Népszabadság, 1969. december (27. évfolyam, 280-303. szám)
1969-12-02 / 280. szám
2 Tüzérségi sortűz a My Lai-i vérengzést vizsgáló saigoni nemzetgyűlési csoportra A saigoni kormány korábbi nyilatkozatai és ellenállása ellenére dél-vietnami nemzetgyűlési képviselők egy csoportja hétfőn vizsgálatot indított a My Lai-i tömeggyilkosság ügyében. A UPI hírügynökség jelentése szerint a négytagú csoport vezetője Tran Van Don szenátor, a nemzetgyűlés ellenzéki csoportjának vezetője, a szenátus hadügyi bizottságának elnöke. My Lai dél-vietnami falu széléről az amerikai tüzérség hétfőn sortűzzel kergette el a saigoni nemzetgyűlés bizottságát, amely azért érkezett a helyszínre, hogy vizsgálatot tartson a vérfürdő ügyében. A bizottság a tüzérségi támadás következtében távozásra kényszerült és egyelőre elállt attól, hogy a vizsgálatot megkezdje. A UPI amerikai hírügynökség jelentése szerint amerikai tudósítók utánajártak, mi is a neve tullajdonképpen annak a falunak, amely egy éve már nem létezik — földig lerombolták. Ezt a falut a hírügynökségi tudósítások hol Són Mynek, hol My Lóinak nevezték. A valóság az, hogy Són My falutól nem egészen másfél kilométernyire, rizsföldekkel borított síkságon több kis falu van, amelyeknek My Lai a neve, méghozzá számozva: My Lai 1-től My Lai 6-ig. A vérfürdő színhelye My Lai 4 volt. A Life című amerikai hetilap hétfői száma színes és fekete-fehér felvételeket közöl a My Lai dél-vietnami faluban elkövetett tömeggyilkosságról. A New York Times vasárnapi számában a My Lai-i eseményekkel foglalkozva, ismételten arra figyelmeztet, hogy az emberiesség követelményét még fegyveres konfliktusok idején is be kell tartani. A Chicago Tribüne szerint egyetlen tisztessé-ges amerikai sem bocsáthat meg ilyen kegyetlenkedést és nem kifogásolhatja a felelősök megbüntetését. ____ Bizonyára a nemzetközi közvélemény nyomásának, valamint az amerikai sajtóban a dél-vietnami vérengzéseket elítélő cikkek egyre türelmetlenebb hangjának is tulajdonítható, hogy az amerikai kormányzat végül is elhatározta, hogy újabb vizsgálati eljárást indít a tömeggyilkosságban való részvétellel vádolt William Calley főhadnagy ellen. Az amerikai hadsereg dél-vietnarrid vérengzéseivel kapcsolatos jelzések ismét ráirányították a figyelmet az Egyesült Államok vietnami agressziójára. Jellemző az amerikai közvélemény alakulására, hogy az amerikai zsidó kongresszus nyilatkozatban követeli: azonnali hatállyal vonjanak ki minden amerikai egységet Vietnamból. A határozat ezenkívül követeli, hogy az amerikai kormány gyakoroljon nyomást Saigonra egy igazi népképviseleti kormány alakítása érdekében. Egy diákcsoport Singapore-ban tüntetést rendezett az amerikai nagykövetség épülete előtt, leszakították az Egyesült Államok lobogóját, majd nyílt levelet adtak át a nagykövetségnek, amelyben a tüntetők elítélik az amerikaiak vietnami embertelenségeit. Cyrus Eaton ismert amerikai közéleti személyiség, aki útban Hanoi felé Moszkvában tartózkokodik, nyilatkozatot adott a TASZSZ tudósítójának. Ebben a többi között kijelentette, hogy az amerikai társadalmi élet különböző képviselőivel folytatott beszélgetései azt bizonyítják, hogy ma már ipari társaságok, szakszervezetek és farmerszervezetek vezetői is a Vietnamból való kivonulás mellett foglalnak állást. Mi több, meggyőződtem arról, hogy amerikai államférfiak is mind nagyobb számban helyezkednek erre az álláspontra. Nyilatkozatában Cyrus Eaton hangoztatta, hogy a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front tízpontos javaslata választ ad arra a kérdésre, hol is kell keresni a háborúból kivezető utat. A bécsi konferencia felhívása A Bécsben hétfőn véget ért európai biztonsági és együttműködési értekezlet plenáris ülése, délután a munkabizottságok és az elnökség jelentése alapján megvitatta és elfogadta, a konferenciának az európai népekhez és kormányokhoz intézett deklarációját. A bécsi deklaráció csatlakozik a budapesti felhíváshoz és támogatja a szocialista országok külügyminisztereinek prágai nyilatkozatát. Egyetért