Népszabadság, 1970. május (28. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-10 / 108. szám
1 (Folytatás a 3. oldalról.) Díj A mai lakásszövetkezetek mellett a szövetkezésben rejlő lehetőségek kihasználása és a lakásépítés szervezettségének növelése céljából új szövetkezeti formát is ki kell alakítani. Ki kell dolgozni a lakásépítő szövetkezeti konstrukció feltételeit és kezdeményezni kell azok fejlődését, viszonylag széles körű elterjedését, hogy a későbbiekben ez a lakásépítési forma mielőbb az igényeknek megfelelő arányt érjen el a lakásépítésben. A lakásépítő szövetkezetek tagjaik számára biztosíthatják a fenntartással és a lakással összefüggő szolgáltatásokat. Azok számára, akik — főleg fiatalok — keresetükből csak hosszabb idő alatt képesek előteremteni a lakásépítkezéshez szükséges hozzájárulást, előtakarékossági rendszert kell létrehozni. 1 Az építési formák között kapjon nagyobb szerepet a vállalatok, üzemek és intézmények lakásépítése, a jelenlegi keretek és feltételek kiszélesítése. A vállalati dolgozók saját lakásépítésének támogatása mellett célszerű a vállalati és a tanácsi erőforrások hatékonyabb együttes felhasználására törekedni. 1 . Számszerű korlátozás nélkül kell továbbra is lehetővé tenni a lakosság saját lakásépítésének különböző formáit. Ezen belül lényegesen növelni kell a szervezeti (vállalati, OTP), valamint a személyi kezdeményezésű társasházépítés arányát. A vidéki lakáshelyzet megoldásában továbbra is fontos szerep jut a családiház-építésnek. A fővárosban és nagyobb városokban a lakossági építkezés fő formája a több szintes társasházépítés legyen. A lakásellátás társadalaalompolitikai jelentősége, a lakásra való előtakarékosság, a lakásépítésre és -vásárlásra való felkészülés biztonsága érdekében a lakásépítési költségek (árak) alakulásának tervszerűségét biztosítani kell. A lakások átadási (eladási) árai fejezték ki a lakások használati értékének — méretének, felszereltségének, területi fekvésének stb. — különbözőségét. A lakásszövetkezetek esetében ne hárítsák át a lakás megvásárlására a hatósági áremelkedésekből eredő többletköltségeket. Az illetékes állami szervek a lehetőségeinket meghaladó korszerűsítés, építési szintszámnövelés stb. címén jelentkező áremelkedéseknek vessenek gátat. Az állami lakások átadási árainak színvonalában átlagosan legfeljebb évi 1-2 százalékos emelkedés engedhető meg. Az árak stabilitására való törekvés ne korlátozza a kivitelezők anyagi érdekeltségét, ugyanúgy jobban ösztönözzön a költségek csökkentésére. A lakáscserék ösztönzése és a lakásforgalom szabályozása " " Meg kell teremteni a mainál lényegesen nagyobb érdekeltséget az önkéntes lakáscserére, mert ez az országos lakásalap relatív növelésének eszköze lehet, ami jelentősen hozzájárulhat a lakásigények jobb kielégítéséhez. A kellő érdekeltséget mind a lakásátadó, mind a lakásátvevő részéről meg kell teremteni. Az érdekeltség növekedése feltételezi a lakbérek arányosságát, a tényleges használati értékhez való igazodását, továbbá a lakásbérlet értékének pénzbeli kifejeződését. 