Népszabadság, 1970. augusztus (28. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-01 / 179. szám
1970. augusztus 1, szombat Az együttműködés új szakasza A Kommunyiszt cikke a KGST-ről A Kommunyiszt, az SZKP Központi Bizottságának elméleti folyóirata KGST: az együttműködés új szakasza címmel közli J. Beljajev és J. Sirjajev cikkét. „A szocialista integráció a korábbi évtizedek gazdasági együttműködésének vívmányaiból alakult ki, ugyanakkor számos ismérv tekintetében lényegesen különbözik az együttműködés korábbi formáitól — írják a szerzők. — Mint ismeretes, a KGST- országok gazdasági kapcsolatait főként arra használták és használják fel, hogy elősegítsék az egyes országokban folyó gazdasági építőmunka belső feladatainak megoldását és ezen az alapon az egész közösség általános fejlődését. A gazdasági együttműködésnek ez az alapvető célja megtartja jelentőségét a jövőben is. Az integrációban az új elemet az összes országok számára közös népgazdasági feladatok és problémák megoldásához való újszerű hozzáállás jelenti, amely több ország munkaerő-, anyag- és pénzügyi tartalékainak egyesítését követeli meg.” A szerzők megállapítják, hogy az integráció feltételezi a KGST- országok között még az ötvenes években és a hatvanas évek első felében kialakult gazdasági kapcsolatok formáinak és módszereinek minőségi tökéletesítését; ezek felhasználásával ugyanis eredményesebben lehet megoldani mind az egyes nemzeti gazdaságok mind az egész közösség gazdaságának legfontosabb problémáit. „A KGST-országok fejlődésének jelenlegi szakaszát nem csupán a megnövekedett gazdasági potenciál jellemzi, hanem ezen országok gazdasági fejlettségi szintjének egymáshoz való lényeges közeledése is, amely végső soron meghatározza az érdekeltség növekedését a nemzeti gazdaságok együttműködésének kiszélesítésében” — írják a cikk szerzői. „Az integráció a sokoldalú tevékenység területe, ezért a KGST országainak nem szükséges feltétlenül részt venni az összes olyan intézkedésekben, amelyek ennek a folyamatnak a meggyorsításával kapcsolatosak. Minden ország belső lehetőségeiből kiindulva önállóan dönti el az anyagi tartalékok felhasználásának célszerűségével kapcsolatos kérdéseket, és ugyanakkor meghatározza a külgazdasági együttműködés azon formáit és területeit, amelyek az adott szakaszban legteljesebben megfelelnek gazdasági érdekeinek.” A Kommunyiszt cikkírói elemzésüket azzal zárják, hogy a szocialista országok gazdasági integrációjának alakulásában a döntő szerepet a közös tervező tevékenység és mindenekelőtt a népgazdasági tervek egyeztetése játssza. (MTI) 1riME Az „őrült fogorvos" és társai Az amerikai hírmagazin a Terror Braziliában című 15 ezer szavas dokumentumgyűjtemény közreadásának alkalmából újabb adalékokkal egészíti ki a kötet által felvázolt helyzetképet. A brazil elnöki palotából származó nyilatkozat szerint — írja a Time — „börtöneinkben nincs kínzás, és nincsenek politikai foglyok”. Ezzel szemben Emilio Garrastazo Médici elnök mégis külön utasította alárendeltjeit, hogy ne tűrjék meg a kínzásokat. Médici utasítása — fűzi hozzá a Time — hitelesíti a kínzásokról szóló beszámolók egyre növekvő gyűjteményét. — Elektrosokkgépet kötöttek hozzám és erőszakoskodtak velem — mondotta Maurina Borges da Silveira nővér, egy dél-brazíliai katolikus árvaház főnökasszonya, akit egy márciusban elrabolt japán diplomatáért cserébe Mexikóba szállítottak repülőgépen. Azzal a váddal tartóztatták le, hogy menedéket adott felforgató elemeknek. Mezítelenre vetkőztették, majd egy férfival közös cellába vetették. — Egész éjjel ebbe a cellába voltam zárva, s el kellett tűrnöm tolakodását — mondotta Maurina Borges da Silveira nővér. Chael Charles Schreider volt medikust egy illegális búvóhelyen, razzia közben fogták el, majd Rióban a politikai rendőrség kihallgatta. Három nappal később tetemét kiszolgáltatták a családjának. Az orvosi zárójelentés a hasüreg tájékára márt súlyos ütéseket állapított meg a halál