Népszabadság, 1970. július (28. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-01 / 152. szám
2 A Varsói Szerződés külügyminisztereinek budapesti tanácskozásán elfogadott memorandumot mindenütt úgy fogadták, mint nagyon fontos nemzetközi okmányt, mint újabb építő kezdeményezést a szocialista országok részéről a béke megszilárdítása és a népek biztonsága érdekében. Ez a kép rajzolódik ki a budapesti tanácskozást követő nemzetközi visszhangról. „Az élet megmutatja — írja a Pravda kommentátora —, az őszinte érdekeltség abban, hogy a jövendő értekezlet sikeres legyen, az előkészítés érdekében tett okos és türelmes lépések meghozzák gyümölcsüket. Fokozatosan elhárulnak azok az akadályok, amelyeket kezdetben sokan még áthághatatlanoknak igyekeztek beállítani. Sok fontos kérdésben közeledés történt az érdekelt országok álláspontja között. Így megteremtődött annak a lehetősége, hogy már a közeljövőben gyakorlati útra térjen az összeurópai értekezlet előkészítése.” Miután hangsúlyozza, hogy a szocialista országok kezdeménye-zése széles visszhangot váltott ki, a Pravda így ír: „A valamennyi érdekelt ország közös erőfeszítései eredményeként összehívott összeurópai értekezlet lenne ma a legfontosabb tényező a feszültség enyhítése, a biztonság megerősítése és a földrész békés együttműködésének fejlesztése terén.” A lengyel sajtó is élénken kommentálja a Varsói Szerződés tagországai budapesti külügyminiszteri tanácskozásáról kiadott memorandumot. A Zolnierz Wolnosci Az európai biztonságért című hírmagyarázatában aláhúzza, hogy a budapesti memorandum meggyorsítja az összeurópai biztonsági értekezlet előkészítésének folyamatát. Reméljük — írja a lap —, hogy a szocialista országok javaslatát az érdekelt kormányok megfelelően fogadják. A konferencia létrejötte ugyanis minden ország népének érdeke. A Kurier Polski szerint a memorandum új szakaszt jelent a tavaly márciusi budapesti felhívás eszméinek megvalósítása útján. A szocialista országok következetessége és jóakarata egyre reálisabb lehetőségeket teremt az összeurópai értekezlet létrejöttéhez. A Zycie Warszawy a memorandum nemzetközi visszhangjával foglalkozva kiemeli, hogy a szocialista országok külügyminisztereinek állásfoglalása pozitív fogadtatásra talált Bonnban. A szociáldemokrata párthoz közelálló nyugat-berlini Telegraf keddi számának vezércikkében a római NATO-tanácskozás javaslataira adott „néhány vonatkozásban” építő válasznak és közeledésnek minősíti a budapesti külügyminiszteri tanácskozás memorandumát. A lap hangoztatja: „Nem lett igazuk a borúlátóknak, Budapesten nem kerestek kifogásokat és nem emeltek akadályokat, hanem konstruktív választ adtak” A lap a továbbiakban a fennálló problémákkal foglalkozik. Felteszi a kérdést: mi történjék előbb, az általános konferencia vagy azt megelőzően folytassanak átfogó kétoldalú tárgyalásokat. Rámutat arra, hogy amíg a szocialista országok az előbbi megoldás mellett vannak, a Nyugat az utóbbit támogatja. A Telegraf szerint helyes lenne, ha az európai politikusok magukévá tennék azt az elképzelést, amely szerint az első összejövetel csak „előkonferenciának” tekinthető, amelyet később, az állandó bizottság hosszabb ideig tartó intenzív munkája után követhetne a tervezett nagy európai biztonsági konferencia. Hírügynökségi jelentések szerint brüsszeli NATO-körökben a Varsói Szerződés memorandumát általában elégedettséggel, de nem „fenntartások nélkül” fogadták. Brüsszelben a budapesti memorandum három fő vonását emelik ki. 1. A memorandum a borúlátó jóslatok ellenére megmutatta, hogy a szocialista országok mégis reagáltak a NATO Rómában megtartott tavaszi ülésszakának határozataira, méghozzá meggondoltan és tárgyszerűen. 2. Először fordult elő, hogy az európai értekezlet összehívására vonatkozó javaslat nem rögzíti a napirendet, hanem kölcsönös egyeztetésre tartja fenn annak egyes pontjait. 