Népszabadság, 1970. június (28. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-04 / 129. szám
Hazaérkeztek a makóiak , jabb katonái érkeztek Szeged védelmére (Tudósítónktól.) Makó, Maroslele, Óföldeák, Kiszombor, Klárafalva lakosait tegnap estére autóbusszal visszaszállították Hódmezővásárhelyről és Szentesről lakóhelyükre. Makó orvosai, ápolónői elkísérték a visszatelepülőket, ma és holnap a kórtermeket előkészítve várják a mentőautóval visszatelepülő betegeket. A városban a boltok többsége ismét kinyitott, az élelmiszerraktárakat folyamatosan feltöltik. Mára virradóra a menetrend szerinti vonat- és autóbuszközlekedést helyreállították Makóval és az érintett községekkel. Kétheti megfeszített munka és nem kevésbé igénybe vevő idegfeszültség után a kitelepítettek hazatérésének és a Tisza 22 centiméteres apadásának hírére fellélegzett Szeged és környéke. Kissé hamarabb is a kelleténél, hisz most még jóval a korábbi maximum fölött van a folyó szintje és a hosszan tartó, magas vízállás erősen átáztatta a töltéseket, csökkentette védőképességüket. Sok töltésmenti területet nem tudtak eddig bevetni, csupán Algyőn 445 holdat borít fakadó vagy belvíz. Tápén, Gyálaréten és más községekben sem jobb a helyzet, ami elsősorban a kukorica- és fűszerpaprika-termelést veszélyezteti. A mindjobban átnedvesedő gátak homokzsák- és kőleterhelése változatlan erővel folyik, tegnap is 15 ezer ember és 1530 teherkocsi dolgozott vagy állt készenlétben Szeged környékén. Szegeden a mellvédekről leszedik a homokzsák-magasítást, mert ilyen magas vízállás már nem alakulhat ki, viszont apadáskor a nagy terhelés miatt könnyen a vízbe csúszhatna az elöregedett téglafal. A lebontott zsákokat Tápé és Algyő gátjainak terhelésére szállítják át. A rendező pályaudvaron nem szűnt meg a vízszivárgás, és mivel az ár a raktárakat veszélyeztette, tegnap megengedték a szivattyúzást. Vízügyi szakemberek szerint Szeged biztonsága csak 750—800 centiméteres vízállásnál lesz ismét teljes. Pünkösti Árpád fiazatóró családok a makói pályaudvaron. Katonák a gáton. (Bánhalmi János felvételei.) Külföldi segítség Szerdán megérkezett a Ferihegyi repülőtérre a Német Demokratikus Köztársaság Vöröskeresztjének ajándéka: több ezer takaró és 25 nagyméretű lakósátor. A Drezdából jött segítséget a repülőtéren az NDK Vöröskeresztjének képviselői személyesen adták át a magyar testvérszervezet megbízottainak. A közeli napokban várják a szovjet Vöröskereszt ruhaneműből és élelmiszerből összeállított küldeményét, a szállítmányt — Moszkvából jött értesítés szerint — hamarosan útnak indítják. Segítséget ajánlottak fel árvízkárosultjainknak a cseh és a szlovák kereskedelmi minisztériumok vezetői is. Nagyobb mennyiségű férfi-, női és gyermekgumicsizma már hazánkba érkezett, és hamarosan cement-, tégla-, hullámpala- és tetőfedőlap-küldemények jönnek. .árvízi hometloszk Szabó István Antal 29 éves, többszörösen büntetett előéletű mórahalmi lakos a községben bezörgetett az egyik házba és egy 7 literes kannába bort kért az „árvízkárosultak részére”. A házigazda először nem akarta teljesíteni a különös kérést, de ekkor Szabó közölte, hogy a tanács ebben az esetben megvonja tőle az adókedvezményt. A fenyegetéssel kierőszakolt bort otthon barátaival megitta. A zsaroló fiatalembert előzetes letartóztatásba helyezték és büntetőeljárást indítottak ellene. Gyorsított eljárással tárgyalta a Szegedi Járásbíróság Barna Jenő 25 éves baksi lakos bűnügyét. Barna a szegedi autóbusz-pályaudvar várótermében az egyik utas fényképezőgépét lopta el, a bíróság 6 hónapi szigorított büntetésvégrehajtási munkahelyen letöltendő szabadságvesztésre ítélte, hangsúlyozva, hogy a bűncselekmény azért esik súlyosabb elbírálás alá, mert közveszély színhelyén követték el. A napokban tárgyalják Huszka Sándor szegedi művezető homokzsák lopási bűnügyét is. Az ügyészség további három személy ellen