Népszabadság, 1970. május (28. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-26 / 121. szám
MPSZABADSAG Brosio főtitkár a ma kezdődő NATO-tanácskozás napirendjéről Az Olasz Kommunista Párt antiimperialista tüntetésre hívja fel az ország lakosságát (Római tudósítónktól.) Kedd délelőtt kezdődik meg Rómában az EUR kongresszusi palotájában a NATO miniszteri tanácsának ülése, amelyen a szövetséghez tartozó 15 ország külügyminiszterei és hadügyminiszterei vesznek részt. A NATO-tanácskozás alkalmából hétfőn az EUR kongresszusi palotájában sajtótájékoztatót tartott Manlio Brosio, a NATO főtitkára. A tanácskozás programján a főtitkár tájékoztatója szerint az általános politikai világhelyzet megvizsgálásán kívül két kérdésnek szentelnek különös figyelmet. Ezek egyike a Kelet és Nyugat között folyó tárgyalások és ezek legújabb fejleményei: a Szovjetunió és az USA közötti tárgyalások a stratégiai fegyverek korlátozásáról; a két német állam, a Szovjetunió és Lengyelország tanácskozásai a német kérdésről; továbbá a négy nagyhatalom tárgyalásai Berlin ügyében. A NATO főtitkára e tanácskozásokat „alapvető fontosságúaknak” nevezte. „Ha e tárgyalásokat siker koronázná — mondotta —, lényegesen megjavulna a biztonság légköre ...” A tanácskozás másik témája a fegyverzet csökkentésének perspektívája és ezzel összefüggésben a fegyveres erőegyensúly fenntartásának a problémája. Brosio főtitkár ezután kijelentette: eltökélt szándékuk fenntartani a NATO katonai erejét az erőegyensúly biztosítása végett. Ami az európai biztonság problémáját illeti, nem ment túl az általános propagandaszólamokon. Azt bizonygatta, hogy a NATO- országok a legutóbbi fél évben „semmiféle erőt nem kíméltek” az európai biztonság problémája megoldásának előbbre vitelében. A NATO-tanácskozás szerdán fejeződik be. Csütörtökön az Európai Közös Piachoz tartozó országok külügyminiszterei ülnek öszsze, hogy megvizsgálják Angliának a Közös Piachoz való társulása lehetőségét. Az Olasz Kommunista Párt vezetősége a NATO miniszteri tanácsának római ülésével kapcsolatban felhívást tett közzé. A felhívás hangoztatja: a tanácskozásra éppen akkor kerül sor, amikor az amerikaiak Délkelet- Ázsiában kiszélesítették agreszsziójukat, növekszik a háborús feszültség a Földközi-tenger térségében. A római tanácskozás, amelyen részt vesznek a görög és a portugál fasiszta rezsim képviselői is, aggodalmat kelt az olasz népben, sérti béketörekvéseit, a szabadságukért harcoló népek iránti szolidaritásukat. Az Atlanti Tanács döntései — hangoztatja a felhívás — azzal a veszéllyel fenyegetnek, hogy az amerikai katonai stratégia elvei alapján még súlyosabb katonai elkötelezettségeket rónak Olaszországra. Az olasz kormány mind ez ideig elutasította a kommunisták javaslatát, hogy megvitassák a parlamentben a kormány atlanti politikáját, amely katonailag mind súlyosabb kötelezettségeket ró az országra. Az OKP hangsúlyozza: nemcsak azt követeli, hogy a kormány ne vállaljon semmiféle újabb katonai kötelezettséget, ezenkívül követeli az olaszországi NATO-támaszpontok felhasználásának megvitatását, annak megtárgyalását, hogy az ország területét nukleáris fegyverek felhasználására vehessék igénybe. Követeli a párt a görög és a portugál fasiszta rendszerekkel való mindenféle katonai együttműködés és szövetség viszszautasítását, határozott kötelezettségvállalást az európai biztonság ügyének előmozdítására, az amerikaiak indokínai agreszsziójának elítélését, a Közel-Keleten pedig az izraeli csapatok kivonását a megszállt arab területekről. A felhívás utal arra, hogy a június 7-i tartományi és közigazgatási választások hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az ország új irányt kövessen a külpolitikában is. Az OKP felhívása nagy visszhangra talált az országban. Szerdán Rómában antifasiszta felvonulás és nagygyűlés lesz. A gyűlésen felszólal Mikisz Theodorakisz, a görög fasiszták börtönéből kiszabadult népszerű zeneszerző, Santiago Carillo, a