3. A szocialista országok egyetértenek azzal, hogy az értekezleten részt vegyen az Egyesült Államok és Kanada is. Az amerikai kormány politikai megfontolásokból hűvösen viszonyul az összeurópai értekezlet öszszehívásához. " A türelmes lépések meghozzák gyümölcsüket Az európai biztonságról folytatott budapesti tanácskozás nemzetközi visszhangjából Szihanuk nyilatkozata az amerikai csapatok kivonásáról Kedden Phenjanban nyilvánosságra hozták Norodom Szihanuk nyilatkozatát Nixon amerikai elnök azon bejelentéséről, hogy 1970. július elsejei hatállyal kivonják Kambodzsából az amerikai szárazföldi csapatokat. Az amerikai szárazföldi csapatok kivonása nemtüntetheti el azoknak a bűnöknek a nyomait, amelyeket az amerikai agresszorok május elseje és június 30. között követtek el akhmer nép ellen — hangsúlyozza a nyilatkozat. Az E Egyesült Államok népének és az egész világnak tudnia kell, hogy az amerikai szárazföldi csapatok kivonásával még inkább fokozódnak a kambodzsai terület ellen végrehajtott amerikai légitámadások. Norodom Szihanuk nyilatkozatában szól a kambodzsai hazafias erők eredményeiről, rámutat arra, hogy a hazafias erők az ország széles területeit ellenőrzik. Az amerikai csapatok kivonása — mutat rá — nem hozza közelebb a háború befejeződését Kambodzsában és Indokína többi országában. Az indokínai országok népei az amerikaiak és szövetségeseik valamennyi intervenciós csapatának azonnali, feltétel nélküli és teljes kivonását követelik — hangsúlyozza Szihanuk, hozzáfűzve, hogy Indokína népei az ellenség teljes megsemmisítéséig folytatják harcukat az amerikai imperialisták és kiszolgálóik ellen. (MTI) Az amerikai szenátus a kambodzsai kaland megismétlése ellen szavazott Washingtoni tudósítónktól.) Több hetes belpolitikai küzdelem ért véget kedden az Egyesült Államokban, a kambodzsai kaland ellenzőinek jelentős sikerével. Szavazásra került sor arról a javaslatról, amelyet Cooper és Church szenátorok terjesztettek be egy, a katonai segélytörvényhez mellékelt kiegészítés formájában, s amely— az anyagi alapok megvonásával — vétót emel az ellen, hogy az elnök kongresszusi jóváhagyás nélkül ismét csapatokat küldjön Kambodzsába. A Cooper— Church javaslat szerint a kormányzat kongresszusi jóváhagyás nélkül nem nyújthat közvetlen légi támogatást a Phnom Penh-i kormánycsapatoknak és nem fizetheti meg az „ázsiai szövetségesek” — Thaiföld és Dél- Vietnam — kambodzsai hadviselési költségeit sem. A két szenátor javaslatát a szenátus 58—37 arányban fogadta el. Noha a javaslat nem emelkedik automatikusan törvényerőre — ehhez a törvényhozás másik részlegének, a képviselőháznak jóváhagyására is szükség van —, a most előfogadott indítvány mégis nagy jelentőségű: nem könnyíti meg Nixon elnök dolgát, ha újra amerikai csapatokat akarna küldeni Kambodzsába. Rogers megkezdte ázsiai körútját Rogers, az Egyesült Államok külügyminisztere hétfőn különrepülőgépen elutazott Manilába, ahol csütörtökön kezdődik meg a SEATO minisztertanácsának ülése. Rogers ezzel megkezdte újabb ázsiai körútját. A Fülöp-szigeteken kívül Rogers látogatást tesz Dél-Vietnamban és Japánban, mielőtt Londonon keresztül visszatérne Washingtonba. Elutazása előtt adott nyilatkozatában az Egyesült Államok külügyminisztere kijelentette: Nixon azzal bízta meg, hogy tanulmányozza: „szóba jöhet-e bármilyen haszonnal kecsegtető új békekezdeményezés Délkelet-Ázsiában”. (Reuter) Bernadette-ből végül mégiscsak mártírt, vértanút csináltak. Pedig hogy tiltakozott mindig, amikor az írek Szent Johannájának becézték! Most is nyugodtan, megfontoltan cselekedett, nem amolyan feltűnni vágyó rebellisként! Még akkor is, amikor Belfast legfelsőbb bírósága elutasította fellebbviteli kérelmét, és amikor a rendőrséggel történt megállapodás ellenére Londonderry határán megállították és börtönbe hurcolták. Nem ő akarta, hogy nevéhez fűződjék az erőszakoskodások újabb fellángolása Észak-Írországban. Amikor a rendőrség pénteken megakadályozta, hogy Derryben az egybegyűlt bogside-iaktól