Népszabadság, 1969. december (27. évfolyam, 280-303. szám)
1969-12-03 / 281. szám
A szocialista gépimport növeléséért A műszaki színvonal emelésének alapvető eszköze a meglevő géppark modernizálása, az új beruházások felszerelése korszerű gépekkel. Az új techmika beszerzési forrásai között a magyar gépipar mellett fontos szerepe van az importnak, ezen belül is a szocialista országokból történő beszerzéseknek. 1968-ban például az összesen mintegy 25 milliárd forintnyi gépi beruházásnak 45%-a származott importból, túlnyomó része a szocialista országokból.* A technika gyors fejlődésének következményeként a gépkereskedelem világszerte a külkereskedelem legdinamikusabban fejlődő ága. A gyártmányválaszték bővülése, a termékek erkölcsi kopásának, avulásának gyorsulása mind szélesebb körű nemzetközi munkamegosztáshoz, gyártmányszakosításhoz és kooperációhoz, s ezzel a kölcsönös gépszállítások gyors növekedéséhez vezet. Ez a tendencia egyaránt megfigyelhető a tőkés- és a szocialista országok külkereskedelmi forgalmában. Magyarországon például 1960— 67. között a gépek és berendezések importja a teljes magyar importot meghaladó mértékben, évi átlagban 11,4%-kal növekedett. Exportérdek is Tavaly azonban a gépek és egyéb gépipari beruházási javak behozatala mintegy 8%-kal csökkent, s várhatóan az idén sem növekszik a gyorsabb modernizálás szükségletének megfelelő mértékben. A tavalyi csökkenés értékeléséhez persze tudni kell, hogy az, az 1967-ben — az új mechanizmusra történő áttéréssel kapcsolatban — ugrásszerűen megnőtt beruházási szinthez képest következett be (1967-ben az előző évhez viszonyítva 19%-kal nőttek a beruházások, s csaknem 30%-kal a gépimport). De ezt figyelembe véve sem tartható kedvezőnek a visszaesés mértéke, s az, hogy a dinamikus fejlődés e tekintetben az idén is elmaradt. Ez a jelenség ugyanis nemcsak a termelés gyorsabb modernizálását fékezi, de visszahat exportunk alakulására is. Éspedig nemcsak azért, mert lassítja a műszaki fejlesztést,a versenyképes áruk arányának növekedését, de még inkább, mert a nemzetközi munkamegosztásiban nem lehetségesek egyoldalú megoldások. Szocialista partnereink — s ők a magyar gépek több mint 90 százalékának vásárlói — gépbeszerzéseik mértékét gyakran a mi gépvásárlásainktól teszik függővé. Ha tehát a magyar gépexport dinamikus fejlődését akarjuk, a kölcsönösség alapján érdekünk, hogy a gépimportot is fejlesszük. Az elmondottakon túl a szocialista gépimport fokozása azért is kívánatos, hogy a belső piacon versenytársa legyen a hazai áruknak. Az importáru versenye segítheti a hazai termelés gazdaságosságának javítását, vagy a nem gazdaságos termelés megszüntetését, külföldivel történő helyettesítését, s az így felszabaduló kapacitás hatékonyabb felhasználását. A kérdés beható vizsgálata már csak azért is igen fontos, mert a magyar gépipar egy sor termékéből nagyobb tételeket is képes szállítani, s a közeljövőben kibontakozó együttműködési programok— járműprogram, autóbuszprogram, számítógépprogram stb. — fokozzák a gépipar szállításait. Importunk megfelelő bővítésével is gondoskodni kell tehát arról, hogy az említett programok megvalósítása és az azokon kívüli, már hagyományos gépszállítások ne ütközzenek nehézségekbe. A szocialista gépimport fokozásának lehetőségei épp ezért foglalkoztatták a közelmúltban a