Népszabadság, 1969. november (27. évfolyam, 255-279. szám)

1969-11-21 / 271. szám

2 Cabot Lodge és helyettese lemondott Nem neveznek ki vezetőt a párizsi amerikai küldöttség élére (Washingtoni tudósítónktól.) A Fehér Házban csütörtök dél­után hivatalosan közölték, hogy Henry Cabot Lodge, a Párizsban tárgyaló amerikai delegáció veze­tője lemondott állásáról. Lemon­dása december 6-án lép életbe. Ugyancsak lemondott Lawrence Walsh, az amerikai küldöttség he­lyettes vezetője is, aki már huza­mosabb ideje az Egyesült Álla­mokban tartózkodott. Lemondó leveleikben részben személyes okokra, részben a tárgyalások me­netére hivatkoznak. Washingtonban közölték, hogy a delegáció vezetőjének posztját nem töltik be, s a küldöttség irá­nyítását egyelőre Philip Habib, a küldöttség eddigi szakértője ve­szi át. Cabot Lodge az amerikai kül­döttség vezetőjeként kezdettől fogva azt az irányvonalat képvi­selte, amely mindenféle haladást lehetetlenné tett Párizsban. A kö­zelmúltban Lodge — washingtoni utasításra — egyszer már megsza­kította a tanácskozást és kivonult az értekezlet színhelyéről. Cabot Lodge a diplomáciai lépéseket propagandamanőverekkel helyet­tesítette: ezt tükrözte nemrég az ún. hadifogolykérdés felvetése is. Röviddel ezután azonban, amikor új tények kerültek napvilágra az amerikai csapatok vérengzéseiről, e propagandaléggömbök szétpat­tantak és Lodge helyzete tartha­tatlanná vált. A két lemondás egyszerre idő­zített publikálása és az a döntés, hogy nem neveznek ki vezetőt a küldöttség élére, a Párizsban al­kalmazott amerikai erőpolitika folytatása é­s egyben e politika eszkalációját is tükrözi. Párizs a jelek szerint már nem alkalmas propagandafórum az Egyesült Ál­lamok számára. A Fehér Ház dön­tését még a kormányhoz közel álló politikai kommentátorok is úgy értékelik, mint a megbeszé­lések leépítésére tett lépést. Ez azonban más szóval annyit jelent, hogy az Egyesült Államok most már fokozatosan lemond a politikai megoldás keresésének látszatáról is, és nem tud más táv­latot mutatni, mint a lassú ,viet­­namizálást és a hosszú háborút. Vajda Péter Nixon hosszú háborúra készül — mondta Fulbright szenátor M­elvin Laird amerikai hadügy­miniszter szerdán nyilatkozott a szenátus külügyi bizottságának a vietnami háborúról és a háború úgynevezett vietnamizálásának kilátásairól. Laird hadügyminiszter azt han­goztatta a szenátus külügyi bi­zottságának zárt ülésén, hogy „is­mét megnövekedett a beszivárgás Dél-Vietnamba”. A hadügymi­niszter ugyanakkor igyekezett meggyőzni a kétkedő szenátoro­kat arról, hogy a Nixon-kormány vietnamizálási programja meg­határozott időn belül eredmény­nyel jár és ez meghozhatja az amerikai csapatok fokozatos ki­vonását. Laird nem közölte a bi­zottsággal, hogy a kormánynak van-e előre kidolgozott ütemterve a kivonások megvalósítására. Fulbright szenátor, a bizottság elnöke az ülés után kijelentette:­­ Laird nyilatkozata arról ta­núskodott, hogy a kormány hosz­­szú háborúra készült fel és a hadügyminiszter, Rogers külügy­miniszterhez hasonlóan, nem mu­tatott érdeklődést a kormány ré­széről a tárgyalásos megegyezés iránt. Albert Gore szenátor a két miniszter nyilatkozata után azt mondotta, hogy a