okául. A Time cikke ezután a válogatottabbnál válogatottabb kínzásokat írja le: a sárkánytrónus ájulásig bekapcsolt villamosszékét, a telefon néven ismert dobhártyarepesztő ütést és a többit. Egy elvetélt fogorvoshallgató, ma rói rendőr — írja a hírmagazin — egy másik fogást tökéletesített. Ez az „őrült fogorvos” néven ismert vadállat a fogorvosi székhez szíjazza áldozatát, majd addig fúrja a fogát, amíg ideget ér — s aztán folytatja a fúrást, míg csak a fogoly nem vall. Utána betömi a fogat, és a kínzásnak nem marad külső nyoma. A brazíliai kínzások híre külföldön sokfelé keltett tiltakozást. Az év elején a Vatikán is nyilatkozott: „El kell ítélnünk a rendőrterrornak azokat az eseteit, amelyekről oly sok szó esik.” A Time úgy véli, hogy az erőszak erőszakot szül, s cikkét az alábbi, tipikusnak minősített történettel zárja: „A brazil ellenzék egy szerény képviselőjét elvitték »kihallgatni« (A Time idézőjele — A szerk) néhány szélsőséges személy ügyében, akikkel tévesen hozták kapcsolatba. Az illető megnyomorított kézzel távozott: körmeit kitépték, tenyerét cigarettaparázzsal égették. Szabadulása után azt mondta: „ Ha tudnám, hol találom őket, csatlakoznék egy gerillacsoporthoz.” NÉPSZABADSÁG Íílést tartott az Elnöki Tanács Tom'ttj/m'/it rondulvt a ffustltistítji Étíj'xít2íísí»krúi ílí«*tuíj ittenirítttitttttsrnifi Mjvbrvovstban és EEvszíbt?Itfvtt A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Tekintettel a gazdasági életben a legutóbbi években végbement változásokra, az Elnöki Tanács törvényerejű rendelettel módosította az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló 1961. évi VII. törvény egyes rendelkezéseit. A törvénymódosítás az erdőgazdálkodás szakmai irányításának jelenlegi rendszere helyett — a nagyobb vállalati önállóság elvével összhangban — az erdők és fásítások kezelőinek kötelességévé teszi, hogy maguk biztosítsák a munka szakszerűségét. Új rendelkezések lépnek életbe — egyebek között — az erdők kezelésének átruházása, a művelési ág megváltoztatása és rendeltetésszerű használatot akadályozó tevékenység engedélyezése terén is. A törvényerejű rendelet ezenkívül — a vadászat és a vadgazdálkodás területén — a vadkártérítésről, a hatósági jogkörök decentralizálásáról és az ágazati összhang továbbfejlesztéséről is intézkedik. A vállalatok, szövetkezetek és más szocialista gazdálkodó szervezetek társulásainak előmozdítását szolgálja az Elnöki Tanács új törvényerejű rendelete a gazdasági társulásokról. A törvényerejű rendelet kimondja, hogy a gazdálkodó szervezetek szerződéssel hozhatnak létre gazdasági társulást. Ennek egyik formája az egyszerű társaság, amely a társuló tagok egymással szemben fennálló belső kapcsolatát jelenti. A törvényerejű rendelet mindamellett megengedi, hogy az egyszerű társaság közös néven folytathassa tevékenységét. A tagok a társaság kötelezettségeiért közvetlenül, korlátlanul és egyetemlegesen felelnek. A gazdasági társulás másik formája a közös vállalat, amely jogi személy és megalakulásához meghatározott vagyoni betétek szükségesek. Legfőbb szerve az igazgató tanács, amely a közös vállalat tagjainak egy-egy küldöttéből áll; vezetője az igazgató, aki a közös vállalatot harmadik személyekkel szemben, valamint bíróságok és más hatóságok előtt képviseli. Külföldi jogi személy, illetőleg külföldi vállalat gazdasági társulásban a pénzügyminiszter engedélyével és az általa meghatározott feltételek szerint vehet részt. Felsőoktatásunk egységes rendszerének megteremtése, felsőoktatási intézményeink növekvő képzési és tudományos rangjának elismerése érdekében az Elnöki Tanács törvényerejű rendeleteket alkotott egyes felsőoktatási intézmények szervezéséről, illetve megszüntetéséről. (A rendeletről dr. Polinszky Károly miniszterhelyettes nyilatkozata a 4. oldalon.) A törvényerejű rendeletek a debreceni és a szarvasi agrártudományi főiskola, illetve technikum, valamint a keszthelyi és a mosonmagyaróvári agrártudományi főiskola