Népszabadság, 1970. március (28. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-28 / 74. szám
KÖZLEMÉNY Méter János Ali -ban tett látogatásáról Péter János külügyminiszter NDK-ban tett látogatásáról csütörtökön közös közleményt adtak ki. A közlemény szövege a következő : Péter János, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere az NDK kormányának meghívására 1970. március 23. és 26. között hivatalos baráti látogatáson a Német Demokratikus Köztársaságban tartózkodott. Péter Jánost baráti megbeszélésre fogadta Willi Stoph, a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának elnöke. A látogatás során szívélyes légkörben lefolyt tanácskozásokra került sor Péter János és Otto Winter, a Német Demokratikus Köztársaság külügyminisztere között. A tárgyaló felek kiemelték Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Fock Jenő, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke 1970. január 28. és 30. közötti baráti látogatásáról kiadott közös közlemény jelentőségét. Mindkét fél hangsúlyozta annak szükségességét, hogy az európai béke biztosításával összefüggő problémák csakis a status quo elismerésének alapján nyerjenek megoldást , és hogy a békés egymás mellett élés alapelveit alkalmazzák a különböző társadalmi rendszerű európai országok közötti kapcsolatokban. A békés egymás mellett élés megköveteli, hogy a vitás nemzetközi kérdéseket tárgyalások útján oldják meg. A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság együtt a testvéri szocialista országokkal, valamint az európai békéért és biztonságért küzdő más erőkkel, folytatja aktív tevékenységét az európai biztonsági értekezlet mielőbbi összehívása érdekében és hatékonyan fellép minden olyan törekvéssel szemben, amely a biztonsági értekezlet elodázását vagy megakadályozását célozza. Mindkét fél abból indul ki, hogy a biztonsági konferencián valamennyi európai állam egyenlő jogokkal vehet részt, s a konferencia összehívását és megtartását semmiféle előfeltételtől nem szabad függővé tenni. Otto Winter, a Német Demokratikus Köztársaság külügyminisztere részletesen tájékoztatta Péter János külügyminisztert Willi Stoph, az NDK Minisztertanácsa elnöke és Willy Brandt, az NSZK szövetségi kancellárja között lefolyt megbeszélésekről. Mindkét fél méltatta a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság között az egyenjogúságon alapuló nemzetközi jogi kapcsolatok felvételéről szóló, az NDK által előterjesztett szerződéstervezet rendkívüli jelentőségét, az egyaránt megfelel mind a két állam, mind az európai biztonság érdekeinek. Az NDK és az NSZK kormányfőinek erfurti találkozója s annak nemzetközi visszhangja bizonyítják: legfőbb ideje, hogy minden békeszerető állam foglalkozzék az NDK-val való kapcsolatai normalizálásával. Miután az imperializmus Németországot megosztotta és német földön két egymástól független, ellentétes társadalmi rendszerű, szuverén német állam jött létre. Európa békéje és biztonsága megköveteli a két német állam közötti egyenjogú, a nemzetközi jogon alapuló kapcsolatok kialakítását. Ez egyben az egyetlen út a NATO érintkezési vonalán, hogy a béke és a biztonság megszilárduljon. Mindkét fél kijelentette,, hogy a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság között az egyenjogúságon alapuló nemzetközi jogi kapcsolatok döntő módon segítik majd elő egész Európa biztonságát. Ezzel megszűnik egyik lényeges akadálya annak, hogy minden európai ország egyenjogú s a nemzetközi jogon alapuló kapcsolatokat vegyen fel egymással. Mindkét fél elítélte az USA vietnami agresszióját és az utóbbi időben Laoszban erősödő amerikai beavatkozást, ami Délkelet- Ázsiában a konfliktus kiszélesedéséhez vezet. Ugyanígy elítélték az izraeli imperialista agresszió folytatását és kiélezését az arab államok és népek ellen. A tárgyaló felek megelégedéssel állapították meg, hogy az államaik közötti