Népszabadság, 1969. október (27. évfolyam, 228-254. szám)

1969-10-01 / 228. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! %m­ — NÉPSZABADSÁG 1969. október 1. szerda AZ MSZMP KÖZPONTI LAPJA XXVII. évfolyam, 228. szám Eredmények és célok Búzából az idén rekordtermést adtak földjeink. A 16 mázsa kö­rüli holdankénti átlag több mint kétszerese a felszabadulás előtti­nek. A szüret minden korábbinál nagyobb szőlőterméssel kecsegtet. Kukoricából az első táblák ter­mése a becslések szerint szin­tén rekordtermés várható. A jó­­termés elérése a kedvező időjárás mellett főleg a nagyüze­mi gazdálkodásnak köszönhető: beváltak azok a remények, ame­lyeket az ország a szocialista nagyüzemekhez fűzött. A mező­­gazdaságban dolgozók szorgalma, növekvő hozzáértése eredménye­sebbé teszi a gazdálkodást A me­zőgazdaságra fordított milliárdok, a beruházott anyagi eszközök meg­hozzák hasznukat. A több műtrá­gya, a több, korszerűbb gép, be­rendezés, az új növény- és gyü­mölcsfajták jól szolgálják a me­zőgazdaság -és népgazdaságunk törekvéseit. Az idei eredmények nagyon meggyőzően igazolják pártunk agrárpolitikájának he­lyességét, az új gazdasági mecha­nizmust, jól jelzik, melyek azok a tennivalók, amelyek további si­kerek forrásai lehetnek. Nagyon időszerű feladat a már megtermett értékek gyors, biz­tonságos betakarítása, helyes tá­rolása, a fogyasztókhoz történő juttatása. E téren sok a hiányos­ság, emiatt néha úgy tűnik, hogy a jó termés több gondot okoz, mint a közepes. Pedig hát a mi mos­tani jó terméseink általában még nem világraszóló eredmények. A józan megfontolás arra ösztönöz, hogy a már a tegnapunkkal ves­sük össze, így nagyon világosan látni, mekkora utat tett meg a mezőgazdasági termelés. A meg­tett úttal — ha nem is túl han­gosan — azért lehet dicsekedni. Magyarországon 1951—1955 kö­zött búzából 5,6, árpából 4,8, ku­koricából 1,9 mázsával kisebb volt a területegységre jutó hozam, mint a Közös Piac országaiban. 1961—1965 között ez a különbség nem csökkent, hanem nőtt. Ebben az időszakban búzából 7,7, árpá­ból 9,4, kukoricából pedig 5,6 má­zsával adott többet egy-egy hek­tár a Közös Piac országaiban, mint nálunk. Miközben a hazai termelés fejlődik, a világ többi országában sem alszanak; a tu­dományos és technikai vívmányok mindenütt hozzájárultak a mező­gazdasági termelés fejlődéséhez. Tavaly és az idén kedvezőbben alakult a hazai termés, mint 1961 és 1965 között, így remélhető, hogy a mezőgazdasági termelés magas színvonalán álló országok és a hazánk között levő különb­ségek nem nőttek. Ahhoz azon­ban, hogy elérjük a fejlett orszá­­gok mezőgazdálkodásának szín­vonalát, még sokat kell fejlődnie a hazai gazdálkodásnak. Nem vi­tás, hogy az éghajlati adottságok, a természeti viszonyok erőteljesen befolyásolják a termés alakulá­sát. De befolyásolja azt — éppen eredményeink bizonyítják — a hozzáértés, a technikai felkészült­ség, a mezőgazdaságban haszno­sított ipari eredetű anyagok, esz­közök mennyisége és minősége is A mi szocialista nagyüzemeink kedvezőbb lehetőséget teremtenek a termelés fejlesztésére, mint a tőkésországok gazdaságainak zö­mét jelentő, úgynevezett családi birtokok. S ezt a lehetőséget ne­künk minél előbb, mennél job­ban ki kell használnunk. Ezt kí­vánja a lakosság ellátása és a külkereskedelem — amelyben az élelmiszer-gazdaság termékei nagy­­szerepet játszanak — érdeke is. Almási István Finn vendégeink keddi programjából Díszdoktorrá avatás az ELTE-n Látogatás Csepelen Az Elnöki Tanács elnökének ebéde • A finn m­ifft követ forfat­lan Dr. Urho Kaleva Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke kedd délelőtt az Országházban látoga­tást tett Kállai Gyulánál, az or­szággyűlés elnökénél. Szívélyes, baráti eszmecserét