1 . Mind a lakáscserére ösztönzés, mind pedig az arányosabb tehervállalás érdekében szükséges, hogy a bérlakásellátásban részesülők se jussanak minden ellenérték nélkül "a lakáshoz. Ebből a célból indokolt, hogy a lakásbérlet értékének általános elismerése keretében az új bér- és szolgálati lakások juttatása esetén a bérlők fizessenek egyszeri építési hozzájárulást a tanácsnak. A régi, megüresedő bérlakások kiutalásánál pedig az építési hozzájárulással arányos lakás-használatbavételi díjat fizessenek a kiutaló tanácsnak. A lakáscseréknél viszont a lakásbérlet értékének Állami kedvezmények a lakásépítés és -elosztás terén 1 . A lakásépítés fokozása érdekében az állam a lakosság anyagi befektetésének arányában továbbiakban is biztosítson kedvezményeket. Az állami kedvezmények rendszerét azonban tovább kell fejleszteni, úgy, hogy a kedvezmények elsősorban szociálpolitikai célúak, tehát céltudatosabbak és amellett igazságosabbak legyenek. A lakosság lakással kapcsolatos anyagi terhei pedig az eddigieknél kiegyenlítettebbek, arányosabbak legyenek. OA Az állami kedvezményt a lakásépítő, illetve -vásárló család részére kell nyújtani. A kedvezmény jogcímét és mértékét a lakásépítésben részt vevőkkel, illetőleg a vásárlókkal ismertetni kell. A szociálpolitikai érdekből nyújtható kedvezmény alapja a család nagysága, a gyermekek és eltartottak (keresőképtelenek) száma legyen. 6l A városokban és a kiemelt munkástelepüléseken a több szintes társasházépítésben részt vevőknek, továbbá a szövetkezeti lakást építőknek és -vásárlóknak az állam adjon az építési költségből árengedményt, illetve az építéshez dotációt: a gyermekek (és eltartottak) után személyenként 20—30 ezer forintot. Az adható kedvezmény felső határa az építési költség 40—45 százaléka. A fiatal házasok lakásépítésének elősegítésére a gyermekek után járó kedvezményt — két gyermekig — előlegezni lehet. 22 A bérlakások kiutalása ■ 1* esetén a gyermekek és eltartottak után a tanácsok nyújtsanak engedményt az építési hozzájárulásból illetve a használatbavételi díjból, kedvezményezett személyenként 20—25 százalékot. A teljes ingyenességig azonban nem lenne helyes kiterjeszteni a kedvezményt, ezért az legfeljebb 80 százalékos lehet. Két gyermekig megelőlegezésképpen kedvezmény nyújtható a fiatal házasoknak. Az összeg egy részére részletfizetési kedvezmény adható. 2.? A lakásépítés hitelezése a lakásépítési formáknak, a lakás- és építéspolitikai céloknak megfelelően differenciáltan érvényesüljön. A lakásépítési konstrukció keretében a részvétel pénzügyi feltételeit (készpénz-előtakarékosság, kamat, hitelösszegtörlesztési idő) a szövetkezeti, a vállalati, valamint a társas- és családi ház építésénél állami szabályozás keretében központilag szükséges megállapítani. Az OTP A lakások elosztási mnderének javultus 24 A lakások igazságosabb elosztása érdekében tovább kell fejleszteni a bérlakások és az értékesített szövetkezeti lakások igénylésének és elosztásának gyakorlatát. A jelenlegi, nyilvántartott lakásigényeket felül kell vizsgálni és új igénynyilvántartást, valamint új elosztási és kiutalási tervet kell készíteni és azt nyilvánosságra kell hozni. 211 A bérlakások elosztása és az értékesítésre kerülő szövetkezeti lakások esetében az igényjogosultak kijelölése a tanácsok feladata. A tanácsok a helyi jövedelmi és lakásviszonyokhoz, valamint egy-egy időszak lakásépítési lehetőségeihez igazodva — központi irányelvek alapján — maguk állapítsák meg azokat a sorolási, kiválasztási, illetőleg kizárási tényezőket, amelyeket a lakások elosztásánál alkalmaznak. A tanácsok a társadalmi és munkáltató szervek bevonásával bírálják el minden igénylőnek a jogosultságát és közöljék velük, hogy jövedelmi és vagyoni helyzetük alapján melyik lakásellátási formában elégíthetik ki lakásigényüket. Azok részére, akik teljes bizonyossággal csak állami és kiutalásos szövetkezeti lakással elégíthetik ki szükségletüket, a tanácsok határozzák meg, hogy 1975-ig kiknek az igénye teljesíthető és hozzávetőleg milyen időpontban. 