Népszabadság, 1970. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-17 / 218. szám

1970. szeptember 17. csütörtök NÉPSZABADSÁG Azonos név — bizalmatlanság Lapunk szeptember 13-i, va­sárnapi számában Konjunktúra­lovagok címmel cikket írtunk a dömösi Dunakanyar Általános Építő- Szakszerelőipari és Szol­gáltató kisipari álszövetkezet kü­lönböző visszaéléseiről. A cikk megjelenése után szerkesztősé­günkhöz fordult egy ugyancsak Dunakanyar néven működő, dö­mösi székhellyel rendelkező épí­tőipari vállalat (Dunakanyar, Épí­tő és Szolgáltató Szövetkezeti Kö­zös Vállalat, Dömös), amely 1970. január 1. óta, a törvényes előírá­sok szerint működik és kérte, kö­zöljük: nem azonos a cikkünk­ben említett álszövetkezettel. Megírták: már korábban is tilta­koztak az illetékes szerveknél az álszövetkezet névviselése ellen, de azzal utasították el őket, hogy „a szövetkezet úgyis engedély nélkül működik, tehát nincs mi­től eltiltani”. A törvényesen mű­ködő vállalat üzleti kapcsolatai­ban — miután kritikai cikkünk az álszövetkezet ellen megjelent — bizalmatlan légkör alakult ki, mert összetévesztik őket: nem kapnak anyagot, nem kötnek ve­lük szerződést stb. A vállalat egy­ben közölte, hogy kártérítési pert indít a hasonló néven működő al­szövetkezet vezetősége ellen. Elkészült a Velenc­ei-tó e­ső 1­.kamrája" Befejeződött a Velencei-tó el­ső „vízkamrájának”, a zámolyi tározó tónak az építése. A mint­egy 14 millió forintos költséggel létesített 675 holdas tó feladata egyenletes szinten tartani máso­dik legnagyobb tavunk vízháztar­tását. A tározó az őszi, téi hóna­pokban összegyűjti a csapadékot, s a nyári hónapokban ebből pó­tolják a Velencei-tó vizét. A tá­rozó tó a csúcsidőszakban 7 és fél millió köbméter, az üzemi időszakban pedig négy és fél mil­lió köbméter vizet képes tárolni. Feltöltését a Császár-patak révén oldották meg. A Velencei-tó első vízkamráját szeptember 21-én adják át ren­deltetésének. Ötmillió külföldi egy év alatt Magyarországon A további feladat: a szolgáltatások lényeges minőségi javítása (Tudósítónktól.) Rendkívül örvendetes: hazán­kat felkapta a nemzetközi idegen­­forgalom. Augusztus végéig — vagyis nyolc hónap alatt — 4 millió 647 ezer külföldi turista járt Magyarországon és számuk az év végéig becslések szerint meghaladja majd az 5 milliót. Ezt közölte az újságírókkal szer­da délelőtti sajtótájékoztatóján dr. Borda József, a Belkereske­delmi Minisztérium idegenforgal­mi osztályának a vezetője. A további részletek: tavalyhoz képest az első nyolc hónapban 20 százalékkal nőtt a beutazók és nyolc százalékkal csökkent az­ átutazók száma, tehát nőtt a kül­­földiek itt-tartózkodásának ideje. A hazánkban járt külföldiek kö­rülbelül 85 százaléka a szocialis­ta országokból, 15 százaléka a tő­­késországokból érkezett. Az év első nyolc hónapjában az idegen­­forgalomból — becsült adatok alapján — 18—20 millió dollár és 14 millió rubel bevételünk szár­mazott. Az idegenforgalmi bevé­telek igen jelentős részét a ma­gyar állampolgárok külföldi uta­zásainak a valutaellátására for­dítjuk. Augusztus végéig 714 ezer magyar járt külföldön. 1970 tehát rekordév az idegen­­forgalomban, legalábbis ami a mennyiséget illeti. De legalább ilyen fontos a minőség is, vagyis az, hogy miképpen érezte magát hazánkban az 5 millió külföldi, megkapta-e pénzéért mindazt, amit vendégszeretetéről híres or­szágunkban joggal elvárt. Erre vonatkozott a Népszabadság tudó­sítójának első kérdése Borda Jó­zsef osztályvezetőhöz. A válaszból kiderült, hogy idén — mint az osztályvezető szó sze­rint mondotta: — „recsegett-ro­­pogott az idegenforgalom gépeze­te”. Idegenforgalmi apparátu­sunk nincs eléggé felkészülve ek­kora tömeg mindig és mindenben kielégítő színvonalú fogadására. A szállások száma a csúcsszezon­ban kevés volt, hiányosan szer­vezték meg a kiegészítő