vietnamizálási program továbbra is ködös, tit­kos, meghatározatlan és túlságo­san is rugalmas. Ezzel szemben a UPI ameri­kai hírügynökség azt jelenti, hogy U Thant ENSZ-főtitkár — a szóvivője által közzétett nyilat­kozat szerint — „minden eddigi­nél derűlátóbb a vietnami béke esélyeit illetően”. A nyilatkozatot ismertető szóvivő nem volt haj­landó részleteket közölni arra vonatkozóan, hogy mire alapozza a főtitkár ezt a derűlátást. (MTI) Növekszik az amerikaiak embervesztesége Vietnamban A Vietnamban állomásozó ame­rikai csapatok parancsnoksága csütörtökön adatokat tett közzé az amerikai és saigoni kormány­csapatok veszteségeiről. Az elmúlt hétre 113 amerikai halálát ismerik el, ami egyben azt is jelenti, hogy tizenhattal több amerikai katona esett el a múlt héten, mint egy héttel ko­rábban és két hónap óta ez a leg­magasabb szám. A saigoni kor­mánycsapatok veszteségeit a köz­lemény 497 halottban határozta meg, ami szintén a legmagasabb heti veszteség kilenc hét óta. A sebesültek száma az elmúlt héten az amerikaiaknál 643, a sai­goni csapatoknál pedig 1091 volt. 1961. január 1-e óta az Egyesült Államok Vietnamban harcoló erőinek 39 442 halottjuk volt Sai­gon állítása szerint, sebesültjeik száma pedig 258 126. A saigoni kormánycsapatok ugyanezen idő alatt több mint százezer katonát vesztettek halottakban. (AP) Nincs titkos tanácskozás Hanoi és Washington között — közölte Párizsban Xuan Thuy (Párizsi tudósítónktól.) A párizsi vietnami konferencia csütörtöki, sorrendben 43. ülésé­nek kezdete előtt az újságírók az Egyesült Államok és a VDK állí­tólagos különtárgyalásaira vonat­kozó kérdésekkel ostromolták Xuan Thuyt. A VDK küldöttsé­gének vezetője határozottan cá­folta azokat a washingtoni hí­reszteléseket, amelyek szerint tit­kos tanácskozások folynának vagy folytak volna a két kor­mány között. A konferencia csütörtöki ülé­sén mind Xuan Thuy, mind Ngu­­yen Thi Binh asszony külügymi­niszter, a DIFK delegációjának vezetője Cabot Lodge amerikai fődelegátusnak a múlt héten tett ,ama kijelentésére reagált, amely szerint „Az Egyesült Államok mindent megtesz a párizsi tanács­kozások sikeréért és a vietnami békéért.’’ Rámutattak arra, hogy az a három feltétel, amelyhez Nixon csapatainak kivonását kö­ti, eleve kizárja a békét és azt, hogy az amerikai hadsereg vala­ha is elhagyja Vietnamot. Egyik­­ feltétele: az amerikai katonai po­­­zíciók megerősítése, már egyma­gában is, a harcok fokozását je­lenti. A másik feltétel, hogy a saigoni bábkormány hadserege alkalmas legyen az amerikai csa­patok funkcióinak átvételére. Washington maga is tudja, hogy a vietnami népnek a szabadsá­gért való küzdelmét sem a kor­rupt saigoni rezsim, sem pedig zsoldoshadserege soha nem lesz képes megtörni, hiszen Amerika elsősorban éppen ezzel „indokol­ja” agressziós háborúja kiter­jesztését Nixon harmadik felté­tele csapatainak kivonására az, hogy haladás legyen a párizsi ta­nácskozáson. De hogyan lehet előrehaladni Párizsban? — tette fel a kérdést mind a VDK, mind a DIFK fődelegátusa —, ha az amerikai fél egyszerűen nem hajlandó fontolóra sem venni a rendezésre előterjesztett reális és ésszerű javaslatokat?! Világos, hogy Nixon „békefeltételei” a há­ború