folytattak, amelyen részt vett Péter János külügyminiszter, Rónai Rudolf, a Magyar Népköztársaság helsinki nagykövete, illetve Akti Karja­­lainen külügyminiszter és M. J. Ingman, a Finn Köztársaság bu­dapesti nagykövete. Az Eötvös Loránd­ T­udomány­egyetemen Bensőséges ünnepség zajlott le kedden a budapesti Eötvös Lo­rán­d Tudományegyetemen: dr. Urho Kaleva Kekkonent, a Finn Köztársaság elnökét az állam- és jogtudományok díszdoktorává avatták. Az egyetem ünnepi köz­gyűlésén részt vett Losonczi Pál, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, Péter János és dr. Orbán László, a művelődésügyi minisz­ter első helyettese is. Dr. Nagy Károly rektor meg­nyitó beszédében bejelentette, hogy dr. Urho Kaleva Kekkonen elnököt kimagasló érdemei elis­meréséül az állam- és jogtudo­mányok díszdoktorává avatják. Személyében — mondta a többi közt — nemcsak a rokonszenvvel kísért államférfit, hanem annak a finn népnek hivatott képviselőjét is üdvözöljük, amelynek múltjá­ban oly sok a közös vonás a ma­gyar nép történeti életútjával. Ezután dr. Sárándi Imre dé­kán ismertette dr. Urho Kaleva Kekkonen életútját, tudományos tevékenységét, politikai és köz­életi pályafutását. A többi között szólt a korszerű közigazgatás ki­alakításáért végzett elméleti és gyakorlati munkásságáról, tudo­mányos tevékenységéről, s hang­súlyozta, hogy nagy jogászi mű­veltségét mint politikus is nagy­szerűen felhasználta. Legyen e díszdoktori cím — mondta a dékán — egyetemünk és az egész magyar társadalom elismerésének jele Urho Kaleva Kekkonen személye és Finnország testvéri népe iránt. Beszéde végén dr. Urho Kaleva Kekkonent az állam- és jogtudo­mányok díszdoktorává avatta, majd a rektor átnyújtotta az el­nöknek a díszes oklevelet, a a ka­rok dékánjai az egyetemi tanács nevében a hagyományos kézfogás­sal díszdoktorrá fogadták a ven­déget. (Folytatás az 5. oldalon.) Dr. Nagy Károly rektor átadja Rekkonennek a díszdoktori oklevelet. MAI SZÁMUNKBAN: Részvények hitel aérrü­l (4. oldal.) Tájékoztató az ipari­­ és építőipari munkadó-csökkentésről (4. oldal) Termelék­enység Létszámfelesleg és munkaerőhiány (5. oldal) Az ÁKF tizenkilencezer vizsgálatának tapasztalatai (9. oldal.) Közgazdaság Verseny, konjunktúra, érdekeltség (10. oldal) Októberben csehszlovák párt- és kormányküldöttség látogat Moszkvába Hétfőn Prágában megtartotta első ülését az újonnan alakult csehszlovák szövetségi kormány. Az ülésen semmisnek nyilvánítot­ták az 1968. július 18-án hozott kormányhatározatot, amely he­lyeselte a CSKP Központi Bizott­sága által az öt szocialista ország kommunista pártjának levelére adott választ Ugyancsak meg­semmisítették az 1968. augusztus 22-i kormányhatározatot amely tévesem értékelte a szövetséges hadseregek belépését Csehszlová­kiába, valamint az ugyanerre a kérdésre vonatkozó augusztus 23-i és 25-i kormánydokumentumokat A szövetségi kormány megelé­gedéssel vette tudomásul azt a meghívást, hogy hivatalos cseh­szlovák párt- és kormányküldött­ség látogasson a Szovjetunióba. Kiesinger gyors ajánlata az FDP-nek... A szabad demokraták az SPD-vel tárgyalnak a kiskoalícióról Polgár Dénes, az MTI bonni tu­dósítója jelenti: Kedden mindhárom bonni par­lamenti párt vezető testületei ta­nácskoztak a választások után ki­­alakult helyzetről és az új kor­mány megalakításáról. A szociáldemokrata párt elnök­sége, ellenőrző bizottsága és ta­nácsa együttes ülésen — mint várható volt — elhatározta, hogy tárgyalásokat kezd a Szabad De­mokrata Párttal egy Brandt ve­zette kormány megalakításáról. Ezzel a szociáldemokrata párt ré­széről a kiskoalíció megalakítá­sára irányuló döntés véglegesen megtörtént. Később Kiesinger meghívására Brandt egy SPD-delegáció kísé­retében felkereste a