kapcsolatok eredményesen fejlődnek. A két miniszter megállapodott abban, hogy rendszeresen tovább folytatják a külpolitikai problémákkal kapcsolatos kétoldalú konzultációkat. Az NDK külügyminisztere örömmel és köszönettel elfogadta a magyar külügyminiszter meghívását a Magyar Népköztársaságban teendő hivatalos látogatásra. (MTI) Aláírták a mosar-bolgár együttműködési bizottság jjegyzttköntért Fock Jenő fogadta a bolgár delegáció vezetőjét Apró Antal és Iván Mihajlov miniszterelnök-helyettesek pénteken a Gundel étteremben aláírták a magyar-bolgár gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság IX. ülésszakának jegyzőkönyvét. A március 25. és 27. közötti ülésszakon a magyar, illetve a bolgár delegációt a két miniszterelnök-helyettes vezette, s Apró Antal elnökölt. A bizottság áttekintette a két ország közötti gazdasági kapcsolatok fejlődését, s megállapította, hogy közös erőfeszítésekkel teljesítették az előző ülésszak határozatait. A bizottság munkacsoportjai több szakosítási, kooperációs és kölcsönös szállítási javaslatot dolgoztak ki a gépipar, a kohászat és a vegyipar területére, ami hozzájárult a két ország közötti áruforgalom bővüléséhez. A forgalom 1969-ben 10 százalékkal volt magasabb, mint 1968-ban, az 1970. évi külkereskedelmi megállapodás újabb 16 százalékos növekedést tervez. A forgalom struktúrája is állandóan javul, a gépipari termékek részaránya az áruforgalomban növekszik és 1969-ben elérte annak 54 százalékát. A bizottság megállapította, hogy a két ország tervező szervei az 1971—75. évi tervek egyeztetése során sok fontos kérdést megtárgyaltak és kidolgozták az együttműködés továbbfejlesztésének fő irányait. Ezzel meg kívánják teremteni a magyar és a bolgár népgazdaság szélesebb integrációjának feltételeit. Az eddigi tárgyalások főképp a gépipar, néhány vegyipari ág és a gyógyszeripar számára alapozták meg az áruforgalom jelentősebb növelését. A bizottság határozata szerint a népgazdasági tervek egyeztetését 1970 első félévének végéig be kell fejezni. A bizottság megvizsgálta az Intranszmas magyar—bolgár társaság munkáját, s megállapította, hogy az anyagmozgató berendezések tervezésében és fejlesztésében, a fővállalkozói tevékenységben bővül a vállalat tevékenysége. Az ülésszakon további intézkedéseket ajánlottak, amelyek segítségével a társaság nagyobb mértékben, magasabb szinten elégítheti ki a két ország igényeit, s más országok számára is fokozhatja szolgáltatásait. A bizottság elégedetten állapította meg, hogy a műszaki-tudományos együttműködés sikeresen fejlődik a két ország között. Jelentősen bővült a magyar és bolgár minisztériumok, intézetek és vállalatok közötti közvetlen kapcsolat a tudományos kutatásokban s a műszaki fejlesztésben. Az ülésszakon jóváhagyták az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság és a bolgár testvérintézmény együttműködési elveit is. * Fock Jenő, a kormány elnöke péntek délután fogadta Iván Mihajlovot. A baráti eszmecserén jelen volt Apró Antal, továbbá Vaszil Bogdánon Bulgária budapesti nagykövete is. Fach »nii9ÍssÍ€»r€«fíacSi 490*4998&-30499*094998 Fock Jenő, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnöke pénteken látogatást tett a Ganz- Mávag Mozdony-, Vagon- és Gépgyárban. Társaságában volt Vernéczi János, a budapesti pártbizottság titkára és Nagy Richárd, a VIII. kerületi pártbizottság első titkára. A vendégeket a gyár központi épületében Csergő János vezérigazgató, Radiát László, a pártbizottság titkára és Pajzs Jenő, a vállalati szakszervezeti bizottság titkára üdvözölte. Tájékoztatták a látogatókat a gyár termelési eredményeiről, a műszaki fejlesztés helyzetéről, a munkakörülmények javítását szolgáló tervekről, a hatékonyabb gazdálkodás érdekében eddig végrehajtott és a továbbiakban tervezett intézkedésekről; ismertették a dolgozók élet- és munkakörülményeit, valamint az ezek javítására