Népszabadság, 1970. március (28. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-21 / 68. szám
4 Egyházi vezeteket tüntetett ki az Országos Béketanács Az Országos Béketanács elnöksége pénteken baráti találkozót rendezett a magyarországi egyházak vezetőinek tiszteletére. Részt vett az összejövetelen Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke és dr. Sík Endre, az Országos Béketanács nemzetközi Lenin-békedíjas elnöke is. Dr. Réczei László, az Országos Béketanács elnökhelyettese üdvözölte a megjelenteket, köztük a magyarországi egyházak vezetőit. Beszédében méltatta azt a tevékenységet, amellyel az egyházak hozzájárultak a békemozgalom különböző akcióinak eredményességéhez, sikeréhez. Dr. Sík Endre meleg szavak kíséretében nyújtotta át Hoang Luongnak, a Vietnami Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövetének és Le Huu Vannak, a Dél-vietnami Köztársaság budapesti nagykövetsége ideiglenes ügyvivőjének a magyarországi egyházak adományozólevelét. Az egybegyűlt összegből rövid időn belül tábori kórházat küldenek Vietnamba. Az adományért Hoang Luong nagykövet mondott köszönetet. Ezután az egyházi vezetők híveik és a maguk nevében ünnepélyesen aláírták a Vietnam elleni agresszió megszüntetését követelő dokumentumot. Ezt követően dr. Réczei László , az egyházi vezetőknek kitüntetést nyújtott át a béketanács elismeréseként a vietnami nép támogatásában, a béke érdekében kifejtett értékes szolgálataikért. A béketanács kitüntető jelvényét kapta dr. Ijjas József kalocsai érsek, a katolikus püspöki kar, az Opus Pacis intéző bizottsága elnöke, dr. Brezanóczy Pál ■ egri érsek, a katolikus püspöki kar titkára, dr. Beresztóczy Miklós címzetes prépost, az országgyűlés alelnöke, az Országos Béketanács katolikus bizottságának főtitkára, Mag Béla címzetes apát, az Opus Pacis ügyvezető igazga- tója, Horváth Richard templomigazgató, dr. Bartha Tibor, a tiszántúli református egyházkerület püspöke, a zsinati tanács elnöke, dr. Bakos Lajos, a dunántúli egyházkerület püspöke, dr. Káldy Zoltán, a déli evangélikus egyházkerület püspöke, a Béke-világtanács tagja, dr. Seifert Géza, a Magyar Izraeliták Országos Képviseletének elnöke és Palotai Sándor, a Szabad Egyházak Országos Tanácsénak elnöke. A kitüntetésért dr. Ijjas József érsek és dr. Bartha Tibor püspök mondott köszönetet. A baráti találkozó Kállai Gyula zárszavával ért véget. A második világháború és Magyarország felszabadítása Új kiállítás a Hadtörténeti Múzeumban A felszabadulás negyedszázados jubileumát köszöntő kiállítás nyílt pénteken az Országos Hadtörté- neti Múzeumban A második világháború és Magyarország felszabadítása címmel. Az ünnepé- lyes megnyitón részt vett Kovács Pál vezérőrnagy, honvédelmi mi- niszterhelyettes, a magyar néphadsereg politikai főcsoportfőnöke, Kárpáti Ferenc vezérőrnagy, az MSZMP Néphadseregi Bizottságának első titkára. Ott voltak P. M. Petrenko altábornaggyal az élen a szovjet hadsereg ideiglenesen hazánkban állomásozó csapatai parancsnokságának magas rangú képviselői. A Hadtörténeti Múzeum új, állandó jellegű kiállításának gazdag, változatos anyagát négy teremben helyezték el. A tárlat visszatekintést ad a második világháború előzményeiről, több száz fénykép, korabeli dokumentum bemutatásával szemlélteti, hogyan szabadította fel a szovjet hadsereg Európai népeit — köztük a magyar népet — a fasizmus igája alól. A kiállítás — hétfő kivételével — naponta 9-től 17 óráig tekinthető meg az I. kerület, Tóth Árpád sétány 40. szám alatt. A Hadtörténeti Múzeum jubileumi kiállításán. I Kéri Dániel felvétele.) ELFEKVŐ KÉSZLETBŐL AZONNAL ÁTVENNÉNK egy 12,5 köbméteres és egy 5 köbméteres, 10, illetve 6 ott., nyomásra készült ÁLLÓHENGERES LÉGTARTÁLYT Beton- és Vasbetonipari Művek Budapest XI., Budafoki út 209-215. ügyintéző: Nagy János és Dr. Sándor Tamás, a 252-018-as telefonszámon. NÉPSZABADSÁG 1910. március 21. szombat BíróJó/.