Népszabadság, 1969. szeptember (25. évfolyam, 203-227. szám)

1969-09-11 / 211. szám

Hiába költött rájuk az állam? LEVÉL A SÚLYOS BETEGSÉGBŐL FELÉPÜLT EMBEREK FOGLALKOZTATÁSÁRÓL Tavaly februárban súlyos tbc-vel szanatóriumba ke­rültem. Majdnem későn. Az orvosok szerint gyógyulá­somhoz kevés volt a re­mény, de azért öt hónapon át mindent megpróbáltak: a legdrágább külföldi gyógyszereket, injekciókat kaptam. Hála a lelkiisme­retes gyógykezelésnek, öt hónap alatt talpra álltam, megerősödtem annyira, hogy a szükségessé vált műtétet végre tudták haj­tani rajtam. A sikeres mű­tét után visszanyertem­­ egészségemet, munkaképes­ségemet. Ha valaki, én igazán jól tudom, hogy egy-egy sú­lyos tbc-s beteg egészségé­nek helyreállítása nagyon nagy összegekbe kerül. Az állam bőkezű, nem sajnál­ja az áldozatokat, mindent megtesz a súlyosan beteg emberek megmentéséért. Az első öt hónapban gyó­gyításom költsége minden hónapban elérte a hatezer­hétezer forintot. Legjobb tudomásom szerint a mű­tétem és a vele járó két­hónapos utókezelés legke­vesebb huszonötezer fo­rintjába van az államnak. Az ezután következett újabb háromhónapi sza­natóriumi kezelés havonta legalább ötezer-hatezer fo­rintba került. A szanató­riumból való elbocsátás után öt hónapig odahaza pihentem. Bárhogy is szá­molom, az állam eddig leg­alább százezer forintot költött rám, nem beszélve a közben kifizetett mint­egy harmincezer forint­nyi táppénzről és segélyek­ről. Ezek a számok önmagu­kért beszélnek. Csak a legnagyobb elismerés hang­ján szólhatunk a dolgozó nép államának segítő szán­dékáról. S hányan és há­nyan vagyunk az ország­ban hasonló sorsúak, akik­re az állam költ, akiket az állam eltart? Azt hihetnénk, hogy fel­­gyógyulásunk után is ilyen gondoskodásban lesz ré­szünk. Sajnos nem. Fel­­gyógyulásunk után gyak­ran magunkra maradunk, nem törődnek velünk. Az üzemek, a vállalatok nem szívesen látnak bennün­ket, ha csak módjuk van rá, kijátsszák, figyelmen kívül hagyják a betegsé­gükből felgyógyult emberek érdekeit védő rehabilitációs törvényt. Így vagyok én is. Előző munkahelyemre a rossz köz­lekedés miatt nem járhatok dolgozni. Időközönként még most is orvosi felügyelet­re szorulok. Ez év tavaszán kérelmet nyújtottam be az Ózdi Járási Tanács mun­kaü­gyi­ osztályához. Kértem, Legyenek segítségemre, hogy Ózdon el tudjak helyezked­ni. Nem mondom, próbál­koztak egy-két üzemnél, de amikor nem járt ered­ménnyel, levették rólam a kezüket. Az ózdi ruhagyár telepvezetője azért nem vett fel portásnak, mert busz­költséget kellett volna fizet­niük. Pedig én felajánlot­tam, hogy fizetem a bérlet felét. A kohászatnál olyan választ kaptam, hogy a sa­ját csökkent munkaké­pességű dolgozóikat sem tudják elhelyezni. A járási tanács munka­ügyi osztálya hivatalos át­irattal kérte a községünk közelében levő vízmű ve­zetőit, hogy vegyenek fel szivattyúkezelőnek, mivel az előző munkahelyemen is ezt a munkát végeztem. Azt a választ küldték Ózd­­ra, hogy náluk minden ál­lás be van töltve. Helye­sebb lett volna, ha ke­reken megmondják: azért nem vesznek fel, mert fél­nek a volt beteg emberek foglalkoztatásától. Hama­rosan kiderült, hogy gya­núm nem alaptalan. Pon­tosan két hét múlva közsé­günkből egy szabómestert vettek fel szivattyúkezelő­nek. Ekkor személyesen el­mentem Kazincbarcikára a vízmű igazgatóságára pa­naszt tenni. Meghallgattak, de az igazgatóhelyettes csak mosolygott, azt