Népszabadság, 1970. április (28. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-21 / 92. szám

1970. április 21. kedd „Az űrrepülés nem kozmikus tv-show" Washingtoni tudósítónk kommentárja Az Apollo–13 megviselt utasait még le sem tették az ejtőernyők a Csendes-óceánon, még véget sem ért a harc az űrhajósok életéért, amikor új küzdelem kezdődött. Az egyik oldalon a NASA, az ameri­kai űrhajózási hivatal funkcioná­riusai álltak: nem egészen két nappal korábban még úgy nyilat­koztak, hogy beható vizsgálatra van szükség, amíg megállapítják az Apollo—13-on bekövetkezett robbanás okát, s százszázalékos biztonsággal meg tudják akadá­lyozni hasonló események megis­métlődését. Most szemrebbenés nélkül kijelentették: az űrprog­ram lassítása felesleges dolog, hi­szen az űrhajósok életének meg­mentése önmagában is igazolja, hogy a korábban kidolgozott ter­vek szerint zöld utat lehet adni a további űrutazásoknak. Ezekben a­ nyilatkozatokban már egy szót sem lehetett olvasni arról, hogy az asztronauták meg­menekülésében — hősiességük és a földi irányítószemélyzet óramű­pontosságú, összehangolt mun­káján kívül — a szerencsének is nagy szerepe volt. Ha ugyanerre a robbanásra a holdséta alatt vagy után került volna sor, akkor nem segített volna sem a hősiesség, sem a precizitás. Ugyanehhez a kórushoz csatlakoztak az ameri­kai törvényhozás űrkutatással foglalkozó bizottságának tagjai is, akiket közismerten tartós szálak fűznek az amerikai rakéta- és elektronikai ipar egyes óriásaihoz a North­ American Rockwellhoz, a McDonnel Aircrafthoz, amelyek valóban csillagászati profitra tet­tek szert az Apollo-programból. De a másik oldal is hallatta hangját: Proxmire és Muskie sze­nátorok arról beszéltek, hogy az Apollo—13 eredetileg tervezett missziójának kudarca után itt a felülvizsgálat, az átcsoportosí­tás és a lassítás ideje. Amerika ezután nem engedheti meg ma­gának — mondották —, hogy há­­rommilliárd dollárnál jóval na­gyobb összeget fordítson évente az Apollo-sorozatra. Az amerikai lapok hasábjain ér­­­dekes beismeréseket lehet olvasni olyan publicisták tollából, akik ezt az utóbbi érvelést támogatják. A Washington Postban Joseph Kraft megírta: „Az igazi tanul­ság az, hogy a világűrt nem le­het egyszerűen egy tv-show szín­helyeként kezelni. A tudományos célt el kell választani az ízléste­len reklámozástól." A lap meg­írja, itt az ideje annak, hogy újra elővegyék egy tudóscsoport aján­lását, amely már tavaly ősszel azt javasolta az elnöknek, hogy az Apollo-program helyébe az auto­matikus űrállomásokkal folyta­tott vizsgálatokat állítsák. Az el­nök ehelyett eddig egy másik csoport jelentésére hallgatott, amelyet Spiro Agnew alelnök ve­zet. Eszerint az Apollo-program elsődleges célja, „hogy javítsa a nemzet hangulatát és erősítse a nemzeti büszkeséget” ... Ezúttal ugyanúgy foglal állást a New York Times is, feltéve a kérdést, amely ma sokakban fel­merül: „Vajon nem volt-e az űr­program elsődleges célja az, hogy elvonja a figyelmet az országon belül és azon kívül is szociális és gazdasági nehézségeinkről?” A New York Times ezzel kap­csolatban — nyilván feledékeny­­ségből — nem tartotta szükséges­nek, hogy idézze egy saját cikkét, amely néhány órával azelőtt lá­tott napvilágot, hogy a robbanás megrázta az űrhajót és Amerikát. Ebben a cikkben Harry Schwartz, a lap ismert publicistája így lel­kendezett: Az Apollo—13 egy nap­pal a Lenin-centenárium előtt ér­kezik vissza, s a világ a holdsétá­ról fog beszélni, nem pedig a kom­munizmus megalapítójának év­fordulójáról.