külkereskedelmi szerveket csakúgy, mint a népi ellenőrzés hálózatát, s a kérdés fontosságára tekintettel foglalkozott vele a kormány Gazdasági Bizottsága is. Mint ezt az említett szervek vizsgálatai is kimutatták, a szocialista gépimport korábbi gyors növekedése több, e szempontból kedvező tényező összhatásaként következett be, így 1960—67 között a beruházásokon belül, a gépfelhasználás aránya az 1960. évi 38,4%-ról 43,4%-ra nőtt, s közeledett a fejlett ipari országokra jellemző arányhoz. Ezekben az években teremtettük meg a szocialista mezőgazdaság technikai bázisát, s nőtt — ugrásszerűen — a traktor-, s általában a mezőgazdasági gépimport. Gyors ütemű fejlesztést hajtottunk végre a vegyiparban, végbement a vasút teherkocsi- és mozdonyparkjának rekonstrukciója. Megkezdődött az építőipar modern műszaki bázisának kiépítése, elkezdtük a közúti járműprogram megvalósítását. E helyzethez képest 1968 óta — a népgazdasági terv célkitűzéseivel összhangban, s az alkalmazott pénzügyi eszközök hatására — a beruházási tevékenység fejlődési üteme lelassult. Az 1967-es — magas szintű — bázishoz képest tavaly nem nőtt a beruházások volumene, s a terv ez évre is csak 6—7%-os növekedést irányzott elő. Ezzel egyidőben a beruházásokon belül — részben a lakásépítések és általában a kommunális beruházások növekvő aránya következtében — csökken a gépi beruházások aránya, s a gépfelhasználáson belül az importgépek részesedése. Mindezt figyelembe véve is megvan a reális lehetőség a szocialista gépimport fokozására. A technikai fejlődés szükségletei s a lakosság növekvő igénye a gépipari fogyasztási cikkek — háztartási gépek, gépkocsik, épületszerelvények — vásárlására csakúgy, mint a nemzetközi munkamegosztás várható bővülése, az országok közötti gépipari kooperáció elmélyülése, s a nemzetközi együttműködés formáinak korszerűsödése várhatóan a gépkülkereskedelem fellendülését vonja maga után. A szocialista gépimporttal kapcsolatos teendőket különösen aktuálissá teszi, hogy a jövő évben kerül sor a következő ötéves terv időszakára szóló, hosszú lejáratú államközi szerződések megkötésére szocialista partnereinkkel. A beszerzési lehetőségek és az igények felmérése — esetenként az utóbbiak felkeltése — már csak ezért is halaszthatatlan feladat. Ahogyan ugyanis a mi gépipari vállalataink számára nagy előnyökkel jár, hogy partnereink kötelezettségvállalása alapján jó előre ismerik exportlehetőségeiket, éppen úgy a többi szocialista ország vállalatai is elvárják ezt a magyar rendelőktől, s csak így tudják garantálni az időben történő szállítást. Jobb piaci murtkai Ahhoz azonban, hogy e területen minél előbb előnyös változások történjenek, kedvezőbb feltételeket kell teremteni a szocialista gépimport számára. Szocialista partnereink az utóbbi időben érezhetően fejlesztik piaci tevékenységüket. Több kiállítás, árubemutató tartására, a felhasználókkal való közvetlen kapcsolatok kiépítésére kerül sor. Kölcsönös érdekünk e folyamat gyorsítása. Ez annál is inkább indokolt, mert ma még nemritkán azért történik tőkés relációból a beszerzés, mert az importőr nem tud arról, hogy a kérdéses gép szocialista országból is beszerezhető. Exportérdekeink, rekonstrukciós igényeink, s a nemzetközi együttműködés kétoldalú fejlesztésének követelményei egyaránt indokolttá teszik, hogy közgazdasági eszközök