Népszabadság, 1969. szeptember (25. évfolyam, 203-227. szám)
1969-09-11 / 211. szám
1969. szeptember 11. csütörtök népszabadság A közsbuknél bümlik-gyártás gyors fejlődését bizonyítja a Budapesti Őszi Vásár A román könnyűipari miniszter nyilatkozata A Nagy Józsefné könnyűipari miniszter meghívására Budapesten tartózkodó román könnyűipari küldöttség Ion Craciun miniszter vezetésével szerdán felkereste a Budapesti őszi Vásárt, majd nyilatkozatában a többi között azt mondta: — A közszükségleti cikkek igen nagy választékával találkozhattunk a szépen, ötletesen rendezett kiállításokon. E rövid látogatás is meggyőzött arról, hogy gyorsan fejlődik Magyarországon a közszükségleti cikkek gyártása. A delegáció tagjai között vannak olyanok, akik már jártak Magyarországon, tehát összehasonlítást tudnak tenni, és megállapították, hogy az áruválaszték lényegesen nagyobb, mint régebben volt. Magyar partnereinkkel tárgyalásokat folytatunk a két ország könnyűiparának együttműködéséről és felkeresünk néhány gyárat, kutató- és tervezőintézetet is, hogy közvetlenül tanulmányozhassuk munkájukat. ti»itt en inbn utasof dr. Bíró *tóaszf külkvrrskrdt»htti tttmnisster Szerdán Bukarestbe utazott dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter, hogy Cornel Burtica román külkereskedelmi miniszterrel tárgyalásokat folytasson a két ország gazdasági, külkereskedelmi kapcsolatainak több időszerű kérdéséről, a többi között az 1970. évre vonatkozó államközi tárgyalások, valamint az 1971—75. évekre vonatkozó hosszú lejáratú árucsere-forgalmi egyezmény előkészítéséről, továbbá a gazdasági együttműködés bővítéséről. Romániai tartózkodása során a magyar miniszter megtekinti A román népgazdaság 25 éve című nagyszabású kiállítást. A miniszter búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Tordai Jenő külkereskedelmi miniszterhelyettes. Ott volt Dumitru Turcus, a Román Szocialista Köztársaság magyarországi nagykövete. Fogadás az NDK nagykövetségén Dr. Herbert Plaschke, az NDK budapesti nagykövete szerda este fogadást adott a nagykövetségen abból az alkalomból, hogy további 51 NDK-beli hallgató fejezte be tanulmányait és nyert diplomát a Budapesti Orvostudományi Egyetemen. A fogadáson részt vett dr. Zoltán Imre rektorral az élen az Orvostudományi Egyetem több professzora és oktatója, továbbá a Külügyminisztérium, a Művelődésügyi Minisztérium és az Egészségügyi Minisztérium több vezető beosztású munkatársa. A nagykövet a fogadáson saját , és kormánya nevében köszönetet mondott a rektornak és munkatársainak az NDK-beli fiatalok kiképzéséért és hivatástudatra való neveléséért Hangsúlyozta, hogy ez ideig 276 fiatal szerzett a különböző magyar egyetemeken dipomát és hazatérve öregbítik a magyar felsőoktatás jó hírnevét. Ezt követően felolvasta dr. Ernst- Joachim Giessmann felső- és szakoktatási miniszter, valamint dr. Max Sefrin miniszterelnök-helyettes, egészségügyi miniszter dr. Zoltán Imréhez címzett köszönőlevelét. azt mondták, nincs rendelésük, nem kell a konfekcióáru, majd bőrdíszművet fognak gyártani. Bőrdíszműves szakmunkás pedig egy sem volt a járásban. JELENTKEZETT A TELEFONGYÁR És hosszú vita kezdődött: mi legyen a csaknem kész üzem sorsa? Jelentkezett ugyanis a Telefongyár: megveszi a Kézműipari Vállalattól az épületet. Vállalta, hogy néhány év alatt legalább 1200—1500 embernek tud majd munkát adni. Törhették a fejüket a járás vezetői, mit csináljanak. A Kézműipari Vállalat ragaszkodott az épülethez, mondván, hátha változik a konjunkturális helyzet a