azzal a javaslattal, hogy Helsinkiben már 1970-ben összeüljön az európai biztonsági konferencia. „Az európai népek megkövetelhetik, az európaiaknak meg kell követelniük parlamentjeiktől és kormányaiktól, hogy ébredjenek súlyos felelősségük tudatára és konkrét tettekkel mozdítsák elő kontinensünk biztonsági és együttműködési problémáinak megoldását — emeli ki a deklaráció. A többi között hangsúlyozza, hogy e felhívást 26 európai ország, valamint 31 európai és nemzetközi szervezet, továbbá különböző politikai pártok és különböző világnézetű egyesületek, egyházak, tudományos testületek és szakszervezetek 300 Bécsben összegyűlt képviselője intézi európai kortársaihoz. Miután Európa eddig két világháború tűzfészke volt, most már a tartós béke kontinense is lehet és ezzé is kell válnia — hangzik a deklaráció. (MTI) OKINAWA: A nukleáris fegyverek maradnak Hétfőn Tokióban Hirohito császár jelenlétében megnyitották a japán parlament 62. rendkívüli ülésszakát. Macuda, a képviselőház elnöke, megnyitó beszédében Okinawa 1972-re várható visszacsatolását üdvözölte, majd Szato miniszterelnök tájékoztatta a képviselőket Nixon amerikai elnökkel folytatott washingtoni tárgyalásairól. Elmondotta, hogy a közte és Nixon közötti megbeszélések eredményeként 1972-ben Okinawa visszatér az anyaországhoz. Szato ugyanakkor elismerte, hogy az okinawai amerikai támaszpontok továbbra is megmaradnak, az ott tárolt amerikai nukleáris fegyverekről pedig csupán annyit mondott, hogy Nixon megértéssel fogadta a japán népnek a nukleáris fegyverek japán területen való elhelyezésével szembeni ellenérzéseit. A japán—amerikai biztonsági szerződésről szólva Szato nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a két ország a szerződés érvényének le-í járta, 1970 júniusa után is változatlanul fenn kívánja tartani a megállapodást. A japán kormányhoz közelálló körökben hétfőn bejelentették, hogy Szato miniszterelnök valószínűleg december 27-re kiírja az általános választásokat. Úgy tudják továbbá, hogy a képviselőházat kedden feloszlatják. (Reuter) FRANCIAORSZÁG Kommunistaellenes hisztériakeltés az UDR értekezletén Párizs, december 1. (Tudósítónk telefon jelentése.) A gaulleista párt (UDR) nemzeti tanácsa a hét végén Montpellierben értekezletet tartott. A tanácskozás célja az volt, hogy megpróbálja áthidalni azokat a belső ellentéteket, amelyek — különösen De Gaulle távozása óta — marcangolják a pártot, és a követendő gazdaságpolitikában, a külpolitikában éles vitákra, valamint személyi ellentétekre vezettek. Mint hasonló esetekben oly sokszor, az UDR vezetősége ezúttal is kommunistaellenes hisztéria keltésében és vad, antikommunista kirohanásokban vélte megtalálni azt a programot, amelynek jegyében egyesíti a széthúzó és egymással szemben álló csoportosulásokat. Az alaphangot Michel Debré hadügyminiszter adta meg. Az anarchistáktól kezdve az összes szakszervezeteken át a centristákig mindenkit a kommunisták kiszolgálóinak nevezett és felszólította az értekezlet részvevőit, hogy mint „a szabadságért folyó küzdelem utolsó katonái" egyesüljenek akommunista fenyegetés ellen”. Más felszólalók — átvéve Chaban-Delmas miniszterelnök hétközben mondott beszédének, valamint ezen az értekezleten tartott felszólalásának fenyegető tónusát , a sztrájkjog rendeleti úton való korlátozását követelték. ■ Amint erről beszámoltunk, a miniszterelnök a rádióban és a televízióban a múlt héten elmondott beszédében szintén ezekkel vádolta a szakszervezetet. A CGT vezetősége levélben kérte a rádió és a televízió igazgatóságát: adjon módot a válaszra. Az igazgatóság azonban megtagadta a kérést. A fenyegetőzéseik és az annyiszor kijátszott kommunistaellenesség hatástalanságát — ha viszonylag kis mértékben is — Jól tükrözi, hogy vasárnap Dieppében a járási pótválasztás második fordulójában a Francia Kommunista Párt jelöltje a gaulleista jelölt előtt megszerezte a szavazatok 60 százalékát. Nem csökken a szociális elégedetlenség sem: hétfőn a francia légitársaság belföldi járatainak dolgozói