azért emelt vádat, mert látták, amint Huszka 50 homokzsákot ellopott, de nem jelentették. NÉPSZABADSÁG 1979. június 4. csütörtök A férfiak listvért is dolgoznak A gátakon dolgozó férfiak helyett is a nők állnak helyt a szegedi termelőszövetkezetek földjein. Az Új Élet Termelőszövetkezetben — az ország legnagyobb fűszerpaprika-termelő gazdaságában — nyújtott műszakban kora reggeltől sötétedésig dolgoznak az asszony- és leánymunkacsapatok. Megfeszített munkájuk eredményeként még ezen a héten befejezik a szegedi tájkörzet e legfontosabb tavaszi mezőgazdasági munkáját. Amiró Amnta megtekintette az árvízvédelmi munkálatokat Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a magyar forradalmi munkás -paraszt kormány elnökhelyettese kedden, a késő délutáni órákban Szegedre utazott. A Csongrád megyei pártbizottságon Gyuri Imre, a megyei pártbizottság első titkára, Török László, a megyei tanács vb-elnöke, a területi árvízvédelmi bizottság vezetője, Sípos Géza, a szegedi pártbizottság első titkára tájékoztatta a vendéget az árvízvédelmi munkákról. A Minisztertanács elnökhelyettese megtekintette a Szeged várost védő töltéseket, a homokzsákokkal, szádfalakkal erősített gátszakaszokat, beszélgetett a homokzsákok töltésénél dolgozó szegedi munkásokkal. Apró Antal szerda reggel a helyi párt- és állami vezetők, valamint a védekezésben részt vevő katonai alakulatok parancsnokainak társaságában, a Tápé—Algyő közötti töltésszakaszt szemlélte meg. Apró Antal e töltésszakaszon találkozott Esse Vilmossal, az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt vezérigazgatójával, a kutató- és kitermelő olajipari vállalatok szegedi területi vezetőivel. Ők arról számoltak be, hogy a szénhidrogének mennyisége nem lesz kevesebb a tervezettnél, annak ellenére, hogy a Tisza és a Maros mentén több kutat ideiglenesen le kellett zárni a védekezési munkálatok miatt. Apró Antal helikopterre szállva tekintette meg a Tisza és a Maros mentén folyó védekezést, azután Hódmezővásárhelyre, majd Makóra vitt az útja. A helyi pártbizottság székházában Arató Márton, a városi pártbizottság első titkára számolt be az elmúlt nehéz napokról, az eredményes védekezésről. Vonj csaknem •Búrfj&fizBáriáhccnak,s árvíz rész élig Kocsis Tamás jelenti Belgrádiból: Jugoszláviában az árvíz elleni küzdelem legveszélyesebb szakasza változatlanul a Tisza és környéke, de az elmúlt 24 órában a legdrámaibb pillanatokat mégis az Al-Dunán, a Vaskapunál élték át. A Vaskapunál épülő közös jugoszláv-román vízierőmű- és hajózási rendszert fenyegeti a Tisza árhulláma következtében mind magasabbá váló Duna. A víz lassan beszivárgott, majd mind nagyobb utat tört magának az erőműgát második és harmadik szakasza között és 4 turbina generátorrendszerét veszélyeztette. A vízbetörést egész éjszakai munka árán elhárították, s az erőműgát eddigi falával párhuzamosan egy újabb, vastagabb falat is emeltek, hogy megvédelmezzék a turbinákat, s biztosítsák az építkezés zavartalan folytatását. A Tisza jugoszláviai szakaszán a víz gyakorlatilag stagnál, egyes helyeken valamit apadt, de a veszély egyáltalán nem csökkent. Képtan-nyomon felfakad a víz a töltéseken kívül is. Bár a Vajdaságban egyelőre nem számítanak a Tisza vízszintjének újabb emelkedésére, a megkezdett körgát- építéseket mindenütt befejezik. A tartományi árvízvédelmi parancsnokság újabb 700 ezer homokzsákot küld a veszélyeztetett területekre nyúlgátak építésére és a töltések erősítéséhez. A Vajdaság Autonóm Tartomány egészségügyi minisztériuma rendelkezésének értelmében 5—55 éves korig mindenkit be kell oltani tetanusz, tífusz és paratífusz ellen. Az oltások egyébként az árvíz által érintett 14 körzet legfenyegetettebb részeiben már korábban megkezdődtek. JELENTÉS SZATMÁRBÓL A csengeri Lenin Tsz rendezi sorait Közúton az árvíz sújtotta termelőszövetkezetekben A Szamos vidékének legnagyobb közös gazdasága a 