tudatos felhasználásával segítsük elő a szocialista országokból származó gépek iránti kereslet élénkülését. Ehhez azonban gyökeresen fel kell számolni azt a régi irányítási rendszerből örökölt felfogást és gyakorlatot, amely az importot a külkereskedelmi vállalat adminisztratív feladatának tekinti. Ehelyett egy olyan kereskedelmi magatartásra van szükség, amelyben az importtal foglalkozó külkereskedő nemcsak bonyolító, közvetítő, hanem üzletszerző, áruismertető, propagáló funkciót is betölt. Prospektusok szerkesztésével, szétküldésével, részletekbe menő tanácsadással, szakmai útmutatással is segíteni kell a külföldi gépek iránt érdeklődő vállalatok tájékozódását. Az igények felmérésében, felkeltésében, tanácsadásban sokat segíthetnek a Magyar Kereskedelmi Kamara és főleg annak ipari szakbizottságai is. Saját számlás beszerzés, kölcsönzés, ügynöki vállalat A vállalatok gyakran panaszolják, hogy egyszerű gépeket , például targoncákat, szériagyártású szerszámgépeket — csak nagy sokára szállítanak részükre. Segítene e bajon, ha a külkereskedelem vagy a termelőeszközkereskedelmi vállalatok az ilyen, gyakran igényelt gépekből a raktárról tudnának szállítani. Ehhez szükség lenne a külkereskedelmi vállalatok saját számlás beszerzéseinek fokozására. A saját számlára történő beszerzés — persze, bizonyos kockázattal — alkalmas arra, hogy egyben áthidalja "azt az ellentmondást is, amely szerint a legtöbb szocialista partnerük éves rendelést kér, míg a vállalati importigények tekintélyes része az év folyamán elaprózottan jelentkezik. A vizsgálat során az is felvetődött, hogy egyes vállalatok gépkölcsönzőtevékenységet is folytassanak. A import gépbeszerzési lehetőségek jó propagálása, s a gépimporttal kapcsolatos feladatok zökkenőmentesebb ellátása szükségessé teszi azt is, hogy a már működő, de csak kapitalista cégeket képviselő ügynöki vállalatok mintájára — esetleg szocialista partnereinkkel közösen — hozzunk létre ilyen jellegű vállalatot vagy vállalatokat a szocialista import segítésére. E vállalat feladata lenne a műszaki propaganda, árubemutatók szervezése, a hazai gépfelhasználók tapasztalatainak összesítése, az importgépekkel kapcsolatos szaktanácsadó-szolgálat, szervizellátás szervezése stb. • Hitelkönnyítés A Gazdasági Bizottság által elfogadott irányelvek a szocialista gépimport előmozdítására a hitelpolitikában is kedvezményes elbírálást irányoznak elő. Ilyen kedvezménnyel meggyorsítható például egyes iparágak vagy vállalatok rekonstrukciója, a régi gépek kiselejtezése, a teherfuvarozás korszerűsítése, vagy a mezőgazdaság gépesítése. (Gondoljunk csak arra, hogy a következő években tömegesen kell hogy selejtezésre kerüljenek a tömeges kollektivizálás idején nagy tömegben beszerzett gépek, traktorok.) Határozat született arra is, hogy a Külkereskedelmi Minisztérium kereskedelempolitikai alapjából is fokozottabb támogatást adjanak a szocialista gépimport növeléséhez. A szocialista gépimport növelését célzó intézkedések természetesen nem azt célozzák, hogy lemondjunk a csak tőkés piacokról beszerezhető modern berendezések vásárlásáról, vagy a tőkés cégekkel megvalósítható, mindkét fél számára előnyös kooperációkról. Arról azonban szó van, hogy segítsük csökkenteni, lehetőség szerint megszüntetni azt a hátrányt, amelyet ma még nem egy területen szocialista