Népszabadság, 1970. augusztus (28. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-02 / 180. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! VASÁRNAPI MELLÉKLETTEL 24 OLDAl • ÁRA: 1.20 FT 1970. augusztus 2, vasárnap A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI LAPJa XXVIII.évfolyam, 180. szám Az aratás derekán írta: Dimény Imre Az idei termésű gabona a kései érés miatt csak ezekben a hetekben került zsákokba, magtárakba, állami tárolóhelyekre. Érthető tehát a közvéleményben észlelhető érdeklődés és aggodalom az aratás elhúzódása miatt. A mezőgazdasági üzemek vezetői és dolgozói ugyanakkor jogosan türelmetlenkednek is. Ez a türelmetlenség teljesen helyénvaló, ha nem kapkodást, hanem még körültekintőbb, még nagyobb erőfeszítéseket szül: segíti, hogy minél kisebb veszteséggel, minél jobb minőségben lehessen betakarítani a gabonát. Tavaly augusztus elején már túl voltunk az aratás zömén. Akkor a mezőgazdasági üzemek túlnyomó többsége már befejezte a gabonabetakarítást, most pedig csupán a felénél tartunk. A kései kitavaszodás, a hűvös időjárás, a sok eső, belvíz következményeként a gabona csak július közepére érett be, s így a szokásos péter-páli kezdés helyett az aratás országszerte kéthetes késéssel kezdődhetett meg. A növényzet ilyen lassú biológiai fejlődése évtizedenként legfeljebb egyszer tapasztalható. Már júniusban nyilvánvaló volt, hogy az idén nehéz aratásra készülhetünk. A víznyomásos foltokon, de a megritkult gabonákban is erőteljes volt a gyomosodás. Hiszen üzemeink a kedvezőtlen körülmények miatt csak a gabonavetés 40 százalékán végeztek vegyszeres gyomirtást. A gyom pedig lassítja az aratást. Sok helyen a gabonák megdőlése is nehezíti a gépek munkáját. Mezőgazdasági üzemeink előrelátóan felkészültek a nehéz feladatra. A gátló körülmények ellenére a tsz-ek és az állami gazdaságok megfelelő szervezettséggel láttak hozzá a 2,1 millió holdnyi kenyérgabona és az 1 millió holdnyi takarmánygabona betakarításhoz. Most, amikor az aratásnak a derekán tartunk, érdemes számba venni a hátralevő feladatokat, hogy az aratást minél nagyobb szervezettséggel, mielőbb, de jó minőséggel befejezhessük. Néhol sokat segíthet a kétmenetes aratás. Meggyorsíthatják a munkát a kévekötő-arató gépek is. Ahol szükséges és ahol az lehetséges, sor kerülhet a kézikaszások munkába állítására is. A gabonabetakarítás folyamatossága és meggyorsítása megkívánja a gépek maximális kihasználását. Megfelelően gondoskodni kell az emberekről, hogy a gépekkel nyújtott vagy több műszakban is tudjanak dolgozni. Minden lehetséges módon enyhíteni kell az alkatrészhiányt, és meg kell szervezni a munka közben meghibásodott gépek mielőbbi kijavítását. Gondoljanak a gazdaságok a kombájnok és más gépek a megfelelő használati díj fejében történő — átengedésére. Az ilyen szervezett gépátcsoportosítás — akár megyék között is kialakulhat — különösen az aratás vége felé megkönnyítheti a munkával elmaradt tsz-ek, állami gazdaságok helyzetét. Az idei aratás napjaiban nagy gond a szemveszteség elkerülése és a minőség megóvása. A gyomos, nedves földön a gépek is nehezen haladnak és a szokásosnál nagyobb lehet a szemveszteség. Ez a veszteség gondos, figyelmes munkával, az ellenőrzés megszervezésével, ösztönző premizálással a minimálisra csökkenthető. Többletmunka most a gabona tisztítása és szárítása is. Éppen ezért teljes mértékben hasznosítani kell a mezőgazdasági üzemekben és a felvásárló vállalatoknál levő tisztító- és szárítóberendezéseket. Ha a gabona minőségét óvjuk, az magasabb átvételi árhoz juttatja a termelőüzemeket és végső soron jobb minőségű kenyérhez a fogyasztókat. A gabonaátvevők felkészülten várják az új gabonát. Az aratás idei nehézségeit, elhúzódását mi sem jelzi jobban, mint az, hogy a megyei gabonafelvásárló és feldolgozó vállalatok július utolsó hetének közepéig alig több mint 30 000 vagon gabonát