Népszabadság, 1970. június (28. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-02 / 127. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 30 fillér NÉPSZABADSÁG 1970. június 2. kedd AZ MSZMP KÖZPONTI LAPJA XXVIII. évfolyam, 127. szám MAI SZÁMUNKBAN: Dimény Imre tájékoztatója a mezőgazdaság helyzetén­ és az árvízkárokról (3. oldal.) Többet a háztájiból Regöly: 25 millió tojás (4. oldal.) A szövetkezetek tartománya Olaszországi tudósítónk írása (6. oldal.) Településfejlesztés társadalmi segítséggel­ (8. oldal.) 4 httó-tárgynyeremények gyors­úst­ája (8. oldal.) Tudomány és technika Egészségvédelem az évíz sújtotta területeken (19. oldal.) Vásárzárás Bezárta kapuit a Budapesti Nemzetközi Vásár. Végleges ada­tokat még nem közöltek a kül­földi és a hazai üzletkötésekről, de máris megállapíthatjuk: ered­ményes munkát végeztek a ren­dezők, a kiállítók, az üzlet- és szakemberek. A külföldiek, akik először jártak a BNV-n, úgy nyi­latkoztak: érdemes volt, máskor is eljönnek. Akik tavaly már jár­tak a vásáron, elégedetten álla­píthatták meg: fejlődött a kiállí­tás technikája, valamelyest csök­kent a zsúfoltság, a szakosítás jobban segítette a látogatók tájé­kozódását. A BNV-t már a rangos nemzet­közi vásárok között tartják szá­mon külföldön. A növekvő nem­zetközi érdeklődés fejlődő külke­reskedelmi kapcsolatainkon túl, iparunk, népgazdaságunk eredmé­nyeinek, a párt és a kormány po­litikájának elismerését is tükrözi. A szocialista országok, köztük a Szovjetunió, gondosan összeállí­tott kiállítási anyaga, hazai ér­deklődésre számot tartó árukíná­lata hatékonyan hozzájárult az új ötéves tervidőszak külkereske­delmi forgalmának bővítéséhez, a nemzetközi munkamegosztásban rejlő lehetőségek hasznosításához. A nyugati kiállítók, akik üzleti szándékkal jöttek el, a látványos­ság és a teljesség igénye nélkül mutatták be a magyar piac érdek­lődésére számot tartó korszerű termékeiket, így a vásár nem csu­pán hasznos üzletkötések színhe­lye volt, hanem újabb kooperá­ciós, gép- és szabadalomvásárlá­­sok ihlető­jévé is vált. A BNV a magyar ipar legna­gyobb seregszemléje. Az igényes hazai árubemutatók jól szemlél­tették vállalataink, szövetkeze­teink, fejlesztőintézeteink ered­ményeit, üzletpolitikai elképzelé­seit. A BNV egyre inkább a belső gazdasági verseny fórumává is válik. Ilyenkor a kulisszák mögött fejlesztett termékek is reflektor­­fénybe kerülnek. A vállalatoknak ez a kitárulkozása jó alkalmat kínál versenytársnak és vevőnek a műszaki-gazdasági informáló­dásra. S a szakemberek nem csu­pán tájékozódnak, hanem egyre inkább kutatják az együttműkö­dés, a termelési kooperáció lehe­tőségeit is. Ezt szolgálták egyéb­ként az idén először árucsopor­tonként szervezett szakmai bemu­tatók, megbeszélések, tapasztalat­­cserék is. A BNV egyre inkább a hazai üzleti életnek is fontos színterévé válik. De még nem eléggé. Sajnos — ha nem is ez a jel­lemző — a tényleges árukínálat, az üzletek választéka, valamint a BNV-n látottak között még nagy a különbség. Különösen a könnyűipari termékeknél na­gyobb, mint amit a vásár előre­mutató jellege, a hazainál széle­sebb export áruválasztéka indo­kolna. Azért, mert a propaganda helyenként még nem eléggé mér­téktartó, öncélúan látványosság­ra törekszik. Másrészt azért, mert a belkereskedelmi vállalatok még nem mindig vállalják teljesen az új cikkek bevezetésével, a válasz­ték bővítésével járó kockázatot. Pedig a vásárlátogató nagykö­zönség — akárcsak a beruházá­sokkal foglalkozó szakemberek — vásárlási terveit, elképzeléseit alakítja, formálja a BNV árube­mutatója. S a kedvére való ter­mékekből az idén vagy jövőre vá­sárolni szeretne. Kovács József Feladata: a Föld körüli térség további tanulmányozása Két utas a fedélzeten — A parancsnok: A. Nyikolajev