Népszabadság, 1969. szeptember (25. évfolyam, 203-227. szám)
1969-09-21 / 220. szám
Az őszi csúcsforgalom írja: Hödönyi Károly miniszterhelyettes, a MÁV vezérigazgatója Már megszokott, hogy szeptember elejétől különösen nagy munka hárul a vasútra. Az év hátralevő négy hónapjában, havonta csaknem 11 millió tonna árut kell elfuvaroznia a MÁV- nak. Ez természetes is, hiszen a mezőgazdaságban az ősz a betakarítás időszaka, hozzá kell tehát látni a burgonya, a cukorrépa, az alma, a szőlő szállításához. Csak cukorrépából mintegy 30 millió tonna kerül szállításra. Ez a munka az eddigieknél is átgondoltabb, szervezettebb irányítást igényel. Annál is inkább, mert a felhasználó üzemek és a termelők, helytelenül értelmezett takarékosságból, a nyáron elhanyagolták az előszállításokat. Tehát a nagy mennyiségű mezőgazdasági termék és az egyre növekvő exportszállítások mellett, az építkezések zavartalan folytatásához szükséges követ és kavicsot is az őszi forgalom ideje alatt kell rendeltetési helyükre szállítani. Olyan nagy mennyiségű tömegáruról van szó, melyet már korábban rendeltetési helyére lehetett volna juttatni, és nem kellene most, a csúcsidőszakban ezekkel is terhelni a MÁV kocsiparkját. A gazdasági élet jelentős területére kiterjesztett, rövidített munkaidő, a szabad szombat bevezetése kedvezőtlenül hatott a vasút teljesítőképességének kihasználására. Most ugyanis szinte minden hét végén leáll az iparvágányokon a vasúti kocsik ki- és berakása, az üzemek területére beállított vagonok a következő hét elejéig várnak a kirakásra. A megnövekedett kocsitartózkodás következtében hosszabb lett a kocsifordulóidő, az üzemek pedig nagy öszszegű kocsiálláspénzt fizetnek. A MÁV-nak azonban nem kocsiálláspénzre, hanem üres kocsikra van szüksége, hogy azokat gyorsan a fuvaroztató rendelkezésére bocsáthassa. Az ötnapos munkahétre való áttérés miatt jelentősen csökkent a hét végén megrakott kocsik száma, a hét közepén pedig, keddtől péntekig, olyan sok kocsit igényelnek a vállalatok, hogy annyit a vasút nem tud kiállítani. Ez a nagyfokú egyenetlenség, rendkívül károsan hat az őszi forgalomra. Pedig a MÁV gazdasági ösztönzőkkel is próbálja a szombat-vasárnapi rakodásra rábírni a fuvaroztatókat. Tudjuk, hogy a népgazdaság minden ágazatában munkaerőhiány van. Nem kivétel ez alól a vasút sem. Legfőképpen a forgalmi, a vontatási és a pályafenntartási munkakörben érezzük ennek hiányát. Most tehát az őszi csúcsforgalom idején, kétszeres erőfeszítésre van szükség. Már eddig is több intézkedést tettünk az őszi csúcsforgalom sikeres lebonyolításáért. Ahol lehet, növeljük a villamos mozdonyokkal továbbított tehervonatok számát. A nyári idény személyforgalmában üzemelő Diesel-vontatójárművek egy részét, most a teherszállításoknál használjuk fel. A lehetőségekhez képest, csökkentjük az őszi csúcsforgalom idején a javításban lévő mozdonyok és teherkocsik számát. Egyes vasútijavítóműhelyekben az eddigi egy műszak helyett most két műszakot szervezünk. Még többletköltség árán is korlátozzuk a rekonstrukciós pályaépítést, a vonalvillamosítást. Ugyanakkor csökkentjük a vágányzárak időtartamát, és a legfontosabb munkákra koncentráljuk a rendelkezésünkre álló építőipari kapacitást. Sokat segített az is, hogy egyes vonalaikon, a pálya fokozott karbantartásával, lehetővé vált, az eddigieknél nagyobb tengelynyomású — árukkal jobban megrakott — teherkocsik közlekedhetnek. Tisztában