Népszabadság, 1970. március (28. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-28 / 74. szám

Nincs kivétel A X. kerületi párt-végrehajtó­bizottság érzékenyen reagált a Magnezitipari Művek párt-végre­hajtóbizottsága jelentésének egyik megállapítására. A gyári párt­­szervezet a pártélet demokratiz­musáról adott jelentést. A tartal­mas elemzés egyik megállapítása szerint különösen a központi gyáregységben, ott is főleg egy­némely vezető beosztású dolgozó lebecsüli a pártrendezvényeket, a pártcsoportok értekezleteit s időnként a taggyűléseket is. É­rthető megütközéssel idézték többen is ezt a megállapítást, ám senki sem tört pálcát a szóban forgó személyek fölött „látatlan­ban”. A gyári pártbizottság tit­kára a részletek iránt érdeklődő kérdésekre elmondotta, hogy jól­lehet ezek az elvtársak a nagyfo­kú megterheléseikkel magyaráz­zák gyakori távolmaradásukat, ám személyes tapasztalata szerint egyikük-másikuk valóban „nyűg­nek, szükséges rossznak” tekinti ezeket a pártfórumokat. A­ligha lehet vitatni bizonyos vezető beosztásban dolgozók nagyfokú elfoglaltságát. De ha ez így van, éppen ők nem nélkülöz­hetik a pártcsoportok értekezle­teit és a taggyűléseket. E pártfó­rumok ugyanis nem önmagukért valók, meghatározott céllal, leg­­többnyire az adott munkahely po­litikai, gazdasági munkájának se­gítésére hívják össze. Ha tehát a gazdasági vezető túlterhelt, gon­dokkal küzd, sokat segítene neki, ha problémáit, terveit megoszta­ná közvetlen segítőtársaival, min­denekelőtt a környezetében dol­gozó kommunistákkal. Az ezzel ellentétes vezetői magatartás min­denképpen azt a nézetet táplál­ja, hogy a pártrendezvényeket le­becsülő gazdasági vezető lenézi kisebb beosztású munkatársait; nem tartja őket érdemesnek arra, hogy velük egyenrangú félként tárgyaljon közérdekű ügyekről. S őszintén szólva, aki „eleve” nyűg­nek tartja a pártcsoport értekez­letét, az valóban rászolgált az elv­társi bírálatra, esetleg arra is, hogy a személyes magatartása a kommunista közösség napirend­jére kerüljön. A­zt is meg kell itt mondani, hogy a taggyűléseken nem csupán azért kell részt venniük a kom­munista vezetőknek, mert segí­tik munkájukat, hanem azért is, mert ez párttagsággal járó köte­lesség. A pártban nincs kétféle fegyelem, s a kötelesség a veze­tőkre éppen úgy vonatkozik, mint azokra a kommunistákra, akik nem töltenek be ilyen posztot. Igaz ugyan, hogy a vezetők — éppen mert vezetők — némileg sajátos helyzetben vannak. Egy sor dolog, főképp a gyáron, az in­tézményen belüli dolog, számukra már ismert, amikor a taggyűlés vagy a pártcsoport tárgyalja. Ez azonban nem ok a vezetők távol­­maradására, hiszen éppen az is­meretek birtokában nekik kell esetleg tisztázniuk olyan részlete­ket, amelyek nem mindenki előtt ismeretesek. V­égül a vezető nem maradhat távol a pártrendezvényektől, nem becsülheti le őket, már csak a pél­damutatás miatt sem. Személyes megjelenésével, aktivitásával is bizonyítania kell, hogy a színvo­nalas taggyűlések, tartalmas párt­­csoport-értekezletek, általában a pártösszejövetelek nélkülözhetet­len részei a pártélet demokratiz­musának, amelyen részt venni minden párttagnak egyformán kö­telessége T­ óth Pál . (A VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára: 30 fillér NÉPSZABADSÁG 1970. március 28. szombat AZ MSZMP KÖZPONTI LAPJA XXVIII. évfolyam, 74. szám Felavatták Budapest harmadik házgyárát Hatféle lakátt­ípu­s Hús !