Népszabadság, 1970. június (28. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-04 / 129. szám

­ Hazaérkeztek a makóiak , jabb katonái érkeztek Szeged védelmére (Tudósítónktól.) Makó, Maroslele, Óföldeák, Kiszombor, Klárafalva lakosait tegnap estére autóbusszal vissza­szállították Hódmezővásárhely­ről és Szentesről lakóhelyükre. Makó orvosai, ápolónői elkísérték a visszatelepülőket, ma és holnap a kórtermeket előkészítve várják a mentőautóval visszatelepülő be­tegeket. A városban a boltok többsége ismét kinyitott, az élel­miszerraktárakat folyamatosan feltöltik. Mára virradóra a me­netrend szerinti vonat- és autó­buszközlekedést helyreállították Makóval és az érintett községek­kel. Kétheti megfeszített munka és nem kevésbé igénybe vevő ideg­feszültség után a kitelepítettek hazatérésének és a Tisza 22 centi­­méteres apadásának hírére fellé­legzett Szeged és környéke. Kissé hamarabb is a kelleténél, hisz most még jóval a korábbi ma­ximum fölött van a folyó szintje és a hosszan tartó, magas vízállás erősen átáz­tatta a töltéseket, csökkentette védőképességüket. Sok töltésmenti területet nem tudtak eddig bevetni, csupán Al­­győn 445 holdat borít fakadó vagy belvíz. Tápén, Gyálaréten és más községekben sem jobb a helyzet, ami elsősorban a kuko­rica- és fűszerpaprika-termelést veszélyezteti. A mindjobban át­nedvesedő gátak homokzsák- és kőleterhelése változatlan erővel folyik, tegnap is 15 ezer ember és 1530 teherkocsi dolgozott vagy állt készenlétben Szeged környé­kén. Szegeden a mellvédekről lesze­dik a homokzsák-magasítást, mert ilyen magas vízállás már nem alakulhat ki, viszont apadáskor a nagy terhelés miatt könnyen a vízbe csúszhatna az elöregedett téglafal. A lebontott zsákokat Tápé és Algyő gátjainak terhelé­sére szállítják át. A rendező pályaudvaron nem szűnt meg a vízszivárgás, és mivel az ár a rak­tárakat veszélyeztette, tegnap megengedték a szivattyúzást. Víz­ügyi szakemberek szerint Szeged biztonsága csak 750—800 centimé­teres vízállásnál lesz ismét tel­jes. Pünkösti Árpád fiazatóró családok a makói pályaudvaron. Katonák a gáton. (Bánhalmi János felvételei.) Külföldi segítség Szerdán megérkezett a Ferihe­gyi repülőtérre a Német Demok­ratikus Köztársaság Vöröskereszt­jének ajándéka: több ezer taka­ró és 25 nagyméretű lakósátor. A Drezdából jött segítséget a re­pülőtéren az NDK Vöröskereszt­jének képviselői személyesen ad­ták át a mag­yar testvérszervezet megbízottainak. A közeli napokban várják a szovjet Vöröskereszt ruhanemű­ből és élelmiszerből összeállított küldeményét, a szállítmányt — Moszkvából jött értesítés szerint — hamarosan útnak indítják. Segítséget ajánlottak fel árvíz­károsultjainknak a cseh és a szlovák kereskedelmi miniszté­riumok vezetői is. Nagyobb mennyiségű férfi-, női és gyer­mekgumicsizma már hazánkba érkezett, és hamarosan cement-, tégla-, hullámpala- és tetőfedő­­lap-küldemények jönnek. .árvízi hom­etloszk Szabó István Antal 29 éves, többszörösen büntetett előéletű mórahalmi lakos a községben be­zörgetett az egyik házba és egy 7 literes kannába bort kért az „árvízkárosultak részére”. A há­zigazda először nem akarta telje­síteni a különös kérést, de ekkor Szabó közölte, hogy a tanács eb­ben az esetben megvonja tőle az adókedvezményt. A fenyegetéssel kierőszakolt bort otthon barátai­val megitta. A zsaroló fiatalem­bert előzetes letartóztatásba he­lyezték és b­üntetőeljárást indí­tottak ellene. Gyorsított eljárással tárgyalta a Szegedi Járásbíróság Barna Jenő 25 éves baksi lakos bűnügyét. Barna a szegedi autóbusz-pálya­udvar várótermében az­ egyik utas fényképezőgépét lopta el, a bíró­ság 6 hónapi szigorított büntetés­végrehajtási munkahelyen letöl­tendő szabadságvesztésre ítélte, hangsúlyozva, hogy a bűncselek­mény azért esik súlyosabb elbí­rálás alá, mert közveszély színhe­lyén követték el. A napokban tárgyalják Huszka Sándor szegedi művezető homok­zsák lopási bűnügyét is. Az ügyészség további három személy ellen azért