konfekcióban, s akkor már a kész üzemet nem lesz nehéz átállítani erre a munkára A Telefongyárnak viszont biztos a piaca, több embert tud foglalkoztatni. És több műszaki, adminisztratív alkalmazottra is szüksége van. Végül is hosszú tárgyalások után a Telefongyár átvette az üzemet, s most már rövidesen megkezdődhet Nagykátán a telefonkészülékek gyártása. S hogy mennyi mindent vállalnak a járásban a munkára áhítozó nők, mi sem bizonyítja jobban, jó ideje 130 lány és asszony jár naponta Budapestre, hogy betanítsák az új szakmára. Mindebből látható, hogy nem is egyszerű dolog a foglalkoztatottság megszervezése, a vidéki ipartelepítés. Sok esetben maguk az ipari üzemek sem tudják, hogy mit csináljanak Egy-egy vállalatnál is egyik vezető szeretné a kitelepítést, a másik ellenzi. A vállalatok nem ismerik eléggé jövőjüket. Némelyik megalapozatlanul ígérget, de felelősségteljesen dönteni nem tud. A nagykátai példa bizonyítja, hogyha a helyi vezetőkben van kitartás, ismerik a gondokat, a lehetőségeket, akkor végül is minden objektív nehézség elhárítható. Mert az utóbbi két év alatt 10 jelentősebb üzemet telepítettek le a járás falvaiba. Közülük a legjelentősebb a Kohászati Gyárépítő Vállalat tápiószelei gyáregységének az építése. ÖRÖMMEL DOLGOZNAK Tápiószelén ugyanis az utóbbi években nagy gondot okozott, hogy mi legyen a helyi gépjavító állomás sorsa. A korszerűsödő termelőszövetkezetekben mindenütt megszervezték a gépjavító műhelyeket, s az állami gépjavító állomás munka nélkül maradt. Jelentkezett a Kohászati Gyárépítő Vállalat, hogy szívesen megvenné az üzemet, kibővítené és itt gyártaná a vasszerkezeteket. Tavaly júliusban döntöttünk a tápiószelei gyáregység felépítéséről és szeptemberben már 50 ipari tanuló kezdte meg a szakma tanulását — mondja Bárány János termelési főmérnök. — Az idén újabb 50 ipari tanulót vettünk fel, s közben megkezdődött a nagy építkezés, s egyben a termelés is Tápiószelén. Hozzáláttunk egy 2500 négyzetméteres szerelőcsarnok, öltözők és szociális létesítmények építéséhez. A gyáregység felépítésére 32 milliós beruházási hitelt kaptunk. S két év alatt befejeződik az építkezés. De már az idén 34 milliós termelési értéket állítunk itt elő, s jövő év végére 400 ember dolgozik ebben az új gyáregységben. Fiatalokból áll az üzem, örömmel jönnek hozzánk dolgozni és látni rajtuk, milyen kedvet csinált nekik az, hogy helyben tanulhatnak szakmát, helyben dolgozhatnak. A termelőszövetkezetek megszervezték közös építőipari vállalkozásukat. A 170 emberrel dolgozó építőipari vállalat építi a tsz-ek nagyobb beruházásait, de segít a letelepülő üzemek építkezéseinél is. A Nagykőrösi Konzervgyár Tápiószelén, Farmoson, Tápiószentmártonban előfeldolgozó üzemeket hozott létre, ahol évente 400—450 munkást foglalkoztat, főként nőket, fiatalokat és csökkent munkaképességűeket. A Pest megyei Zöldség és Gyümölcs Feldolgozó Vállalat Nagykátán zöldség-gyümölcs feldolgozó és szárítóüzemet hozott létre, itt 250—300 asszony kap rendszeresen munkát. Felépült Nagykátán a 600 vagonos gabonatárház és már évek óta dolgozik a tápiószecsői termelőszövetkezet és az egyik fővárosi fonógyár közös kooperációjában Tápiószecsőn a szövő- és fonóüzem. Itt rendszeresen 200 nő dolgozik. A gyár és a tsz a nyereségen osztozkodik. TERMELJENEK GAZDASÁGOSAN A termelőszövetkezetek segéd- és melléküzemágakkal igyekeztek a tagok foglalkoztatottságát egyenletessé tenni. Most már a tsz-ek segéd- és melléküzemágaiban 1616-an dolgoznak. Az Újszilvási Állami Gazdaság télen 150 asszonnyal