kidolgozott elképzeléseket. Beszámoltak a gyárban működő mozgalmi szervezetek tevékenységéről is. A tájékoztatók után a Minisztertanács elnöke megtekintette a Ganz-Mávag fontosabb üzemeit. Először a vagongyárat kereste föl, ahol a budapesti forgalomnak szánt csuklós villamoskocsik, valamint a Szovjetunió által rendelt motorvonatok készülnek. A másik nagy üzemegységben, a motorgyárban új termék, a francia szabadalom alapján készülő Pielstickmotor első példányait szerelték éppen; a kiváló minőségű berendezések a mozdonyok és motorvonatok fontos tartozékai. A vendégek jártak a mozdonygyárban, a vízgép- és kompresszorgyáregységben, valamint a vállalat gazdálkodási adatait gépi úton feldolgozó elektronikus számítóközpontban is. A vízgéptervezési főosztályon a Tisza 2. vízlépcső itt készülő terveiről tájékoztatták vendégeiket a helyi vezetők. A Minisztertanács elnöke az üzemlátogatás végeztével elismerő szavakkal szólt a gyár dolgozóinak jó munkájáról, a különböző gyárrészlegeknek a korábbihoz képest számottevő fejlődéséről, majd részletes eszmecserét folytatott az üzemben tapasztaltakról és a további feladatokról a gyár műszaki, gazdasági és politikai vezetőivel. A program befejezéseként Fock elvtárs megtekintette a Ganz- Mávag-gyár 125 éves múltját, fejlődését illusztráló kiállításról készített színes filmet. mmmmmimo, március 28. MAGYAR NDK KAPCSOLATOK A berlini párbeszéd Külügyminiszterünk NDK-beli látogatására az országaink közötti kapcsolatok örvendetes fejlődésének egyik igen kedvező fázisában s a nemzetközi politikai helyzet érdekes szakaszában került sor. A külügyminiszterek találkozója alig két hónappal azután realizálódott, hogy országaink legmagasabb szintű pártos állami vezetői a politikai, gazdasági élet területén kialakult gyümölcsöző együttműködés fokozásának lehetőségeiről tárgyaltak Berlinben. Péter János és Otto Winter a már említett januári látogatás és az annak nyomán kiadott közös nyilatkozat szellemében keresték az együttműködés további lehetőségeit. A tanácskozás iránti érdeklődést fokozta, hogy arra alig néhány nappal az erfurti eszmecsere után, az európai politikai helyzet alakulása szempontjából figyelemre méltó, fontos szakaszban nyílott lehetőség. Lényegében ezek a tényezők határozták meg a tárgyalások témakörét, alaphangját. A világpolitika nagy kérdései mellett, amelyek természetesen ez alkalommal is szóba kerültek, az NDK államférfiaival folytatott eszmecserében különös jelentőséget kaptak az európai problémák. Mint ismeretes, országaink az európai biztonsági konferencia összehívását célzó budapesti felhívás szerzői közé tartoznak. E felhívás megállapította és a mostani megbeszélések újra kifejezték: a szocialista országok nagy jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy a háború befejezése után negyedszázaddal végre megvalósuljon Európában az igazi biztonság, a tartós béke. A szocialista országok, így hazánk és az NDK is kész a további erőfeszítésekre e cél elérése érdekében. E készségünk azonban — s ezt Otto Winter legutóbbi, lapunknak adott nyilatkozata is hangoztatta — csak abban az esetben vezethet eredményre, ha a többi európai ország is hajlandó felmérni a realitásokat, a közös cél elérésén velünk együtt munkálkodni. Hiszen világos: addig nem lehet teljes az európai biztonság, amíg az NSZK és valamennyi európai állam nem létesít nemzetközi jogi kapcsolatokat az NDK-val, amíg nem történik meg az Odera-Neisse-határ végleges elismerése, amíg Nyugat-Berlin különálló politikai státusára vonatkozóan nem alakul ki teljes nemzetközi egyetértés, amíg a müncheni szerződésnek nemcsak a törvénytelenségét, hanem a kezdettől való érvénytelenségét el nem ismerik. Az a szerződéstervezet, amelyet az NDK terjesztett elő az NDK és NSZK közötti egyenjogúságon alapuló nemzetközi jogi kapcsolatok felvételéről, rendkívüli jelentőségű ebből a szempontból