«rl \iirnbrrj<beii, Erlangruben Münchenben Bíró József külkereskedelmi miniszter bonni tárgyalásainak befejeztével Nürnbergbe, majd Erlangenbe, a Siemens-gyár központjába utazott. Mint ismeretes, magyar vállalatok és a Siemens-gyár között kölcsönösen előnyös kereskedelmi és kooperációs kapcsolatok állnak fenn. Bíró József pénteken megtekintette a gyár néhány részlegét, hosszan időzött a kutatóközpontban és megismerkedett a legújabb kísérletekkel. Utána Bíró József és kísérete Münchenbe utazott, ahol a bajor miniszterelnök vacsorát adott tiszteletére. Partizán-síremléket avatnak Szentgotthárdon (Tudósítónktól.) A második világháború utolsó napjaiban, 1845. március 21-én egy 13 tagú jugoszláv partizáncsoport érkezett a szentgotthárdi Borovnyák család tanyájára azzal a céllal, hogy magyar ellenállókkal kapcsolatot teremtsen. j Jelenlétük másnap egy véletlen folytán kitudódott. A környékbeli katonai alakulat és több falu csendőrei igyekeztek elfogni őket. A társak menekülését a parancsnok fedezte. A csoport 12 tagja ki is vágta magát a mind szorosabbra záródó ellenséges gyűrűből, de a tizenharmadik, Alojz Skrjanc- Mirko, 23 esztendős parancsnok a tűzharcban elesett. A hős partizán azóta is a szentgotthárdi temetőben nyugszik. A 25 éves jubileum alkalmából Szentgotthárd község Tanácsa síremléket állíttatott a sírjára. A síremléket ma leplezik le. Az ünnepségen 12 tagú jugoszláviai delegáció is részt vesz, s ott lesznek az egykori harcostársak és a partizánparancsnok nővére is. Tudományos ülésszak a Lzatin Emienárium alkalmából Az MSZMP Budapesti Bizottsságának Marxizmus—Leninizmus Esti Egyeteme kétnapos tudományos ülésszakon emlékezik meg Lenin születésének 100. évfordulójáról. A megnyitóülést pénteken tartottétt a budapesti pártbizottság székházában, ahol Katona Imre, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság titkára mondott beszédet. Ezután több tudományos előadás hangzott el Lenin politikai, filozófiai és ideológiai munkásságáról. Innapi Kurlzmán 50s ülés a Zrínyi ,Miklós Katonai inkalémitín A Zrínyi Miklós Katonai Akadémia, a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskola, a Kossuth Lajos Katonai Főiskola és a Kilián György Repülő Műszaki Főiskola — hazánk felszabadulásának közelgő 25. évfordulója alkalmából — pénteken a Zrínyi Akadémia dísztermében ünnepi tudományos ülést rendezett. A tanácskozáson részt vett Jász Dezső, a Tanácsköztársaság Vörös Hadseregének egykori ezredpolitikai megbízottja, a spanyol polgárháborúban a ________________________________ köztársasági hadsereg volt tábornoka is. Tóth Lajos vezérőrnagynak, a Zrínyi Akadémia parancsnokának elnöki megnyitója után több referátum, illetve korreferátum hangzott el. Az előadók hadtudományi szempontból elemezték egyebek közt az ország felszabadítását, a Párt felszabadulás utáni katonapolitikájának néhány kérdését, a tisztiiskolák, a katonai főiskolák szerepét néphadseregünk fejlődésében. Baráti találkozó Moszkvában Az APN szovjet sajtóügymök-ség moszkvai székházában pénteken Magyarország felszabadulásának közelgő negyedszázados évfordulója alkalmából baráti találkozóra került sor. A kitűnő hangulatú rendezvényen Rapai Gyula, hazánk moszkvai nagykövete méltatta a magyar—szovjet barátságot. Birjukov vezérezredes a magyarországi felszabadító harcokról adott személyes benyomásokon alapuló képet. Zamercev vezérőrnagy, a felszabadult Budapest városparancsnoka a romokból feltámadó magyar fővárosra emlékezett. A baráti találkozón ott volt Kertész Ferenc, az egykori szibériai partizánparancsnok, a kommunista mozgalom veteránja és Natalja Zalka, Zalka Máté leánya. A meghívottak között foglaltak helyet nagykövetségünk diplomatái és a magyar sajtó moszkvai képviselői. .1 M&orjet 11 tifftf!i»*t ff lidprisvliii m E'i Imit tr ml ti saorkvss/«.végében A szovjet nagykövetség munkatársai látogatást tettek a Magyar Filmhíradó szerkesztőségében. A baráti találkozón levetí- tették a Szovjet földön és a Deb-recentől április 4-ig című filmeket, valamint a Cirkusz a jégen című színes alkotást, amely a szovjet jégcirkusz magyarországi vendégszerepléséről készült. Utána a nagykövetség képviselői és a szerkesztőség munkatársai baráti beszélgetésen elevenítették fel a felszabadulással kapcsolatos élményeiket. MUNKATÁRSUNK PRÁGAI JEGYZETE A kulcs: a CSKP konszolidációja „Ne veszítsük el a becsületes embereket és a pártban ne maradjon ellenség.” Gustáv