Népszabadság, 1970. január (28. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-31 / 26. szám

2 Gromiko és Bahr megbeszélései Pénteken a szovjet külügymi­nisztériumban megkezdődött az erőszak alkalmazásáról való le­mondást deklaráló egyezménnyel kapcsolatos szovjet—nyugatné­met tárgyalások második szaka­sza. Az előzetes megbeszélések ke­retében Gromiko külügyminiszter és Allardt moszkvai nyugatnémet nagykövet tavaly decemberben több megbeszélést tartott, majd a bonni diplomata hazautazott je­lentéstételre. Ezt követően döntött a nyugatnémet kormány úgy, hogy a tárgyalásokra Moszkvába küldi Egon Bahrt, a kancellári hi­vatal államtitkárát, Willy Brandt egyik legfőbb külpolitikai tanács­adóját. Bahr államtitkár péntek dél­előtt három óra hosszat tárgyalt Gromiko külügyminiszterrel, ezt délután újabb háromórás megbe­szélés követte. A következő szovjet—nyugatné­met eszmecserére kedden kerül sor.. (MTI) Az olasz kereszténydemokraták és a szociáldemokraták ,középbal kormány" megalakítása mell­ett (Római tudósítónktól.) Az Olasz Kereszténydemokrata Párt vezetősége pénteken egyhan­gúlag megszavazott egy dokumen­tumot, amely a párt „teljes haj­landóságát” fejezi ki a­­„középbal” kormánykoalíció létrehozására. Az egyhangúság azonban nem je­lent nézetazonosságot a tervezett kormány programját, politikai céljait illetően. A párt baloldali csoportjai fenntartásokkal éltek. A szakadár szociáldemokrata párt vezetősége is jóváhagyott egy dokumentumot, amely szerint az egyszínű kereszténydemokrata kormány teljesítette a rábízott feladatot, és „adva vannak a fel­tételek a középbal kormány lét­rehozatalában”. Ami pedig a meg­levő nézeteltéréseket illeti, azok a dokumentum szerint áthidalha­tók. A szocialista párt vezetősége nem mondott sem igent, sem ne­met hogy hajlandó-e részt venni a tervezett középbal kormánykoa­lícióban. A döntést a párt jövő hét keddjén összeülő központi bi­zottságára bízta. Ennek oka, hogy a pártban erős a megosztottság. Ha a szocialista párt központi bi­zottsága keddi ülésén igent mond az új középbal koalícióra, a Hu­mor-kormány lemondása a jövő hét közepére várható. Faragó Jenő Pompidou és Brandt megkezdte párizsi megbeszéléseit (Párizsi tudósítónktól.) Willy Brandt nyugatnémet kan­cellár pénteken Párizsba érkezett. Látogatása a francia—nyugatné­met szerződésben megállapított rendszeres találkozások keretébe tartozik. A bonni kancellár délben az Elysée-palotában megkezdte tár­gyalásait Pompidou köztársasági elnökkel és Chaban-Delmas mi­niszterelnökkel. Egyidejűleg ta­nácskozásra ült össze francia kol­légájával a kancellárral együtt ér­kezett Scheel külügyminiszter, Schiller gazdaságügyi és Leussink tudományos kutatásügyi miniszter. A tanácskozás központjában pénteken a kelet-európai orszá­gokkal folytatandó politika kérdé­se szerepelt. Széles teret kapott azonban a Közös Piac problémá­ja is. Mint ismeretes, Franciaor­szág nem egészen két héttel ez­előtt visszavonta korábbi bele­egyezését, hogy a Közös Piac me­zőgazdaságának közös pénzalapja felett az úgynevezett európai par­lament rendelkezzék és e jogot a miniszteri tanácshoz akarja vis­­­szautalni. Kiszivárgott értesülések szerint Párizs most hajlandó némi engedményre, de szemben Bonn álláspontjával — amely szerint ebbe már Angliát is bele kell vonni —, ragaszkodik ahhoz, hogy a rendelkezési jogot csak a Kö­zös Piac jelenlegi hat országára bízzák. A mai tanácskozáson a két or­szág gazdasági és műszaki tudo­mányos együttműködése kerül na­­pirendre. Fábián Ferenc A Dél-afrikai Köztársaság fajüldöző politikáját a nyugati hatalmak támogatására alapozhatja A namíbiai ügy vitája a Biztonsági Tanácsban A Biztonsági Tanács csütörtök esti ülésén folytatta a namíbiai kérdés megvitatását. A felszólalók egyöntetűen hangoztatták, hogy a Dél-afrikai Köztársaság, amidőn