27 A lakásalap jobb kihasz * *nálása érdekében fokozni kell a tanácsi lakásgazdálkodás szerepét. Új, átfogó lakásügyi szabályokat kell kidolgozni, amelyek alapján a tanácsok — helyi adottságaik és körülményeik, valamint a lakásépítési, -fejlesztési lehetőségeik figyelembevételével — maguk alakítják ki helyi lakásgazdálkodási szabályaikat. Ennek keretében újra kell szabályozni az igénylés módját, a lakáskiutalási normatívákat, az albérletre és társbérletre, a bérleti szerződésre és annak érvényesítésére, valamint a személyi tulajdonú lakások használatára és bejelentkezésekre stb. vonatkozó szabályokat. Itt ösztönözni kell a családiház-tulajdonosokat arra, hogy házuk egy részét főbérleti jelleggel bérbe adják. Ilyen esetben jelentős adókedvezménnyel, vagy más pénzügyi eszközzel támogassa az állam a lakástulajdonost. 2. Olcsóbb lakások és megfelelő szállások építésével, állami szabályozással és társadalmi ellenőrzéssel intézkedéseket kell tenni az albérleti uzsora letörésére. A személyi lakástulajdon mértékének szabályozása Q A A társadalmi viszonyainknak megfelelően kell szabályozni a személyi lakástulajdon mértékét és a lakások feletti rendelkezési jogot. A személyi lakástulajdon rendezésénél azt az elvet kell érvényesíteni, hogy egy háztartást képező családnaka házastársak, az együttélő gyermekeik különbözetét térítsék meg a cserélő felek egymásnak. A tanácsok számára biztosítani kell a jogot, hogy saját mérlegelésük alapján (szociálpolitikai érdekből) a régi, megüresedő komfort nélküli és félkomfortos bérlakások kiutalása esetén a használatbavételi díjtól eltekinthetnek. 16 Az építési hozzájárulás és használatbavételi díj mértékét a lakások nagysága, minősége szerint differenciáltan — központi irányelvek figyelembevételével — 10—40 ezer forint között az illetékes tanácsok határozzák meg. A tanácsi minőségi lakáscsere és a szanálás esetén a két lakás bérleti értéke közötti különbözetet indokolt megfizetni. A bérlő a tanács javára lemondhat lakásáról, ez esetben igényt tarthat a lakás bérleti értékére. A lakásbérlet értékét — megfelelő állami szabályok keretei között — a személyi tulajdonú bérlakások körében is érvényesíteni lehet. 17 A lakásalap jobb hasznosítása, a lakástartalékok felszabadítása, a lakásforgalom élénkülése érdekében a lakosság csereigényeinek lebonyolítását elő kell segíteni a szolgáltató szervezet fejlesztésével. A lakásforgalom egészséges kibontakozásához megfelelő összetételű és volumenű lakáscserealap szükséges. “I . A lakásforgalom és a lakáscserék fokozottabb kiszélesítésére a szövetkezeti lakásállomány körében is szükség van. Ennek érdekében ki kell dolgozni a szövetkezetilakás-tulajdonosok lakáscseréjének új szabályait. NÉPSZABADSÁG által értékesített öröklakások nagy részénél a feltételek a keresletkínálatnak megfelelően alakuljanak. Az egyes lakáskonstrukciókon belül csak korlátozott mértékű építési hitelt kaphassanak a magasabb jövedelműek (szabadfoglalkozásúak, magántevékenységet folytatók), továbbá a nagyobb értékű ingatlannal rendelkezők. 