Népszabadság, 1970. április (28. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-21 / 92. szám

A Helytállás az EAK gazdasági frontján Az izraeli támadások eszkalációja egyértelmű annak beismerésével, hogy az agresszor nem érte el eredeti célját: a haladó arab rendszerek megdöntését, s mindenekelőtt Nasszer egyiptomi elnök megbuktatását. Az egyiptomi hadsereg kiheverte a 67-es veszteségeket, s ma mind a szárazföldön, mind a levegőben sikerrel veszi fel a harcot a támadó ellenséggel. Hibásnak bizonyult az az izraeli számítás is, hogy a háborús győzelemmel, majd pedig a polgári célpontok elleni bombatámadásokkal sikerül aláásni az egyiptomi nép morálját. Csődöt mondott az az izraeli—amerikai spekuláció is, amely biztosra vette, hogy az egyiptomi gazdaság összeroppan a háborús terhek alatt, s maga alá temeti Nasszer elnököt és haladó rendszerét. Egyenletes fejlődés A sokat emlegetett belső front szilárdságát mi sem bizonyítja meggyőzőbben, mint az egyiptomi gazdaság egyenletes és erőteljes fejlődése. A háborús veszteség, a hadsereg újrafelfegyverzése, a naponta ismétlődő támadások viszszaverése és viszonzása sokak szerint olyan hadigazdálkodást tételez fel, amely eleve kizárja a távlatokban gondolkodó gazdaságfejlesztést. Nem elhanyagolható tényező az sem, hogy a Szuezi-csatorna lezárása évente 250 millió dollár bevételtől fosztja meg az Egyesült Arab Köztársaságot. Az egyiptomi kormány gazdaságpolitikája mégis abból az elvből indult ki, hogy a politikai és katonai küzdelem sikerének kulcsa: a termelés. Az idő és a tapasztalatok igazolták e politika helyességét. Az egyiptomi gazdaság ma erősebb és fejlettebb, mint bármikor az izraeli agresszió előtt. Ha összevetjük az 1967—68-as és az 1968— 69-es gazdasági év eredményeit, kiderül, hogy egyetlen év alatt 135 millió egyiptomi fonttal nőtt az EAK ipari termelése. Ezt az évi 12 százalékos növekedési ütemet — a háborús viszonyoktól függetlenül is — túlzás nélkül nevezhetjük igen jelentősnek. Az egyiptomi gazdaság másik sikere: 1969-ben harminc év óta először fordult elő, hogy a külföldi fizetési mérleg többlettel — 43 millió egyiptomi font — zárult. Az EAK immár képes teljesíteni fizetési kötelezettségeit, mégpedig anélkül, hogy ezt a gazdaságfejlesztés rovására tenné. A pozitív fizetési mérleg új hitelek felvételét is lehetővé teszi. A terv: az ország erőteljes iparosítása A küszöbönálló harmadik ötéves terv alapgondolata is az, hogy a háborús erőfeszítésekkel párhuzamosan megvalósítható a nemzetgazdaság lendületes fejlesztése. A harmadik ötéves terv nem egyszerűen a második folytatása, hanem határozott előrelépés ahhoz képest. A terv fő célja, hogy az alapvetően mezőgazdasági országot olyan iparosított országgá formálja át, amelyben az ipari termelésé lesz a döntő, az elsődleges szerep. 1975-ben, a terv utolsó évében következik be az a történelmi fordulat, amikor az iparból származó nemzeti jövedelem meghaladja a mezőgazdaság produktumát. Az államosított ipar szilárd alapja a további iparosításnak. A termelésstabilitása, az ország gazdasági egyensúlya elsősorban az állami vállalatoknak köszönhető, bár mind a hazai áruellátásban, mind a kivitelben jelentős szerepet töltenek be a magántulajdonban levő üzemek. A harmadik ötéves terv és az egész gazdasági fejlődés szem-pontjából óriási jelentőségű az asszuáni gát, amelynek építési, szerelési munkáit ez év júliusában fejezik be. Asszuán évente tízmilliárd kilowatt villanyenergiát termel, s ezzel megalapozza egy sor iparág, köztük az alumínium-, a foszfát- és a műtrágyatermelés gyors ütemű fejlesztését. Az asszuáni gát révén ezenkívül újabb kétmillió feddan föld (1 feddan , 0,751 katasztrális hold) válik öntözhetővé. Asszuán évente 234 millió egyiptomi fontot ad az ország nemzeti jövedelméhez. Neve az egyiptomi emberek szemében a Szovjetunió önzetlen segítségének történelmi jelentőségű bizonyítéka. Az is köztudott, hogy az ipar és mindenekelőtt a nehézipar — megteremtése, illetve fejlesztése a Szovjetunió és a baráti szocialista országok sokoldalú közreműködésével valósul meg. A Szíva-oázisban ugyancsak szovjet kutatók tárták fel az egyik leggazdagabb olajmezőt. Ennek is nagy része van abban, hogy az EAK kőolajtermelése, amely már tavaly is meghaladta a 13 millió tonnát, ígéretes jövő előtt áll. A harmadik ötéves terv időszakában 165 millió egyiptomi font befektetéssel elérik, hogy 1975-ben 40—50 millió tonna szénhidrogént hozzanak fel a föld mélyéből. Addig 124 új olajkutat fúrnak. Növekszik az export Hatalmas összeget szánnak tehát a kőolajbányászat fejlesztésére, de ez az összeg szinte eltörpül egyetlen év, az 1969—70-es gazdasági év 500 milliós katonai költségvetése mellett. Ez az egyetlen adat is jól mutatja, milyen mérhetetlen háborús terhek nehezednek az EAK gazdasági életére. S ebből egyúttal az is kiviláglik, mit jelentene ennek az országnak a béke ... A pozitív külkereskedelmi mérleg elsősorban a növekvő egyiptomi exportnak köszönhető. A legfőbb kiviteli cikk a gyapot, a rizs, a fonál és a kőolaj. A kőolajexport előretörésére jellemző, hogy 1969 második felében 10,6 millió egyiptomi fontot jövedelmezett az előző év 4 millió fontjával szemben. Az ipari export gyors növekedéséből nem nehéz megjósolni, hogy a mezőgazdasági export túlsúlya már nem lehet hosszú életű. A nemzetgyűlésben a minap tarthatatlannak minősítették azt az állapotot, hogy amíg az EAK- nak 102 országgal van diplomáciai kapcsolata, addig csupán 26 országban működik külkereskedelmi képviselete. Elhatározták, hogy ezen sürgősen változtatnak, s így a többi között Magyarországra is elküldik állandó kereskedelmi képviselőiket. Az EAK népe minden fronton helytáll, jövőbe vetett hitét nem tudta kikezdeni az izraeli agresszió eszkalációja; erőt kölcsönöz neki az a tudat, hogy küzdelmében bizton számíthat a szocialista országok és a többi barát és szövetséges támogatására. Bócz Sándor JA magyar—török árucsere-forgalmi jegyzőkönyvet írtak alá Hétfő délután a Külkereskedelmi Minisztériumban háromhetes tárgyalássorozat befejeztével Kővári Péter, a magyar delegáció vezetője, a Külkereskedelmi Minisztérium főosztályvezető-helyettese és Behzat Tanir, a török küldöttség vezetője, a kereskedelmi minisztérium külkereskedelmi hivatalának elnöke árucsere-forgalmi jegyzőkönyvet és kontingenslistát írt alá. Ezek 1970. március 31-től érvényesek. A magyar—török árucsere-forgalom tavaly meghaladta a 30 millió dollárt Az aláíráson jelen volt Tordai Jenő külkereskedelmi miniszterhelyettes, dr. Perl Imre, a Külügyminisztérium főosztályvezetője. Ott volt Ismail Soysal, a Török Köztársaság budapesti nagykövete. A magyar—török árucsere-forgalom az 1949-ben megkötött megállapodáson alapszik. A most befejeződött tárgyalásokon felvetődött, hogy mind a magyar, mind a török fél keresi egy új alapmegállapodás megkötésének módját (MTI) NÉPSZABADSÁG Tudósítóink jelentik: Országszerte nagy erőfeszítések a tavaszi munkák sikeréért Többször beszámoltunk már arról, hogy milyen sok gondot okoz a mezőgazdasági üzemeknek az idei tavasz. A késői kitavaszodás különleges helyzetet teremtett. Csak növeli a gondokat, hogy az ősztől több mint másfél millió hold szántása maradt tavaszra, ezenkívül mintegy 4,4 millió holdat kell vetés alá előkészíteni és elvetni. Sok munkát ad az őszi kalászosok, az évelősök ápolása, a fejtrágyázás és a vegyszeres gyomirtás, a rétek, legelők kezelése, a szőlők, a gyümölcsösök tavaszi munkái is. Mindez most az átlagosnál is nagyobb erőfeszítést és esetenként rendkívüli szervező munkát követel. Tudósítóink arról számolnak be az ország egyes tájairól, hogyan halad a tavaszi szántás-vetés, mit tesznek a mezőgazdasági üzemek azért, hogy kapkodás nélkül, gondosan, jó minőségben mielőbb elvégezzék az időszerű tennivalókat. Súlyozzák a gépek mozgását és így a rügyfakadás előtti lemosópermetezésben jelentős az elmaradás. Mivel valószínű, hogy az időjárás