vagyunk azzal, hogy a legjobb szervezéssel sem könynyű az őszi szállítási feladatokat ellátni. Csak úgy tudunk pontosan, gyorsan szállítani, ha a fuvaroztatók is megértik: a szállítás meggyorsítása egyben vállalati érdek is. A kölcsönös érdek szoros együttműködésre kell hogy késztesse tehát a vasutat, a fuvaroztatókat és a szállítási folyamatban részt vevő más közlekedési ágazatokat. A fuvaroztatók rakodóeszközeinek és gépeinek teljes kihasználása is szükséges a kocsifordulók megrövidítéséhez. Ezért is kéri a vasút: a fuvaroztatók a rakodó- és anyagmozgató eszközeiket csoportosítsák át, hogy azokat teljes számban a vasúti kocsik rakodásához lehessen felhasználni. A MÁV a lehetőségek szerint naponta többször állítja be az iparvágányokra az érkezett kocsikat, több tolatómozdonyt helyezett üzembe. De ez az intézkedés csak akkor lesz eredményes, ha a fuvaroztatók is meggyorsítják a kocsik ki- és berakását. Kéri a vasút, hogy az élő, a gyorsan romló és az exportküldeményekre vonatkozó igényeiket a vállalatok időiben közöljék. Mi a létszámhiány ellensúlyozására igénybe vesszük nyugdíjasaink segítségét is, meggondolandó, hogy a fuvaroztatóknál nem volna-e célravezető hasonló megoldás. Az őszi időszakban a MÁV gazdasági ösztönzőkkel, különféle célprémiumokkal igyekszik gyorsítani a kocsik ki- és berakását. Hét végi kocsiálláspénz-mentességet, rakodási kedvezményeket adunk azoknak, akik segítik a szállításom egyenletesebbé tételét. Az irányvonatos árutovábbítási rendszer bevált. Az irányvonatok számának növelése érdekében augusztus 1-től november 30-ig magasabb összegű irányvonali jutalmat folyósít a MÁV azoknak, akik ilyenek szervezésében a vasúttal közreműködnek. Nagy eredményeket várunk a Központi Szállítási Tanács által meghirdetett, kocsiberakási versenytől. Reméljük, hogy a fuvaroztatók megértik a MÁV őszi gondjait és a teherkocsikat nem tekintik az áruk tárolására alkalmas raktárnak. Bár a következő hónapokban a vasútra hárul a teherszállítás jelentékeny hányada, azt azonban nem hagyhatjuk figyelmen kívül: ezt a munkát csak úgy tudjuk elvégezni, ha szorosan együttműködünk az autóközlekedéssel és a hajózással. Jól tudjuk, az egész népgazdaság 1969. évi eredményeit befolyásolhatja, miként teljesítjük az őszi forgalomból ránk háruló feladatokat. A közlekedési dolgozók felkészültek erre a nagy munkára. Fegyelmezetten és lelkiismeretesen dolgoznak, hogy az év hátralevő hónapjaiban sikeresen kielégíthessék a szállítási igényeket. Szerdán összeül az országgyűlés A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 12. paragrafusának (2) bekezdése alapján az országgyűlést 1939. szeptember 24-én, szerdán 11 órára összehívta. (MTI) ■ . wsm VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! VASÁRNAPI MELLÉKLETTEL 24 OLDAL ÁRA: 1,20 FT NÉPSZABADSÁG 1969.szeptember 21.vasárnap A NAIVAK SZOCIALISTA AHAKÁSPÁRT KÖZPONTI LAPJA XXVII. évfolyam 220. szám Osztatlan érdeklődés fogadta az ENSZ-ben a szocialista országok új javaslatait Szombat a diplomáciai tárgyalások napja volt a közgyűlés ülésszakán Kis Csaba, azMTI tudósítója jelenti New Yorkból. A nemzetközi helyzet valamennyi fontos kérdése szóba került az ENSZ közgyűlésének második napi vitájában. A legnagyobb érdeklődés természetesen Gromiko szovjet külügyminiszter beszédének szólt. Számos megfigyelő szembeállította a szovjet kormány konkrét és átgondolt javaslatokra alapuló