24. Az építési és lakásvásárlási hitelek után minden lakásépítési formában mérsékelt kamatot kell fizettetni. A kamatlábak fejezték ki a lakásépítés társadalompolitikai jelentőségét, továbbá az egyes építési formákhoz, a városi, több szintes, telepszerű (szervezett) lakásépítéshez fűződő állami építési érdekeket. Emellett a hitelfeltételek ösztönözzenek arra, hogy az építtetők nagyobb mértékben saját megtakarításaikat használják fel és érdekeltek legyenek a hitel mielőbbi visszatérítésében. és szüleik) állandó lakás céljára legfeljebb egy személyi tulajdonú lakása és ezen felül egy üdülője lehessen. Aki ilyen célokra már megfelelő lakással (üdülővel) rendelkezik, további lakást nem építhet, illetve nem vásárolhat. 41 A személyi tulajdonú bér lakások bérlői és tulajdonosai közötti jogviszony rendezése, valamint e lakásállomány megóvása szükségessé teszi annak elősegítését, hogy lakását a tulajdonos, illetve családja használja. Ennek érdekében megfelelő állami intézkedésekkel elő kell segíteni a tulajdonosok számára a beköltözést. Lehetővé kell tenni a bérlő számára az általa bérelt személyi tulajdonú lakás megvásárlását, illetve felszabadítását, hosszú lejáratú állami kölcsön nyújtásával. A tulajdonos és bérlő közötti cserét a tanácsok is segítsék elő. A lakóházak fenntartásának fejlesztése 12 Növekvő figyelmet kell fordítani a meglevő lakásalap megóvására, kezelésére és fenntartására. A lakóház-fenntartásban a tulajdonosok és a bérlők fokozottabb érdekeltségét kell megteremteni. Az állami és a személyi tulajdonban levő lakásalap fenntartásához fejleszteni kell a szolgáltatásokat és bővíteni az anyag- és szerszámellátást. A negyedik ötéves terv időszakában a fenntartási munkák szintje fokozatosan közelítse meg a normál szükségletek kielégítését. 44 Az állami lakások fenntartására , üzemeltetésési költségeire, karbantartására és folyamatos felújítására — a lakbéreknek kell fedezetet nyújtaniuk. A felújításokban mutatkozó lemaradások pótlása és a meglevő lakásalap korszerűsítése céljából az állam a tanácsoknak központi forrásokból bizonyos kiegészítést ad. Ezek az eszközök együttesen képezzék a tanácsok lakóházfenntartási alapját. Az alapot fokozatosan és hosszabb idő alatt kell feltölteni, úgy, hogy végül igazodjék a lakásállomány tényleges műszaki állapotához. 44 Az állami lakóházak ke■** zelési feladatait általában a tanácsi házkezelőségek lássák el. Gyakorolják a tulajdonosi jogokat, végezzék az üzemeltetési feladatokat, gondoskodjanak a tulajdonost (bérbeadó) terhelő javítási munkálatok elvégeztetéséről és ellenőrizzék a bérlői kötelezettségek teljesítését. Az állami lakásállomány javítását a házkezelőségek elsősorban a tanácsi építőipari szervezettel végeztessék, de juttassanak megrendelést, alakítsanak szerződéses kapcsolatot egyéb építőipari szervezetekkel is, amelyek e téren jó munkát képesek végezni. A lakossági javítási igények kielégítésében különösen az építőipari szövetkezetek vállaljanak nagyobb részt. A lakbérek jövőbeni rendszere és mértéke 44 A lakásépítés, -elosztás és -fenntartás, valamint a lakbérrendszer ellentmondásainak feloldása érdekében egységes elvek alapján szükséges újrarendezni a lakbéreket. A rendezésnél abból kell kiindulni, hogy a szocialista állam számára a lakásépítés és -fenntartás nem nyereségszerzést, hanem társadalmi szolgáltatást célzó befektetés. A lakbér ne tartalmazzon se nyereséget, se amortizációt (a kieső lakások pótlásának fedezetét). A lakbérrel szemben azonban jogosan támasztható az az igény, hogy fedezze vagy közelítse meg a lakóházak folyamatos fenntartási költségeit (üzemeltetés, karbantartás ésfelújítás). Ezért a lakbéreket ennek megfelelő szintre kell emelni. Mindaddig azonban, amíg a lakbérekből hosszabb idő alatt feltöltődnek a tanácsi alapok, az államnak kell fokozott pénzügyi segítséget nyújtania ehhez. 