elbúcsúzzék, egyik harcostársával azt üzente: ne engedjék, hogy megosszák és egymás ellen uszítsák a katolikus és protestáns munkásokat, a szegényeket! És amikor vasárnap meglátogatta a börtönben Ivan Cooper ellenzéki képviselő, első szavai ezek voltak hozzá: „Mi történt, mind megőrültek? Nem így kell a dolgokat elintézni!” Hogy a helyzetnek ez a józan megítélése mekkora politikai öntudatot és fejlődést feltételez a túlfűtött ír nacionalizmus szellemében nevelkedett fiatal lánynál, csak az tudja igazán értékelni, aki járt az észak-írországi városok kiégett utcáin és érezte a britellenes gyűlöletet, azt olykor Bernadetté fanatikus ír hazaszeretet perzselően forró szelét. Bernadette becsületére legyen mondva, hogy mindössze másfél-két éves „mozgalmi" tapasztalat után felül tudott emelkedni a jogos, de mégis csak szűk és bizonyos fokig illuzionista nemzeti harc korlátain, és ma az észak-írországi munkásság egészének érdekeit helyezi előtérbe. Megértette, hogy még Ulsternak az Ír Köztársasággal való újraegyesítése — a mostani harcok eddig ki nem mondott követelése és mozgató ereje — sem lehetséges, ha a katolikus és protestáns munkások egymás torkának mennek. A most alig 23 éves Bernadette szocialistának nevezi magát. Persze még mindig inkább amolyan ösztönös, kissé romantikus szocialista. A Népi Demokrácia elnevezésű, főleg diákokból és fiatal értelmiségiekből álló polgárjogi szervezet, amelynek alapító tagja volt,mindmáig sok zavaros ultrabaloldali elképzelésnek hódol. Tagjai ifjonti fellángolásukban azt hitték és talán ma is azt hiszik, hogy valamiféle rövid úton, türelmes felvilágosító és szervező munka nélkül megcsinálhatják a forradalmat Észak-Írországban és az egységes munkásköztársaságot egész Írországban. _A polgárjogi mozgalom páratlan lendülete, az írek elszánt bátorsága 1968—69 folyamán táplálta ezt az elképzelést. De amikor azután bekövetkeztek a szürke hétköznapok, a polgárjogi szervezet „megméretett és könnyűnek találtatott”. A választási küzdelem alatt azonban a többi sokszínű és sokrétű polgárjogi és vallási szervezettel együttműködve el tudták érni, hogy Közép-Ulsterben Bernadette Devlint egységes független jelöltként rmegnövekedett többséggel újraválasszák. A torygyőzelmen felbátorodott észak-írországi reakció elérkezettnek látja az időt arra, hogy az ellenzéki mozgalmat megfossza legnépszerűbb vezéralakjától. Igaz, hogy józanabb angol körükben Bernadette bebörtönzését esztelenségnek tartják. Az unionisták azonban az 50 éves terroruralom gyakorlatához akarnak visszakanyarodni. Még azt sem engedik meg a westminsteri parlament újjáválasztott képviselőjének, hogy eskütételre Londonba utazzék, megfosztva őt ezzel képviselői fizetésétől. Nem törődnek azzal, hogy kihívó eljárásukért máris sok emberélettel fizetett Észak-Írország lakossága. London, június 30. Bebrits Anna NÉPSZABADSÁG 1970. július 1. szerda Megkezdődtek a szovjet-egyiptomi tárgyalások Moszkvában A Kremlben kedden megkezdődtek a tárgyalások Leonyid Brezsnyev, Nyikolaj Podgornij, Alekszej Koszigin és Gamal Abdel Nasszer között. A kölcsönös egyetértés légkörében folyt szívélyes hangú tárgyalásokon megvitatták a Szovjetunió és az Egyesült Arab Köztársaság sokoldalú együttműködése további fejlesztésének kérdéseit Mint a MENA közel-keleti hírügynökség jelentése rámutat: a tárgyalások homlokterében a közel-keleti válság áll. A két ország küldöttsége foglalkozik majd az új amerikai tervvel is. A MENA jól értesült moszkvai forrásokra hivatkozva megállapítja: az új amerikai terv az Egyesült Államok három éve tapasztalt közelkeleti mesterkedéseinek újabb variánsa. E terv semmi újat sem tartalmaz. Az amerikaiak igyekeznek meggyőzni az arabokat arról, hogy a közel-keleti kérdés rendezését célzó törekvéseik „komolyak”. Nasszer június 29-én az SZKP Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének és a szovjet kormánynak a meghívására érkezett baráti látogatásra a szovjet