semmibe veszi az ENSZ határo­zatait, nyíltan szembeszáll a vi­lágszervezettel, s veszélyezteti a békét és a nemzetközi biztonságot is. Pretoria azonban soha nem mert volna szembeszegülni a Biz­tonsági Tanáccsal és a világszer­vezettel, ha önmagára lett volna utalva. Namíbia gyarmatosító faj­üldöző politikáját azonban az Egyesült Államok, Anglia, az NSZK és más nyugati államok politikai, gazdasági és katonai támogatására alapozhatja. Mwaan­­ga zambiai küldött szerint éppen ez a körülmény ösztönzi a dél­afrikai uralkodó köröket fajgyű­lölő politikájuk folytatására. Jak­ov Malik szovjet küldött felszólalásában ugyancsak hang­súlyozza, hogy a namíbiai kérdés megvitatásakor nemcsak a dél­afrikai fajgyűlölőkre kell fordíta­ni a figyelmet, hanem segítőtár­saikra és védnökeikre is. A Biz­tonsági Tanácsnak komolyan és szigorúan követelnie kell a nyu­gati hatalmaktól a dél-afrikai rendszer erkölcsi, politikai, gaz­dasági és katonai támogatásának és a vale való együttműködésnek a megszüntetését. Ehhez szükség van a Biztonsági Tanács vala­mennyi tagjának, mindenekelőtt az állandó tagoknak a cselekvési egységére. Hatékony határozatra van szükség — hangoztatta Ma­lik —, amely elősegíti Namíbia népének felszabadítását e rend­szer uralma alól. Ami a Szovjetuniót illeti — folytatta Malik —, kész közre­működni abban, hogy a Bizton­sági Tanács hatékony intézkedé­seket hozzon, amelyek rákény­szerítik a Dél-afrikai Köztársa­ságot Namíbia ENSZ-mandátumá­­nak megvonásáról szóló határo­zat végrehajtására. (TASZSZ) NÉPSZABADSÁG 1970. január 31. szombat Szovjet—amerikai kulturális tárgyalások A washingtoni külügyminiszté­riumban pénteken szovjet—ame­rikai tárgyalások kezdődtek a két ország kulturális kapcsolatairól. A tárgyalások célja az 1969. de­cember 31-én lejárt szovjet— amerikai kulturális, tudományos, műszaki és oktatásügyi egyez­mény megújítása, új egyezmény megkötése. A tárgyaláson részt vevő szovjet küldöttséget Nyiko­­laj Lunykov, a szovjet külügymi­nisztérium kulturális ügyekkel foglalkozó főosztályvezetője, az amerikai delegációt Martin J. Hil­­lenbrand, az amerikai külügymi­nisztérium európai ügyekkel fog­lalkozó államtitkára vezeti. (Reu­ter) Újabb athéni terrorcselekmény: Letartóztattak egy szakszervezeti vezetőt Görög emigráns forrásból szár­mazó londoni értesülés szerint a katonai junta hatóságai január közepén letartóztatták és a lero­­szi koncentrációs táborba hurcol­ták Dimitriosz Murdzikoszt, a gö­rög szakszervezeti mozgalom egyik veteránját, akinek egyetlen bűne az volt, hogy beszédet mon­dott a karácsonykor elhunyt Ni­­kosz Galatisz temetésén. Galatisz a lakki koncentrációs táborban halt meg tüdőgyulladás következ­tében, mert rabtartói nem része­sítették orvosi kezelésben. Murd­­zikosz a sírnál fogadalmat tett, hogy haláláig folytatni fogja a harcot azokért az eszmékért, ame­lyekért Galatisz életét áldozta. Murdzikosz újabb letartóztatá­sa aggodalmat keltett, mert az idős férfit az 1967. évi puccs után másfél évig már börtönben tar­tották, s csupán súlyos tuberku­lózisa és szívbaja miatt bocsá­tották szabadon. A rendőrök a kö­vetkező szavakkal okolták meg a letartóztatását: „Most mehetsz és fizethetsz azért, amit Galatisz te­metésén elmondtál.” (MTI) Feszültség Honduras és El Salvador között Honduras és El Salvador csü­törtökön újabb szárazföldi és lé­gitámadásokkal vádolta egymást. A legfrissebb jelentések szerint — mint a hondurasi külügymi­nisztérium közli — a hondurasi fegyveres erőket riadókészültség­be helyezték és utasították, hogy erélyesen verjék vissza az El Sal­­vador-i hadsereg mindennemű tá­madását. A külügyminisztérium közleménye hangoztatja, hogy Honduras „elhárít magáról min­dennemű felelősséget az újabb salvadori agressziós cselekmé­nyek esetleges következményei­ért”. (AFP) Rendkívüli állapot