mondta, szuverén joga mindenki­nek, hogy kit vesz fel. Ezzel ügyemet elintézett­­nek tekintette. Fölösleges tovább so­rolnom, az elmondott pél­dákból is világosan látha­tó, hogy felgyógyulásunk után nem mindig találunk túlságosan nagy megértés­re. Alig várjuk, hogy újra egészségesek legyünk, újra munkába állhassunk, visz­­szatérhessünk az életbe, s amikor oda kerülne a sor, áthághatatlan akadályok­ba ütközünk. Olyan gaz­dag ez az ország, hogy meg­engedhet magártak ilyes­mit? Lehetetlen, hogy ne akadna a mi számunkra is megfelelő munkahely. Mit tehetünk? Tartson tovább bennünket az állam, fizes­se számunkra a táppénzt vagy a nyugdíjat? Mi, hogy visszanyertük egészségün­ket, nem akarunk élős­­ködni, dolgozni akarunk, meg akarjuk hálálni a dol­gozó nép államának, amit értünk tett. Lábas Imre Uppony ,Borsod megyei * Nem ez az egyedüli le­vél, amely az utóbbi időben érkezett szerkesztőségünk­be, és hasonló gondok­at tett szóvá Mások is pa­naszkodtak amiatt, hogy felgyógyulásuk után jófor­mán semmi segítséget sem kapnak egészségi álla­potuknak megfelelő mun­kahelyre történő elhelyez­kedésükhöz. Aligha szük­séges bizonygatni: e súlyos betegségből felgyógyult em­bereket segíteni, támogatni kell, hogy újra magukra ta­láljanak, hasznos tagjai le­hessenek a társadalomnak. A rendelkezés kimondja: a felépült, munkaképes em­bereket egészségi állapo­tuknak megfelelő munka­körbe kell elhelyezni. A he­lyi hatóságok feladata, hogy következetesebben ellen­őrizzék a rendelkezések pontos betartását. Huligántámadás a Duna-kanyarban Sokat hallottam már a Duna-kanyar szépségéről. Termelőszövetkezetünk ve­zetősége nemrég lehetővé tette, hogy megtekintsük ezt a szép vidéket. Tag­jaink közül nyolcvanné­gyen vettünk részt az uta­zásban. A táj valóban szép volt, egyes vendéglők­ben szerzett tapasztalataink azonban elrontották jó be­nyomásainkat. Első nap Leányfalun reggeliztünk és vacsoráztunk egy II. osztá­lyú étteremben, amely a Kagyló nevet viselte. A fő­pincér és a többi felszolgá­ló is hosszú beatfrizurát vi­selt. Meglehetősen elhanya­golt, koszos-zsíros, agyon­súrolt, foltozott farmernad­rág volt rajtuk. Ezt még elviseltük volna valahogy, de este hosszú beatfrizurás fiatalok száll­ták meg az éttermet, a társaságunkat „büdös paraszt ’, „koszos falusiak” jelzőkkel molesztálták. A főpincér kizárólag „ha­veroknak’ szolgált fel, a mi rendelésünket semmibe vette. Mikor láttuk, hogy teljese­n feleslegesek va­gyunk, hazaindultunk a kempingbe, a szálláshe­lyünkre. A galeri összes tagja a nyomunkba eredt, és verekedést provokáló megjegyzéseket tettek. Tár­saságunk a tőrrel, boxerrel és egyéb alvilági szerszám­mal felszerelt bandával nem szállt szembe. Ép bőr­rel sikerült beérnünk a tá­borba, de aludni vagy pi­henni nem tudtunk a fa­házakat ért kőzápor miatt Szabó Károlyné Gyálarét, Árpád utca 7. Áll a traktor Ez év áprilisában vásá­roltunk egy HE 50-es trak­tort. A gép július 4-én el­romlott. Beszállítottuk a Veszprém megyei Mező­­gazdasági Gépjavító Állo­más kertai üzemegységé­be garanciális javításra. Megállapították, hogy a te­repváltó fogaskereket kel kicserélni. Kértük, hogy egy másik fogaskereket is cse­réljenek ki, mert ez sem jó. Nem hallgattak ránk, így aztán nem csoda, hogy a traktor ismét használ­hatatlanná vált. Újabb szétszerelés után megálla­pították, hogy az általunk kért fogaskereket mégis csak ki kell cserélni, de ilyen