Spanyol Kommunista Párt titkára, valamint a vietnami, az angolai és a Palesztinai népi felszabadító mozgalom képviselői. Ugyancsak szerdán nagyszabású antiimperialista tüntetés lesz Milánóban. Tüntetéseket szerveznek az ország több városában a diákmozgalom képviselői is. Faragó Jenő Rogers nyilatkozata Washington továbbra is ellenzi az európai biztonsági értekezletet (Washingtoni tudósítónktól.) Rogers amerikai külügyminiszter vasárnap elutazott a NATO római tanácskozására. Elutazása előtt a miniszter nyilatkozott arról, hogy milyen formában folytatódnak a hadműveletek Kambodzsában június 30 után: kijelentette, egyetért Kalid hadügyminiszterrel abban, hogy az amerikai légierő segíteni fogja a Kambodzsában maradó dél-vietnami csapatokat. (Rogers nyilatkozata azt tükrözi, hogy eldőlt az amerikai kormányon belüli vita az akció időtartamáról, azok javára, akik Kambodzsa dél-vietnami megszállását állandósítani kívánják.) A külügyminiszter elutazása előtti washingtoni és megérkezése utáni római nyilatkozatában a NATO erősítése mellett szállt síkra — és a szovjet—csehszlovák barátsági szerződést támadta. Nyilatkozatai nem hagytak kétséget aziránt, hogy az Egyesült Államok továbbra is ellenzi a Varsói Szerződés országainak javaslatát egy európai biztonsági konferenciára vonatkozóan. Az amerikai állásfoglalásokból kitetszik, hogy Washington ehelyett „az Európában levő csapatok kölcsönös visszavonásáról” kíván tárgyalni. Más szóval: az Egyesült Államok „ellenszolgáltatást” követel majd azokért a kisebb csapatvisszavonásokért, amelyeket — a szenátus és a közvélemény nyomására költségvetési okokból — 1971 után valószínűleg mindenképpen végrehajt. A terv komolytalanságára és propagandajellegére jellemző, hogy — a New York Times értesülése szerint — az Egyesült Államok azt kívánja, hogy „cserébe” minden amerikai csapatkivonásért a Szovjetunió háromszoros létszámú erőket vonjon ki... Rogers Rómából Spanyolországba és Portugáliába utazik. Madridban az amerikai külügyminiszter a rotai atomtengeralattjárótámaszpont, valamint az amerikai légibázisok további használatáról tárgyal. Az ezzel kapcsolatos egyezmény, amely további öt évre lehetővé teszi az amerikai támaszpontok fenntartását, készen áll az aláírásra. Az amerikai fél azonban rövid idővel ezelőtt közölte Madriddal, hogy a kormány katonapolitikája elleni erősödő szenátusi ellenállás miatt Rogers külügyminiszter mostani madridi látogatása alkalmával nem kerülhet sor az aláírásra. Vajda Péter Külföldi események néhány sorban Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök hétfőn a Kremlben fogadta Rem The Dunt, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság nagykövetét, akivel baráti hangú beszélgetést folytatott. Ugyancsak hétfőn fogadta Alekszej Koszigin Dzsamsid Marker pakisztáni nagykövetet, akivel barátságos beszélgetést folytatott. (TASZSZ) Gromiko szovjet külügyminiszter és a Moszkvába érkezett Jedrychowski lengyel külügyminiszter hétfőn eszmecserét folytatott a két felet érdeklő kérdésekről, így többek között az európai biztonságról. (TASZSZ) Egynapos sztrájkot tartott Ausztrália legnagyobb városának, Sydneynek több mint 60 000 közlekedési dolgozója hétfőn. A sztrájkolók a munkabérek felemelését követelik. (TASZSZ) Koppenhágában megtartották a Dán Kommunista Párt Központi Bizottságának plénumát, amelyen Norlund, a végrehajtó bizottság tagja tartott beszámolót az országban kialakult helyzetről. Mint mondotta, az ország gazdasági nehézségeinek felszámolásához elengedhetetlenül szükséges egy új politika, amely a kapitalista monopóliumok ellen irányul. (TASZSZ) Az Ilnita jelenti: ez év januárjától május 24-ig 84 666 új tag lépett az Olasz Kommunista Pártba. Most 1 420 614 tagja van az Olasz Kommunista Pártnak. (TASZSZ) Dobri Dzsurov hadseregtábornok, bolgár nemzetvédelmi miniszter meghívására hétfőn katonai küldöttség érkezett az NDK- ból Szófiába. A delegációt Heinz Hoffmann hadseregtábornok, az NDK