partnereink piaci munkájának elégtelensége, s a mi vállalataink gyakran egyoldalú tájékoztatása és tájékozottsága a szocialista gépimport hátrányára jelent. Mindezzel ugyanakkor segítjük országaink tervszerű kapcsolatainak dinamikus fejlődését, a hosszú távú és az éves kereskedelmi egyezmények megvalósulását. Földes István GAZDASÁGI JELZŐTÁBLA mmamuMKom 1969. első tíz hónapjában (az előző év azonos időszaka —• 100) . Megjegyzés: 1969. első tíz hónapjában a munkanapok száma kettővel kevesebb volt, mint 1968. január—október hónapokban. A napi átlagos termelés a szocialista iparban 2,8 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban. a) A mérlegbeszámolók adatai alapján számított ,,ipari társadalmi termék” növekedése ettől valamelyest eltérhet. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 1969. első tíz hónapjában a népgazdaság fejlődését főbb vonásokban a következőik jellemezték: Az ipari termelés mérsékeltebben, az építőipari termelés, a mezőgazdaság árukibocsátása, valamint az import a múlt évhez képest jelentősen nőtt. A rendelkezésre álló termékekből fogyasztásra, exportra és beruházásokra a tavalyinál lényegesen több jutott. A készletek ez évben kisebb mértékben emelkedtek, mint egy évvel ezelőtt (a kereskedelem készletei — a múlt évi emelkedéssel szemben — csökkentek). 1969. első tíz hónapjában a szocialista ipar összes termelése (terméksorok alapján számítva) 2%kal, napi átlagban 2,8%-kal volt több, mint egy évvel ezelőtt. Októberben a termelés növekedése 3,4%-ot tett ki. Az egy főre jutó termelés tíz hónap átlagában nem érte el (októberben meghaladta) az egy évvel ezelőtti szintet. Az iparban foglalkoztatottak száma január—októberben 3,2%-kal, októberben 1,7%-kal volt nagyobb, mint a múlt év azonos időszakában. Az állami építőipari vállalatok — a létszám 7%-os növekedése mellett — kib 9%-kal, az építőipari szövetkezetek a tavalyinál 9%kal több munkaerőt foglalkoztatva, kb. 12%kal termeltek többet, mint egy évvel ezelőtt. A mezőgazdaság ez évben a szocialista kereskedelem és az ipar számára a múlt évinél 7%-kal több árut szállított. Elsősorban a növényi termékek eladása fokozódott. Tíz hónap alatt — folyó devizaforint alapján — az import 10%kal, az export 16%-kal nőtt. A külkereskedelmi forgalom — a tavalyi passzívummal szemben — idén aktívumot eredményezett. 1969 január—októberében mind a belföldre, mind a külföldre eladott termékek árszínvonala valamelyest emelkedett. A foglalkoztatottság és a jövedelmek emelkedése következtében 1969. első tíz hónapjában a bérből és fizetésből élők pénzbevétele 11%-kal volt több, mint egy évvel azelőtt. A mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos lakossági pénzbevételek, valamint a társadalombiztosítási kifizetések 10— 10%-kal emelkedtek. Az év első tíz hónapjában a kiskereskedelmi forgalom — folyó árakon — 10%-kal (volumenben 8%-kal) volt több, mint egy évvel azelőtt. A vásárolt termékek és szolgáltatások, valamint az egyéb állandó jellegű kiadások árváltozását együttesen tükröző fogyasztói árindex a múlt év azonos időszakához képest, 1,4%-os növekedést jelez. A vásárlások fokozódása mellett számottevően, a tavalyinál nagyobb mértékben nőttek a lakosság megtakarításai is. Ipari termelés (terméksorok alapján) a) Szocialista ipar (élelmiszeripar nélkül) Szocialista ipar összesen