Lesothóban Leabua Jonathan, Lesoth­o (a volt Basutoföld) miniszterelnöke pénteken rendkívüli állapotot ren­delt el az országban és felfüg­gesztette az alkotmányt. Az ellenzéki pártnak, a pán­­afrikai kongresszus pártnak a ve­zetőjét, Ntsu Mokhehlót őrizetbe vették, miután a kedden megtar­tott parlamenti választások sza­vazatainak még most is folyó összeszámlálásával kapcsolatban nem hivatalos értesülésre hivat­kozva kijelentette, hogy pártja 32 mandátumot szerzett meg a 60 tagú nemzetgyűlésben. Befejeződtek a szovjet—osztrák gazdasági megbeszélések A szovjet—osztrák gazdasági és tudományos-műszaki együttműkö­dési bizottság Bécsben befejezte harmadik ülésszakát. A bizottság ülésszakán Otto Mitterer osztrák kereskedelem, és iparügyi minisz­ter elnökölt, a szovjet küldöttsé­get pedig Nyikolaj Patolicsev szovjet külkereskedelmi minisz­ter vezette. A bizottság megelégedéssel ál­lapította meg, hogy a Szovjetunió és Ausztria tudományos-műszaki együttműködése és kereskedelme sikeresen fejlődik. Az ülésszakon elhatározták, hogy a szovjet, illet­­ve az osztrák gazdasági és tudo­mányos-műszaki együttműködési bizottság javaslatot tesz kormá­nyának a hosszú lejáratú (1971— 1975) együttműködési egyezmény megkötésére, valamint arra is, hogy 1970—1971-ben Ausztriában és a Szovjetunióban magas szintű gazdasági küldöttség tegyen köl­csönös látogatást. (TASZSZ) AMERIKAI PROVOKÁCIÓ! Az amerikai agresszorok kalóz­gépei szerdán berepülve a Viet­nami Demokratikus Köztársaság területe fölé, több hullámban tá­madást intéztek lakott területek ellen. A támadás megdöbbenést keltett még a vietnam­i háború borzalmainak ismeretében is. Emlékezetes, hogy az Egyesült Államok gépei 1964 augusztusától 1968 novemberéig szüntelenül bombázták a népi Vietnam terü­letét, városait, falvait, termőföld­jeit, hogy térdre kényszerítsék azt a népet, amely már évtizedek óta harcban áll a gyarmatosítókkal és az újgyarmatosítással kísérletező amerikai imperializmussal. A több mint négy évig tartó barbár bombázások alatt az amerikai re­pülők a Hirosimára dobott atom­bomba robbanóerejét százötven­­szeresen felülmúló bombát szór­tak a VDK területére. Ennek el­lenére sem tudták megtörni a hős nép erejét. Az Egyesült Államok akkori elnöke, Johnson, kénytelen volt feltétel nélkül megszüntetni a légitámadásokat. Ezt követően kezdődtek meg Párizsban a Vietnamról tárgyaló konferenciát előkészítő megbe­szélések, majd alig több mint egy évvel ezelőtt a négyes tanácsko­zás a vietnami probléma rende­zéséről. Akkor szerte a világon mindenütt nagy reménységgel te­kintettek a közelgő békés rende­zés elé. Ezeket a reményeket azonban az Egyesült Államok te­vékenysége fokozatosan kioltotta. Míg az amerikai diplomaták kép­telen javaslataikkal a hős viet­nami nép megadását szolgáló kö­veteléseikkel elfalazták a tárgya­lásokon a megegyezéshez vezető utat, félmilliónyi amerikai ka­tona fokozta a háborút a katonai győzelem kikényszerítésére és a VDK szuverenitásának megsérté­sével folytatták a felderítő repü­léseket a népi Vietnam fölött. Az amerikai próbálkozások azonban egyrészt lelepleződtek, másrészt a népi ellenálláson kudarcot val­lottak. Az Egyesült Államok viet­nami kalandorpolitikája diplo­­máciailag, katonailag egyaránt kátyúba jutott. A világ mind na­gyobb felén a leghatározottabban elítélik a washingtoni kormányt, s ezt teszi mind erőteljesebben és mind nagyobb számban az ame­rikai nép is. Ennek ellensúlyozására volt kénytelen Nixon ismételten opti­mista nyilatkozatot tenni a béke kilátásairól. Csakhogy a békeszó­lamot a VDK bombázása követte, amely ismét a világ elé tárta az amerikai kormány képmutatását. A VDK-nak, mint szuverén ál­lamnak, ismételt bombázása sú­lyos provokáció, amely nélkülöz minden politikai józanságot, s fi­gyelmen kívül hagyja a világon vélemény elítélő