állásfoglalását Nixon elnök felszólalásával, amely általános vélemény szerint nem tartalmazott új gondolatokat. Széles körű érdeklődés fogadta a szovjet javaslatot a nemzetközi biztonság megszilárdításáról szóló felhívásra vonatkozóan. E javaslat elfogadása megerősítené az ENSZ szerepét a világ békéjének fenntartásában, növelné a világszervezet és ezen belül a Biztonsági Tanács tekintélyét, de egyúttal közvetlenül bekapcsolhatná a béke megvédésébe a világszervezeten kívül álló országokat is. Több megfigyelő kiemelte, hogy Gromiko ismét felelevenítette azt a javaslatot, amely egyébként az ENSZ-alapokmány egyik pontja, hogy a tanács tagjai magas szinten rendszeresen tartsanak tanácskozásokat, s ne csak adott válságok megoldásával foglalkozzanak, hanem tekintsék át a nemzetközi helyzet egészét. Ugyancsak nagy visszhangot keltett a szocialista országok közös javaslata a vegyi- és bakteriológiai fegyverek gyártásának, tárolásának és alkalmazásának megtiltásáról. A Gromiko-beszéden kívül öszszesen hét felszólalás hangzott el a pénteki két ülésen. Nagy érdeklődést keltett a perui külügyminiszter, Edgardo Mercado Jarrin beszéde. A perui külügyminiszter azt emelte ki, hogy az országban most nacionalista forradalom zajlik le, amelynek célja a népi egység kialakítása, az ország függő viszonyának megszüntetése, Peru gazdasági fejlesztése. A külügyminiszter ezzel kapcsolatban jogosnak és igazságosnak minősítette a külföldi olajtársaságok államosítását és a kormány többi hasonló jellegű intézkedését. Hangoztatta, hogy a kormány messzemenően figyelembe veszi a törvényes rendelkezéseket. Beszédében élesen elítélte azokat a kísérleteket, amelyek e folyamatot közvetlen erőszakkal vagy gazdasági fenyegetéssel igyekeznek megakadályozni. Országa külpolitikájának egyik sarkalatos pontjaként emelte ki a külügyminiszter azt, hogy Peru kapcsolatokat létesít a szocialista országokkal, amelyektől eddig el volt zárva. Aicsi Kiicsi japán külügyminiszter az ENSZ reformját sürgette, beleértve a Biztonsági Tanács bizonyos fokú átszervezését is. A külügyminiszter javaslataival a tagállamok egy része nem ért egyet. A japán javaslat lényege a tanács állandó tagjai létszámának kibővítése és a vétójog megbüntetése. Csaknem valamennyi felszólalás foglalkozott a vietnami háborúval és lépéseket sürgetett annak megszüntetésére. Ugyancsak fontos helyet foglalt el a beszédekben a közel-keleti válság. Abba Eban izraeli külügyminiszter, aki utolsónak szólalt fel pénteken, ezzel kapcsolatban ismét éles kirohanásokat intézett az ENSZ, az arab államok és a szocialista országok ellen, minden eszközzel igazolni próbálva az Izrael agresszív magatartását. A közel-keleti válság került napirendre azon a munkaebéden, amelyet U Thant főtitkár adott szombaton Anglia, Franciaország, az Egyesült Államok és a Szovjetunió külügyminisztere tiszteletére. A négy külügyminiszter a főtitkárral együtt megtárgyalta a korábbi négyhatalmi megbeszélések felújításával kapcsolatos kérdéseket. Szombaton a diplomáciai találkozók és megbeszélések sorozata folytatódott a világszervezet székhelyén. Több küldöttség vezetőjével találkozott például Gromiko szovjet külügyminiszter és Rogers amerikai külügyminiszter is. * Gromiko pénteken találkozott jugoszláv kollégájával, Mirko Tepavaccal. A baráti légkörű megbeszélésen a két külügyminiszter érintett néhány időszerű nemzetközi kérdést — jelenti a