­és­zít elemeket A főváros és Dunakeszi határá­ban felépült a harmadik buda­pesti házgyár, avatóünnepségét pénteken tartották. Megjelent az ünnepségen Bondor Józse­f építés­ügyi és városfejlesztési miniszter, Sarlós István, a fővárosi tanács vb-elnöke, Szépvölgyi Zoltán, a budapesti pártbizottság titkára; ott volt az ünnepségen F. J. Tyi­­tov, a Szovjetunió budapesti nagy­követe is. B­ondor József avatóbeszédében elmondotta, hogy az üzem éven­te 4200 lakással segíti Budapest fejlesztését, a lakáshiány enyhíté­sét, a főváros negyedik ötéves tervében előirányzott több mint 90 000 új otthon felépítését. Az ünnepségen 26 magyar és szovjet szakembernek, munkásnak — a gyárépítés legjobbjainak — átad­ta az építőipar kiváló dolgozója jelvényt. * A harmadik budapesti házgyár több mint kétszer annyi lakáshoz készít falelemeket és épület­szerkezeteket, mint a régebben felépített első és második buda­pesti házgyár együttvéve. Az új gyárban már teljesen berendezett fürdőszoba-térelemet is készíte­nek, ebből évenként 600-at bizto­sítanak a második házgyár ter­mékeiből épülő lakásokhoz is. Az új üzem másfél év múlva éri el teljes kapacitását, amikor éven­ként összesen 140 000 négyzetmé­ternyi lakásterü­let beépítéséhez — hatféle lakástípushoz, és 12-fé­­le épülethez — szállít falelemeket és egyéb szerkezeteket A­z új házgyár tizenötezer négyzetméteres gyártócsarnokában so­rakoznak a kész elemek. Nyag­yar könyvek na­pjai­ta unióban A Szemtől szembe moszkvai bemutatója — A köztársaságokba utaztak a magyar küldöttségek (Moszkvai tudósítónktól.) P­énteken a szovjet főváros iro­dalom- és művészetbarát körei a magyar kulturális napok kereté­ben könyvkiadásunkkal ismer­kedhettek meg. Három jól rende­zett esemény irányította rá a fi­gyelmet a magyar könyvre, amely­nek itt, a Szovjetunióban hatal­mas, értő és tisztelő tábora van. A magyar könyvhét megnyitása alkalmával a szovjet sajtóbizott­ságban, amely a mi Kiadói Fő­­igazgatóságunknak felel meg, bensőséges ünnepségen vették számba a magyar és a szovjet könyvkiadás emberei, fordítók, szovjet és magyar írók, hogy mi­lyen eredményt mutathat fel a felszabadulás óta eltelt fejlődés nyomán szocialista könyvkiadá­sunk. Magyar részről ott voltak a megnyitón Simó Jenő művelődés­ügyi miniszterhelyettes, Fodor András, Hidas Antal, Simon Ist­ván, Somogyi Tóth Sándor, Urbán Ernő írók, valamint több könyv­kiadó vezetői és munkatársai. Mohov, a szovjet sajtóbizottság egyik vezetője méltatta a két or­szág könyvkiadói együttműködé­sének sikereit, majd Domokos Já­nos, az Európa Könyvkiadó igaz­gatója adott tájékoztatást negyed­százados fejlődésünkről, a magyar könyv hazai és külföldi térhódí­tásáról. A magyar költészet szovjetunió­beli népszerűségéről beszélt fel­szólalásában Andrej Vosnye­,­szenszkij, a népszerű fiatal költő. Elmondotta, hogy őt személy sze­rint az utóbbi években a világ­­irodalom egyetlen költője sem érintette olyan mélyen, mint Rad­nóti Miklós művészete. A­z itt levő kiadói küldöttségek vezetője, Siklósi Margit délelőtt a szovjet újságíróknak sajtóérte­kezletet tartott az Idegen nyelvű Irodalom Könyvtárában. Itt ren­dezik meg ugyanis azt az összeál­lításában és kivitelezésében is ki­váló könyvszemlét, amely méltó­képpen reprezentálja a magyar könyvkiadást. A Kiadói Főigazgatóság repre­zentatív könyvkiállításának ün­nepélyes megnyitóján, amelyen Rapai Gyula, hazánk moszkvai nagykövete is részt vett, Marti­­roszjan, a szovjet sajtóbizottság elnökhelyettese köszöntötte a ven­dégeket. Utána Simó Jenő műve­lődésügyi miniszterhelyettes vá­zolta a magyar könyvkiadás ne­gyedszázados útját. C­sütörtökön késő este volt a moszkvai Filmművészek Házában a szakmai bemutatója Dobozy Im­re és Várkonyi Zoltán Szemtől szembe című filmdrámájának. A bemutató előtt Dobozy Imre rövid bevezetőben tájékoztatta a közön­séget a munkájáról, mintegy ma­gyarázva, hogy milyen célokat kö­vetett, amikor ezt a filmes nyel­ven elmondott „nemzeti önvizsgá­latot’’ megalkotta. A sza­kmai kö­zönség nagy érdeklődéssel nézte végig a filmet, nagyra értékelve a film bátorságát, szókimondását. A magyar kulturális napokra érkezett küldöttségek a hét végén a Szovjetunió különböző köztár­saságaiba,­ nagyvárosaiba utaz­tak, hogy részt vegyenek a helyi