­­ Aligha szükséges utólag ezzel az „érveléssel” vitatkozni: az új holdséta, ha sikerül, akkor sem vonta volna el a figyelmet Lenin születésének 100. évfordulójáról. Az eddigi, bravúrosan eredményes holdutazások sem vonták el — még Amerikában sem — a figyel­met olyan problémákról, mint az éhség, a szegénység és a vietnami háború. De Harry Schwartz sorai segíthetnek megtalálni a választ arra a kérdésre, amelyet most a New York Times is feltesz: mi­lyen nagy szerepet játszottak a feszített ütemű Apollo-program­­ban a propagandisztikus meggon­dolások? Washington, április 20. Vajda Péter Fasiszta pusztítás a Német Kommunista Párt düsseldorfi párthelyiségében (Bonni tudósítónktól­) . Vasárnapra virradó éjszaka ed­­­­dig még ismeretlen tettesek be­hatoltak a Német Kommunista Párt rajna-vesztfáliai körzeti párt­helyiségébe és feldúlták a be­rendezést. A kora délutáni órák­ban Düsseldorfba, a helyszínre érkezve, még mindent úgy lát­hattunk, ahogy a tettesek hátra­hagyták a pártirodát. A néhány szobányi párthelyi­ségben Gustav Trambowsky kör­zeti pártelnököt találtuk, amint az egymásra hajigált bútorok, írógépek, könyvek között meg­kezdte a rend helyreállítását és a kár felmérését. — Negyven esztendeje dolgo­zom a munkásmozgalomban — mondotta Gustav Trambowsky — és még közvetlenül az SA-tól tanulhattam meg, hogyan támad a fasizmus. Akik éjjel itt jártak, csak apáik módszereit követték. De sajnos nemcsak megtanulták az SA-módszereket, hanem eb­ben az országban még mindig gyakorolhatják is a tanultakat. Észak-Rajna-Vesztfáliában né­hány hét múlva rendezik a tar­tományi választásokat. A válasz­tási küzdelemben a Német Kom­munista Párt is részt vesz. A párthelyiség elleni fasiszta táma­dás nyilvánvalóan a kommunis­ták választási előkészületeinek megzavarását is célozza. A rombolás helyén a rendőrség vizsgálatot végzett, rögzítettek minden ujjlenyomatot, és bizo­nyára nyomozni is fognak. Ami­kor azonban a rendőrök után a helyszínre érkezett dr. Spiess düsseldorfi főállamügyész, köz- Vádló politikai ügyekben, némileg feszélyezve érezhette magát, mert a feldúlt párthelyiségben Gustav Trambowskyn kívül ott volt Hel­mut Klier, a párt városi elnöke, akit néhány évvel azelőtt dr. Spiess csukatott le kommunista agitációért, ami akkor illegális­nak számított, mert a KPD már be volt tiltva, s a DKP még nem alakulhatott meg. Történt mindez Düsseldorfban, április 20-án, egy nappal Adolf Hitler születésnapja előtt, ame­lyet hívei és, követői a maguk módján még az idén is megün­nepelhettek. Holtpontra jutottak az osztrák nagykoalíciós tárgyalások Az APA osztrák hírügynökség jelenti: kudarcba fulladtak az Osztrák Szocialista Pártnak és az Osztrák Néppártnak a koalíciós kormány megalakításáról folyta­tott tárgyalásai. A szocialista párt szóvivője hét­főn délután közölte: Brúno Kreis­­ky kijelölt szövetség kancellár és Hermann Wilhelm, az Osztrák Néppárt elnöke háromórás tanács­kozása után kijelentette, hogy vé­leményük szerint a megbeszélések zátonyra futottak. Az