Népszabadság, 1969. október (27. évfolyam, 228-254. szám)

1969-10-18 / 243. szám

1969. október 18. szombat A Veres Pálné gimnázium centenáriumi ünnepsége A Veres Pálné gimnázium cen­tenáriumáról emlékeztek meg péntek délután a Vígszínházban rendezett ünnepségen. Sarlós István, a fővárosi tanács elnöke ünnepi beszédében mél­tatta a jubiláló iskola munkássá­gát, majd­­ a Népköztársaság Elnöki Tanácsának megbízásából — az iskola élén kifejtett tevé­kenysége, pedagógiai munkássága elismeréseként átnyújtotta Kele­men Lászlóné igazgatónak a Mun­ka Érdemrend ezüst fokozatát. A gimnázium KISZ-szervezete nevében Zentai Éva IV. osztályos tanuló köszöntötte a tantestületet. A jubileumi ünnepség második részében a Veres Pálné gimná­zium régi és jelenlegi diákjai ad­tak nagy sikerű műsort „Televíziót minden iskolának!** Átadták a századik aj­ándékkészüléket Borsodban Szép sikert hozott a „Televíziót minden iskolának!'’ akció Borsod megyében: pénteken átadták a századik készüléket. A nagykép­ernyős tv-t a Diósgyőri Gépgyár dolgozói ajándékozták Fulókércs község iskolájának. Bekapcsolódtak a kisiparosok is a mozgalomba,­a KIOSZ négy tv­­készüléket ajánlott fel. Ezenkívül két budapesti kisiparos szociális otthonok részére ajánlott fel há­rom készüléket. A Gerjeni Állami Gazdaság a Fadd-alsóvárszegi általános isko­lának ajándékozott tv-készüléket. NÉPSZABADSÁG Mennyit vásároltunk az első három negyedévben ? Javuló kínálat méteráruból, konfekcióból, cipőből, zseb- és táskarádióból Nem kielégítő az ellátás alsó kötöttáruból, gyermekruhából, olajkályhából, televízióból, tüzelőanyagból . A Belkereskedelmi Minisztérium jelentése (Tudósítónktól.) A Belkereskedelmi Miniszté­rium jelentése szerint 1969. első három negyedévében a kiskeres­kedelem forgalma — folyó ára­kon számítva — 10 százalékkal emelkedett a tavalyi hasonló idő­szakhoz képest. Ezen belül az élelmiszer-eladás 9,5, a ruházati cikkek eladása 9,3, a vegyes ipar­cikkeké pedig 10,5 százalékkal nőtt. A kiskereskedelmi áruforga­lom összességében a népgazdasági tervnek megfelelően alakult. Ha csak a szeptemberi forgal­mat vizsgáljuk, a következő ké­pet kapjuk: az élelmiszer-kiske­reskedelem 10, a vendéglátás 12 százalékkal növelte forgalmát ta­valy szeptemberhez képest. Az élelmiszer-kínálat a sertéshús és a kakaó kivételével kielégítette az igényeket. Ugyancsak élénk volt a szep­temberi kereslet a ruházati cik­kek iránt. A ruházati vásárlások értéke 6 százalékkal volt maga­sabb az idén szeptemberben, mint tavaly. Javult a kínálat mé­teráruból, férfi és női felsőruhá­zati cikkekből, cipőkből és kö­töttárukból. Nem volt kielégítő az ellátás alsóruházati cikkek­ből, gyermekruhákból és csecse­mőholmikból. A nagy értékű, tartós használa­ti cikkek, a tüzelő- és építőanya­gok szeptemberi forgalma 13 szá­zalékkal volt magasabb a tavaly szeptemberinél. Javult a kínálat az építőanyagokból és a bútorok­ból, de még ma sem elégíti ki a keresletet. A nagykereskedelem 50 ezer olajkályhával többet adott el az év elejétől szeptembe­rig, mint tavaly. Szeptemberre azonban az olajkályha már na­gyon sok üzletből kifogyott. A kereskedelem tüzelőanyag­ból többet szerzett be, mint ta­valy, ennek ellenére — mint er­ről nemrégiben részletes informá­ciót közöltünk — a