TASZSZ. Egyezménytervezet a vegyi- és baktériumfegyverekről Az ENSZ-közgyűlés 24. ülésszakán részt vevő belorusz, bolgár, magyar, mongol, lengyel, román, szovjet, ukrán és csehszlovák küldöttség 1969. szeptember 19-én az alábbi levelet intézte U Thanthoz, az ENSZ főtitkárához: Igen tisztelt Főtitkár Úr! A Belorusz Szovjet Szocialista Köztársaság, a Bolgár Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Mongol Népköztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Román Szocialista Köztársaság, a Szov(Folytatás a 3. oldalon.) Együttműködés: tartós jó viszony az élet minden területén Urho Kekkonen finn köztársasági elnök nyilatkozata magyar újságíróknak Urho Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke fogadta a Helsinkiben tartózkodó magyar újságíró-delegáció tagjait: C. Tóth Bélát (Népszabadság), dr. Lökös Zoltánt (Magyar Hírlap) és dr. Pálfy Józsefet (Magyarország). A szeptember 26-án kezdődő magyarországi hivatalos látogatás alkalmából válaszolt kérdéseikre. A magyar újságírók Helsinkiben, az elnök tamminiemi kerületben levő rezidenciáján keresték fel Urho Kekkonent. A szívélyes beszélgetés során az elnök melegen emlékezett meg korábbi, nem hivatalos magyarországi látogatásáról is. Az alábbiakban közöljük ezúttal adott nyilatkozatát: — Londoni útja során szerzett tapasztalatai és az északi országok külügyminisztereinek reykjavíki találkozója után mi a véleménye az európai béke és biztonság megteremtésének lehetőségeiről? Miben látja az északi országok~zerepét az európai béke és biztonság megteremtésében? — hangzott az első kérdés. — Amikor júliusban hivatalos látogatást tettem Londonban, Nagy-Britannia kormánya kijelentette: üdvözli azt a szellemet, amellyel Finnország az európai biztonsági kérdésekkel foglalkozó konferenciát kezdeményezte — mondotta Urho Kekkonen. Az északi országok külügyminisztereinek reykjavíki értekezletén a külügyminiszterek behatóan foglalkoztak a nemzetközi helyzettel és támogatták azokat a törekvéseket, amelyek Európában a feszültség enyhítését és az együttműködés kiterjesztését célozzák. Az északi külügyminiszterek ez alkalommal állást foglaltak a finn kormánynak az európai biztonsági konferenciára vonatkozó emlékirata mellett. — Véleménye szerint milyen további gyakorlati lépésekre van szükség az összeurópai konferencia megvalósításához? — Az európai biztonsági konferencia megvalósítása gondos előkészületeket igényel. Eddig 22 kormány reagált a finn kormánynak az európai biztonsági konferenciára vonatkozó emlékiratára. A válaszok kedvezőek. Az ügyben azonban még további válaszokat várunk, és úgy véljük, az év végéig tisztázódik az összkép és akkor kerül sor a szükséges további intézkedésekre. A különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének kitűnő példája Finnország és a Szovjetunió viszonya. Hogyan látja a finn—szovjet együttműködés jelenét és távlatait? — Finnország és a Szovjetunió jó viszonya megfelel mindkét ország alapvető érdekeinek. Kapcsolataink a kölcsönös tiszteleten és a kétoldalú, érdekeken alapulnak. Ez olyan légkört teremtett, amelyben igen kedvezően fejlődhettek kölcsönös jó kapcsolataink. A két ország közti együttműködés gyakorlati formáinak kiterjesztésében érdemes szerepe volt a többi között a finn—szovjet tudományos-műszaki együttműködési bizottságnak, a finn—szovjet gazdasági együttműködési bizottságnak és a finn oktatásügyi mi(Folytatás a 2. oldalon.)