UPI amerikai hírügynökség szerint az osztrák főváros politi­kai megfigyelői arra számítanak, hogy Kreisky most Franz Jónás köztársasági elnök hozzájárulását kéri szocialista párti kisebbségi kormány megalakítására. Az Oszt­rák Szocialista Párt sz 165 parla­menti mandátum közül 81-gyel rendelkezik. NÉPSZABADSÁG Lenin­-szobrot avattak Egerben, tudományos ülések a megyeszékhelyeken Egerben, a Gárdonyi téren, va­sárnap ünnepélyesen felavatták Lenin vörös gránitból készült, több mint öt méter magas szob­rát, Makrisz Agamemnon szob­rászművész alkotását. A szobor­avató ünnepség, egyúttal Eger dolgozóinak kiemelkedő tömeg­méretű tüntetése volt a béke és a szocializmus ügye mellett. Az ünnepi nagygyűlés elnöksé­gében foglalt helyet Pallai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára, Oláh György, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Heves megyei pártbizott­ság első titkára, Garamvölgyi Jó­zsef, az MSZMP Központi Bizott­ságának osztályvezető-helyettese. A Szovjetunió budapesti nagy­­követsége képviseletében ott volt J. V. Pomomarjov, a nagykövetség tanácsosa és T. A. Csikovanyi másodtitkár. Rész­t vett az avatá­son Makrisz Agamemnon, a Ma­gyar Népköztársaság érdemes mű­vésze, a Lenin-szobor alkotója. Ott volt Heves megye, Eger város volt párt-, állami és tömegszerve­zeti vezetője. Oláh György mondott ünnepi beszédet, majd felavatta a Lenin­­szobrot. A Lenin-centenárium és a fel­­szabadulás jubileuma alkalmából hétfőn több megyeszékhelyen tu­dományos emlékülés kezdődött. Miskolcon az MSZMP Borsod me­gyei Bizottságának propaganda- és művelődésügyi osztálya, okta­tási osztálya és a Nehézipari Mű­szaki Egyetem marxizmus-leni­­­nizmus tanszéke rendezésében vette kezdetét az ülésszak, ame­lyen részt vesznek a megye és a város tudományos, kulturális éle­tének képviselői. Pécsett, a Baranya megyei párt­­bizottság oktatási igazgatósága és a pécsi felsőoktatási intézmé­nyek marxizmus—leninizmus tan­székei részvételével rendezik meg az ülésszakot, amelyen kilenc elő­adás hangzik el és ma három szekcióban folytatódik a tanács­kozás. Salgótarjánban propagan­distatanácskozás zajlott le teg­nap a megyei pártbizottság szék­házában. Harminchárom párt­munkásnak kiemelkedő propa­gandista tevékenységéért emlék­plakettet nyújtottak át. Salgótar­jánban egyébként ugyancsak teg­nap a Lenin téren koszorúzási ün­nepség is volt. Békéscsabán­­a megyei pártbi­zottság és a KISZ megyei bizott­sága, valamint a megyei tanács, a szakszervezetek, a Hazafias Népfront, a TIT és a Közgazda­­sági Társaság megyei szervei ren­dezésében kezdődött meg a tu­dományos ülésszak, amelyen a többi között Lenin-emlékplaket­­tal tüntették ki a kiemelkedő munkát végzett viharsarki propa­gandistákat. Együttes ünnepi ülést tartott Nyíregyházán tegnap az MSZMP Szabolcs-Szamár megyei és nyír­egyházi városi bizottsága. Eger­ben, a Heves megyei pártbizott­ság székházában­­tartották az em­lékünnepséget a megyében dol­gozó párt- és tömegszervezeti propagandisták részvételével. Za­laegerszegen a megyei pártbizott­ság székházában volt ünnepi ülés, amelyen hat előadásban méltat­ták Lenin életművét, munkássá­gát. Kecskeméten az MSZBT Bács-Kiskun megyei elnöksége rendezett emlékülést. Ezen részt vett Nagy Mária, az MSZBT fő­titkára, Erdösi