elhúzását és az amerikai csapatok meghatározatlan idejű vietnami állomásoztatását céloz­zák. Fábián Ferenc NÉPSZABADSÁG 1969. november 21. péntek Ebéd a Kremlben a török elnök tiszteletére A Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának Elnöksége, valamint a szovjet kormány csütörtökön a Kremlben ebédet adott a hivata­los látogatáson a Szovjetunióban tartózkodó török államfő, Cevdet Sunay tiszteletére. Az ebéden részt vett a török államfő felesége, a Sunay kísé­retében érkezett török államfér­fiak, és a moszkvai török nagy­­követség diplomatái. Szovjet részről Alekszej Ko­szigin, Nyikolaj Podgornij és más személyiségek voltak jelen. (TASZSZ) KÜLFÖLDI ESEMÉNYEK — néhány sorban A Nyugat-Berlinben állomáso­zó amerikai csapatok hadgyakor­latai a város területén csütörtö­kön megkezdődtek. A hadgyakor­latok bejelentett célja az ameri­kai csapatok „harckészségének és különböző helyzetekben való ak­cióképességének” ellenőrzése. (TASZSZ) Londonba utazott a szovjet bé­ketanács és a szovjet nőbizottság küldöttsége, hogy részt vegyen a vegyi- és bakteriológiai fegyverek betiltásával foglalkozó nemzet­közi konferencián. (TASZSZ) A brit pedagógusok szakszerve­zete a régóta esedékes béremelé­si kérelem alátámasztására soro­zatos fél-, illetve egész napos sztrájkokat szervez országszerte. (MTI) Jasszer elnök meghívta Tito jugoszláv elnököt, hogy a jövő évben látogasson el az Egyesült Arab Köztársaságba — közli az Al Ahram csütörtöki száma. (Reuter) Japán és az Egyesült Államok szerdán gyakorlatilag megállapo­dott abban, hogy 1972-ben Oki­­nawa szigete visszatér a japán anyaországhoz — közli az AFP hírügynökség diplomáciai forrá­sokra hivatkozva. A Német Demokratikus Köztár­saság katonai küldöttsége Karl- Heinz Hoffmann hadseregtábor­nok, nemzetvédelmi miniszter vezetésével pénteken hivatalos baráti látogatásra a Szovjetunió­ba érkezett. (TASZSZ) Jugoszláv külügyi szóvivő sze­rint Jugoszlávia normalizálni óhajtja viszonyát a Kínai Nép­­köztársasággal, ideértve a nagy­követek cseréjét is. Hozzáfűzte még, hogy a két kormány már érintkezett a kérdésben és elvi megállapodásra jutott. (Tanjug) Carlo Schmid professzor, a nyu­gatnémet szövetségi gyűlés alel­­nöke, aki egyhetes magánjellegű látogatásra Varsóba érkezett, csütörtökön Krakkóba utazott, ahol részt vesz a Machiavelli szü­letése 500. évfordulója alkalmá­ból rendezett tudományos ülés­szakon. A nyugatnémet professzor több tudományos munkát írt Machiavelliről. Schmid hétfőn visszatér Varsóba, ahol két napot tölt majd. (MTI) Három szovjet hadihajó kétna­pos baráti látogatásra az adeni kikötőbe érkezett. Szovjet hadi­hajók az idén már másodízben tesznek baráti látogatást Aden­­ban. (Mén a) Nyugat-Berlinben, a francia ka­tonai bíróságon csütörtökön meg­kezdődött annak a két légikalóz­nak a pere, akik október 19-én a LOT lengyel légitársaság egyik repülőgépét a nyugat-berlini Te­­gel repülőtéren kényszerítették leszállásra. (MTI) K'i-­j­a 7 Újabb politikai csata készül Indiában Gyülekeznek Új-Delhiben a Nemzeti Kongresszus Párt két frakciójának képviselői, hogy részt vegyenek a párt összindiai bi­zottságának Indira Gandhi mi­niszterelnök által összehívott hét végi ülésszakán. A