álláspontját. A VDK párizsi tárgyaláson részt ve­vő képviselője erélyes tiltakozást jelentett be ez újabb elvetemült támadás miatt és követelte, hogy az Egyesült Államok kormánya azonnal vessen véget bűnös har­ci cselekményeinek. A magyar nép és kormánya testvéri szolida­ritással csatlakozik a VDK tilta­kozásához. Kovács István Washington még az idén vonja ki csapatait Dél-Vie­tnamban harcoló amerikai katonák levele A Congressional Record, az Egyesült Államok kongresszusá­nak hivatalos kiadványa közli 60 Dél-Vietnamban harcoló ameri­kai katona közös levelét. „Nem akarjuk, hogy később a gyerekeink azt kérdezzék tőlünk, mit tettek annak idején a viet­nami háború befejezéséért?. „Vé­get kell vetni a vietnami tragé­diának ... Síkraszállunk azért, hogy még 1970-ben vonják ki az összes amerikai csapatokat Dél- Vietnamból” — hangsúlyozza a 60 amerikai katona. A levelet nagy nyilvánosság előtt olvasták fel a Capitolium­­- ban. A nyilvános felolvasást az i­s tette lehetővé, hogy mind több , józanul gondolkodó amerikai­­ foglal állást a vietnami mocskos háború befejezése érdekében. — • Vietnamban harcoló katonáink le­­­­vele — mondotta a kongresszus­­i dán Church szenátor­a újra azt­­ sürgeti, hogy az Egyesült Álla­­­­moknak véget kell vetnie vietna-­l­mi háborújának. (TASZSZ) Véget ért a moszkvai tudományos konferencia Pénteken Moszkvában, a KGST palotájában megtartotta plenáris záróülését a szocialista világrend­szerrel és a lenini eszmékkel fog-­­­lalkozó nemzetközi tudományos­­ konferencia. Ebből az alkalomból a felszó­laló bolgár, szovjet és csehszlo­vák tudósok elismerően értékel­ték a konferencia munkabizott­ságainak tevékenységét. Alekszej Rumjancev, a Szovjet Tudományos Akadémia alelnöke záróbeszédében kiemelte, hogy a tudományos értekezlet egész munkája fényesen példázta a le­­ninizmus nemzetközi jellegét. Mint a szovjet akadémikus rá­mutatott: a moszkvai tudományos konferencia újabb ösztönzést adott a tudósoknak arra, hogy to­vább vizsgálják a szocialista or­szágok együttműködésének, a szo­cializmus marxista-leninista ala­pon való fejlődésének gazdasági és politikai formái tökéletesítésé­nek lényeges kérdéseit. A négynapos nemzetközi tudo­mányos konferencián részt vevő magyar küldöttséget Friss István akadémikus, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Közgazdaságtudo­mányi Intézetének igazgatója ve­zette. Külföldi események - néhány sorban Alekszej Koszigin, a Szovjet­unió Minisztertanácsának elnöke táviratban üdvözölte Lubomir Strougalt, Csehszlovákia minisz­terelnökévé történt kinevezése al­kalmából. (TASZSZ) Andrej Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere táviratot inté­zett Nguyen Duy Trendhez, a VDK külügyminiszteréhez, abból az alkalomból, hogy a két ország 20 évvel ezelőtt létesített egy­mással diplomáciai kapcsolatot. (MTI) A Luxemburgi Kommunista Párt Központi Bizottságának plé­numa a Lenin-évforduló alkal­mából felhívással fordult a párt­hoz. A Luxemburgi Kommunista Párt erősíteni fogja sorait és tö­kéletesíti egész tevékenységét a marxizmus—leninizmus szellemé­ben — hangzik a felhívás. (TASZSZ) Julio Garrett Ailton Bolívia első moszkvai nagykövete pénte­ken a Kremlben átadta megbízó­­levelét Alekszandr Ljaskónak, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökhelyettesének. (TASZSZ) | A „Bresztyascsij” nevű szovjet­­ torpedóromboló etióp meghívás­­­­ra, február 1-től február 6-ig lá­­­­togatást tesz Massawa kikötőjé­­­­ben. (TASZSZ) | Újfasiszta diákok csütörtökön a­­ római, pénteken pedig a nápolyi­­ egyetemen intéztek támadást a­­ demokratikus fiatalok ellen. Ná­­­­polyban fel akarták gyújtani a jogi kar könyvtárát. A demok­ratikus fiatalok a későn beavat­kozó rendőrség segítségével mindkét támadást visszaverték. Nápolyban négy diák megsebe­sült. (Római tudósítónktól.)

Next