdődött a tanév Hétfőn az ország 5700 általános és mintegy 580 középiskolájában ünnepélyes külsőségek között megnyitották az 1969—70-es tan­évet. Az általános iskolai ünnep­ségeken mindenütt külön köszön­í­tötték idősebb társaik a legfia­­talabbakat, az elsősöket, akik — 124 ezren — most lépték át elő­ször az iskola küszöbét. Az ün­nepségeken az igazgatók tájékoz­tatták a diákokat és a szülőket az iskolai élet tartalmi és szer­vezeti kérdéseivel összefüggő leg­fontosabb tudnivalókról. A tanítás ma kezdődik, előző­leg ismertetne a pedagógusok a tanulókkal az órarendet, a házi­rendet, s osztályonként megvá­lasztják a diákkollektíva tisztség­­viselőit. Ami az oktatási év menetrend­jét illeti, a művelődésügyi mi­niszter utasítása értelmében a ta­nulók első félévi osztályzatait a téli szünidőben sorra kerülő osz­tályozó értekezleten zárják le, és a szünet utáni első tanítási na­pon hozzák a szülők tudomására. A népszámlálás miatt a téli szün­idő a szokásosnál hosszabb lesz; 1969. december 22-től 1970. ja­nuár 14-ig tart. Az írásbeli érettségi, illetve ké­pesítő vizsgákat valamennyi kö­zépiskola nappali tagozatán 1970.­­ május 11. és 18. között tartják.

Next