Népszabadság, 1970. január (28. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-01 / 1. szám

1970. január 1. csütörtök N­ÉPSZABAD SIg (t Ötvenezer tonna tüzelőolajat értékesítenek jövőre a fővárosban • Újabb benzinkutak épülnek Az ÁFOR fejlesztési programja autósok és olajkályha-tulajdonosok ellátására! 1970-ben a fő­sárosban 130 ezer olajkályha és 76 ezer személy­­gépkocsi tulajdonosa, valamint 25 ezer motorkerékpáros kerül már kapcsolatba az Ásványolajforgal­­mi Vállalattal. Az ÁFOR ezen­kívül évente mintegy félmillió külföldi gépkocsi üzemanyag-el­látásáról is gondoskodik. A szol­gáltatás javítására készül a vál­lalat értékesítő hálózatának átfo­gó rekonstrukciójára. KEVÉS A TÖLTŐÁLLOMÁS Az országban forgalomba hozott benzinnek, gázolajnak, tüzelő­olajnak és fűtőolajnak átlagosan 30 százalékát Budapesten ér­téke­síti a vállalat­ fővárosi telepeinek forgalma a legutóbbi tíz évben megháromszorozódott, e telepek technikai színvonala, készlettáro­­lási lehetősége azonban nem megfelelő. A többi között a cse­peli telepre naponta átlag 300 tar­tálykocsi megtöltése, fűtési idő­ben pedig 4—6—8 ezer tonna ház­tartási tüzelőolaj szállítása hárul, ennek következtében a várakozási idő a kiszolgálási idő ötszörösét is eléri. 1970 végéig az AFOR 40 kor­szerű üzemanyagtöltő állomás lé­tesítését tervezte, de csak 22-nek az üzembe helyezésével lehet szá­molni, mert a beruházások pénz­ügyi fedezetét eddig nem tudták biztosítani. Emiatt előreláthatólag a záhonyi, a balatonalmádi és más, idegenforgalmi szempontból is jelentős helyen, valamint több vidéki nagyvárosban a tervezett időpontnál csak később épülhet­nek fel a töltőállomások. A válla­lat a beruházások rangsorolásánál a jövőben előnyben részesíti azo­kat a településeket, ahol a helyi szervektől nagyobb anyagi támo­gatást, kivitelezői kapacitást kap. A fővárosban ugyancsak elma­radt a töltőállomások fejlesztése a személygépkocsik számának nö­vekedésétől. 1965-ben egy töltő­állomásra 733 kocsi jutott, 1970- ben ez az arány 950 lesz. Ugyan­akkor több és korszerűbb kút várja az állomásokon az autóso­kat. EGYSZERŰBB ENGEDÉLYKIADÁST Meghosszabbodott a nyitva­tartási idő is, jelenleg tíz üzem­anyag-állomás tart ügyeletet a fő­városban éjjel-nappal, s amíg öt évvel ezelőtt az összes állomásnak a 40 százaléka, az idén már 75 százaléka tartott nyitva munka­szüneti napokon. Csaknem 50 ál­lomáson árusítanak autóápolási és felszerelési cikkeket. Kedve­zőtlen a töltőállomások területi megoszlása is: Újpesten és a XVI. kerületben még egyetlen állomás sincs, annak ellenére, hogy e ke­rületeket fő közlekedési út is át­szeli. Nehezíti a fejlesztést, hogy a töltőállomások építéséhez nem kevesebb, mint 40 szerv jóváha­gyása szükséges. A hatósági enge­délyek kiadásának egyszerűsítésé­ről szóló kormányhatározat vég­rehajtása e tekintetben még nem valósult meg, az érvényben levő előírások — a nemzetközi gyakor­lathoz képest is — túlságosan merevek, szigorúak. Az olajtüzelés térhódítása kö­vetkeztében a tavalyi 14 ezer ton­náról jövőre 50 ezer tonnára emelkedik a fővárosban az érté­kesített háztartási tüzelőolaj mennyisége. A kannás házhoz­szállítás az idén 77 százalékkal emelkedett 1968-hoz képest. A tüzelőolajat árusító töltőállomá­sok számát 25-ről 31-re növelték, közülük nyolc éjjel-nappal, to­vábbi 17 pedig este 8 óráig árusít. BUDAPESTI TERVEK Budapest kőolajtermék-forgal­ma 1975-ig mintegy 50—60 száza­lékkal emelkedik, s meghaladja majd az egymillió tonnát. Ezért mintegy háromszázmillió forintos költséggel új, kőolajtermék táro­lására és szétosztására alkalmas bázistelep építését tervezi az ÁFOR. Albertfalván tankautós szállítótelepet és