Népszabadság, 1970. március (28. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-08 / 57. szám

Szuperáruházak Budapesten AZ ÜZLETHÁLÓZAT F­EJ­LE­SZTÉSÉNEK MODERN ÚTJAI A budapesti kereskedelmi forgalmat az üzlethálózat hagyományos módon történő fejlesztésével nem lehet lebonyolítani. Sőt a kereskedelmi hálózattelepítés és -fejlesztés szakemberei szerint Budapes­ten máris bekövetkezett az­ úgynevezett „technikai lehetetlenülés” állapota. Ez azt jelenti, hogy a mai üzletek — a kis méretek, az elavult eladási formák és a városban való aránytalan területi elhe­lyezkedés miatt — technikailag már a mai forgalmi igények kielégítésére is képtelenek. A méretek miatt nem tud­ják befogadni a vásárlók tömegeit, az eladási formák avultsága miatt képte­lenek a kiszolgálást gyorsítani, a terü­leti elhelyezkedésük miatt pedig nem tudják megoldani a gyors és zavartalan áruszállítást. 37 milliárd az üzletekben Kezdjük a számokkal. Fővárosunk üzleteiben a forgalom nyolc év alatt 53 százalékkal nőtt. Az üzletek területe viszont csak 21 százalékkal emel­kedett. Budapesten lakik az ország lakosságának 19 százaléka, de Budapest bonyolítja le az ország kiskereskedelmi forgalmának 32 százalékát. A budapesti üzleti forgalom fele a négy belvárosi kerület — az V., a VI., a VII. és a VIIi. kerület — üzleteiben zajlik. Ezek­ben a kerületekben viszont a budapesti üz­leteknek csak a 25 százaléka található. Budapest üzleteinek területe kereken 1 millió négyzetméter. Ebből 800 ezer négy­zetméternyi terület — 86 százalék! — el­avult, korszerűtlen, 50—100 éves házakban található. Budapesten évente 37 milliárd forint ér­tékű árut adnak el az üzletekben. A kö­vetkező ötéves terv végéig — tehát 1976-ig — a forgalom 10 százalékkal növekedik, te­hát eléri az 51—52 milliárdot. A legforgalmasabb üzletek ma lénye­gében ott vannak, ahová évtizedekkel ezelőtt települtek: a Belvárosban (Váci utca, Kossuth Lajos utca), a Nagykör­úton és a Rákóczi úton. Ezeken az út­vonalakon a közúti forgalom olyannyi­ra növekedett , és a következő hat évben rohamosan tovább nő —, hogy az üzletek teherautókkal történő áruellá­tása előbb-utóbb lehetetlenné válik. A hagyományos belvárosi, nagykörúti és Rákóczi úti üzlethálózatot feltétlenül kell fejleszteni, rekonstruálni — ez a munka folyamatosan történik —, de egyedül ily módon a problémát nem le­het megoldani. Lehet fejleszteni a má­sodik világháború előtt virágzó, úgyne­vezett szakosított üzletutcákat is, ami­lyen például a Baross utca, a Maja­kovszkij (volt Király) utca, de mindez csak csepp a tengerben. Meg kell tehát találni az üzlethálózat fejlesztésének korszerű, az eddigi ha­gyományokat merészen félredobó, leg­modernebb útjait. A nagy külföldi világvárosok példája és egyre inkább Budapest gyakorlata is azt mutatja, hogy a rendkívül nagy autóforgalmú és a tömegközlekedési eszközöktől — villamos, autóbusz, troli­busz — zsúfolt belső területi utcák üz­letei fokozatosan veszítenek a mai túl­zott jelentőségükből. Ma körülbelül 70 ezer személyautó van a főváros­ban, a következő ötéves terv végére ennek több mint a duplája lesz. Ez azt jelenti majd, hogy a fővárosi családok igen tekintélyes része autón jár majd és autóval kíván vásárolni is. A bel­ső területi üzletek jelentős része előtt azonban már ma sem lehet parkolni. Megindul a metró is és az új ötéves terv végén valószínűleg az északi—déli metróvonal első szakasza is a befejező­déshez közeledik. Száz- és százezrek közlekednek majd munkahelyük és la­kásuk között a föld alatt — a mai üz­letek alatt —, akik nem kívánják majd megszakítani útjukat csak azért, hogy a Belvárosban vásároljanak. Az üzlethálózat fejlesztése tehát a közlekedés alakulásának is függvénye. Az új üzletközpontokat ott kell kialakí­tani, ahol a tömegközlekedési eszközö­kön utazó száz- és százezrek befejezik útjukat vagy átszállnak; illetve, ahol az autóval utazó száz- és százezrek ké­nyelmesen, gond nélkül tudnak parkol­ni. És végül, ahol az üzletek áruval tör­ténő ellátása teherautókkal ugyancsak kényelmes és gyors. Ezen elvek alapján a Belkereskedel­mi Minisztérium, a Kereskedelmi Ter­vező Iroda kidolgozta a budapesti üz­lethálózat