szin­diká­­tus időközben folytatta kampá­nyát. Gandhi asszonyéllerr­,­­Nid­zsalingappa pártelnök legújabb levelében egyszemélyi uralomra törekvéssel vádolta meg a minisz­terelnököt. Gandhi asszony a ma­ga részéről — mint mondotta — sorsdöntőnek tartja a mostani ülést India népének jövője és az indiai szocializmus szempontjá­ból. (Reuter)- ‘ ’ \ ‘ ‘ ’ ‘ - Nyugodt mederben folynak a szovjet-amerikai tárgyalások Pirityi Sándor, az MTI kikül­dött tudósítója jelenti: Bonyodalmak nélkül, nyugodt munkastílusban zajlott le a szov­jet-amerikai tárgyalások első he­te. Helsinkiben átgondolt menet­rend szerint történik a világ egyik legnehezebb katonapoliti­kai problémájának „körültapoga­­tása”, azzal a céllal, hogy a mos­tani előzetes megbeszéléseken megjelölt mederben azután konk­rét tárgyalások kezdődjenek a hadászati, fegyverkezési verseny­­ megfékezéséről. Jóllehet a mos­­­­tani tárgyalások kétoldalúak, vi­tathatatlan, hogy eredményeik sokkal szélesebb nemzetközi ki­­hatásúak lesznek, amennyiben akár részletkérdésekben sikerül megállapodni. Csütörtökön a helsinki szovjet nagykövetség tanácstermében ta­lálkozott a Vlagyimir Szemjonov külügyminiszter-helyettes vezette szovjet küldöttség a még mindig csonka amerikai küldöttséggel, amelynek vezetője Gerard C. Smith. Mindkét delegáció jól össze­válogatott — történészekből, ka­tonákból, diplomatákból, jogá­szokból álló — tanácsadói és szakértői kísérettel vonult fel, hogy folytassa a témával össze­függő kérdések megtárgyalását. A százperces csütörtöki munka­­ülés után a tárgyaló felek semmi­féle információt nem adtak a saj­tónak, betartva ide vonatkozó és a tárgyalások komolyságával in­dokolt megállapodásukat. Nem közölték hivatalosan a követke­ző munkaülés időpontját sem, de jól tájékozott körök szerint hétfőn találkozik ismét a két kül­döttség, mégpedig a helsinki amerikai nagykövetségen, amely a tengerparti diplomáciai ne­gyedben van, mindössze fél kilo­méterre a szovjet nagykövetség­től. A hosszúnak és látványos for­dulatoktól mentesnek ígérkező tárgyalások miatt máris meg­csappant Helsinki sajtóközpont­jában a tudósítók száma. A hét elejére idesereglett közel 300 külföldi újságíró részben már visszatért Moszkvába, Stockholm­ba, Genfbe vagy hazai állomáshe­lyére. Az izraeli vezetők a nácik kollektív megtorlását utánozzák Az EAK szóvivőjének nyilatkozata (kairói tudósítónktól.) Dr. Eszmat Abdel Megid, az EAK szóvivője szerda délutáni sajtóértekezletén kijelentette: " Nem az EAK csukta be a békés megoldás kapuját, hanem Izrael nem engedte kinyitni. A szóvivő a közel-keleti válság rendezésének addigi kudarcával kapcsolatos kérdésekre válaszolt. Rámutatott arra, hogy az­ EAK mindent megtett a politikai meg­oldásért. Az Arab Liga védelmi tanácsa legutóbbi kairói ülésén le­szögezte: Az arab országok őszin­tén keresik a politikai rendezés útját-módját, s törekvésük azért nem volt eredményes, mert Iz­rael makacsul elutasította a Biz­tonsági Tanács határozatát és ezt az izraeli magatartást az imperia­lista erők támogatták. Arra a kérdésre, tanulmányoz­zák-e Kairóban az amerikai ja­vaslatot vagy pedig már elutasí­tották, a szóvivő így felelt: " Az új amerikai javaslat az EAK sze­rint