háztartási tü­­zelőolaj-kiszerelő üzemet létesíte­nek, ezenkívül Budapesten 17 új üzemanyagtöltő állomást — a fő­várost övező gyűrűben további 23-at — terveznek 1975-ig. Vala­mennyit ellátják légkompresszor­ral is. A Váci úti ÁFOR—AGIP töltőállomáson kocsimosó beren­dezést szerelnek fel, Óbudán a Mozaik utcában, a XXII. kerü­letben a Nagytétényi úton, a XI. kerületben a Than Mór utcában, a XX. kerületben a Haraszti úton telepítenek töltőállomást a szer­vizek és motorvizsgáló állomások mellé. A XI. kerületi Balatoni úti FIAT-szervizzel szemben ugyan­csak üzemanyagkutak építését tervezik. p . Megnyít a Hotel Duna In­tercontinental Az év utolsó napjának délután­ján megnyílt Budapest új nagy reprezentatív szállodája, a Hotel Duna Intercontinental. A meg­nyitóünnepségen részt vett a hazai gazdasági élet több neves személyisége. Az Intercontinental-cég szak­emberei szerint a Hotel Duna a világ egyik legszebb vendéglátó­­ipari létesítménye. A szálló 1970- re máris kiteheti a „megtelt” táblát. Minden szobáját előre le­foglalták. Szilveszter éjszakáján 1200 vidám ember — ebből mint­egy 200 külföldi — avatja fel az új létesítményt. be, hogy annak idején viszont azért volt művészet eladni, mert ők nem tudtak miből vásárolni. És most tudnak? Az utca vé­gén két bódéban árulják a borí­tékos sorsjegyet. Hát igen, senki­nek nem jönne rosszul az 50 ezer forintos főnyeremény, de még kétezer forintocska sem. Annál is inkább, mert a kirakatokban a csizmák például 800 forint fölött kezdődnek. Ne tessék a maszeko­kat szidni: néhány év óta állan­dóan csökken a számuk. Helyü­ket állami üzletek foglalják el. És bizony az ő kirakataikban sem alacsonyak az ártáblák. Ezzel szemben viszont az árucikkek szépsége sem marad el a masze­koké mögött. A Váci utcában azt látni, hogy az egyébként megbe­csülendő magyar kisiparosság — sajnos — lassan, de biztosan öregszik. Az állami ipar, a szö­vetkezet viszont — sajnos — szintén lassan, de mégiscsak biz­tosan fiatalodik. És vajon a tömeg életkora mi­lyen? Úgy látszik, az itt sétálók, az ide járók korátlaga magasabb az átlagosnál. Nagyon sokan vannak, akik csak szokásból járnak erre. A fiatalabb korosztályok inkább másfelé tendálnak. És ez érthető, már csak azért is, mert ma pél­dául a Váci utcában egyetlen ze­nés eszpresszó sincs. Szép ifjúsá­gom, jöjj vissza egy szóra: akkor egyszerre kezdődött az ötórai tea az Annában (a változatosság ked­véért ismét tatarozzák), a Nap­fényben (ez a Napoletana, az olasz ételkülönlegességek egyre szőkébbnek bizonyuló otthona) és a Kedvesben (lebontva) LUXUS A Váci utca specialitá­­­­sa, hogy csak a Váci ut­ca egy részéből áll (a Szabadsajtó útig), viszont a gyakorlatban hoz­zá tartozik a Kígyó utca és a Vörösmarty tér. A régi Kígyó ut­cáról egy emlékem van: a felsza­badulás napján, 1945. január 18-án lángol a sarki patika, két elszabadult ló vágtat az utcán. És a legújabb? 1260 forintért vettem az ottani divatáruüzletben egy nadrágkosztümöt a feleségemnek karácsonyra, amelyet még aznap két „külvárosi” üzlet kirakatában is láttam. A Vörösmarty térről is vannak emlékeim. Az egyik körülbelül egy évtizedes, izgatottan figyel­tem a Haas-palotáról folytatott magasröptű vitát. Már nem is emlékszem, hogyan dőlt el a nagy kérdés, de azt látom, hogy a he­lyén még mindig építkeznek, fo­galmam sincs, mikor lesz ott már végre épület. Egy másik esemény, vagy két hónapja felháborodott hang tele­fonált a szerkesztőségbe, miként tűrhetjük, hogy a Luxus Áruház kirakatában 1100 forintos pulóver legyen. Első nekibuzdulásom-­­bán KST-t akartam felvenni, hogy megvegyem a felháborító ruhadarabot, de amikor kiderült, hogy még a raktáron is van be­lőle, elálltam