József, a megyei pártbizottság első titkára, vala­mint A. G. Zsebrakov gárdaezre­des és több más szovjet vendég. Harminc Bács-Kiskun megyei és húsz szovjet aktivistának nyújtot­ták át az MSZBT jubileumi aranykoszorús jelvényét. H­ A­I.ERIX-CENTEXÁHIUM ESEMÉNYEI Öt világrész haladó ifjúsága ünnepel Sajtótájékoztató a DIVSZ-nél öt világrész demokratikus és haladó ifjúsága ünnepli Lenin születésének 100. évfordulóját — tájékoztatta a hazai és a külföldi sajtó képviselőit hétfőn Angéla Olíva, a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség elnöke. Elmon­dotta, hogy a szövetség negyed­­százados fennállása alatt egész te­vékenységét a lenini elvek, a le­nini tanítások irányították. Pél­dák sokaságával bizonyítható, hogy a lenini eszmék ma is nagy hatással vannak a fiatalokra. Le­nin nevét írják zászlairóra szerte a világon azok az ifjak, akik harcba szállnak a társadalmi haladásért, a nemzeti függetlenségért, a szo­cializmusért és a békéért. A DIVSZ elnöke rámutatott: a lenini tanok frissesége, elevensé­ge kétségbevonhatatlan, s az if­júsági világszövetség célja éppen az, hogy e tanok jegyében egye­­­sítse a legkülönbözőbb elveket valló, eltérő társadalmi rendsze­rekben élő fiatalokat a haladá­sért és a demokratizmusért folyó harcban. A DÍVSZ végrehajtó bizottsága tavaly határozatban rögzítette az ifjúsági mozgalomra ható lenini tanítások jelentőségét, s felhívás­sal fordult a világ ifjúsági szerve­zeteihez: erejükhöz mérten ve­gyék ki részüket a Lenin-cente­­nárium megünnepléséből. A fel­hívás nagy visszhangra talált: sok száz rendezvényről, politikai kon­ferenciáról, tömeggyűlésről érke­zett hír a világ minden tájáról. A Lenin-centenáriumot ünnepel­ve tartották meg a bogotai ifjú­sági találkozót. Lenin tanításai­nak időszerűségéről tanácskozott február végén Párizsban a nem­­­­zetközi ifjúsági konferencia, s Lenin születésének 100. évforduló­ját ünnepelték a Costa Ricában összegyűlt latin-amerikai fiatalok. Májusban a lengyelországi Ka­towicében tartja soron következő végrehajtó bizottsági ülését a DIVSZ. Ez az ülés különös jelen­tőségű, mert egybeesik a fasizmus vereségének 25. évfordulójával. (Huszonöt éves az ifjúsági szövet­ség is: negyedszázada éppen az antifasiszta erők összefogásából született.) Ez a végrehajtó bizott­sági ülés készíti elő a DÍVSZ so­ron következő nyolcadik közgyű­lését, foglalja össze a Lenin-cen­­tenáriumi megemlékezések ered­ményeit, s határozatban, rögzíti a DÍVSZ Vietnam melletti elkötele­zettségét. A Lenin-ünnepségek so­kaságát gyarapítja a Komszomol Leningrádban rendezendő ifjúsági konferenciája is — ezen ugyan­csak képviselteti magát a DÍVSZ vezetősége. Egyetemi tudományos ülések, Lenin születésének 100. s ha­zánk felszabadulásának 25. évfor­dulója alkalmából háromnapos tudományos ülésszak kezdődött hétfőn a Marx Károly Közgazda­ságtudományi Egyetemen. Az ün­nepi plenáris ülés megnyitóján Lenin eszméi és a magyar gaz­dasági valóság című előadásában dr. Szabó Kálmán egyetemi tanár, az egyetem rektora méltatta azt a szoros kapcsolatot, amely a le­nini életmű útmutatásai és a leg­újabb kori magyar történelem gaz­dasági feladatai között fennáll. Egyetemi tanárok — köztük külföldi meghívottak —, a tudo­mányos kutatók és egyetemi hall­gatók összesen 