emelt vádat, mert lát­ták, amint Huszka 50 homokzsá­kot ellopott, de nem jelentették. NÉPSZABADSÁG 1979. június 4. csütörtök A férfiak lis­tvért is dolgoznak A gátakon dolgozó férfiak he­lyett is a nők állnak helyt a sze­gedi termelőszövetkezetek föld­jein. Az Új Élet Termelőszövetke­zetben — az ország legnagyobb fűszerpaprika-termelő gazdaságá­ban — nyújtott műszakban kora reggeltől sötétedésig dolgoznak az asszony- és leánymunkacsapatok. Megfeszített munkájuk eredmé­nyeként még ezen a héten befeje­zik a szegedi tájkörzet e legfon­tosabb tavaszi mezőgazdasági munkáját. Amiró Amnta megtekintette az árvízvédelmi mun­kálatokat Apró Antal, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a ma­gyar forradalmi munkás -paraszt kormány elnökhelyettese kedden, a késő délutáni órákban Szegedre utazott. A Csongrád megyei pártbizottságon Gyuri Imre, a megyei pártbizottság első titká­ra, Török László, a megyei tanács vb-elnöke, a területi árvízvédel­mi bizottság vezetője, Sípos Géza, a szegedi pártbizottság első tit­kára tájékoztatta a vendéget az árvízvédelmi munkákról. A Mi­nisztertanács elnökhelyettese megtekintette a Szeged várost védő töltéseket, a homokzsákok­kal, szádfalakkal erősített gátsza­kaszokat, beszélgetett a homok­zsákok töltésénél dolgozó szegedi munkásokkal. Apró Antal szerda reggel a helyi párt- és állami vezetők, va­lamint a védekezésben részt vevő katonai alakulatok parancsnokai­nak társaságában, a Tápé—Algyő közötti töltésszakaszt szemlélte meg. Apró Antal e töltésszaka­szon találkozott Esse Vilmossal, az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt vezérigazgatójával, a ku­tató- és kitermelő olajipari válla­latok szegedi területi vezetőivel. Ők arról számoltak be, hogy a szénhidrogének mennyisége nem lesz kevesebb a tervezettnél, an­nak ellenére, hogy a Tisza és a Maros mentén több kutat ideigle­nesen le kellett zárni a védeke­zési munkálatok miatt. Apró Antal helikopterre száll­va tekintette meg a Tisza és a Maros mentén folyó védekezést, azután Hódmezővásárhelyre, majd Makóra vitt az útja. A helyi párt­­bizottság székházában Arató Márton, a városi pártbizottság első titkára számolt be az elmúlt nehéz napokról, az eredményes védekezésről. Von­j csak­nem •Búrfj&fizBáriáhccn­ak,s árv­íz rész élig Kocsis Tamás jelenti Belgrádi­ból: Jugoszláviában az árvíz elleni küzdelem legveszélyesebb szaka­sza változatlanul a Tisza és kör­nyéke, de az elmúlt 24 órában a legdrámaibb pillanatokat mégis az Al-Dunán, a Vaskapunál élték át. A Vaskapunál épülő közös ju­goszláv-román vízierőmű- és ha­józási rendszert fenyegeti a Tisza árhulláma következtében mind magasabbá váló Duna. A víz las­san beszivárgott, majd mind na­gyobb utat tört magának az erő­műgát második és harmadik sza­kasza között és 4 turbina generá­torrendszerét veszélyeztette. A­­ vízbetörést egész éjszakai munka árán elhárították, s az erőműgát eddigi falával párhuzamosan egy újabb, vastagabb falat is emeltek, hogy megvédelmezzék a turbiná­kat, s biztosítsák az építkezés zavartalan folytatását. A Tisza jugoszláviai szakaszán a víz gyakorlatilag stagnál, egyes helyeken valamit apadt, de a ve­szély egyáltalán nem csökkent. Kép­tan-nyomon felfakad a víz a töltéseken kívül is. Bár a Vajda­ságban egyelőre nem számítanak a Tisza vízszintjének újabb emel­kedésére, a megkezdett körgát-­ építéseket mindenütt befejezik. A tartományi árvízvédelmi parancs­nokság újabb 700 ezer homokzsá­kot küld a veszélyeztetett terüle­tekre nyúlgátak építésére és a töltések erősítéséhez. A Vajdaság Autonóm Tarto­mány egészségügyi minisztériu­ma rendelkezésének értelmében 5—55 éves korig mindenkit be kell oltani tetanusz, tífusz és paratí­­fusz ellen. Az oltások egyébként az árvíz által érintett 14 körzet legfenyegetettebb részeiben már korábban megkezdődtek. JELENTÉS SZATMÁRBÓL A csengeri Lenin Tsz rendezi sorait Közúton az árvíz sújtotta termelőszövetkezetekben A Szamos vidékének legna­gyobb közös gazdasága a 