CDU vezető­ségét is. Mint azonban a kiadott kommüniké hangoztatja, ezen a tárgyaláson nem vetődött fel a nagykoalíció esetleges folytatásá­nak kérdése. A CSU elnöksége Münchenben ült össze és egy CDU—CSU—FDP koalíció megalakítása mellett tört lándzsát. A legnagyobb érdeklődéssel a Szabad Demokrata Párt országos elnökségének tanácskozását vár­ták. A párt elnöksége hosszú ta­nácskozás után úgy döntött, hogy először a szociáldemokrata párt­tal kell tárgyalni kormányalakí­tásról. A 30 tagú elnökségből ket­­ten szavaztak e határozat ellen, ami kisebb a várt számnál. Ezt a határozatot először a párt parla­menti frakciójának, utána az úgynevezett főbizottságnak (ez az FDP legmagasabb fóruma a kong­resszus után) kell jóváhagynia. Minthogy közben az FDP vala­mennyi tartományi szervezete a szociáldemokratákkal létesítendő koalíció mellett foglalt állást, várhatólag mindkét testület elfo­gadja az elnökség javaslatát. Ezek szerint a kiskoalíció meg­alakítása és Brandt kancellársága közelebb került a megvalósulás­hoz. A CDU—CSU természetesen mindent el fog követni ennek megakadályozására, de bonni po­litikai megfigyelők szinte egy­hangúan azon a véleményen van­nak, hogy ez a CDU—CSU-nak nem fog sikerülni. Willy Brandt bonni lakásán kedd este 20 órakor már meg is kezdődtek a koalíciós tárgyalások a szociáldemokrata párt és a Sza­bad Demokrata Párt között. Ám még ezelőtt sor került Kie­singer és Scheel, az FDP elnöke tanácskozására, melyen a CDU vezére koalíciós ajánlatot tett. Nyilatkozatot adott ki kedden a Német Kommunista Párt el­nöksége, hangoztatva, hogy „egy SPD—FDP koalíciós kormány megalakulásában, amely a de­mokratikus népakaratot tükrözi, új politika bevezetésének lehető­ségét látja”. Nixon nem kap „fegyverszünetet" Háborúellenes vita 8-án a szenátusban Nem kap „fegyverszünetet” Ni­xon a szenátusi demokratáktól a vietnami háború ügyében. Scott szenátor, a republikánus pártcso­port új vezetője hétfőn javasolta, hogy a háborúellenes csoport tag­jai hatvan napra függesszék fel a kormány vietnami politikájá­nak támadását, a Nixon által ja­vasolt „egység” céljából. Scott szerint az ilyen magatartás „meg­könnyítené az elnöknek a háború befejezésére irányuló lépéseket”. Edward Kennedy szenátor, a demokrata csoport helyettes ve­zetője azonban haladéktalanul kijelentette, hogy a háborúellenes szenátorok „felelősségeik teljes tudatában járnak el”, amikor kö­vetelik a kormányzattól a háború azonnali befejezését és a vietna­mi politika gyökeres felülvizsgá­latát. A háborúellenes csoport tagjai október 8-ra egész napos vitát terveznek a szenátusban, hogy kifejezésre juttassák a törvény­hozók népes csoportjának követe­lését. A vita egy héttel előzi meg az egyetemi hallgatóik által terve­zett október 15-i „vietnami mo­ratóriumot”. Ezen a napon egyéb­­ként több szenátor marad távol a törvényhozástól, hogy csatla­kozzék a fiatalok tüntetéséhez. Jó termés hárif­onyóból„ cuko­rrópiáiból” kukoricerból Szeptember utolsó napján az őszi mezőgazdasági munkákról kedvező jelentések érkeztek vi­dékről. Már biztosra vehető, hogy a burgonya jó termést hozott, az összes termés 75—80 százalékát szedték ki eddig a földből. A cu­korrépa terméseredményeit is megjavította a szeptemberi nyár, a 170 ezer holdas vetésterület hozzávetőleg 20 százalékáról taka­rították be eddig a répát, és a termést a cukorgyárakkal kötött szerződések szerint folyamatosan adják át. A dohány törése is be­fejezéshez közeledik, a szakembe­rek szerint egy hét sem telik bele és a legtermékenyebb fajták már a szárítókban lesznek. Kitűnő ter­mést ígér a kukorica is. A ter­mésnek azonban egyelőre csak 5—10 százalékát törték le, októ­ber­ első felében indul meg majd nagyobb erővel ez a munka.

Next