fejlesztésének a következő évekre szóló koncepcióját. Több variá­ció készült el, ezek közül egyet ismer­tetünk, amely mind közül a legkorsze­rűbb és a legújszerűbb. A tervet hiva­talosan még nem fogadták el, de meg­valósítását az illetékes szervek szüksé­gesnek tartják. ABC-gyűrű a főváros körül Eszerint megépül a Budapestet gyűrű­ként körbevevő szupermarketek háló­zata. A szupermarket a magyar kereszt­­ségben az ABC áruház nevet kapta. A mai ABC áruházak azonban korántsem szupermarketek, legfeljebb az átlagos­nál nagyobb fűszer- és csemegeüzletek. A koncepció szerint igazi szupermar­ketek, tehát igazi ABC áruházak épül­nek. Ezek közös jellemzője, hogy ben­nük teljes önkiszolgáló módszerrel, egy helyen kapható minden, a háztartáshoz szükséges napi cikk, 8—10—14 vagy an­nál is több pénztárral működnek és te­rületük óriási: egyenként 3—5—7 ezer négyzetméter. (Tájékoztatásul megem­lítjük, hogy a Rákóczi úti Lottó, Ver­seny, Extra áruházak területe 2—3 ezer négyzetméter körül van.) Az új szuper ABC áruházak a ter­­­vek­ szerint a következő helyeken épülnek fel: Baross tér, Örs vezér tér, Nagyvárad tér, a Hungária körút és Kerepesi út sarka, a Hungária körút és Thököly út sarka, Bosnyák tér, a Múzeum körút és Rákóczi út sarka, Moszkva tér, Déli pályaudvar, Batthyány tér, Flórián tér, a Váci út és Dózsa György út sarka, Rákos­palota, Újpalota, Pesterzsébet. Valamennyi új áruház a nagy utas­forgalmú csomópontokon épül, figye­lembe veszi az épülő metrók által elő­idézett forgalmi változásokat, és össz­hangban áll a főváros legfontosabb for­galmi csomópontjainak tervezett általá­nos rendezésével. A 15 szuper ABC közül elsőként a Baross téri és az Örs vezér téri épül meg (a Baross téri 7 ezer négyzetméter alapterülettel, ez fele a mai Corvin Áruháznak), a többi az új ötéves terv­ben folyamatosan készül. A szuper ABC áruházak előreláthatóan évi négy mil­liárd forint forgalmat bonyolítanak majd le, és a forgalom 20—22 százalékát veszik el a jelenlegi, zsúfolt Közért- és Csemege-üzletektől. Duna-parti shoping center? Az ABC-gyűrűnél is korszerűbb háló­zatfejlesztési terv: az első budapesti be­vásárlási központ felépítése. (Elterjedt idegen nevén: shoping center.) Mi az a bevásárlási központ? A neve megadja a választ: kellemes környezet-Sematikus Budapest-térképünk bemu­tatja, hol lennének a városban és a vá­ros körül az új szuper ABC áruházak­­ben felépített ABC áruházak, iparcikk­áruházak, szaküzletek, szórakozóhelyek együttese, ahol kényelmesen, gyorsan mindent meg lehet vásárolni. Az első budapesti bevásárlási központ — amely a pillanatnyi elképzelések sze­rint a Duna partján lenne, a Petőfi­­hídtól délre, a budai oldalon — a követ­kező egységeket tartalmazná: két szuper ABC áruház, egy iparcikkáruház, egy lakberendezési áruház, a szaküzletek egész hálózata, étterem, presszó, bisztró, gépkocsiszerviz, töltőállomás és autó­­alkatrész-szaküzlet. A budai shoping center előtt 3600 autó számára létesíte­nek parkolóhelyet. (Ma az egész Belvá­rosban nincs ennyi parkolóhely.) A helykiválasztásnál az döntött, hogy a Duna-partnak ez a része szinte ráépül a főváros legnagyobb forgalmú útvona­lára, a pest-budai Nagykörútra, itt halad majd végig a már épülő budai észak— déli közúti tengely, ide fut be a bécsi— balatoni autósztráda. Az első budai bevásárlási központot 50 ezer négyzetméter területűre tervezik, látogatottsága elérné havonta a másfél millió embert, felépítése közművekkel, útépítéssel együtt, hozzávetőleg 550—600 millió forintba kerül, amely összeg je­lentős része az egyes odatelepülő keres­kedelmi vállalatok fejlesztési alapjából származik majd. A budai bevásárlási központ forgalma évente 11 milliárd forint lenne a teljes mai fővárosi kiske­reskedelmi forgalom 30 százaléka. A Kereskedelmi Tervező Iroda mérnökei szerint ilyen lenne a budai shoping cen­ter. Az itt felépülő két ABC áruházban, iparcikk- és lakberendezési áruházban és a szaküzletekben havonta másfél millió ember vásárolhat. Az épületek körül­­ 3600 autó parkolhat. A belterület tehermentesítése A szuper ABC-gyűrű és a budai be­vásárlási központ tehát átvenné a mai kiskereskedelmi forgalom