kezdtek sztrájkot F. F. NÉPSZABADSÁG KÜLFÖLDI ESEMÉNYEK : néhány Sorban Prágában közleményt adtak ki a Csehszlovák Kommunista Párt és a Francia KP küldöttségének tárgyalásairól. Az Etienne Fajon vezette delegáció fogadta Gustáv Slusák, a CSKP KB első titkára is. (CTK) Andrej Kirilenko, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára és Konsztantyin Katusev, a KB titkára fogadta a JKSZ Moszkvában tartózkodó küldöttségét. (TASZSZ) A Német Demokratikus Köztársaságban hétfőn megkezdődött a vietnami szolidaritási hónap. Az NDK dolgozói ez évben már 43 millió márka ajándékot küldtek a vietnami népnek. (ADN) A Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormánya és az Iraki Köztársaság kormánya elhatározta, hogy a két ország nagyköveti szinten diplomáciai kapcsolatot létesít. (VNA) A görög kormány, válaszul az El Al izraeli légitársaság athéni irodája elleni merényletre, megvonta a beutazási jogot az ideiglenes útiokmányokkal Görögországba érkező palesztinai araboktól. (MTI) Hétfőn több, mint 300 angol iskola 4000 pedagógusa lépett kéthetes sztrájkba. A pedagógusok évi 135 font fizetésemelést kérnek. (MTI) A török kormány megvonta a működési jogot 27 külföldi, köztük több amerikai, svéd, angol, nyugatnémet vállalattól, mert azok túllépték a számukra biztosított jogokat, és jelentős károkat okoztak a török gazdasági életnek. (MTI) 1969. december 2. kedd Spanyol flottademonstráció Gibraltárnál Londoni tudósítónk kommentárja Tizenhárom spanyol hadihajó horgonyzott le a múlt szombaton az Algecirasi-ötleben, farkasszemet nézve a gibraltári sziklaerőddel. A szokatlan flottademonstráció annál nagyobb feltűnést keltett . Gibraltárban csakúgy, mint Londonban —, mert az utóbbi hetek szemmel látható enyhülést hoztak az elmérgesedett brit—spanyol viszonyban. Az egy hónappal ezelőtt végrehajtott madridi kormányátalakítás, különösen a külügyminisztérium élén történt személycsere egyúttal — látszólag — Gibraltár ügyében is bizonyos politikaváltozással járt: Spanyolország lemondott arról, hogy az ENSZ-ben újra feszegesse Gibraltár visszacsatolásának kérdését, s Lopez Bravo, az új külügyminiszter bejelentette, hogy a brit kormánynyal megállapodtak: kétoldalú tárgyalások útján próbálják rendezni a „szikla” státusának kényes ügyét. A spanyolok Gibraltár-politikájában bekövetkezett hirtelen fordulatot londoni megfigyelők — más tényezők mellett — összefüggésbe hozzák Chaffee amerikai haditengerészeti miniszter ezt megelőző madridi látogatásával amikor egy magas rangú katonai delegációt,élén megbeszéléseket folytatott az USA spanyol területen tevelségi és tengerészeti támaszpontjainak sorsáról. A fennállóSzerződések ) értelmében ugyanis e bázisok a jövő év szeptemberében spanyol ellenőrzés alá kerülnének. A Földközitenger térségében uralkodó tartós feszültség körülményei között a Pentagon stratégáit ennél is jobban nyugtalanítják líbiai támaszpontjaik elvesztése. A Földközi-tenger nyugati bejáratát őrző Gibraltárnak tehát fokozott jelentőséget tulajdonítanak az Egyesült Államok katonai szakértői csakúgy, mint brit partnereik. Ilyen meggondolások késztették Washingtont, hogy valamiféle „csomagterv” keretében rábírja a Franco-kormányt, normalizálja viszonyát Nagy-Britanniával és biztosítsa mind Gibraltár, mind a spanyol területen levő támaszpontok további használatát. „Ellenszolgáltatásként” kilátásba helyeznék Spanyolország felvételét a NATO-ba, s esetleg Gibraltár NATO-támaszponttá való átkeresztelését. Hogy a háttérben lezajlott titkos megbeszélések mi mindent tartalmaztak, azt pontosan nem lehet tudni, de a spanyol flotta felvonultatása Gibraltárnál — akárcsak egy, hét végi gyakorlatra is — azt jelzi, hogy a békülési folyamat London és Madrid között nem halad akadálymentesen. Bravo külügyminiszter ugyanis annak idején értésre adta, hogy ENSZ-beli gesztusa után Spanyolország most Nagy-Britanniától várja a további kezdeményező lépést. A brit álláspont szerint viszont akkor kezdődhetnek csak a tárgyalások, ha a spanyol kormány enyhíti a júniusban