27 előadásban fej­tik rá gondolataikat a négy szek­cióban lebonyolításra kerülő ülés­szakon. Az Eötvös Loránd Tudomány­­egyetem aulájában ugyancsak ün­nepi tanácsülést rendeztek. A részvevőket dr. Nagy Károly, az egyetem rektora üdvözölte, majd az oktatók és a hallgatók képvi­selői előtt dr. Kirschner Béla egyetemi docens, az ELTE MSZMP végrehajtó bizottságának titkára méltatta Vlagyimir Iljics Lenin tanításait. A Kertészeti Egyetemen kétna­pos jubileumi tudományos ülés­szak kezdődött hétfőn. A találko­zón dr. Kozma Pál, az MTA leve­lező tagja, az egyetem rektora üd­vözölte a vendégeket, majd dr. Gergely István mezőgazdasági és­­ élelmezésügyi miniszterhelyettes nyitotta meg az ülésszakot. Ez­után Pataki János, az MSZMP XI. kerületi Bizottságának első titkára Lenin és a proletár inter­nacionalizmus címmel tartott elő­adást. . A jubileumi tudományos ülés­szakon külföldi egyetemek és fő­iskolák is képviseltették magukat, egyebek között a krími, a plovdi­­­vi, a brnói mezőgazdasági főisko­la és a berlini Humboldt Egye­tem. A Lenin-kiálítás rendezőinek találkozója Az MSZBT országos elnöksége hétfőn a Barátság Házában ta­lálkozóra hívta egybe a Nemzeti Múzeumban megnyílt Lenin-kiál­­­­lítást rendező szervek és intéz­­­­mények vezető munkatársait. A­­ találkozón Mihályfi Ernő, az­­ MSZBT elnöke mondott köszö­netet a szakemberek színvonalas­­ munkájáért, majd átnyújtotta a társaság aranykoszorús jelvényét I. G. Lupalónak, a moszkvai Forradalmi­ Múzeum tudományos főmunkatársának, a kiállítás anyagának összeállításában és rendezésében végzett kiemelkedő munkája elismeréséül. A talál­kozón részt vett I. I. Bagyul, a szovjet nagykövetség első titkára. Külföldi megemlékezések A Német Demokratikus Köz­társaság fővárosának lakossága vasárnap tömeggyűlésen emléke­zett meg Lenin születésének 190. évfordulójáról. Az ünnepség ke­retében avatták fel Lenin monu­mentális gránitszobrát. A gyűlé­sen Walter Ulbricht, az NSZEP Központi Bizottságának első tit­kára és Pjotr Abraszimov, a Szovjetunió berlini nagykövete­­ mondott beszédet. Szófiában a Bolgár Kommu­nista Párt Központi Bizottsága, a Bolgár Hazafias Front Országos Tanácsa és a Bolgár—Szovjet Ba­ráti Társaság országos bizottsága vasárnap este ünnepi nagygyűlést szervezett az évforduló alkalmá­ból. A nagygyűlés ünnepi szóno­ka Todor Zsivkov, a BKP Köz­ponti Bizottságának első titkára volt. Ünnepélyes keretek között Le­­nin-szobrot lepleztek le és teret neveztek el vasárnap a világ pro­letariátusának nagy vezéréről az olaszországi Cavriago községben. Cavriago lakói az oroszországi proletárforradalommal való szoli­daritás jeléül 1920-ban tisztelet­beli polgármesterükké választot­ták Lenint. Delhiben, a Vörös-erőd előtti té­ren vasárnap este az indiai fővá­ros lakóinak ezrei tartottak tö­meggyűlést a Lenin-centenárium­­nak szentelt kiállítás megnyitása után. A kiállítás Lenin életútjá­nak ismertetésén kívül bemutatja a Szovjetuniót napjainkban, is­merteti a Szovjetunió és az ázsiai népek kapcsolatainak történetét . A Pravda vasárnap Nicolae Ceausescunak, a Román Kommu­nista Párt főtitkárának, a román államtanács elnökének cikkét, hét­főn pedig Cedenbalnak, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága első titkárának cikkét közölte Leninről.

Next