8750 holdas csengeri Lénán Tsz. Négy község, Csenger, Nagygéc, Komlódtótfalu és Csengersima tartozik hozzá. A négy községből csak Csenger belterülete menekült meg a víz pusztításától, a többi háromban 400 ház dőlt össze. A szövetkezet tagjai még kutatnak értékeik után a romok között, összeszedik a hasznosítható anyagokat, tervezik az új házat, az új otthont. Viszont kint a határban a partosabb, dombosabb fekvésű földeken, ahonnan már visszavonult az ár, és szikkadt a talaj, megindultak a traktorok. Nyomukban vetőgépek haladnak, vetik a rövid tenyészidejű kukoricát. Szerdán 37 holdat vetettek el, de ha továbbra is jó, napos, szeles marad az idő, 8 nap alatt el akarnak vetni 700 holdat. Súlyos károk Mindennél fontosabb most, hogy szikkadjon a talaj. A gyom térdig ér a határban s ez bizony lassítja a föld száradását. Ezért a tsz brigádot szervezett s most kézikaszával vágják a gyomot, hogy ezzel is gyorsítsák a nedvesség elpárolgását. Varjasi Sándor, a tsz agronómusa a legfontosabb tennivalókat sorolja: — El kell vetni 700 hold kukoricát, 700 hold rövid tenyészidejű napraforgót, 800 hold silókukoricát, 50 hold uborkát, 150 hold burgonyát, ki kell ültetni 50 hold paprikát, így is marad több mint 1200 holdnyi terület, amelyen még, úgy tűnik, júliusban is állni fog a víz. Ezen a területen talán augusztusban kezdhetik meg a lucernatelepítést és foghatnak hozzá az őszi vetésű növények talaj-előkészítéséhez. Nagy a kár a tsz-ben. 4000 holdat öntött el az árvíz. Ebből 435 hold a termő alma. Csaknem 40 millió forint kár keletkezett a gyümölcsösben, épületben, anyagban. 1700 család alkotja a közös gazdaságot. Közülük 400-nak csaknem mindene elpusztult. A tsz vezetői ebben a helyzetben az értékek mentését tartották első feladatuknál. Sikerült, is a tagjaik portáiról 550 marhát, és rengeteg sertést biztonságba helyezni. Megindultak a traktorok — Most is törődünk a háztájiban megmaradt állatállomány ellátásával — mondja Szabó József párttitkár. — Naponta hordják fogataink és traktoraink a háztáji állatoknak az abrakot, a zöldtakarmányt. Mindenképpen el akarjuk érni, hogy a megmaradt háztáji állományt megtartsák a tagok. Hozzáláttak megszervezni a munkát a közösben is. Legsürgősebb tennivaló az volt, hogy a 630 kataszteri hold gyümölcsös növényvédelmi munkáit elvégezzék. Segítségükre sietett a repülőgépes növényvédő állomás s a még vízben álló fákat a levegőből permetezték. Ezután következett az almafák megtisztítása a rájuk rakódott szalmától, szénától, iszaptól. — A traktorok túlnyomó többsége most építőanyagot szállít a vasútállomásról a tagoknak — mondják a tsz vezetői. — Fontos feladatunknak tartjuk, hogy seg sgítsünk mielőbb otthont teremteni tagjainknak. Ezért is határoztunk úgy, hogy minden tagunknak, akinek összedőlt a háza, 5000 forintos segélyt nyújtunk. Ez összesen 2 millió forint kiadást jelent a szövetkezetnek. Ugyanakkor arra is számítunk, hogy a 2 ezer dolgozó tagunkból és családtagunkból az idén csak 1200 ember kézi erejére támaszkodhatunk, hiszen legalább hatszáznak a nyáron az otthonépítés lesz a feladata. Nem maradtuk magukra A tsz-ben tudják, gondjaikban nem maradnak magukra. A csengeri Lenin Tsz-t a hajdúsági és a Debrecen és környéke termelőszövetkezetek területi szövetségei patronálják. Már fel is vették a csengeriekkel a kapcsolatot és most mérik fel, miben nyújthatnak segítséget. Az első szállítmányok már befutottak: búzát, kukoricát, lucernaszénát, burgonyát szállítottak. — Arra persze nem gondolhatunk, hogy mások tartsanak el minket — mondják a tsz-ben. — Ezek a segélyek sokat jelentenek, de tudjuk, hogy a mi feladatunk gyorsan rendezni sorainkat, és talpraállítani a közöst és a háztáji gazdaságokat. Ezt az esztendőt átmeneti évnek tekintik a Lenin Tsz tagjai. Nagy a kár, de a maguk erejéből és a társadalom segítségével, már ebben az évben talpra akarnak állni. Cserkuti Ferenc