bevezetett forgalmi és távközlési korlátozásokat, amelyek gyakorlatilag elvágták Gibraltárt Spanyolországtól és részben a külvilágtól. A brit diplomaták időközben nem tétlenkedtek. Londonban tartózkodik a madridi nagykövet, s a héten kezdődnek Gibraltár fő-, miniszterével és kormányzójával a gazdasági-pénzügyi támogatásról szóló tárgyalások. A főminiszter nem a kapcsolatok lazítását, hanem éppenséggel Gibraltárnak Nagy-Britanniával való szorosabb integrációját akarja előmozdítani, s odáig megy, hogy gibraltári képviselőt kíván küldeni a londoni alsóházba. A spanyol fél feltehetően nem ilyen irányúnak képzelte a rendezést. Egyik miniszterük a minap figyelmeztetett: Madrid egyetlen Gibraltár elleni szankcióját sem vonja vissza, sőt újakat vezet be, ha a Nagy-Britanniával folytatott tárgyalások nem vezetnek eredményre. Nyilván, ennek a figyelmeztetésnek volt hivatott nyomatékot adni a spanyol flottademonstráció. Bebrits Anna A finn külügyminiszter nyilatkozata az európai biztonsági konferenciáról Akti Karjalainen finn külügyminiszter hétfőn nyilatkozatot adott az Izvesztyija tudósítójának az európai biztonsági értekezlet előkészületeiről. Válaszolva arra a kérdésre, hogy Finnország és általában Európa szempontjából milyen eredmények várhatók az európai tanácskozástól, Karjalainen a következőket mondotta: — Az eredmény mindenekelőtt attól függ, hogy az előkészítő szakaszban milyen messzemenő megállapodás születik a különböző országok között. Finnország az értekezlet megtartásának indítványozásával tulajdonképpen szolgálatot kíván tenni a békének, abban az értelemben, hogy elősegítse a jobb megértést a különböző országok között. Változatlanul és szorgalmasan munkálkodik tovább e cél érdekében. Kiszélesítjük az érintkezéseket azokkal a kormányokkal, amelyek megkapták a finn kormány emlékiratát — mondotta a külügyminiszter. Az európai biztonság kérdéseivel foglalkozott az Angol Béketanács Londonban vasárnap befejeződött tanácskozása is — jelenti az MTI londoni tudósítója. A béketanács által kezdeményezett megbeszélésen részt vett több szakszervezet és társadalmi szervezet is. Az értekezlet határozottan bírálta a brit kormánynak az európai biztonsági konferenciával kapcsolatos álláspontját és országos kampányra szólította fel a brit népet, és a közelgő parlamenti választások jelöltjeit, hassanak oda, hogy a kormány fogadja el a budapesti és prágai felhívás javaslatait. Az MTI washingtoni tudósítójának értesülése szerint az Egyesült Államok változatlanul ellenzi, hogy a NATO tagállamai elfogadják a szocialista országok javaslatát az európai biztonsági értekezlet jövő évi összehívására. Az Atlanti Szerződés e heti miniszteri tanácsülésén az amerikai küldöttség,Rogers külügyminiszter vezetésével, változatlanul azt az álláspontot képviseli majd, amelyet a múlt hónapban külügyminiszter-helyettesi szinten megtartott tanácsülésen Richardson külügyminiszter-helyettes fejtett ki: az európai biztonsági konferenciára csak akkor kerülhet sor, ha előzetes tárgyalások során már elvi megegyezés történt a lehetséges megállapodásokról. Megállapodás a dél-tiroli kérdésben Jelentős eredménnyel végződött az olasz és az osztrák külügyminiszter vasárnapi koppenhágai tárgyalása Dél-Tirol ügyében. Az olasz nagykövetségen rendezett sajtófogadáson Kurt Waldheim osztrák külügyminiszter bejelentette, a tárgyaló felek megegyezésre jutottak a dél-tiroli terület jövőjével összefüggő minden lényeges kérdést illetően. Hozzátette, az első lépés az lesz, hogy a közeli napokban Olaszország és Ausztria egyezményt ír alá, amelynek értelmében a jövőben minden vitás kérdést a hágai nemzetközi bíróság elé utalnak. A ratifikálás viszont csak négy év múltán, e megállapodás teljes megvalósulásával lesz esedékes. Az egyezmény értelmében a dél-tiroli németajkú lakosság biztosítékot kap egy szélesebb körű önkormányzatra, a tv- és rádióműsorok igazságosabb elosztására és a német nyelv nagyobb mérvű hivatalos használatára. Dél-Tirolban a németajkúak száma 230 000, az olaszoké 130 000. (Reuter)