majdnem felét. Felépítésükkel technikailag bizto­sítani lehet a tervezett 40 százalékos forgalmi növekedést, és még ezen túl­menően is, kismértékben tehermentesít­­hetők a „technikailag lehetetlenült”, ha­gyományos, belterületi üzletek. A belső területek üzleteinek fejlesz­tése, korszerűsítése természetesen az ABC-gyűrű és a bevásárlási központ fel­építése ellenére is elodázhatatlan szük­ségszerűség. Ez azonban már más téma. BUZÁSI JÁNOS Korszerűsítés Tegnap megnyílt az átalakított Asto­­ria-aluljáró. Modernebb, fényesebb és tisztább lett az új anyagoktól, berende­zésektől. Nagyon tetszik a közönségnek. Mint mindig, valahányszor az ósdi megfiatalodik, a kopott újjávarázsló­­dik. Ez a néhány száz négyzetméternyi csarnok a Kiskörút—Rákóczi út keresz­teződésében a föld alatt egy kicsit jel­kép a fővárosiak és a vidékiek előtt is. Éppenséggel vannak idősebb testvérei — a Boráros tér vagy a Dimitrov tér alatt —, mégis, az aluljárók között el­sőszülöttként ezt tartja nyilván a köz­vélemény. A modernség jelképeként ér­tékelte már akkor is, amikor először megnyílt, mert manapság a modernség egyik kifejeződése, hogy egy főváros a föld alatt is éljen, mozogjon. Amikor aztán átépítés miatt az idén januárban lezárták, az aluljáró másodszor is jel­kép — egyúttal céltábla is — lett. Ek­kor már annak a szemléletnek a jel­képe és céltáblája, amely egyszer in­gerült, másszor gúnyos hangok kísére­tében válogatás nélkül száll szembe minden szokatlannal, felelőtlenséget kiált minden átépítendőre, pénzpocsé­­kolásra gyanakszik minden korszerűsö­désnél. Még újságcikk is megjelent — amelynek állásfoglalását a szerző nem kis szerénytelenséggel sietve azo­nosította a közvéleményével —, s élce­lődött azon, hogy a néhány éves aluljáró világítását, mennyezetét, burkolatát, szinte minden alkatrészét máris kicse­rélik. Ilyesfajta szemlélettel felfegyverkez­ve léptek kéretlenül a városrendezés mezejére annak idején azok, akik ma­gának az aluljárónak a szükségességét is vitatták. Voltaképpen ők csak most kaptak csattanós választ, hiszen száz­ezrek a megmondhatói, mennyi zavart, milyen rendetlenséget okozott a fel­színi közlekedésben a már megszokott aluljáró hiánya a néhány hetes zárva­­tartás idején. S hogy egy mégoly fia­­­­tal aluljáró felett is eljárhat az idő, azt nem feltétlenül kell valamiféle bű­nös, felesleges pazarlás számlájára írni, még akkor sem, ha építésébe annak idején becsúsztak hibák. Ebben az eset­ben az ártatlanul vádolt személytelen bűnös nem más, mint­­ a korszerűség követelménye, annak a fejlődésnek a gyors tempója, amely elavulttá, szür­kévé képes tenni funkciójában és kül­­csínjében egyes, akárcsak öt évvel ez­előtt is modernnek, tetszetősnek újsze­rűnek számító építészeti alkotást. Ilyen értelemben „vádlott” az Emke-aluljáró is, amelynek fényében tűntek elő az Astoria már öreges arcvonásai. Mostanában egy kicsit divattá vált a főváros rendezését, tervezett vagy új építményeit vitatni. Önmagában ez üdvözlendő. Ez a demokratizmusnak és az egészséges lokálpatriotizmusnak a jele. Ez elismer minden eredményt és mindent megtesz gyarapításukért. Az ilyen javaslatok mindenkor figyelmet érdemelnek, ezeket bátorítani, ösztönö­zi kell. A vitatkozók közül azonban a leghangosabban azok hallatják szavu­kat, akik csak a fogyatékosságokat haj­togatják, s akik a város rendezését, lé­tesítményeinek fiatalítását gondolataik­ban képtelenek beágyazni az örökösen — és ma már igen sűrűn — megújuló technikai, esztétikai feltételek közé. Az urbanizációs tapasztalatok, a gazdasá­gossági számítások, a gyakorlat, az idő azonban nem őket igazolja — legyen szó akár a gyalogos-aluljáróról, a Baross térről, akár a Déli pályaudvarról —, s nem is tudálékos vitatkozó kedvüket, olcsó élceiket, gyanakvásukat, műfelhá­borodásukat, amellyel nemtetszésüket immár általánosító érvénnyel fejezik ki. Szerencsére a nagyközönség — gyö­nyörködve az átépített aluljáróban — felülemelkedik a mindenen fanyalgó, botcsinálta városrendezési „szakértők” szemléletén. Amelyre ugyancsak ráfér­ne a korszerűsítés. FEKETE GÁBOR O MAGYARORSZÁG HÉT La__- ^ ’0- ' ^ ••-"I NÉPSZABADSÁG ♦ VASÁRNAPI MELLÉKLET

Next