8750 holdas csengeri Lénán Tsz. Négy község, Csenger, Nagygéc, Kom­­lódtótfalu és Csengersima tarto­zik hozzá. A négy községből csak Csenger belterülete menekült meg a víz pusztításától, a többi háromban 400 ház dőlt össze. A szövetkezet tagjai még ku­tatnak értékeik után a romok között, összeszedik a hasznosít­ható anyagokat, tervezik az új házat, az új otthont. Viszont kint a határban a partosabb, dombo­sabb fekvésű földeken, ahonnan már visszavonult az ár, és szik­kadt a talaj, megindultak a trak­torok. Nyomukban vetőgépek ha­ladnak, vetik a rövid tenyészide­jű kukoricát. Szerdán 37 holdat vetettek el, de ha továbbra is jó, napos, szeles marad az idő, 8 nap alatt el akarnak vetni 700 holdat. Súlyos károk Mindennél fontosabb most, hogy szikkadjon a talaj. A gyom tér­dig ér a határban s ez bizony lassítja a föld száradását. Ezért a tsz brigádot szervezett s most kézikaszával vágják a gyomot, hogy ezzel is gyorsítsák a nedves­ség elpárolgását. Varjasi Sándor, a tsz agronómusa a legfontosabb tennivalókat sorolja: — El kell vetni 700 hold kuko­ricát, 700 hold rövid tenyészide­jű napraforgót, 800 hold silókuko­ricát, 50 hold uborkát, 150 hold burgonyát, ki kell ültetni 50 hold paprikát, így is marad több mint 1200 holdnyi terület, amelyen még, úgy tűnik, júliusban is állni fog a víz. Ezen a területen talán­­ augusztusban kezdhetik meg a­­ lucernatelepítést és foghatnak hozzá az őszi vetésű növények talaj-előkészítéséhez. Nagy a kár a tsz-ben. 4000 hol­dat öntött el az árvíz. Ebből 435­­ hold a termő alma. Csaknem 40 millió forint kár keletkezett a gyümölcsösben, épületben, anyag­ban. 1700 család alkotja a közös gaz­daságot. Közülük 400-nak csak­nem mindene elpusztult. A tsz vezetői ebben a helyzetben az ér­tékek mentését tartották első fel­adatuknál­. Sikerült, is a tagjaik portáiról 550 marhát, és rengeteg sertést biztonságba helyezni. Megindultak a traktorok — Most is törődünk a háztáji­ban megmaradt állatállomány el­látásával — mondja Szabó József párttitkár. — Naponta hordják fogataink és traktoraink a ház­táji állatoknak az abrakot, a­­ zöldtakarmányt. Mindenképpen el akarjuk érni, hogy a megmaradt háztáji állományt megtartsák a tagok. Hozzáláttak megszervezni a munkát a közösben is. Legsürgő­sebb tennivaló az volt, hogy a 630 kataszteri hold gyümölcsös nö­vényvédelmi munkáit elvégezzék. Segítségükre sietett a repülőgépes növényvédő állomás s a még víz­ben álló fákat a levegőből per­metezték. Ezután következett az almafák megtisztítása a rájuk rakódott szalmától, szénától, iszaptól. — A traktorok túlnyomó több­sége most építőanyagot szállít a vasútállomásról a tagoknak — mondják a tsz vezetői. — Fontos­­ feladatunknak tartjuk, hogy seg s­gítsünk mielőbb otthont terem­­t­­eni tagjainknak. Ezért is hatá­­­­roztunk úgy, hogy minden ta­­­­gunknak, akinek összedőlt a háza, 5000 forintos segélyt nyújtunk. Ez összesen 2 millió forint kiadást jelent a szövetkezetnek. Ugyan­akkor arra is számítunk, hogy a 2 ezer dolgozó tagunkból és csa­ládtagunkból az idén csak 1200 ember kézi erejére támaszkodha­tunk, hiszen legalább hatszáznak a nyáron az otthonépítés lesz a feladata. Nem maradtuk magukra A tsz-ben tudják, gondjaikban nem maradnak magukra. A csen­geri Lenin Tsz-t a hajdúsági és a Debrecen és környéke termelő­szövetkezetek területi szövetségei patronálják. Már fel is vették a csengeriekkel a kapcsolatot és most mérik fel, miben nyújthat­nak segítséget. Az első szállít­mányok már befutottak: búzát, kukoricát, lucernaszénát, burgo­nyát szállítottak. — Arra persze nem gondolha­tunk, hogy mások tartsanak el minket — mondják a tsz-ben. — Ezek a segélyek sokat jelentenek, de tudjuk, hogy a mi feladatunk gyorsan rendezni sorainkat, és talpraállítani a közöst és a ház­táji gazdaságokat. Ezt az esztendőt átmeneti év­nek tekintik a Lenin Tsz tagjai. Nagy a kár, de a maguk erejéből és a társadalom segítségével, már ebben az évben talpra akarnak állni. Cserkuti Ferenc

Next