is, s egyaránt megfelel mind a két állam, mind az európai biztonság érdekeinek. Mint a Péter János és Otto Winter tárgyalásairól kiadott közös közlemény megállapítja: az NDK és az NSZK kormányfőinek erfurti találkozója s annak nemzetközi visszhangja bizonyítja: legfőbb ideje, hogy minden békeszerető állam foglalkozzék az NDK-val való kapcsolatainak a normalizálásával. A most lezajlott meleg baráti eszmecsere folytatódik. A két külügyminiszter megállapodott, hogy rendszeresíti a kétoldalú konzultációkat. Otto Winter elvtárs elfogadta külügyminiszterünk meghívását és Budapestre látogat, így a kétoldalú kapcsolatok elmélyülésével tovább erősödik az a szívélyes, testvéri együttműködés, amely a két ország viszonyát annyira jellemzi. Berlin, 1970. március 27. Kanyó András TANÁCSI MUKKÁllogy tájékozott legyen az állampolgár Mindennapos tapasztalat, hogy olykor torlódik az ügyfélforgalom a tanácsoknál. Nem utolsósorban azért, mert az emberek tekintélyes hányada nem jogi orvoslásért s nem is valamilyen hatósági eljárás ügyében keresi meg a tanácsot, hanem egyszerű útbaigazításért, felvilágosításért. S gyakran megtörténik, hogy a megkérdezett szakelőadó éppen a konkrét esetben nem tudja érdemben tájékoztatni a hozzáfordulót, vagy, ami még rosszabb, helytelen információt ad. Sokat könnyítene a helyzeten egy olyan iroda a tanácsoknál, amelynek egyetlen és fő feladata az ügyfelek pontos eligazítása, tájékoztatása lenne. Elsősorban e meggondolásból ajánlotta a Minisztertanács tanácsszervek osztálya már régebben a helyi tanácsok figyelmébe az ilyen irodák megszervezését, természetesen meglevő létszámkeretükből. E tájékoztató irodák feladata — túl a valóban precíz felvilágosításon — arra is kiterjedne, hogy szükség esetén írásba foglalja az állampolgárok kérelmét, tanáccsal, véleményezéssel segítse őket. Továbbá: elejét vegye annak, hogy a dolgozó — példának okáért igazolások, okmányok hiányában — eleve feleslegesen keresse fel az illetékes előadót. Az iroda állandó jelleggel működne, függetlenül a tanács félfogadási idejétől. Aki odafordul, bármikor megkaphatja tehát a kért felvilágosítást. Az információs irodák működése az ügyfélforgalom ilyen értelmű megszűrésével számottevően csökkentené a szakigazgatási szervek túlterheltségét, és több idő jutna az ügyek érdemi elintézésére. Az irodák működésével végül is mindenki jól járna. Annál meglepőbb, hogy a tanácsok eddig — néhány kivételtől eltekintve — nem éltek az irodák megszervezésének lehetőségével. Pedig, hogy mennyire nem formális dologról van szó, legjobban talán a Szabolcs-Szatmár megyei tanácsnál több mint egy éve jól bevált intézmény tapasztalatai bizonyíthatják. 1969. január elsejétől július 31-ig csaknem kétezer üggyel foglalkozott a Szabolcs megyei iroda; ezek 68 százalékát tényszerű felvilágosítással, 11 százalékát a kérelem jegyzőkönyvi felvételével intézték el, s mindössze 21 százalékát kellett továbbítani az illetékes szakelőadókhoz. Valóban jó munkáján kívül elsősorban ügyes és hatásos propagandája következtében vált ismertté s rövid idő alatt népszerűvé az iroda a Szabolcs-Szatmár megyeiek körében Azért is érdemes ezt hangsúlyozni, mert néhány helyen — bár kísérleteztek az információs irodák megszervezésével — arra hivatkozással, hogy nincs irántuk érdeklődés — megszüntették őket. Ám nyilvánvaló, hogy érdeklődni csak olyasmi iránt lehet, amiről tudnak az emberek. Hozzá kell tenni ehhez, tájékoztató irodákat mindenekelőtt az első fokú hatósági jogkörrel rendelkező tanácsoknál (községeknél, városoknál) célszerű létrehozni, vagyis ott, ahol a legnagyobb az ügyfélforgalom. Aligha kell külön szólni arról, milyen nagyban befolyásolja a lakosság és a tanács kapcsolatát az állampolgárok tájékozottsága ügyeik intézésének módjáról, lehetőségeiről. Ezért az információs irodák szervezésébe fektetett energia bőségesen kamatozna. Terényi Éva