nemzetvédelmi minisztere vezeti. (ETA) A Mexicana Légiforgalmi Társaság egyik utasszállító gépét vasárnap eredeti útjától eltérítették, és a gép éjfél után Havanna repülőterén szállt le; hétfőn az amerikai Delta Légitársaság utasszállító gépét kényszerítették Kubába. (MTI) A jemeni királypártiakat támogató két személyiség kinevezése a jemeni elnöki tanácsba, valamint hét új, nagyobbrészt királypárti miniszter kinevezése a sanaai kormányba, gyakorlatilag véget vet a jemeni polgárháborúnak és szentesíti a köztársaságiak és királypártiak kibékülését. Ez az első lépés a majdnem nyolc éve tartó konfliktus rendezésének útján. (AFP) Törvényen kívül helyeztek minden ellenzéki pártot a Kongói Demokratikus Köztársaságban. Az ősszel esedékes elnökválasztás egyetlen jelöltje Mobutu. Ezeket a határozatokat az uralkodó párt szombaton befejeződött kongresszusán hozták. (MTI) Ion Gheorghe Maurer, a román minisztertanács elnöke hétfőn fogadta Alekszandr Bászovot, a Szovjetunió bukaresti nagykövetét. A diplomata kérésére létrejött találkozón részt vett Vasile Gliga román külügyminiszter-helyettes. (Agerpres) Az SZKP Központi Bizottságában hétfőn Borisz Ponomarjov, a központi bizottság titkára megbeszélést folytatott az Argentin Kommunista Párt küldöttségével, amely Arnedo Alvarez főtitkár vezetésével részt vett a Szovjetunióban a lenini évforduló alkalmából rendezett ünnepségeken. (MTI) Milánóban vasárnap fasiszta huligánok megtámadták az Olasz Partizánok Egyesületének székházát. A rendőrség elnéző magatartása folytán a fasiszták szabadon garázdálkodhattak a város több más pontján is. Végül is 19 személyt őrizetbe vettek, hatot pedig letartóztattak. (Tudósítónktól) 1970. május 26. kedd Szovjet állásfoglalás a kambodzsai helyzetről Az Izvesztyija hétfőn közölte azt a nyilatkozatot, amelyet Szergej Kudrjavcev kambodzsai szovjet nagykövet kormányának megbízásából május 24-én tett a Phnom Penh-i hatóságoknak. A nyilatkozat rámutat: „A Szovjetunióban mély felháborodást keltett az Egyesült Államok és a saigoni tábornokok kambodzsai agressziója, valamint az a tény, hogy a háborút kiterjesztették erre az országra. Az Egyesült Államok eljárása ismét bebizonyította, hogy kormánykörei mennyire semmibe veszik a gyengébb államok szabadságát és függetlenségét, milyen cinikusan és arcátlanul megsértik a nemzetközi egyezményeket. Az amerikai és a saigoni csapatok kambodzsai betörése durván megsérti az Indokínára vonatkozó 1954-es genfi egyezményeket és megsérti a nemzetközi jog általánosan elismert normáit. Ez a betörés súlyos szenvedéseket hozott a kambodzsai népre és nagymértékben kiélezte a helyzetet egész Délkelet-Ázsiában.” „Kambodzsában és a körülötte végbemenő események fényében különösen nyilvánvalóvá válik, hogy amikor Kambodzsa szilárdan kitartott a béke, a függetlenség, a semlegesség és a területi sérthetetlenség álláspontja mellett és nem tűrte el, hogy az imperialisták és csatlósaik beavatkozzanak az ügyeibe, kívül maradt a háborús konfliktusokon és haladhatott a gazdasági és társadalmi fejlődés útján. A béke és a semlegesség politikája nagy tekintélyt biztosított Kambodzsa számára a nemzetközi porondon.” Az Egyesült Államok és a saigoni rezsim agressziója következtében Kambodzsa mindjobban belekerül az indokínai katonai konfliktusba. „A kambodzsai nép igaz barátaiban feltétlenül csodálkozást és sajnálkozást kelt az a tendencia, amely Kambodzsának a saigoni vezetőséghez fűződő kapcsolatának fejlődésében megmutatkozik. Mint ismeretes, a saigoni rezsim a vietnami néptől idegen, korrupt, züllött tábornokok, feudális nagybirtokosok és bürokraták klikkjének rendszere, olyanoké, akik a külföldi szuronyok erejével tartják fenn magukat és akiknek nincs jövőjük. Sőt, mi több, a saigoni tábornokok Kambodzsában is hódító célokat követnek, annektálni akarják Kambodzsa területének egy részét.” „A Szovjetunióban mindenkor sokra értékelték Kambodzsa régebben folytatott, békeszerető, semleges politikáját, a