A Szovjetunióban hétfőn, magyar idő szerint 20.00 órakor fellőtték a Szojuz—9 jelzésű űrhajót. Az űrhajón, amely 20 óra 09 perckor rátért Föld kö­rüli pályára, kéttagú személy­zet foglal helyet, Andrijan Nyi­­kolajev ezredes, az űrhajó pa­rancsnoka és Vitalij Szevaszty­­janov fedélzeti mérnök. Feladatuk, hogy egymagukban, Föld körüli űrrepülést végezve, tudományos és technikai kutatá­sok és kísérletek nagyszabású program­ját hajtsák végre, elsősor­ban: — egészségügyi-biológiai ku­tatásokat annak tanulmányozá­sára, hogyan hatnak az űrrepü­lés tényezői az emberi szerve­zetre, a Föld körüli űrpályán való tartózkodás körülményei között; — a Föld különböző övezetei­ben geológiai és földrajzi ob­jektumok, kontinensek és vízfe­lületek tudományos megfigyelé­se és lefényképezése azzal a cél­lal, hogy kidolgozzák az így szerzendő adatok felhasználásá­nak módját a népgazdaságban; a légköri képződményeknek, a Föld hó- és jégtakarójának megfigyelése, vizsgálata és fény­képezése azzal a céllal, hogy a megfigyelések adatait az opera­tív és hosszú távú időjárásjelzé­sekben használják fel; — a Föld körüli kozmikus tér­ség fizikai jellemzőinek, jelen­ségeinek és folyamatainak tu­dományos vizsgálata; — az űrhajó kézi és automa­ta irányítórendszereinek, tájo­lásának és stabilizálásának to­vábbi kidolgozása és az űrhajó­zás autonóm eszközeinek kipró­bálása az űrrepülés különböző viszonyai között. Az űrhajó személyzetével rádió és televízió útján szilárd a kap­csolat. Andrijan Nyikolajev jelentése szerint az űrhajó pályára térése normálisan ment végibe. Az űrha­jósok jól érzik magukat. Az űr­hajó kabinjaiban megvannak a létfenntartáshoz szükséges, a föl­dihez hasonló normális viszonyok. A két űrhajós megkezdte a ki­tűzött program teljesítését. (TASZSZ) Andrijan Nyikolajev Vitalij SzevasztvianoT Ma kezdődnek Gromiko párizsi tárgyalásai Andrej Gromiko szovjet kül­ügyminiszter hétfő délután ötna­pos hivatalos látogatásra Párizsba érkezett. A szovjet külügyminisz­tert és kíséretét az orlyi repülőté­ren Maurice Schumann francia külügyminiszter fogadta. A francia külügyminiszter üd­vözlő szavaira válaszolva Gro­­miko rövid nyilatkozatában kije­lentette, hogy nagy érdeklődéssel várják a Szovjetunióban Georges Pompidou francia köztársasági el­nök ősszel esedékes hivatalos lá­togatását. Gromiko a továbbiakban hang­súlyozta a szovjet—francia poli­tikai és gazdasági együttműködés jelentőségét, és kifejezésre jut­tatta azt a reményét, hogy a most kezdődő tárgyalások erősíteni fogják a két ország együttműkö­dését minden területen. Hangsú­lyozta, hogy a Franciaország iránti barátság a szovjet külpolitika ál­landó tényezői közé tartozik. A francia fővárosban — mint párizsi tudósítónk írja — a láto­gatásnak nagy jelentőséget tulaj­donítanak. Az igen feszültté vált közel-keleti és délke­let-ázsiai helyzet nagyon idősze­rűvé teszi az alapos véleménycse­rét, annál is inkább, mert e kér­désekben a két kormány állás­pontja sok tekintetben igen közel áll egymáshoz. A sajtó nem keve­sebb fontosságot tulajdonít az eu­rópai biztonság problémájának. Gromiko hétfőn megtekintette a Grand Palais-ban a Lenin-ki­­állítást, majd a Matisse-kiállítást, este pedig hajóutat tett a Szajna párizsi szakaszán. Hivatalos prog­ramja ma kezdődik. Délelőtt Chaban-Delmas miniszterelnök­kel, délután, — négyszemközt — Pompidou köztársasági elnökkel, majd Schumann külügyminiszter­rel tanácskozik. A gazdasági tár­gyalásokra Giscard d’Estaing pénzügyminiszterrel holnap kerül sor. A szovjet minisztertanács előtt az ötéves terv A Szovjetunió Minisztertanácsa hétfőn ülést tartott. Alekszej Ko­szigin­ miniszterelnök beszámolt a népgazdaság fejlesztését célzó 1971/1975. évi terv fő irányvona­lairól és az ezzel kapcsolatos kér­désekről. Az