nemcsak eltér a Biztonsági Tanács határozatától, hanem igen messze el is távolodik tőle. Az EAK szerint azonban a válság megoldása csakis e határozat tel­jes magvalósításán alapulhat. Az Izrael által alkalmazott kol­lektív megtorlással kapcsolatban Eszmat Abdel Megid kijelentette: " A világ közvéleménye nem lehet érzéketlen az újabb izraeli elnyomó intézkedésekkel szem­ben. Dajan izraeli hadügyminisz­ter elrendelte a kollektív megtor­lás elvének alkalmazását a meg­­­szállt területeken az ellenállókkal és az arab lakossággal szemben. A kollektív büntetések rendszere azonos azzal, amelyet a hitleris­ták alkalmaztak a megszállt európai országokban, Franciaor­szág, a Szovjetunió és más álla­mok területén. A népek nem felejtik el a fran­ciaországi Oradour sorsát. Tudja meg a világ, hogy Palesztinában is van Oradour. Halhul faluban kő kövön nem maradt. A hatezer lakosú község valamennyi házát felrobbantották. Az izraeli vezetők a nácik kollektív megtorlásának utánzásával rendkívül súlyos fele­lősséget vállalnak magukra. Az EAE felhívja a nemzetközi köz­vélemény figyelmét a megszállt területeken alkalmazott izraeli terrorpolitikára, amely megtagad­ja az emberi, erkölcsi és jogi el­veket és lábbal tiporja a genfi egyezményeket.. A szóvivő az egyik kérdésre vá­laszolva ismertette a rabati csúcs­­értekezlet elé kerülő témákat. Ezek a védelmi tanács határoza­tai alapján a következők: 1. A közel-keleti válság politikai meg­oldására irányuló törekvések ku­darca nyomán az arab erők moz­gósításának és összefogásának szükségessége. 2. Az­ arab ellenál­lás megerősítése a megszállt te­rületeken. 3. Az ellenséges ame­rikai magatartás, amely abban is megnyilvánult, hogy az amerikai állampolgárok fegyveres szolgá­latot vállalhatnak az izraeli had­erőben. Rudnyánszky István Véres összetűzés a libanoni hadsereg és a palesztinai menekültek között Véres összecsapások robbantak ki a libanoni hadsereg egységei és a palsztinai menekültek között csütörtökön a Nabatijeh település közelében — közölték hivatalosan Bejrútban. Egy katonai szóvivő szerint há­rom palesztinai arab meghalt, ha­tan megsebesültek. A libanoni hadsereg részéről a sebesültek száma szintén hat, egyikük álla­pota súlyos. A közlemény azt állítja, hogy az összetűzést a palesztinaiak kezde­- ,T V • 1 1 *1.S 'f­­ V 1 ft 0.7 ’­t­­­ményezték. Katonai erősítések ér­keztek a helyszínre és géppuska­­tüzet nyitottak a palesztinai ara­bokra. A november 3-án Kairóban alá­írt megállapodás óta ez az első súlyosabb összetűzés a libanoni hadsereg alakulatai és a Paleszti­nai menekültek között. 219 nappal a libanoni belpoliti­kai válság kirobbanása után, a politikai pártok képviselőinek ez­úttal sem sikerült megegyezniük a Rasid Karami vezette új kormány összetételében. A kijelölt miniszterelnök szer­dán bejelentette, reméli, hogy He­­lou államelnökkel tartott megbe­szélése után sikerül döntésre vinni az új kormány dolgát. Helou, Ka­rami és Szabri Hamada, a libano­ni parlament elnöke szerdán este össze is ült, de a találkozót nem koronázta siker. Megállapodtak viszont abban, hogy a kormány­alakítási gondokat egy négytagú, úgynevezett nemzeti bizottság ke­zébe­ teszik. ?­s­­­l­­­í­m­g­r­t­r­­

Next