alkatrészt még a Vö­rös Csillag Traktorgyártól sem tudnak beszerezni. Azóta a traktor áll. Ez alatt az idő alatt sok mun­kát tudott volna elvégezni. Azért vettük a traktort, hogy a szántási munkákat megkönnyítse. Sajnos az alkatrész hiánya miatt semmi hasznát se látjuk. Teke Lajos a kemeneshőgyészi Új Tavasz Tsz elnöke A hűtőgép-tulajdonosok ré­széről sok levél érkezett szer­kesztőségünkbe. Amiatt pa­naszkodnak, hogy hűtőgépük sokszor hónapokig áll, mert a GELKA nem javítja meg a garanciális időben. Az alábbi leveleket a legutóbb érkezettek közül válogattuk ki. Semmibe veszik a garanciát Május 21-én vásároltam egy 150 literes Lehel hűtő­gépet. A gépet raktárból szállították, s így nem tud­ták megmutatni az üzletben a működését. Féltem a zsákba macska üzlettől, de az eladó nagyon biztatott, meg lesz vele elégedve, a gépek mind jók. Sajnos a hűtőgépnek ed­dig nem sok hasznát lát­tam. Hamarosan felmond­ta a szolgálatot. A GEL­­KA-tól már kétszer kint voltak javítani, harmad­szorra azt mondták a sze­relők, hogy el kell vin­ni a szervizbe, mivel a ház­nál nem lehet megjavítani. Azóta várom, hogy elszál­lítsák a gépet. Felém se néznek. Ennyibe veszi a GELKA a garanciális köte­lezettségét ? Bir­kás János Budapest, XX. (Pesterzsébet), Téglaégető köz 13. Két évig tartó javítás Két esztendeje mondha­tom magam boldogtalan hűtőgép-tulajdonosnak. Ak­kor vásároltam egy 70 lite­res Lehel hűtőszekrényt. Alig három hónapi haszná­lat után a gép elromlott. Azóta kicserélték benne a hűtőtestet, kétszer az agg­­regátot... Az okmányok­ból kitűnik, hogy a gépet ezenkívül számtalan javí­tás után sem tudták üzem­képes állapotba helyezni. A GELKA időhúzása miatt a garanciális idő lejárt. Az aggregátcserével a garan­ciális időt nem hosszabbí­tották meg, mert az aggre­gáthoz tartozó dokumentá­ciót részemre nem adták át. Szeretném, ha a már két éve húzódó eredménytelen javítást és állandó hitege­tést azzal tennék jóvá, hogy a használhatatlan hűtőgé­pet kicserélnék. Horváth Györgyné( Bpest, VT., Bokányi D. u. 27. Nem jöttek a szerelők Először június elején je­lentettem be, hogy elrom­lott a hűtőgépem. Akkor kijöttek s kicserélték a hő­relét. Ennek ellenére a gép nem hűtött. Június 7-én ismét jelentettem: a gép nem jó. Megígérték, hogy kijönnek. Három hétig vártam a szerelőket. Hiá­ba. Amikor meguntam a várakozást, levelet írtam a jászberényi gyár címéra. Nyomtatott válasz érke­zett: várjam a szerelőket. Szabadságot vettem ki. Nem jöttek. Ekkor a Buda­pest, VI., Szondy u. 40. sz. alatti szerviznek írtam. Is­mét nyomtatott válaszlevél érkezett pontos határidő­megjelöléssel. Ismételten szabadságot vettem ki és vártam a szerelőket. Most sem jöttek. Június óta áll a hűtőgé­pem. Remélem, hogy mire szabadságom elfogy, addig a hűtőgépemet elszállítják, s megjavítják. Hemmerich Béláné Budapest XI., Verbéna utca 7. * A közeli napokban hason­ló panasszal fordult hoz­zánk Rusvay Bertalan (He­ves, Fő u. 87.), Balogh Sán­dor (Nagykőrös, Losonczi u. 6.), valamint Steinler Mi­­hályné (Budapest, IX., Vas­kapu u. 47.) is. a gelka címere Panaszok a hűtőgépekre ÁRUTAKARÁSRA JÓ ÁLLAPOTBAN LEVŐ használt ponyva ^ ^ OLCSÓN KAPHATÓ nemafoTiQ Textilhulladék V f-É'É­­s Fonalosztályozó Vállalat Üzemey IjjpSsW Budapest XIII., Teve u. 1. V ^ Tel.: 204—418. Felajánljuk költségtérítésért, valamint cserehelyiségért az V., VI., VIli., K. és a XIV. kerületben levő, különféle