vettek át. Ez csupán egyötöde annak, amit a múlt év hasonló időpontjáig felvásároltak. Az idei esztendőben a gabonabetakarítás és a komplex nyári munkák elhúzódása a nyár végi és az őszi munkacsúcs még nagyobb mértékű torlódását vetíti elénk. Éppen ezért az aratás mellett, nagy erőket kell összpontosítani a szalma betakarítására és a jövő évi termést megalapozó nyári talajmunkákra, a másodvetések ápolására, termésük betakarítására. Ugyancsak a jövő évi termést szolgálja már az is, ha a kenyérgabona-vetőmagról mindenütt a legnagyobb előrelátással gondoskodnak. Az idén ugyanis sokféle gombakártevő jelentkezett a gabonatáblákon. Ez nem lehet azonban ok arra, hogy a mezőgazdasági üzemekben bizalmatlanul tekintsenek az eddig termesztett búzafajtákra. A Bezosztaja búza, amely gabonaföldjeink túlnyomó többségét foglalja el, éveken át kiállta a próbát, s így a jövő évi vetéstervekben is vele kell számolni. Ugyanakkor mindent meg kell tennünk, hogy megtaláljuk a betegségek elleni védekezés legjobb módszereit és törekedni kell új fajták bevezetésére is. A jövő évi vetőmag azonban elsősorban azokból a készletekből kerülhet ki, amelyek a vetőmagforgalmazó vállalatoknál és a gazdaságoknál rendelkezésre állnak. Az árvíz és belvíz okozta veszteségek nagyobb mértékű vetőmagcserét tesznek az idén szükségessé. Ennek szervezett lebonyolítása is fontos feltétele a jövő évi jó gabonatermésnek. Sok tehát a gond és az elvégzendő feladat. Bizonyos vagyok azonban abban, hogy az idei esztendőben is úrrá tudunk lenni a nehézségeken. Igen jelentős eredmény, hogy gabonaföldjeink idei termésátlaga — az árvíz, a belvíz, a gyomosodás és elemi károk ellenére is — eléri az utóbbi néhány esztendő termésének átlagát. A múlt esztendei rekordterméstől csak mintegy 10—15 százalékkal marad el. Mindez szocialista nagyüzemeink termelési, szervezettségi fölényének és a dolgozó emberek hozzáértésének, helytállásának eredménye. A gabonatermesztés, a gabonabetakarítás nagyfokú, szinte teljes gépesítése nem csökkenti az emberek szerepét. Sorsdöntő a jelentősége annak, hogy a műszakiak, a gépen dolgozók megállják a helyüket. Az emberekről való fokozott gondoskodás, munkájuk megbecsülése, kiemelkedő teljesítményeik megjutalmazása a gabonabetakarítás sikerét szinte mindennél jobban szolgálja, • m HOLNAP TRIPOLIBAN: Hét arab ország minisztereinek tanácskozása a közel-keleti helyzetről Kairó bírálja a szélsőségeseket — Lapvélemények az izraeli fenntartásról A hét vége teljes politikai és diplomáciai nagyüzemet hozott a Közel-Keleten. Szombat estére összehívták a Nasszer elnökletével — az EAK legfőbb politikai testületét, hogy megvitassa az egyes arab országok válaszát Kairónak a Stogers-terv elfogadásában kifejezésre jutott békekezdeményezésére. Közben Tripoliba egymás után utaznak el a hétfőre összehívott arabközi külügy- és hadügyminiszteri értekezlet részvevői: az EAK-ból, Szudánból, Szíriából, Algériából, Irakból, Jordániából. Az értekezleten a vendéglátó ország, Líbia képviselői is részt vesznek. Ugyanakkor Izraelben is kabinettanácskozást hívtak össze szombat estére. Az izraeli kormányülés aktualitása az, hogy Tel Aviv részleteiben még nem adott választ az amerikai javaslatokra. Megfigyelők lehetségesnek tartják, hogy a kormányülés olyan áthidaló megoldást talál, amely a Rogers-terv elfogadására vonatkozó elvi döntés ellen szavazó Gahal-párti minisztereket is kielégíti. Ezzel összefüggésben érdemel figyelmet a Gombát című francia polgári lap szombati vezércikkének az a vélekedése, hogy azok a fenntartások, amelyekkel az izraeli kormány igent mondott az amerikai tervre, nem sok jót ígérnek, s a Tel Aviv-i válaszon érződik,hogy kikényszerítették. Kairóban az Al Ahram című befolyásos lap bizonytalannak minősíti Izrael válaszát, amely „messze a biztonsági tanácsi határozat, sőt az amerikai indítványok mögött kullog". A lap ugyanakkor