fővárosba. Nasszer és miniszterelnöke kedden koszorút helyezett el Lenin mauzóleumánál és egyperces néma tisztelgéssel adózott a Szovjetunió Kommunista Pártja és a szovjet állam megalapítója emlékének. Nasszer ezután megkoszorúzta az ismeretlen katona sírját. (TASZSZ) A francia és az olasz kommunista párt állásfoglalása a legfontosabb nemzetközi kérdésekben Az Unitá keddi számában közleményt adott ki a francia és az olasz kommunista párt küldöttségeinek június 25-én és 26-án lezajlott találkozójáról, amelyen a francia delegációt Georges Marchais, az Olasz EP delegációját pedig Enrico Berlinguer vezette. A közlemény az imperializmus elleni akcióegység szükségességét hangoztatva az alábbi feladatokat jelöli meg a két párt számára: — Indokína: a két párt fejleszteni fogja szolidaritási akcióit a vietnami nép támogatására az amerikai csapatok feltétel nélküli kivonása érdekében. A Közel-Kelet, megerősítve szolidaritását az arab népekkel, a két párt a konfliktus politikai rendezését javasolja az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozata, Izrael létezési jogának elismerése és a Palesztinai arab nép nemzeti jogainak elismerése alapján. — Európa: együttes akciókra van szükség az európai biztonsági konferencia tető alá hozása érdekében. A két párt követeli az NDK államhatárának elismerését. Szükségesnek tartják a katonai tömbök feloszlatását és az Atlanti Szerződés, valamint a Varsói Szerződés kollektív biztonsági rendszerrel való felváltását az összes európai államok részvételével. A Közös Piac: a két párt követeli a Közös Piacra vonatkozó római egyezmények demokratikus és antimonopolista szellemben való felülvizsgálását, s a szerződés új gazdasági és társadalmi tartalommal való megtöltését. (MTI) Külföldi események néhány sorban Omar Torrijos tábornok kormányának megbuktatására irányuló összeesküvést fedeztek fel Panamában. Az összeesküvés egyik állítólagos részvevőjét, Felipe Tapia ügyvédet letartóztatták. (AFP) Dominikában egyre több politikai gyilkosság történik. Három nap alatt hat embert gyilkoltak meg a fővárosban. (Prensa Latina) A Szovjetunióba utazott a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának nyolctagú küldöttsége Sztanko Todorovnak, a politikai bizottság tagjának, a központi bizottság titkárának vezetésével. (MTI) Dr. Nureddin Atasszi szíriai államfő, a minisztertanács elnöke, kedden fogadta Muhugyinovot, a Szovjetunió damaszkuszi nagykövetét. (Sana) Egy Pekingben járt szudáni küldöttség tárgyalásainak eredményeként a Kínai Népköztársaság 14,5 millió font sterling öszszegű kölcsönt nyújt a Szudáni Demokratikus Köztársaságnak. (AP) Frei chilei elnök rendkívüli állapotot rendelt el Antofagasta északi tartományban, ahol több napja összetűzések vannak napirenden a főiskolások és a rendőrség között. Előzőleg hasonló okokból rendkívüli állapotot vezettek be a fővárosban és Santiago tartományban is. Antofagastában hétfőn ötvenöt diákot letartóztattak. Katonai törvényszék elé állítják őket. (Reuter) Dimitriosz Patilisz görög miniszterelnök-helyettes kedden agyvérzésben elhunyt. (UPI) Nixon amerikai elnök a kaliforniai San Clementében hétfőn Corneliu Manescu román külügyminiszterrel tárgyalt. Manescu részt vett az ENSZ jubileuma alkalmából rendezett San Franciscó-i ünnepségeken. (AFP) Bréma nyugatnémet kikötőbe befutott az amerikai haditengerészet két torpedónaszádja. Az amerikai hajók úgynevezett „csapatlátogatásra” érkeztek. (TASZSZ) Kuznyecov betegsége miatt hazautazott Pekingből Vaszilij Kuznyecov, a Szovjetunió külügyminiszterének első helyettese a Pekingben október 20-a óta tárgyaló szovjet küldöttség vezetője megbetegedett és kedden délelőtt különrepülőgépen hazautazott a Szovjetunióba. A szovjet diplomata betegágyánál előzőleg kínai és szovjet orvosok konzultáltak. A pekingi repülőtéren Csiao Kuan-Hua külügyminiszter-helyettes, a tárgyalásokon részt vevő kínai küldöttség vezetője búcsúztatta Kuznyecovot. (MTI)