ünnepségeken. Ilku Pál­­ művelődésügyi miniszter pénte­­­­ken Leningrádban ott volt a budapesti Nemzeti Színház Sze­relmein, Elektra előadásán. Íróink Rigába utaztak, hogy a­­ magyar irodalmat közel vigyék a­­ lett főváros lakóihoz. Filmművé­­­­­zeink Jerevánban lépnek fel filmalkotásaik bemutatóján. A jövő héten — a köztársaságokban és a nagyvárosokban folytatódó mind szélesedő programsorozat mellett — a szovjet fővárosban újabb további jelentős kulturális eseményekre kerül sor. Március 31-én nyílik meg az Udarnyik moziban a magyar filmfesztivál. Április 1-én az írók Házában — az időközben Moszkvába vissza­érkező magyar írók részvételével —■ magyar irodalmi est lesz, majd a Nemzeti Színház moszkvai fel­lépésében gyönyörködhetnek a szovjet főváros lakói. N . J. A MAI SZÁMUNKBAN: M­agyar—NDK kapcsolatok A berlini párbeszéd (3. oldal.) Történészek vitája a 25 évről (4. oldal.) Emberek a gyárban Sőtér Edit riportsorozata (6. oldal.) Egy munkás az irodalomban N­agy István önéletrajzi regényéről (7. oldal.) Ezt mondja a jogszabály­álaszok munkaügyi kérdésekre (10. oldal.) Államosítások a Kongói Népi Köztársaságban A Kongói Népi Köztársaság Ál­lamtanácsa határozatot fogadott el az összes magántulajdonban levő utak, hidak, kompok és re­pülőterek államosításáról. Az ál­lamtanács egy másik határozatá­ban hatálytalanítja azokat a kon­cessziókat, és visszaszolgáltatja a Kongói Népi Köztársaságnak azo­kat az épületeket és repülőtere­ket, amelyeket a kongói kormány korábban az afrikai és mada­­gaszkári légiközlekedés-bizton­­sági igazgatóság rendelkezésére bocsátott — jelentette be pénte­ken a Kongói Forradalom Hangja rádióadó. (TASZSZ) A Perui Kommunista Párt támogatja a kormányt M­int a Prensa Latina jelenti Limából, a Perui Kommunista Párt támogatásáról biztosította a Velasco Alvarado vezette kor­mányt A kommunista párt meghirdeti a belső és külső ellenség ellen vívott harc programját. E prog­ram kiemeli: meg kell védeni és következetesen végig kell vinni a földreformot és a kormány által elfogadott más progresszív törvé­nyeket. A kommunista párt a szo­cialista tábor országaihoz fűződő kapcsolatok szélesítését is sürgeti. Peruban, a legutóbbi hetekben — mint a TASZSZ jelenti — a dolgozók kezdeményezésére „for­radalmi védelmi bizottságokat" alakítanak. A bizottságok vezetői kijelentik: feladatuk megismer­tetni a tömegekkel a kormány ha­ladó intézkedéseit és társadalmi ellenőrzést teremteni az intézke­dések megvalósítása felett. Ma teszi le az esküt az új olasz „középbal " kormány (Római tudósítónktól.) Mariano Humor, a középbal kormány megalakításával megbí­zott miniszterelnök péntek este benyújtotta Saragat köztársasági elnöknek az új kormány listáját, amelyet az elfogadott. A tárcákon való osztozkodás hosszas alkudozások eredménye. Ellentétek voltak abban a kér­désben, hogy a kereszténydemok­rata Moro, avagy a szocialista Nenni legyen-e a külügyminisz­ter. Nenni végül is úgy mondott le jelöléséről, hogy más tisztséget sem vállalt az új kormányban. A Rumor által benyújtott és a köztársasági elnök által jóváha­gyott listán 16 kereszténydemok­rata, 6 szocialista, 3 szociálde­mokrata és 1 republikánus mi­niszter neve szerepel. A minisz­terelnök-helyettes a szocialista Di Martino. A kereszténydemokratáknak fenntartott fontosabb tárcák: bel­ügyminisztérium (Restivo), kül­ügyminisztérium (Moro), ipar­­ügyi minisztérium (Gava), kincs­tárügyi minisztérium (Colombo), munkaügyi minisztérium (Donat Cattin). A szocialistáknak jutta­tott fontosabb tárcák: mérlegügyi minisztérium (Giolitti), külkeres­kedelmi minisztérium (Zugari). A szociáldemokratáké a hadügyi tárca (Tanassi), a republikánusok egyetlen miniszteri tárcát kaptak, az igazságügyit (Reale). A­z új kormány ma délelőtt te­szi le az esküt Saragat köztársa­sági elnök kezébe. F­aragó Jenő

Next