Husák e szavaival tömörebben aligha lehetne kifejezni annak a nagyszabású politikai akciónak, önvizsgálatnak a lényegét, amely jelenleg a Csehszlovák Kommunista Pártban folyik. A cél: 1970-ben konszolidálni a párt belső viszonyait, hogy jövőre sor kerülhessen a kongresszusra és az általános választásokra. A forma, amelynek során részletesen megvizsgálják, bírálják és értékelik a CSKP szervezeteinek, illetve valamennyi tagjának korábbi tevékenységét, a tankönyvesére. A vezető szervekben már lezárult, az alapszervezetekben most végzik a tagkönyvcserével együtt járó, mindent felölelő, nagy kiterjedésű politikai akciót, amelynek céljai a következőkben foglalhatók össze: O megteremteni a párt ideológiai és szervezeti egységét;O aktivizálni az egész pártot, kiemelni a tétlenségből az egyes párttagokat;O közvetlenül szót váltani a párt valamennyi tagjával, és megkérdezni személyes magatartásáról a nehéz és bonyolult időszakokban, főként arról, mivel kíván hozzájárulni a jövő építéséhez, megválni azoktól a személyektől, akik nem kívánnak a pártban dolgozni, akik szemben állnak a párt internacionalista programjával, akiknek a világnézete vagy politikai magatartása nem egyeztethető össze a párttagsággal, akik csak formálisan viselik a tagkönyvet. A csehszlovák elvtársak beszélgetések során hangsúlyozzák, hogy a tagkönyvcsere nem lesz olyasfajta párttisztogatás, amint azt egyes szélsőséges igények szükségesnek tartanák, és nem lesz amolyan „tizedelés” sem, mint amit a „jól értesült” nyugati tőkés propagandisták sugallnak. Elvszerűen, igazságosan A Csehszlovák Kommunista Párt úgyszólván a megalakulásától fogva tömegpárt volt, a viszonylag nagy létszám tehát szinte hagyománynak is tekinthető. A két világháború között, a burzsoá köztársaságban 30 képviselőt és 12 szenátort küldtek a kommunistákkal rokonszenvező tömegek az akkori parlamentbe. Különösen hagyományos a párt tömegjellege a köztársaság olyan területein, ahol a nagyüzemi munkásosztály alkotja a lakosságot, ahol kommunista munkásdinasztiák nőttek fel, így elsősorban a bányavidékeken, a nagy vas- és gépipari központokban.1968 januárjában a pártnak körülbelül 1 millió 600 ezer tagja volt. Azóta voltak belépések, kilépések. A jelenlegi taglétszám néhány százalékkal alacsonyabb az 1963 januárinál, de ma is meghaladja a másfél milliót.) Prágai beszélgetéseim alkalmával magam is tapasztalhattam: léteznek nézetek, hogy a tagkönyvcserét fel kellene használni egy gyökeres létszámcsökkentésre. Különböző számok vannak forgalomban, hogy 300, 600, 800 ezerrel kellene csökkenteni a taglétszámot Ezek azonban önkényesen kitalált számalkotások, amelyek nem a párt tényleges helyzetén, szerepén és feladatain alapulnak, hanem létrehozóik személyes kívánalmát fejezik ki. Ezekkel szemben a párt új taglétszámát csakis az elvi alapokon, megfontoltan és igazságosan végrehajtott tagkönyvcsere alakíthatja ki. Milyen lesz a tagkönyvcsere a gyakorlatban? — Erről a CSKP prágai IX. kerületi pártbizottságán hosszabb beszélgetés során számolt be Jindrich Svoboda, a pártbizottság politikai szervező titkára, Frantisek Knop ideológiai titkár és Václav Kucera, a pártbizottság ideológiai munkatársa. Prága IX. kerülete — közismert nevén: Visocany — a főváros legnagyobb munkáskerülete. Hasonlóan a budapesti Angyalföldhöz vagy Csepelhez, a nagyüzemek tucatjai hálózzák be, a kerület a munkásmozgalom régi fellegvára. E kerületben és e kerületből él a csehszlovák főváros munkásságának jelentős hányada. Václav Kucera: — Kerületünk 282 alapszervezetének jelenleg 14 ezer tagja van. A szervezetek zöme üzemi, de van lakóterületi, kutatóintézeti, pedagógus- és más alapszervezetünk is. 1968 januárja óta csökkent a taglétszámunk, körülbelül két és fél ezren kiléptek a pártból. Sajnos, jelentős részük munkás, kétkezi dolgozó, megzavarodott, félrevezetett, sok tekintetben csalódott ember. Ismerjük, jó munkásoknak tartjuk őket, nem mondunk le róluk. Mindent elkövetünk, hogy elhatározásuk megváltoztatására bírjuk őket... A tagkönyvcsere időszakában erre is lesz gondunk. Jindrich Svoboda: — A párttagok elbírálásánál felelősségükhöz, tájékozottságukhoz, beosztásukhoz