jobbra fordulásával a rügyfakadás és a virágzás is igen rövid idő alatt bekövetkezik, sürgősen el kell végezni az időszerű kémiai védekezést. A gyümölcsösök áttelelése egyébként a szőlőkéhez hasonlóan, kedvező. Rendkívül nagy értéket képviselnek a megyében a házi kertekben levő gyümölcsfák és az úgynevezett oltványgyümölcsösök. Ezekben együttvéve mintegy 2 millió gyümölcsfa van, tehát a zárt telepítésű gyümölcsösök falállományának több mint a kétszerese. Régi keletű, de még most is nyomasztó gond, hogy ezzel a rengeteg gyümölcsfával nem törődnek eléggé. Az egész ország érdeke, hogy az illetékesek jóval többet tegyenek a házikerti és a szórványgyümölcsösök jobb gondozásáért. G. P. FEJÉR MEGYE: Ateli részen vélik a kukoricát November elejétől március 31-ig a Fejér megyei földekre több mint 300 milliméter csapadék hullott. Szerencsére a megyében csak 8—10 ezer holdon keletkezett belvíz. Lipthay Károlynak, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezési osztályvezetőjének a tájékoztatása szerint a tél nagyon megviselte az őszi gabonákat, de a néhány napos meleg és a fejtrágya hatására erőteljes fejlődésnek indultak. A 123 ezer hold őszi gabonából 110 ezer holdat fejtrágyáztak. Ahol fejlettebb a kalászos, megkezdődött már a vegyszeres gyomirtás is. Sajnos a lucerna fejlődése rendkívül lassú, csak május közepén kezdődhet a kaszálás. A megyében áprilisban kell elvégezni a tavaszi munkák nagy részét. Sok a munka. Csak növeli a gondokat, hogy őszről a tavaszra maradt 53 ezer hold felszántása is és mintegy 11 ezer holdról most kell levágni a kukoricaszárat. Az eddigi néhány, tavaszi munkára alkalmas napon a közös gazdaságokban teljes erővel hozzáláttak a vetőágy készítéséhez, a vetéshez, a műtrágyaszóráshoz. Sok táblán csak részletekben lehet elvetni a tavasziak magját, a mélyebb fekvésű, vizes talajokon a víz elpárolgása után folytatják majd a vetést. Szerencsére a múlt héten már száraz, szeles volt az idő, felszikkadt a talaj, a termelőszövetkezetek teljes erővel megpróbálták pótolni az eddigi kieséseket. Az őszről megmaradt kukoricaszárnak a 80 százalékát levágták és csaknem 35 ezer holdat szántottak fel. A közös gazdaságok 9400 kataszteri holdon terveztek az idén borsót vetni, s ebből eddig 8500 holdat vetettek el. A tavaszi árpa és a zab vetésének a felével végeztek. A 3760 hold lucernának és a 4500 hold cukorrépának az egyharmadát is elvetették, megkezdték a napraforgó vetését és a burgonya ültetését. A megye déli részén több helyütt hozzáláttak a kukorica és a silókukorica vetéséhez. A tsz-ek reménykednek, hogy — hiszen felkészültségük, gépparkjuk lehetővé teszi — május 10-ig befejezik a tavaszi vetést. Cs. F. CSONGRÁD MEGYE: Késnek a zöldségfélék A belvízkárok elhárítására a legutóbb három évben 35 ezer holdon épült ki a belvízelvezetési hálózat — tájékoztat bennünket Paczuk István, a Csongrád megyei tanács elnökhelyettese. Ez azonban még mindig kevés. Február 20-án 50 825 holdat borított belvíz. Ma már kisebb ugyan a vízzel borított terület, de még mindig eléri a 18 ezer kát.holdat. Most mintegy ezer ember vesz részt a védekezésben. Még így is számíthatunk arra, hogy nemcsak a vetés késik: lesznek olyan területek is, amelyeket nem tudnak bevetni. Előreláthatólag nyolcezer hold búzát, ötezer hold rozsot és kétezer hold őszi árpát kell az üzemeknek kiszántaniuk. Különösen a zöldségtermesztésre hat károsan a késői kitavaszodás és a sok belvíz. Csongrád közismert a kertészeti termeléséről. Szentesen és környékén nagy mennyiségű kararábét, káposztát, paprikát, Makó környékéről hagymát és újburgonyát, Szeged térségében pedig sok fűszerpaprikát termelnek. Az előkészületek megtörténtek. Sajnos az előkészítést is, a korai termelést is akadályozta a kedvezőtlen időjárás. • Legalább három hét késéssel ültetik ki a palántákat a szabadföldi zöldségtermesztők. Az apátfalvi csi ráztatott burgonya több hetes késéssel még csak most, a napokban került a földbe. A