hangsúllyal szól arról, hogy az egyiptomi válasz megfelel a Biztonsági Tanács határozatának, s korántsem jelent eltérést a BT-határozat végrehajtásával és a palesztinai nép jogainak érvényesítésével kapcsolatos korábbi egyiptomi állásponttól. Ez utóbbi megjegyzés azoknak a „frázispufogtatóknak és politikai szatócsoknak” minősített arab tényezőknek szól, akik kétségba vonják az EAK döntésének átgondoltságát és szembehelyezkednek Nasszer elnök békekezdeményezésével. New Yorkban mára várják Gunnar Jarring svéd diplomata érkezését. Jarring, az ENSZ-főtitkár közel-keleti megbízottja pénteken telefonon megbeszélést folytatott U Thanttal a legújabb fejleményekről. Ugyancsak New Yorkban, az ENSZ közel-keleti megfigyelőcsoportjának parancsnoka, Odd Bull norvég tábornok átadta ezt a megbízatást volt helyettesének és kinevezett utódjának, Ensio Siilasvuo finn tábornoknak. (A Pravda jelentését az iraki vezetők Nasszer elnök békekezdeményezésével kapcsolatos negatív álláspontjáról lapunk 2. oldalán közöljük.) Újabb százmillió forint pénzsegély a szabolcs-szatmári újjáépítéshez SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ A MAGYAR VÖRÖSKERESZTNÉL Szombaton a Vöröskereszt székházában Rostás István, az árvízkárosultak megsegítésére alakult országos társadalmi bizottság elnöke sajtótájékoztatón ismertette a társadalmi bizottság határozatát a Szabolcs-Szatmár megyei ár- és belvízkárosultak lakóházainak újjáépítéséhez, illetve helyreállításához nyújtandó pénzsegélyekről. Mint elmondotta, a hazai gyűjtés eddigi eredménye meghaladja a 293 millió forintot; ehhez mintegy 9 millió forint értékű külföldi segítség — jórészt magyarok, illetve magyar szervezetek adománya — járul. A társadalmi bizottság az eddig befolyt összegből (a 22 millió forint gyorssegélyen kívül) az ingókárok csökkentésére 7900 Szabolcs- Szatmár megyei családnak családonkét átlag több mint 10 ezer forint segélyt — összesen 83 millió forintot — juttatott. A társadalmi bizottság határozata alapján kiemelten foglalkoznak a szatmári ingatlankárosultak megsegítésével; ennek az a legfőbb indoka, hogy ők — a hirtelen rájuk zúdult árvíz következtében — a többi megye károsultjainál jóval nagyobb kárt szenvedtek. Mint ismeretes, itt 5500 ház dőlt össze, míg Csongrád, Szolnok, Békés és Borsod megyében együttesen mintegy 4000 ment tönkre. (A társadalmi bizottság döntése alapján egyébként később foglalkoznak majd az említett négy megye ingatlankárosultjainak segélyezésével is.) Összesen mintegy 100 millió forintot fordítanak a Szabolcs-Szatmár megyeiek megsegítésére. Ha a tulajdonosnak romba dőlt vagy lebontásra ítélt háza helyett újat kell építenie, akkor — az OTP- hiteltől függetlenül — 15—40 ezer forint vissza nem térítendő segélyt kapnak, és különleges méltánylást érdemlő esetben a segély összege 60 ezer forintig terjedhet. A megrongálódott házak helyreállításához 5—15 ezer forint segély adható. A segélyek összegének megállapításakor a társadalmi bizottságok figyelembe veszik a rongálódás mértékét, a helyreállítás várható összegét, a károsult családi helyzetét, a családfő életkorát, az eddig kapott segélyek összegét, a biztosító által fizetett kártérítést. Különös gonddal mérlegelik a csökkent munkaképességű és munkaképtelen károsultak, az idős emberek, a nagy családok s azok helyzetét, akiket az árvíz folytán elvesztett lakóház után még jelentős összegű korábbi OTP-hitel terhel. A községi társadalmi bizottság minden érintett faluban elkészíti a segélyezésre jogosultak jegyzékét, s azt a tanácsházán három napra közszemlére teszik ki. A bizottság — a lakosság észrevételei alapján — a jegyzéket módosíthatja. A segélyeket a járási társadalmi bizottság jóváhagyása után fizetik ki; erről minden érdekeltet értesítenek. IRÁNY: A BALATON A kánikulai víkenden nagy a forgalom a Balatonon és a hozzá vesztő utakon. IMunkatáraink képei riportja a 9. oUkúval