tüzelőellátás jelenleg sem kielégítő, elsősorban választéki hiányosságok és szállí­tási problémák miatt. A televíziókészülékekből m­eny­­ny­iségi­leg elég van az üzle­tekben, egyes típusok azonban krónikusan hiányoz­nak. A táska- és zsebrádiók választéka és meny­­nyisége bőséges. Az asztali rádiók néhány típusa azonban átmeneti­leg hiányzott AZ ELMARADOTTAK TAPASZTALATCSERÉJE FBl­­ost először került sor ar­­ra, hogy az iparilag el- ISt maradott megyék taná­csi szakemberei tapasztalatcseré­re jöttek össze. Kétnapos an­kétjük csütörtökön fejeződött be Kaposvárott. Képviseltette magát a legjobban érdekelt Bács, Békés, Hajdú, Somogy, Szolnok és Sza­bolcs, de ott voltak Baranya, Fe­jér és Zala szakemberei is. Kö­zös témájuk az ipartelepítés, a te­rületfejlesztés volt. Közismert, hogy az ország kü­lönböző vidékei, megyéi a gazda­sági fejlettség tekintetében — természeti adottságok miatt is — igen eltérő színvonalúak. Az örök­lött, súlyos különbségek fokoza­tos felszámolása, a területfejlesz­tés kezdettől célja volt a terv­­gazdálkodásnak, de a határozot­tabb, tudatos gazdaságpolitikai törekvések, e vonatkozásban csak 10—12 évre tekintenek vissza. Most már némileg kiegyenlítet­tebb az országrészek gazdasági fejlettsége, mint két évtizeddel ezelőtt, kiváltképp a lakosság életkörülményeinek alakulásában. Ebben nagy szerepe van a mező­­gazdaság fejlődésének. Békés, So­mogy, Tolna vagy Szolnok pél­dául a megyék sorrendjében az iparosodás szempontjából a hát­térbe szorult, viszont mind maga­sabb színvonalú mezőgazdaságuk számottevően ellensúlyozza ezt a hátrányt. Mégis: a fejletlen terü­letek még most is az országnak mintegy felét teszik ki, s itt él a lakosság csaknem 40 százaléka. A helyzet megváltoztatása tehát még hosszú távra feladat marad. A fejletlen területen levő me­gyék jellemző, közös gondja, hogy túlsúlyban van a mezőgazdaság, általában nagy a népszaporulat, viszonylag bő a munkaerő-kíná­lat, de kevés a munkaalkalom. A városiasodás kezdetleges, s ami a legdöntőbb: alacsony színvonalú az iparosodottság. Ezekből a me­gyékből az iparilag fejlettebb or­szágrészekbe mintegy másfél év­tized alatt csaknem 600 ezer em­ber települt át és százezrekben számolható az itt élő ingázók szá­ma. Mire számíthatnak e megyék a következő esztendőkben? Az évek során előnyösen változott közleke­désük, energiaellátottságuk, víz­­gazdálkodásuk, kiépülőben van az alapvető szakoktatási intézmény­­hálózatuk. A mezőgazdaságban is további fejlődés várható. A taná­csok a következő évekre is ipar­fejlesztési alapot kapnak, várha­tóan magasabb összeget, mint eddig. Ez az alap már eddig is a területfejlesztés igen hatékony eszköze volt. Mindezek együtt és kölcsönhatásban lassan megérle­lik a feltételeket a gyorsabb, a megalapozottabb iparosításhoz, kedvezőbb körülményeket terem­tenek a városfejlődéshez. Örvendetes, hogy a megyei ta­nácsok a feltételek kialakításá­nak és kihasználásának gyorsítá­sában már nagyobb hatáskörrel vehetnek részt, és tegyük hozzá: öntevékenyek, hozzáértőért. Kép­viselőik a kaposvári tanácskozá­son beszámolhattak arról, hogy a különböző tudományágak és szak­területek művelőinek széles körű részvételével, évekre előretekint­ve megyéjük fejlesztésének, ipar­­telepítésének több változatát is