vöröshagymát, a fokhagymát is késve kezdték duggatni. A munkának eddig mintegy a felével végeztek a hagymatermesztők. A fűtött fa alatt, a fűtött növényházban, hollandi ágyakban azonban szépen fejlődnek a növények. Ennek köszönhető, hogy eddig 5 millió 250 ezer csomó hajtatott retket, 120 ezer fej salátát, 60 ezer darab paprikát és 20 ezer csomó zöldhagymát értékesítettek a termelők. Csongrádban arra számítanak, hogy ha késve is, de az idén is nagy mennyiségű zöldséget adnak a megye gazdaságai a hazai piacokra és a külkereskedelemnek. A. L HEVES MEGYE: Pótolható az elmaradás Kéri István megyei tanácselnök-helyettes tájékoztatása szerint Heves megye két történelmi borvidékén 26 ezer hold szőlőültetvény van. A megismétlődő esők eddig szinte lehetetlenné tették a kötött talajon levő szőlőültetvényekben a folyamatos munkát. Ennek következménye, hogy a szőlőnyitásban elmaradtak, a metszést viszont április közepéig már mintegy 80 százalékban elvégezték a gazdaságok. A szőlőrügyek áttelelésének vizsgálata azt mutatja, hogy az előhajtatás eredményei kedvezőek, a hosszan tartó tél ellenére sincs számottevő kár. Nagyobb gondot okoz a 20 millió szőlőoltvány kiiskolázása és kereken ezer hold új szőlő telepítése. Ezek a munkák hosszabb időt vesznek igénybe. A megye 8500 holdas zárt telepítésű gyümölcsösében a kedvezőtlen talajviszonyok nagyon akad 1970. április 21. kedd SOMOGY MEGYE: Izudalmasait módosítják a vetéstervekéi Tavaly ősszel a nagyobb termés, az alkalmas tárolótér hiánya, néhány ütemben a munkaerőhiány, a nem kielégítő munkaszervezés, de különösképpen az elégtelen gépesítettség miatt 45 ezer kát. hold kukoricaszár betakarítását és 70 ezer kát. hold őszi mélyszántását üzemeink nem tudták elvégezni — tájékoztatott bennünket Sasi János megyei tanácselnökhelyettes. Az idén a csapadékos napok száma már elérte a negyvenötöt. Figyelemre méltó, hogy márciusban 16, április közepéig pedig hat esős napunk volt. Érthető tehát, hogy az időszerű tavaszi munkákban jelentős az elmaradás. Üzemeink a fejtrágyázásnak mindössze csak 75 százalékát tudták elvégezni. A kora tavaszi növények tervezett vetésterületéből április közepéig a borsónak 50, a tavaszi árpának 40, a zabnak pedig csak 30 százalékát vetették el. Hasonló mértékű az elmaradás a lucerna telepítésénél, a vöröshere felülvetésénél is. A cukorrépa, a napraforgó és a kukorica vetését, valamint a burgonya ültetését is csak április közepén kezdték meg a tsz-ek. A kora tavaszi növények vetési idejének elhúzódása miatt termelőüzemeink egy része mintegy tízezer kát. holdon vetésterületmódosításra kényszerül. A tavaszi munkákhoz szükséges eszközök s a vetőmag, a műtrágya, a növényvédő szerek rendelkezésre állnak. Az erő- és munkagépek kijavítása általában megtörtént. Tekintettel arra, hogy a tavaszi munkák elvégzésére csupán egy hónap áll rendelkezésre, a megnövekedett feladatokkal csak akkor lehet megbirkózni, ha a termelőüzemek vezetői és tagjai jól szervezetten, fegyelmezetten dolgoznak, és — szó szerint — minden alkalmas órát kihasználnak. Mi a gépek maximális kihasználására a kettős és a nyújtott műszakok bevezetését ajánljuk. Felhívtuk a figyelmet ösztönző célprémiumok juttatására is — fejezte be nyilatkozatát a tanácselnök-helyettes. AA Magyar Szolidaritási Bizottság állásfoglalása A délkelet-ázsiai helyzet súlyosbodása kapcsán a Magyar Szolidaritási Bizottság állásfoglalást tett közzé, amely a többi között hangsúlyozza: Aggodalommal és nyugtalansággal töltenek el bennünket a Kambodzsában lezajló események, az, hogy az Egyesült Államok fokozódó beavatkozásával és mind nyíltabb katonai intervenciójával tovább növeli a feszültséget és egyetlen hatalmas csatamezővé változtatja lényegében az egész indokínai térséget. Mélységesen elítéli a Magyar Szolidaritási Bizottság a vietnami lakosság üldözését, a Kambodzsában folyó kegyetlenkedéseket, és követeli, hogy vessenek véget ezeknek a szégyenletes cselekményeknek.