szándékomtól. Az­óta már egy darabot sem lehet kapni, még felárral sem. Más jó­tét lelkek felvásárolták e felhábo­rító cikket. Nagy kérdés: kinek van pénze arra, hogy a méregdrága Luxus Áruházban vásároljon? Őszintén szólva nem tudom. De azt igen, hogy a Luxusban olyan tömeget láttam, hogy jobbnak tartottam kifordulni, s valami olcsóbb boltot keresni. Egyébként pedig komoly­ra fordítva a szót: nem árt, ha vannak luxuscikkek is, csak le­hessen kapni nem luxusholmit is. Végeredményben az Ofotért­­ban kapható 40 ezer forintos filmfelvevő géptől, a szomszédos Óra-ékszerben árusított 17 ezer forintos karkötőtől nem dől ösz­­sze a világ. CLARA Azért akad egy üzlet a Váci utcában, ami idege­sít. Pedig vannak, akik erre a legbüszkébbek. A páros oldalon, úgy a középtájon hivalkodik a portálon az öt betű: „Clara”. A gyengébbek kedvéért ez Rotschild Klára nevét idézi. És hogy miért C-vel? Hát mert jönnek a kül­földiek, s nekik a C dukál, né­mely belföldieknek pedig impo­nál. Rotschild Klárát, aki az egyébként állami vezetés alatt álló üzlet „művészeti vezetője”, tisztelem és becsülöm, mint min­denkit, aki bármilyen szakmában a tökéletességig viszi. Azt is tu­dom, hogy nem lenne bölcs dolog, ha Rotschild Klára mosóruhákat tervezne a Kelenföldi Textilmű­vek szövőlányainak. De hogy ar­ra legyünk büszkék, hogy a Rotschild-szalonban csak valu­táért mennyit varratnak? És hogy a sok külföldi rendelés miatt alig jutnak belföldi munkához... Megnéztem a kirakatot: lehet, hogy Párizsban ilyen ruhákba szeretném öltöztetni nő hozzátar­tozóimat, de hát én pesti ember vagyok. Namármost, ami a kül­földieket illeti, vagyok annyira pesti, hogy tudjam: száz külföldi közül kilencvenöt belföldi, aki úgy lett külföldi, hogy addig sé­tált a Váci utcában, amíg mint hazalátogató tért oda vissza. Ké­rem, a méregdrága Rotschild­­árakat csak nekünk nehéz meg­fizetni. Odakint az arányok egé­szen mások. Olcsó a szövet és drá­ga a varratás. Hazajön hát vala­ki, hoz négy ruhára való szöve­tet és abból lesz neki itt két pa­zar Rotschild-kreációja. Ez van, ez az árrendszer, majd egyszer változtatunk rajta. De hogy erre legyünk büszkék? Örömmel láttam egyébként, hogy a darához tartozó „boutige” ajtajáról levakarták már, hogy ott­ csak valutáért lehet vásárolni. Úgy látszik, mások is idegesek, amikor szülővárosukban kitiltják őket valahonnan, nemcsak én. Egyébként pedig ennek ellenére nem megyek be ebbe a „bou­­tige”-ba. Akinek­­egyébként ked­ve és pénze van, ám tegye. Az új­gazdagság olyan téma, amiről Mol­nár Ferenc. Karinthy Frigyes ná­lam lényegesen gyakorlottabb tollal írt. Igaz, akkor nem írtak 1969-et. EGYSZERŰSÉG A Váci utcá­ban jó néhány repülőtársaság irodája is megta­lálható. Többek között a SAS-é. A skandinávok igazán gazdagok, de eszükbe sem jut hivalkodni. A budapesti kirendeltség ízléses, célszerű, de egyszerű. Az ügyintézés viszont rendkí­vül gyors és pontos. Most éppen egy kanadai repülőjegyet intéz­nek. Mister X. kívánja hazaszál­lítani újdonsült feleségét, Missis X-et. Az úr jó ötvenes, b. neje éppen elmúlt húsz esztendős. A történet? Mai belvárosi regény. A leányka itt éldegélt közöttünk, évtizedekkel ezelőt­ti társalgási nyelven szólva, elég viharos érzelmi életet élt. Aztán jött X. Kanadából, aki tökéletesen beszélt magyarul, ami nem is csoda, mert ti­zenöt év alatt még mindig nem tanult meg jól angolul. És meg­látta Mi­ss Y-t, s elhatározta, hogy feleségül veszi. A leányzó is azon­nal beleszeretett Mr. X. csek­­könyvébe. Már meg is volt az es­küvő, tavaszra az asszonyka is re­pülhet. Boldogan csacsog, hogy milyen jó partit csinált. Válasz­tottja felsőbbségesen gorombás­­kodik a SAS-tisztviselővel, az