kidolgozták. S most az első ta­pasztalatcsere után bizonyára ki­derül majd az is: hasznos volt a megbeszélés, ezt is érdemes lesz megismételni. Egymást támogat­va minden megyének könnyebb megjárni a lépcsőfokokat egy fej­lettebb állapothoz. Szenes Sándor Siker Szocsibart Két díjat nyert a magyar m­űvészdelegáció a III. nemzetközi politikaidal-fesztiválon (Tudósítónktól.) Négytagú magyar küldöttség vett részt Szocsiban a napokban zárult a III. nemzetközi politikai­­dal-fesztiválon. Nagy Márta -a Szovjetunió művelődésügyi mi­nisztériumának különdíját nyerte a szovjet dalok kategóriájában nyújtott művészi teljesítményéért, Ötvös Csaba pedig az előadómű­vészek versenyének második dí­ját érdemelte ki. Mindketten a Zeneművészeti Főiskola opera tanszakának utolsó éves hallgatói s első ízben vettek részt ilyen nagyszabású dalfeszti­válon, amelyet először szenteltek a politikai daloknak. Tizenegy or­szág énekesei léptek közönség elé, az első alkalommal bemutatko­zásképp a húszezres szocsi sta­dionban, majd egy-egy napig tar­tott a 8 ezer nézőt befogadó, zsú­folásig telt színházban az egyes kategóriák versenye. A zsűri először a dalok művé­szi színvonalát pontozta, majd a szovjet dalok versenye követke­zett, végül pedig az énekeseké. Fiatal művészeink szereplésének két szenzációja is volt. Nagy Már­ta Dal a gellérthegyi Szabadság szoborról című Kerekes János­­kompozíciót énekelte; ez arról a szovjet katonáról, Vaszilijról szól, akiről Kisfaludi Stróbl Zsigmond 1945-ben a szobrot mintázta. Va­­szilij Mihajlovics Golovcov meg­jelent a nézőtéren, Ötvös Csaba legsikeresebb szá­ma, a volgai hajósok dala, a Bun­­kócska régi és — a negyvenes évek végén a harkovi járásban született — új hangvételű, vidá­mabb változatának ötvözete volt. Amikor az ünnepélyes zárókon­certen a rangos második díjat át­adták neki, a zsűri döntését azzal indokolták: éneklése eredménye­ként egy régi dal újjászületését segítette elő. Huszonnégy emeletes toronyház épül Debrecenben térség, amely a második vi­lágháborúban súlyos károkat szenvedett, s az utána következő 15 esztendő alatt is csak lassan változtatta arculatát, most mo­dern épületek sokaságával kö­szönti a látogatót. Itt épül Deb­recen egyik új városrésze, amely­ben máris több száz család ka­pott otthont. Az újjávarázsolt környezetből is kiemelkedik majd az a 24 eme­letes lakóépület, amely városképi ellenpontja lesz a főutca túlsó vé­gén emelkedő Nagytemplomnak. A toronyházban, amely Boruzs Bernet és Szabó Lajos, a Debrece­ni Tervező Vállalat mérnökeinek tervei alapján épül, 209 lakás lesz, a hozzáépített „lepényrész­ben” pedig ABC-áruház, iroda­épület és 300 férőhelyes mozi kap helyet. Az építkezés nagy feladat elé állítja a generálkivitelező Hajdú megyei Állami Építőipari Válla­latot. A talaj teherbíró rétege ugyanis 13 méter mélységben he­lyezkedik el, ezért az épület­­komplexumot 650 vasbeton cölöp­pel alapozzák meg. Az alapokba 2700 köbméter betont kell beépí­teni, s ez az építési költségnek 10 százaléka. Az építkezés, amelynek föld- és alapozási munkáit már meg­kezdte Misé Lajos szocialista épí­tésvezetősége, a program szerint 1972 decemberére fejeződik be, s mintegy 90 millió forintba kerül. (Tudósítónktól.) A látogató, aki csak régebben járt Debrecenben, a