Az állami iparon belül: Kohászat Gépipar Vegyipar Építőanyag-ipar Könnyűipar Élelmiszeripar Villamosenergia-termelés Foglalkoztatottak száma (szocialista ipar élelmiszeripar nélkül) Építőipar Átadott lakások száma Kivitelezés alatt álló lakások száma Munkáslétszám Külkereskedese** Behozatal Kivitel no 118 Kiskereskedelmi forgat (folyó árakon) llQ Ezen belül: 102 Élelmiszerek 110 102 Ruházati cikkek 109 Vegyes iparcikkek 1lQ 104 102 Felvásárlás 107 107 Ezen belül: 95 Növényi termékek 117 98 Állatok 99 105 Állati eredetű termékek 98 Közlekedési vállalatok teljesítményei Áruszállítás 102 103 Távolsági utasszállítás 102 Munkás átlagkeresetek Az iparban 104 113 Az építőiparban 107 106 Áralakulás 110 Kiskereskedelmi árszínvonal 101.5 Ilfi Piaci árszínvonal 100.4 FELKÉSZÜLÉS 1970-RE Állami gazdaságunk 210 vagon sertéshúst értékesít Gazdaságunk 21 ezer holdja az ország gyengébb termőképességű földjei közé tartozik. A termelési értéknek és az árutermelésnek kétharmadát az állattenyésztés adja. Ezen belül is legnagyobb volumenű a sertéstenyésztés, -hizlalás. Az idén a termelési érték, az értékesített árumennyiség, a várható nyereség meghaladja a tavalyit és jelentősen, mintegy 8—10%-kal nő a munka termelékenysége. Az a célunk, hogy e javuló tendenciát jövőre is megőrizzük. Növénytermelésünk szerkezete egyszerű, a „vegyeskereskedést” már korábban száműztük. Kenyérgabonát, rizst, szemes és szálas takarmányt termelünk — a munkaerőhelyzetünket is figyelembe véve, csak olyan növényeket termelünk, amelyek munkáit gépesíteni tudjuk. Szakembereink korábban csak a kh-ra, a mázsában mért hozamra, a határidőre figyeltek. Arra törekszünk, hogy munkájukban a szó valódi értelmében vett gazdálkodás kerüljön előtérbe, elemezni, irányítani tudják ne csak a hozamok, hanem a minőségi, gazdaságossági mutatók alakulását is, a termelékenységet, önköltséget stb. így joggal bízunk benne, hogy növénytermelésünk gazdaságossága tovább javu. Jövőre még intenzívebbé kívánjuk tenni az eddig is elég jól dolgozó sertéstenyésztési és -hizlalási üzemágunkat. Mindenképpen el akarjuk érni, hogy egy kocára számítva évi 20—21 mázsa hízósertést értékesítsünk. Ez ezer kocától 200—210 vagon — 20 vagonnal több, mint az idei. Az egy kilogramm élősúly előállítására felhasznált abraktakarmány most is 4 kg alatt van, de a dolgozók anyagi érdekeltségének javításával még ezt is lehet csökkenteni. Az idén kezdődött a munka az újonnan létesített sertéstörzstelepünkön, amelyen svéd lapály importállatokat tartunk. 1970-ben már mintegy 3000 törzskönyvezett tenyészállatot is értékesítünk. Sertéságazatunk eredményeinek további javítására hozzáfogtunk egy új sertéstelep építéséhez. E munkát jövőre kívánjuk befejezni. A krónikus cementhiány miatt az építkezés nem halad zavartalanul. Gazdaságunknak jelentős ágazata a juhtenyésztés; 8000 anyajuhot tartunk. Sajnos a juhászat — elsősorban árviszonyok miatt — nálunk sem tartozik a jövedelmező ágazatok közé. De a csaknem 6000 kh sziki legelőt másként nem tudjuk hasznosítani. Mivel a külföldi piacon a bárányhús iránt nagy a kereslet, igyekszünk javítani a juhtartás gazdaságosságát. A napokban Franciaországban vásároltunk húsjellegű juhokat, s velük keresztezve saját állományunkat, a jelenleginél jobb hozamokra számítunk. Márkus Mihály a Pankotai Állami Gazdaság igazgatója