ud­variasan válaszol, mert ez a mes­tersége. Előveszi a kartonokat, kü­lönböző jeleket ír rá. És a vilá­gért sem árulná el — nem­­is sza­bad neki —, hogy a dúsgazdag Mister X. a repülőjegyet részlet­re vásárolta. Lám, lám, egy egyszerű ma­gyar lány is csinálhat karriert! VALLOMÁS Én mindezek elle­­­­nére szeretem a Váci utcát. Pintér István ­ Ú­j üzemrész a­ Szolnoki Papírgyárban Újabb jelentős létesítménnyel gazdagodott az iparilag gyors ütemben fejlődő alföldi város, Szolnok. A papírgyárban elkészült és megkezdte a termelést az új feldolgozóüzem, amely 37 millió forint beruházási költséggel épült. A korszerű gépekkel felsze­relt üzemben főleg nőket foglalkoztatnak. Itt készülnek az ízlé­ses, cukor, kávé, liszt, rizs és egyéb termékek csomagolására al­kalmas zacskók. Képünkön: A többszínnyomású szőnyeg- és cso­magolópapírt gyártó automata gép. (Mező Sándor, felvétele / MTI Fotó:) Tervek a budapesti ingázók utazásának javítására 1971—75 között 1,4 milliárd forint a Pest megyei vasút fejlesztésére kát a tennivalókat, amelyeket a közlekedésfejlesztés jövő évi, il­letve negyedik ötéves terve tűz ki célul. 1970-re a közlekedési tárca 156 millió, 1971—75. között 1,4 mil­liárd forintot irányzott elő Pest megyében a vasút fejlesztésére. A többi között 1972-ig teljesen befejezik a Budapest—Szob vo­nal korszerűsítését és villamosí­tását, s villamosítják a Buda­pest—Székesfehérvár és a Buda­pest—Pusztaszabolcs vonalat is. 1975-re korszerűsítik Vác, Szob és Nagykáta állomást, és más nagy forgalmú állomásokon is építenek nerontetőket és aluljá­rókat. Megépítik a főváros és Új­­szász közötti vonal második vá­gányát. A megyei tanács azt szor­galmazza, hogy a tervidőszak vé­gére, a 20—25 kilométernél távo­labbról utazók ülőhelyen tegyék meg útjukat, s szűnjék meg a vo­natokon a jelenlegi 150—160 szá­zalékos helykihasználás. Javulnak valamelyest a HÉV- utasok utazási körülményei is 1975-ig. A korszerű járművek aránya 31 százalékról 53 száza­lékra, a szerelvények befogadó­képessége 26 százalékkal nő. A ráckevei vonalon teljes hosszban villamos vontatásra térnek át. A szentendrei vonalat — a szerelvé­nyek változatlan menetidejével — egy kilométerrel meghosszab­bítják a Batthyány téri metró­­állomásig, a gödöllői vonal pedig új végállomást kap az Eörs vezér téren, ugyancsak a metróhoz kap­csolódva. A MÁVAUT-buszok jelenleg zsúfoltak, elsősorban a korszerűt­len autóbuszok miatt. A selejte­zésre érett autóbuszokat az ipar lemaradása miatt nem tudják cserélni, s gyakori, hogy a műsza­ki hiba következtében leálló ko­csik utasai összetorlódnak. Jövő­re 15, 1975-ig pedig további 78 új autóbusz beszerzése várható, így valamennyi alkalmatlan járművet kivonhatnak a forgalomból. Jö­vőre befejezik az érdi autóbusz­állomás építését, s utána megkez­dik a szentendrei, a ceglédi és a nagykőrösi állomás építését. Ami az utakat illeti: a legköze­lebbi hat évben Pest megyében összesen 270 kilométernyi út kor­szerűsítését tervezik. Az utak műszaki állapota azonban még egyszer ennyit követelne meg, ezért a közlekedési tárca olyan munkákat is , végeztet a félmil­­liárd forintos útfenntartási keret terhére, amelyek ugyancsak az utak korszerűsítését segítik elő. F. 6: A vasút 110 ezer, a HÉV 24 ezer, a MÁVAUT távolsági autó­buszai 13 ezer, a BKV autóbu­szai 18 ezer ingázót szállítanak a fővárosba hétköznaponként Pest megyéből, illetve a megyén át. Ezenkívül több tízezer azoknak a lakosoknak a száma, akiknek vásárlási, kulturális, gyógykeze­lési és más célokból vezet útjuk Budapestre a megye érintésével. Utazásuk gyorsítására, könnyíté­sére a Pest megyei tanács végre­hajtó bizottsága megszabta azo­

Next