ülésen beszédet mondott Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának fő­titkára. A vitában felszólaltak a szovjet köztársaságok miniszter­tanácsának elnökei és miniszte­rei. Számos javaslatot terjesztet­tek elő az új ötéves terv kidolgo­zásával összefüggésben. A minisztertanács megbízta a tervhivatalt, a minisztériumokat, a hivatalokat, a szovjet köztársa­ságok minisztertanácsait, hogy folytassák a munkálatokat továb­bi anyagi és pénzügyi erőforrá­sok feltárására és gondoskodja­nak a szigorú takarékosságról a szóban forgó erőforrásokkal kap­csolatban, a nemzeti jövedelem további emelkedésének és a szükséges tartalékok megteremté­sének biztosítása céljából. (TASZSZ) Tetőzik Szegednél a Tisza 40000 ember a gátiakon , 90 közingybúrák­ segíti a védekezést­ Szabolcs-Szatmár: újabb négy község lakossága visszatérhet Az Országos Vízügyi Hivatal hétfő délutáni tájékoztatója sze­rint a Tisza vízgyűjtőjén a leg­utóbbi 24 órában szeszélyes elosz­lásban hullott csapadék. Nagy területen nem volt jelentős eső, további árhullámok nem alakul­tak ki. Várható, hogy a követke­ző napokban az időjárás az egész vízgyűjtőn szárazabbra fordul. A Tisza árhullámának tetőzése elhagyta Szolnokot, de a térség­ben mindössze néhány centiméter volt az apadás. Továbbra is nagy erők folytatják a küzdelmet a gá­takon a szivárgás és a fakadó víz ellen, s a legutóbbi 24 órában a víz újabb veszélyes támadásait sikerült elhárítani. Tiszasüly kö­zelében két helyen 60—100 centi­méter mély és 1—2 centiméter széles repedés keletkezett a tölté­sen, de gyors beavatkozással meg­akadályozták terjeszkedését. Ti­­szakécskénél szorító gátat építet­tek a szivárgás­ csökkentésére. Az OVH hétfői utolsó jelenté­se beszámol, hogy Szegednél má­sodpercenként 3800 köbméter víz vonul le a Tiszán. A szakembe­rek szerint ma és a következő napokban tetőzik Szegednél az ár­hullám, s ennek megfelelően ké­szültek fel a védekezésre is. Be­fejezték a védelmi anyagok ki­szállítását és az erők központosí­tását. Több mint hárommillió ho­mokzsákot kaptak már a szege­diek és kilencvennyolc könnyű­búvár segíti a gátak fóliaborítá­sának elhelyezését. Hétfőre vir­radó éjszaka újabb 60 URH-ké­­szüléket küldtek a Szeged és Ma­ros közötti területre. Most külön rádió-teléállomást is felállíta­nak, hogy növeljék a kézi URH- készülékek hatókörét, megköny­­nyítsék a védelemvezetők irányí­tó munkáját. A vízügyi szolgálat­nak összesen 157 rádióadó-állo­mása működik a Tisza menti te­rületeken. A Tisza menti gátakat negyvenezer ember védi és őrzi. Az árvízvédelmi kormánybizott­ság intézkedésére a Tisza Szeged alatti térségeiben újabb hat loka­lizációs gát építését kezdik meg. A legutóbbi órákban fokozott erőfeszítéssel folytatták a Zá­hony—Tiszabercel közötti lokali­zációs töltés építését. Mind ez ideig 106 000 köbméter földmun­kát végeztek. A Zemplénagárd— Dámóc közötti másodlagos véd­vonalba 49 000 köbméter földet, a tiszafüredi—tiszacsegei vonalba 44 000 köbméter földet építettek be. Szabolcs-Szatmár megyében lényegesen javult a helyzet, a megyei tanács vb-elnöke újabb négy községbe: Csegöldre, Jánk­­majtisra, Kisarba és Nagyarba engedélyezte a korábban elköl­töztetett lakosság visszatelepülé­sét. Valamennyi visszatelepülő embert védőoltásban részesítenek. A megyében most már csak Fe­hérgyarmaton és Tunyosgmatol­­cson kell befejezni a visszatelepí­tés egészségügyi és egyéb felté­teleinek megteremtését. Az ár­víz sújtotta terület helyreállítási munkálatainak támogatására a Szovjetunióból már megkezdték a határmenti kőbányában termelt kő szállítását. A Szabolcs me­gyeiek 250 000 köbméter követ kértek, a Szovjetunió azonban, vállalta, hogy 350 000 köbméter követ szállít. (Az árvízvédelemről szóló tudó­sítása­ink az 5. oldalon.

Next