összevonásával Debrecenben és Keszthelyen agrártudományi egyetemet létesítenek; a felsőfokú pénzügyi és számviteli szakiskolát főiskolává szervezik át; a szegedi és a budapesti felsőfokú élelmiszeripari technikum összevonásával Szegeden élelmiszeripari főiskolát, továbbá — a megfelelő budapesti és szegedi felsőfokú gépészeti technikum feladatkörének megfelelően — Pécsett létrehozzák a Pollák Mihály Műszaki Főiskolát, s lehetővé teszik — egyelőre a nyíregyházi pedagógiai főiskolán — az alsófokú oktatás számára a szaktanárok képzésén felül a tanító- és az óvónőképzést. Az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletet alkotott a belügyminiszter felügyelete alatt működő tisztképző főiskola létrehozásáról. Harminc, elsősorban a lakosság igényeit kielégítő szakmában, ötezres lélekszámot meg nem haladó községekben és külterületi településeken adtak ki eddig is az iparhatóságok — mestervizsgáihoz nem kötött — kisipari működési engedélyt Az Elnöki Tanács most törvényerejű rendeletet alkotott, amely megszünteti a kisipari működési engedélyek kiadásának a helység lakosságszámától függő korlátozását. Az Elnöki Tanács végül egyéni kegyelmi és egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) 3 Tovább töltéie választási rendszerünket Kállai IvTisla képviselői beszámolója debrecenbean Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke kétnapos látogatást tett Hajdú-Bihar megyében. Csütörtökön Debrecenben, a megyei pártbizottság székházában a megyei párt-végrehajtó bizottság tagjaival, a megye és a város vezetőivel találkozott. Karakas László, a megyei pártbizottság első titkára adott tájékoztatást a megye politikai és gazdasági helyzetéről. Az országgyűlés elnöke felkereste az épülő debreceni házgyárat. Ezután városnézés következett, majd Kállai Gyula ellátogatott a Felső-tiszai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság gáti erdészetébe. A látogatási program pénteken a Hajdúszoboszlói Állami Gazdaságban, majd a hajdúszováti Lenin Tsz-ben folytatódott. Délután az MSZMP Hajdú-Bihar megyei és debreceni városi bizottsága, valamint a Hazafias Népfront megyei és városi bizottsága országgyűlési képviselői beszámoló gyűlést rendezett Kállai Gyula választókerületében. A Magyar Gördülőcsapágy Művek anyagraktárának nagycsarnokában több mint másfél ezer dolgozó vett részt a gyűlésen. Karakas László megnyitója után Kállai Gyula mondott beszédet választói előtt. \ rt. új választojogi tör» ény iipii«zlaaiiii Bevezetőben a párt Központi Bizottsága, a kormány, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa s az országgyűlés üdvözletét tolmácsolta Debrecen város és Hajdú-Bihar megye lakosságának. — Egész népünk szocialista öntudatát, jogos nemzeti büszkeségét emelte — mondta —, hogy ebben a parlamenti ciklusban ünnepeltük történelmünk korszakalkotó fordulóinak, a Tanácsköztársaság kikiáltásának 50 éves, illetve felszabadulásunk 25 éves jubileumát. A továbbiakban ismertette hazánk, népgazdaságunk két és fél évtizedes fejlődését, majd így folytatta: — Eddigi vívmányainknak, jelentős sikereinknek legfontosabb forrása a szocializmus építését szívügyének tekintő tömegek, a magyar nép áldozatos munkája volt. Ezután is arra törekszünk, hogy egyre nagyobb mértékben támaszkodjunk a népre. Ezt szolgálják a szocialista demokrácia erősítésére tett intézkedéseink. Ez a célja az államélet továbbfejlesztését célzó sokoldalú munkának is. Ennek a munkának az a lényege, hogy a dolgozó embereket aktívan bevonjuk a közéletbe és szervezeteiken, képviselőiken keresztül az országépítő tervek kialakításába, a döntések meghozatalába, azok végrehajtásába és ellenőrzésébe. A szocialista demokrácia kiterjesztésének legfontosabb állami fóruma az országgyűlés. Ez a legfőbb népképviseleti és törvényhozó szervünk, ez testesíti meg a népszuverenitást, a nép hatalmát. A legutóbbi választások már új választójogi törvény alapján, egyéni választókerületi rendszerben folytak le. Négy év tapasztalatai