békéért, az imperialista agresszió ellen vívott harcát és meggyőződésük, hogy csak ilyen politika felel meg Kambodzsa tényleges, hosszú időre szóló érdekeinek.” „A Szovjetunió figyelmesen követi a kambodzsai és az egész indokínai helyzet fejlődését, és a maga politikája számára levonja a szükséges következtetéseket abból, hogy milyen irányban halad majd ez a helyzet. Kambodzsa visszatér-e a béke és a semlegesség útjára, vagy egyesül az agresszió és a háború erőivel és a szomszédos népek ellen viselt háború támaszpontjává válik. Kambodzsa most ilyen választás előtt áll.” (MTI) A nemzetközi jogászértekezlet akcióprogramja Torontóban befejezte munkáját az Egyesült Államok vietnami politikájával foglalkozó nemzetközi jogászkonferencia, amelynek munkájában mintegy kétszáz amerikai, kanadai, angol, francia és olasz nemzetközi jogász vett részt. A nemzetközi fórum részvevői felszólították az Egyesült Államok és más országok jogászait, hogy követeljék az amerikai csapatok azonnali és feltétel nélküli kivonását Indokínából, az e térségben létesített idegen támaszpontok felszámolását, a genfi egyezmények előírásainak tiszteletben tartását. Az értekezlet akcióprogramot dolgozott ki a különböző országok jogászainak mozgósítására az Indokínában folyó amerikai háború megszüntetésére. A program előirányozza, hogy vonják felelősségre azoknak az országoknak a kormányait, amelyek az USA-val együtt részt vesznek az indokínai háborúban, valamint azokat a személyeket, akik felelősek a Vietnamban elkövetett háborús bűntettekért. (MTI) Szihanuk Hanoiban (Tudósítónktól.) Hétfő délben a fellobogózott Hanoi ünnepélyesen fogadta Norodom Szihanuk államfőt és kíséretének tagjait. Szihanuk Kambodzsa nemzeti egységfrontjának elnökeként látogatott a VDK-ba. Vele érkezett Pen Nouth miniszterelnök és több miniszter. Fél egy után néhány perccel ünneplő tízezrek sorfala között gördült be Szihanuk gépkocsija a Nemzeti Színház előtti térre motoros díszkísérettel. A vendégeket Tan Dúc Thang, a VDK elnöki tanácsának elnöke, Truomg Chinh, a nemzetgyűlés elnöke és dr. Tran Duo Hung, Hanoi polgármestere üdvözölte, majd a két ország himnusza és huszonegy ágyúlövés hangja után elhaladtak a fehér ruhás díszszázad előtt. Ezután Pham Van Dong miniszterelnök bemutatta Szihanuknak a vietnami állami vezetőket és a diplomáciai missziók vezetőit. Szihanuk különösen hosszan beszélgetett Scserbakov szovjet nagykövettel. Az ünnepélyes fogadtatás után a vendégek szállásukra hajtattak. Befejeződött a Nyugat-berlini Szocialista Egységpárt kongresszusa (Berlini tudósítónktól.) A Nyugat-berlini Szocialista Egységpárt II. kongresszusának vasárnapi záróülésén befejeződött a párt akcióprogramja fölötti vita. A küldöttek elfogadták a feladatokkal kapcsolatos határozatot és újjáválasztották a párt vezető szerveit. A párt elnöke ismét Gerhard Danelius lett. A kongresszuson alkotó vita bontakozott ki a város politikai, gazdasági és társadalmi fejlődéséről, valamint különleges helyzetéről. Jelentős szerepet kapott a vitában a munkásosztály érdekeiért, a nők egyenjogúságáért és az ifjúság neveléséért való következetes harc. A felszólalók elítélték a város vezetőségének oktatási politikáját, és síkraszálltak az egységes, demokratikus művelődési politika megvalósításáért. A kongresszus részvevői síkraszálltak amellett, hogy a városnak önálló politikai egységet kell alkotnia és nem tartozhat a szövetségi köztársasághoz. Meg kell szüntetni a szövetségi kormány kabinetjének és bizottságainak a városban való ülésezését. Lehetővé kell tenni, hogy Nyugat-Berlin szabadon építhesse gazdasági kapcsolatait, és ennek megfelelően kell rendeznie viszonyát a szövetségi köztársasággal. A városnak egyúttal normális, baráti viszonyt kell kialakítania a Német Demokratikus Köztársasággal. Egy ilyen politika folytatása minden nyugat-berlini lakos érdekeit, s túl ezen az európai békét és biztonságot is szolgálná —– hangoztatta a párt elnöke. Kanyó András