cukorkát csomagoltat. Növelték a járásban a bedolgozók számát. Már 1878 asszony dolgozik rendszeresen a Minőségi Ruházati Htsz-nek, a Május 1. Ruhagyárnak, a Gobelin Háziipari Szövetkezetnek és a Fővárosi Kézműipari Vállalatnak. Mindenesetre a nagykátaiak elérték, hogy a tsz-ek melléküzemágaiban foglalkoztatottakon és a bedolgozókon kívül, két év alatt 3000 új munkahelyet hoztak létre. Most az a véleményük: már több ipari üzemet nem telepítenek le, hanem azt tartják a legfontosabbnak, hogy ezek az üzemek szervezzék meg jól a munkát, termeljenek gazdaságosan. Cserkuti Ferenc NAGY KÖZÖNSÉGSIKER A BUDAPESTI ŐSZI VÁSÁRON Kisnyaralók és hétvégi házak versenye Bárki könnyen meggyőződhet róla, hogy az idei őszi vásáron olyan nagy közönségérdeklődés nyilvánul meg a hétvégi és a kis nyaralóházak iránt, mint eddig még egyszer sem. Igaz, a választék, a kínálat is jóval gazdagabb, mint ennekelőtte. A Vajdahunyad vára felé vezető árnyas vásári út mentén különböző típusú, élénk színű, csinos faházacskák sorakoznak egymás mellett. Az egyik nyitott, a másik csukott verandával, a harmadik egyszerűbb kivitelben, s a vásárlátogatók csak úgy tolonganak mindegyikben. A nagy tetszést a praktikus berendezés, a viszonylag olcsó árak csak fokozzák. „Ennyiért meg sem lehetne építeni. Itt van mindjárt a házilag is könnyen összeállítható zárt verandás, ikerablakos, több mint 12 négyzetméter* alapterületű víkendház. Irányára a VOSZK (Kereskedelmi, Ipari és Szolgáltató Szövetkezeti Vállalat) prospektusa szerint 20 370 forint. „Ennyiért meg sem lehetne építeni", jegyzik meg többen is a nézelődők, pedig a vevő a 20 ezer forintért megkapja az itt látható teljes berendezést is: a műbőr bevonatú, gumimatracos, négy fekvőhelyes fa-, illetve függőágyat, az éjjeliszekrényt, a ruhásszekrényt, az asztalt, a mosdóállványt, a székeket és így tovább. A hasonlóképp berendezett nyitott, teraszos víkendház irányára ezer forinttal még alacsonyabb. De az igényesebb és több pénzű vásárló választhatja a DK—7/7 jelzésű nyaralóházat is; ebben kétszemélyes rekamié van, konyhaszekrény beépített hűtőszekrénnyel, elektromos vagy gáztűzhely, gázkályha meleg vizes tusoláshoz, mosdó, angol W. C. Ezt az épületet tehát közműves területre is lehet telepíteni. Irányára a berendezéssel együtt 41 620, berendezés nélkül 28 210 forint. A faházakat a KONZUMEX és a HUNGAROCOOP választékcsere keretében importálja Lengyelországból, az értékesítést pedig a VOSZK végzi. A helyszínen eddig már több tucatnyi megrendelést vettek fel — a vevők többsége fiatal házaspár —, s a szállításra 1970 első negyedévében kerül sor. Igényesebbek, de drágábbak Sok nézője van az ÉRDÉRT ugyancsak nagyon tetszetős nyaralóházainak is, amelyek a vásár más részén láthatók. Megint másutt — a kettes kapu közelében — az előre gyártott panelekből összeállítható és szintén nagyon praktikusan berendezhető szovjet kisnyaralókat találhatják meg az érdeklődők. Mind az előbbiek, mind az utóbbiak értékesítését a fővárosban, a Budapest környéki TÜZÉP bonyolítja le, s vevőszolgálata megrendeléseket vesz fel és útbaigazítást ad a vásáron. A 19 ezer, 32 ezer és 38 ezer forintba kerülő különféle típusú ERDÉRT-házakból eddig mintegy harmincat adtak el a vásáron. Ezek a lengyel víkendházaknál masszívabbak, védettek a gombásodás és a tűzveszély ellen, a nagyobb családi nyaralók lakószobával, konyhával, zuhanyozó- vagy fürdőszoba-helyiséggel épülnek. A vételár 30 százalékának lefizetésével, OTP-kölcsönnel, 18 havi részletre is vásárolhatók. A vevők 80 