azt mutatják, hogy helyes volt a megyei listákról áttérni az egyéni választókerületekre. Ennek nyomán erősödött a képviselők közvetlen kapcsolata választóikkal, s ez érződik az országgyűlés munkájában is. A választási rendszerünket tovább tökéletesítjük, nagyobb teret engedünk annak, hogy az egyes választókerületekben — ha a választópolgárok úgy látják jónak — több jelöltet állítsanak, s a választópolgárok közülük a legmegfelelőbbet, a legrátermettebbet választhassák meg, azt, aki a legjobban tudja képviselni érdekeiket, aki a legjobban valósítja meg a párt, a Hazafias Népfront politikáját. Az országyűlésben polgárjogot nyert a kritika Az 1967 tavaszán választott országgyűlés az elmúlt csaknem négy évben nagy munkát végzett. Mindenekelőtt nagyobb hatékonysággal és nagyobb alapossággal látta el fő feladatát, a törvényhozást. Az országgyűlés ebben a ciklusban eddig 36 ülésszakot tartott, s 22 törvényt alkotott. A társadalom s a gazdaság szocialista fejlődését elősegítő, népünk életét megkönnyítő olyan nagy fontosságú törvényeket fogadott el, mint például a Munka Törvénykönyve, a mezőgazdasági termelőszövetkezeti törvény, a földjogi törvény, a szakmunkásképzésről szóló törvény Az országgyűlés fokozottan ellenőrizte a kormány munkáját is. Az ülésszakokon rendszeressé váltak a kormányzati beszámolók, amelyeket mindenkor széles körű vita követett. A parlamenti vita közéletünk demokratikus fejlődésének általános jellemzője lett, s az országgyűlés állami életünk legmagasabb szintű, nyilvános politikai fórumává lépett elő A lakosság számon tartja ülésszakait, s választ vár tőlük legfontosabb kérdéseire. A képviselők a gazdasági munka s az állami irányító tevékenység sok fogyatékosságát tárták fel felszólalásaikban. Az országgyűlés tevékenységében a kritika polgárjogot nyert. A képviselők sok esetben a meglevő fogyatékosságok feltárásával és azok megszüntetésére tett célravezető, hasznos javaslataikkal adtak jelentős segítséget a kormány s a többi állami irányító és végrehajtó szerv munkájához. Az országgyűlésben folyó igényes, felelősségteljes munka miatt ma már a képviselők csak akkor számíthatnak sikerre, ha a helyzet alapos ismerete alapján, konkrét formában — ha kell, kritikusan — mondják el észrevételeiket és nyújtják be javaslataikat. Ugyanígy, egyetlen miniszteri választ sem tekintenek kielégítőnek, ha az nem foglalkozik érdemben a felvetett kérdésekkel, s nem ad megfelelő választ megoldásukra. Odafigyelnek a képviselők észrevételeire A demokratizmus erősödésének nagy eredménye, hogy ma már egyetlen kormányzati szerv, egyetlen kormánytisztviselő sem hagyja figyelmen kívül a képviselők észrevételeit és javaslatait. A kormány tagjai, s az állami szervek vezetői a képviselők észrevételeit és javaslatait érdemi, hathatós segítségként fogják fel, amelyek sok esetben még a hivatali bürokrácia leküzdésében is nélkülözhetetlenek. Nemegyszer bebizonyosodott, hogy a választópolgárai között élő képviselő jobban fel tudja mérni egy-egy kormányzati intézkedés vagy miniszteri utasítás valóságos hatását és eredményét, mint az intézkedéseket előkészítő hivatali szervek. A képviselők általában jól ismerik választóik véleményét, javaslatait, elgondolásait, állandóan tanácskoznak velük az ország fejlődésének megoldandó gondjairól, kül- és belpolitikánk kérdéseiről. Az országgyűlési vitáknak, a képviselők felszólalásainak és javaslatainak is jelentős szerepe volt abban, hogy a párt és a kormány erélyesen fellépett egyes, a reformot eltorzító jelenségek, egyes ipari és kereskedelmi vállalatok tisztességtelen nyereségre való törekvése ellen. Nem kis részben a képviselők felszólalásainak is köszönhető, hogy helyes kormányintézkedések születtek olyan kérdésekben, mint az üzemi nyereségrészesedés felosztásának módja, az olcsóbb árucikkek biztosítása, az indokolatlan áremelések meggátlása. Kállai Gyula végül időszerű külpolitikai kérdésekről szólott; a gyűlés Karakas László zárszavával ért véget.