pályaudvar­ról kilépve aligha ismer rá az állomást övező Petőfi térre. A A toronyház és a kiegészítő épületek makettje. (Kőszeghy György felvétele.) Derült, száraz idő Európa legnagyobb részén pénteken is tar­tott a csendes, párás, reggel és délelőtt sok­felé ködös, de különben száraz, derült időjárás. A felhősebb, többfelé esős, szeles időt okozó óceáni léghullámok csak szárazföldünk nyugati peremét, Skan­dináviát és a Szovjet­unió európai területé­nek északi felét érintet­ték. A nappali legmaga­sabb hőmérséklet Lon­don—Berlin—Ki­jev vo­nalától délre még csak­nem mindenütt elérte a 15—20 fokot, illetve Dél-Európában a 20—25 fokot. Alacsonyabb, 10 —15 fok közötti értékek csak ott alakultak ki, ahol a köd túl későn vagy egyáltalán nem oszlott föl. 0 fok alatti hőmérsékletek a leg­utóbbi 24 órában csak a Szovjetunió európai területének északkeleti sarká­ban fordultak elő. Hazánkban pénteken szintén tovább tartott a párás, csendes, reggel és dél­előtt sokfelé ködös idő. A hőmérsék­let 14 órakor azokon a helyeken, ahol csak lassan oszlott föl a köd, 15—17, máshol 18—21 fok között volt. Közép-Európa időjárásában a hét utolsó napjain sem kell változásra számítanunk. Várható időjárás ma estig: A reggeli órákban sokfelé ködös, napközben derült, száraz idő. Mérsé­kelt keleti szél. Várható legmagasabb hőmérséklet szombaton általában 20, a tartósan ködös helyeken 15 fok kö­rül. A Duna vízállása pénteken Buda­pestnél 109 centiméter volt. 1969. olcÚiHU? 17. 43 6ra ►idei áramlás —* Kick­e írMrijs ,­­ a kidéi és a moief kitti uljutimila­­(font) á esi. * ki­­s kH g láfír, R­estti* 9 „Kombi­nát“ módszer Elküldtek szerkesztőségünkbe egy meghívót és egy szavazólapot. A meghívó arra a termelőszövetkezeti közgyűlésre szól, amelyiken X, Y és Z község összesen három tsz-ének egyesülését tűzték napirendre. A két utolsó mondat így hangzik: „A köz­gyűlés végén a tagok részére 50 fo­rint napidíjat fizetünk. Kérjük a pontos megjelenést.’­ A szavazólap szövege mindössze ennyi: „... termelőszövetkezetek egyesülésével egyetértek.” Alatta kipontozott sor az aláírás­nak, különös tekintettel valószínű­leg a termelőszövetkezeti törvényre, amely kimondja, hogy két vagy több termelőszövetkezet egyesülését az érintett tsz-ek külön-külön tar­tott közgyűlése, az összes tagok legalább kétharmadának titkos szavazatával határozhatja el. Nem nehéz elképzelni, milyen fel­tartóztathatatlan tömegnyomás ha­tására hirdették meg ezt a közgyű­lést ott, ahol az akció szervezői öt­ven forint napidíj fizetését is szük­ségesnek tartották. Az önkéntesség elvének kifinomult értelmezésére vall az is, hogy a szavazólapon csak az „egyetértek” szerepel, a „nem értek egyet” hiányzik. A tsz-törvény titkos szavazást elő­író rendelkezéseinek sokféle meg­kerüléséről szereztünk már tudo­mást, de ez a kombinált módszer még ismeretlen volt előttünk. Az persze teljesen nyilvánvaló, hogy ez a módszer ma sérti a törvény be­tűjét és szellemét egyaránt. Amivel aligha lehet egyetérteni, G. P. A 41. HÉTEN A 13+1 TALÁLATOS SZELVÉNY NYEREMÉNYE TÖBB MINT KETTŐSZÁZHÚSZEZER FORINT, A TIZENKÉT 13-AS TALÁLATRA PEDIG EGYENKÉNT 41684 FT-OT FIZET A TOTÓ Ezen a héten NB I/B, NB I­-es és olasz bajnoki mérkőzésekre tippelhet MÉG MA VEGYEN TOTÓSZELVÉN­YT! ÖN IS NYERHET!

Next