nagyságú 30—400 ms alapterületű HELYISÉGEINKET Telefon: 136—923, 7-től 10 óráig. ÜZENETEK Kállai Károly, Berettyóújfa­lu : A szemüvegszárba épített hallásjavító készülék hazai gyártása megkezdődött. A ké­szülék előreláthatólag a negye­dik negyedévben kerül forga­lomba, az ára várhatóan 3600— 4000 forint között lesz. Hallás­­javító készülékek eladásával egyébként az Orvosi Műszer­kereskedelmi Vállalat 4. számú szaküzlete (Bp., VT., Népköz­társaság útja 35.) foglalkozik. Balla Tiborné, Salgótarján: Azokat az anyákat, akiknek hat vagy annál több élű gyer­mekük van — feltéve, hogy a legfiatalabb élő gyermekük 1957. március 8-a után született —, valóban egyszeri készpénz­jutalomban kell részesíteni. A hatgyermekes anyának ezer forint pénzjutalom jár, min­den további élő gyermek után a jutalom összege 200 forinttal emelkedik. Kertész Imre, Budapest: A népszámlálás előkészületeként még az idén országszerte ren­dezik az utcaneveket és ház­számokat. Ennek során a nést télen utcák, az újonnan épült házsorok új utcaelnevezést, a házak új számot kapnak. A házszámtáblák költségei a tu­lajdonost terhelik. Ha azonos helyrajzi szám alatti telken több lakóépület van, az épüle­tek azonos számon szerepelnek majd. Fölkér József, Kesk­ed: A Műgyűjtő című magasnyomá­sú, 64 oldalas, számonként 45— 50 reprodukciót, négy színes diapozitív mellékletet is tartal­mazó folyóiratot egyelőre csak előfizetők vásárolhatják. Egy lapszám ára: 30 forint. Elő­fizethető a helyi postán a 61 280 egyéni, illetőleg a 61 066 közületi csekkszámlaszámon. Fekete Márton, Tatabánya* Állandóan mentes a mezőgaz­dasági jövedelemadó alól — a többi között — az, akinek a használatában levő összes föld­terület 400 négyszögölnél ki­sebb, feltéve, ha ezen belül a szőlő, a kert, a gyümölcsös művelési ág csoportba tartozó terület együttesen sem éri el a 200 négyszögölet. Kollár Attiláné, Budapest : A szövetkezeti lakás ellenében csereként felajánlott és le­adott állami bérlakás értékét nem lehet a szövetkezeti la­kásárba beszámítani. A lakás­szövetkezetbe való belépéskor a kedvezményes szövetkezeti lakás árának 15 százalékát kell készpénzben megfizetni. A fennmaradó összeget 30 év alatt kell az államnak kamat­mentesen, havi részletekben visszafizetni. Karádi György: Gyünk: Ha­t dolgozó a fagyszabadság le­járta előtt válik keresőképte­lenné, a fagyszabadság lejár­táig táppénzt nem kaphat. Ha azonban keresőképtelensége folytatólagosan továbbra is fennáll, a fagyszabadság lejár­tát követő naptól — jogosult­ság esetén — a táppénzt folyó­sítani kell. Béres András, Viss: Mezőgaz­dasági kölcsönt lehet igényelni gyümölcs- és zöldségtermelés­re, állattenyésztésre, táptakar­mány, mezőgazdasági kisgépek beszerzésére, istállók, illetve gazdasági épületek építésére, felújítására, korszerűsítésére, kaptárak, ólak építésére és egyéb, a mezőgazdasági terme­lést elősegítő beszerzésekre. A kölcsön felső határa 15 ezer forint, kamata évi 8 százalék; a kérelmet a járási (városi) OTP-fiókhoz kell beadni. LEVELESNÉ SEGÍT MAGAN Szóvá tették, hogy nem kapni befő­­­­zéshez szükséges leszorítógumit.. . Ne ideg­eskets­­, fiacskám, ént kapui! (Mészáros András rajza.) A Csepeli Kerékpár- és Varrógépgyár RÖVID SZÁLLÍTÁSI HATÁRIDŐRE VÁLLAL cementálási, edzési és nemesítési munkát 1500 mm hosz­z, és 0 350 mm méretig. FELVILÁGOSÍTÁST AD: SZABÓ ANTAL üzemvezető, telefon: 131—860, 17—92-es mellék.

Next