forintért komplett tervdokumentációt, pontos szerelési leírást kapnak, s aki ügyes barkácsoló, az legalábbis a kisebbeket maga összeállíthatja. A vásáron megvett 25 négyzetméter alapterületű szovjet nyaralóházakat a TÜZÉP díjtalanul szállítja a vevő által kívánt helyre, de a 47 ezer forintos árat sokan így is drágának találják. Igaz, itt azt is figyelembe kell venni, hogy a jól szigetelt és fűthető épületek faalapgerebdával, padlózattal, beépített szekrénnyel készülnek (az ERDÉRT-házakban ilyesmi nincs). Sokallják az árát az érdeklődők a Beton- és Vasbeton Művek 40 ezer forintos, IV. típusú hétvégi házának is. Ez már valóságos kis villa, szilárdságban és más tulajdonságokban túlszárnyalja a faházakat, de a magasabb építési (kb. 30 ezer forint) és szállítási költségeket is számítva, az ára bizony olyan, amit egyelőre csak a tehetősebbek tudnak megfizetni. Külön gond, hogy a vevők kész házat szeretnének, de a műveknek nincs kivitelezőkapacitása. Az AGROTRÖSZT javaslatára most arról tárgyalnak, hogy a kivitelezést mindenütt a területileg illetékes tsz-építőbrigádok végezzék el, s a jelek szerint erre van is lehetőség. Miért csak szerszámkamra? A Beton- és Vasbeton Művek kiállításán egyébként ott látható egy olcsó, takaros kis hétvégi ház, amely nemrégen még minivár néven szerepelt a vásárokon, de most már csak szerszámkamraként árulják. Lehet, hogy az illetékeseknek igazuk van abban, hogy ezt nem engedik reprezentatív helyekre telepíteni, de tartunk tőle, hogy a használati korlátozások túlzottak. Hiszen az érdeklődők egybehangzó véleménye szerint, ez a kis hétvégi ház a célnak (két személynek) kitűnően megfelel. Építőkapacitás pedig nem kell hozzá, mert egy darabban készül (sorozatgyártását 1970- ben kezdik), s az ára 8700 forint, tehát kisemberek is megszerezhetik. Befejezésül az őszi vásáron egy nagyon keresett újdonságot talál-hatnak a kislakásépítők is: a Mecsek—15-ös, a Vértes—15-ös és a Karancs—30-as, kis etázskazánokat, amelynek gyártását, az Egyesült Magyar Szénbányák kezdeményezésére, az idén kezdik meg. A szénnel fűthető kazánok, a radiátorral és kiegészítő berendezéseikkal együtt 18—20 ezer forintba kerülnek majd. Oroszi István A TÜZÉP hangulatos hétvégi háza. SAJTÓTÁJÉKOZTATÓKON HALLOTTUK HŰTŐGÉPGYÁR. A Lehel család bővül. A 125, a 150, a 174 és a 200 literes után rövidesen a 230 literes hűtőszekrény is forgalomba kerül, ára 5680 forint lesz, vagyis 310 forinttal lesz drágább, mint a 200 literes. HISZÖV. A Háziipari és Népiiparművészeti Szövetkezetek Országos Szövetségéhez 74 liftiipari szövetkezet tartozik, amelyekben 43 000 tag dolgozik. Ebből 34 000 bedolgozó. A tagság mintegy 85 százaléka nődolgozó. Éves termelési mértékük egymilliárd forint, ebből több mint 40 százalék exportra készül. A HISZÖV által meghirdetett szőnyegpályázat díjnyertes szőnyegeiből is lehet vásárolni az őszi vásáron. Öt nap alatt az eladás meghaladta a félmillió forintot. ÜZLETKÖTÉSEK Az eddig aláírt üzletkötésekét ú tőke eléri az 1,8 milliárd forintot. A legnagyobb értékű keretszerződést a Lampart írta alá: jövőre 722 millió forint értékű zománcedényt, fürdőkádat, gáztűzhelyet és egyéb cikket szállít a kereskedelemnek. A Pamutnyomóipari Vállalat félmilliárd forintos üzletet kötött. A Videoton naponta ír alá szerződéseket, s eddig összesen 240 millió forint értékű televíziót és rádiót adott el. Szállítási szerződést írt alá a Röltex és a Fonakkikészítő Gyár. A Röltex 35 millió forint értékben mintegy 90 tonna kötő-horgoló fonalat rendelt a jövő évre. 5 X