46 A lakbéremelést országos érvényű, központi szabályozás keretében a megfelelő felszereltségű (komfortos) lakásokra kell kiterjeszteni. Nem kell emelni a komfort nélküli lakások bérét, csak abban az esetben, ha az állam komfortossá alakítja. A lakbéreket — a lakások nagyságát, minőségét, komfortját és településcsoportok szerinti elhelyezését figyelembe véve — használati értékükkel arányosan kell meghatározni. A sajátosságokra való figyelemmel a helyi szabályokat a tanácsok állapítsák meg. A lakások kategóriába sorolása, a lakbérek lakásonkénti megállapítása a bérbeadó tanácsi szervezet feladata. 47 Az új lakbértarifát a kor-lmány állapítsa meg a fenntartási költségekkel arányosan és a lakások használati értéke szerint differenciáltan. Az egyes lakáskategóriákon belül a lakások területi fekvésében és műszaki állagában meglevő eltérések kiegyenlítésére a lakbértarifák 10 százalékkal növelhetők, illetőleg csökkenthetők. A jelenlegi lakbérpótlék-rendszer megszűnik. 90 Bérbeadók és bérlők fenntartási kötelezettségeinek a gazdasági érdekeltségen és felelősségen alapuló reálisabb elhatárolását szükséges megvalósítani. Indokolt, hogy a bérlők fokozottabban vállaljanak részt a lakás belső berendezéseinek fenntartásában és pótlásában. Ezért a jövőben a lakáson belüli felszerelési és berendezési tárgyak felújítási és pótlási költségei 50—50 százalékban a bérlőt és a tulajdonost terheljék. A lakáson kívüli épületkarbantartási és az épületfelújítási munkák költségeit ezután is teljes egészében a bérbeadók viseljék. 4. A személyi tulajdonú bér- lakások lakbérének megállapításánál a tulajdonosok érdekeinek az eddiginél méltányosabb érvényesítése indokolt, a lakbérek emelése a magánbérleményekre is kiterjesztendő. A kötött bérű, személyi tulajdonú lakások lakbérét az állami lakások lakbéréhez igazodóan célszerű szabályozni. A jövőben bérbeadandó, valamint azoknál a régi személyi tulajdonú bérlakásoknál, amelyeknél már jelenleg is a szabad lakbérmegállapodás érvényesül, ezt a rendszert célszerű fenntartani. 40 A lakbérek emelését 1971. v/* július 1-i hatállyal kell végrehajtani, úgy hogy a lakosság még 1970 közepén értesüljön a tervezett intézkedésről, az állami és a tanácsi szervek pedig alaposan, minden részletében jól felkészülhessenek. A lakások lakbérének rendezésével egyidejűleg újra kell szerződésben szabályozni a bérbeadó és a bérlők kötelezettségeit. III. Állami intézkedés a lakbéremelésből származó lakossági többlet kiadások ellensúlyozására 4" A bérlakásban élő családi adók jövedelmi helyzetét a lakbérek emelése — megfelelő ellensúlyozás nélkül — jelentősen rontaná.Miután nagy tömegében van szó a Budapesten és a nagyvárosokban élő nyugdíjasokról, a munkás- és alkalmazott-háztartásokról, elejét kell venni annak, hogy ez a szükséges lépés az életszínvonalat csökkentse. Ezért a lakbéremelést az emeléssel azonos összegű állami lakbérhozzájárulás fizetésével kell ellensúlyozni, hogy a rendezés egyetlen réteg és egyetlen család életszínvonalát se csökkentse. Lakbérhozzájárulást csak azok kapnak, akik a rendezés időpontjában már főbérleti lakással rendelkeznek, s amiatt a lakbérterheik nőnek. Tehát azok, akik 1971. július 1-e után részesülnek bérlakás-kiutalásban, lakbérhozzájárulást nem kaphatnak. Ezen lakások bérét már kezdettől fogva teljes egészében a bérlő fedezi. (Folytatás az 5. oldalon.) 1970. május 10. vasárnap