progra­mokat, a kirándulásokat, a külön­féle kulturális és sportrendezvé­nyeket. Az idegenforgalommal foglalkozó intézményeknek nincs elég közlekedési eszközük, első­sorban az autóbuszok hiányoznak. Noha javult, de még mindig nem volt kielégítő a látogatottabb für­dő- és üdülőhelyek ellátása. Ke­­­­vés az ajándékcikk és az ajándék-­­ üzlet. A valutaátváltást néhol­­ csak zökkenőkkel tudták megol-­­­dani. Itt-ott a nagy igénybevétel­­ miatt a közművek" felmondták a­­ szolgálatot. Noha ezek a hibák a hozzánk­­ látogató milliók közül csak a ki-­­­sebb részt érintették, mégis ide-­­ genforgalmunk fejlesztésében­­ most már a minőség megjavítása a legfontosabb feladat. A Belke­­­­reskedelmi Minisztérium jól látja­­ a hibákat, a továbbiakban arra­­ van szükség, hogy kijavításukra a lehetséges intézkedéseket meg­hozza. Tudósítónk második kérdése a magyarok külföldi utazásainak egyik problémájára vonatkozott. Az utóbbi időben több panaszt hallani arról — a sajtó, a rádió, a tévé is beszélt róla —, hogy a külföldi társasutazásokat szerve­ző magyar vállalatok időnként az­­ előre megígért és kifizettetett­­ programokat lemondják vagy­­ megváltoztatják, a külföldi tar­­­­tózkodás idejét néha megrövidítik : anélkül, hogy a pénzt visszaad­nák, olykor nem kielégítő az ál­taluk biztosított szálláshely és így­­ tovább. Vajon tud-e ezekről az esetekről a minisztérium és kí­­ván-e intézkedést hozni. Az osztályvezető azt válaszolta, hogy a panaszokat ki fogják vizs­gálni. Várjuk, hogy a vizsgálat eredményeiről a közvéleményt mielőbb tájékoztatják. B. J. Több mint *»fpynt Hl itír tics iuh«»rvkb*»4öt So m a f/t/bttn (Tudósítónktól.) Az OTP Somogy megyei fiók­jaiban mindig nagy a forgalom. A megye lakóinak betétállomá­nya augusztus 31-én jóval meg­haladta az egymilliárd forintot, az évi növekedés pedig előrelát­hatóan megközelíti a 160 milliót. A megyei OTP azonban nem­csak a betétállományt kezeli, ha­­­­nem nagy gondot fordít a lakos­­­­ság különböző típusú segítésére is. Legjelentősebb tevékenysége a­­ lakásépítési akció. Az erre a cé­lokra kiadott kölcsönök összege­­ 1970 közepén 496 millió forint­­ volt. A saját beruházású építke- j zések mellett kölcsönt nyújtanak­­ társasház- és családiház-építés- | hez, ők finanszírozzák az álla- | mi lakásépítkezéseket, kölcsönt­­ nyújtanak emeletráépítésre és ta- | tarozásra is. Saját beruházásból az idén 120 lakást adnak át a tu­lajdonosoknak, az OTP-kölcsönn­­nél épült lakások száma az idén előreláthatóan 140, illetve a csa­ládi házakkal együtt 1140 lesz. Népszerűek a megyében a sze­mélyi hitelek és az áruvásárlási kölcsön. Az év első nyolc hónap­jában több mint kilencezren vá­sároltak OTP hitellevélre az üz­letekben; az áruk értékének ösz­­szege megközelíti a 60 millió fo­rintot. Tíz év alatt 3600 létesítmény Nagy feladatok előtt a Zalaterv (Tudósítónktól.) Az idén tízéves fennállását ün­neplő Zala megyei Tervező és Be­ruházó Vállalat jelentős feladato­­kat­ lát el a megyében: a létesít­mények tervezésétől a beruházás irányításáig és ellenőrzéséig min­den megbízatást elvégez. A 250 dolgozóval működő Zalaterv a fennállása óta eltelt tíz év alatt körülbelül két és fél milliárd fo­rint értékben 3600 létesítményt, tervezett meg. A vállalat nevéhez fűződik például a megye első ki­­lencemeletes háza, s azóta a ki­lenc-tizenkét emeletes épületek sora. Ők tervezték a zalaegersze­gi városi tanács új épületét és a megyeszékhely fölé emelkedő ba­­zitai tv-tornyot. Bár kapacitásuk jelentős részét a helyi megrendelések kötik le, tevékenységük mintegy 30 száza­léka a megyén kívülre terjed. A többi között ők készítették a bu­dapesti Chemokomplex-székház teljes rekonstrukcióját. Eszter­gomba lánynevelő otthont, Ceg­lédre állatkórházat, Nagyatádra irodaházat terveztek. Más tevékenységet folytatnak, jelenleg is készítenek szennyvíz­tisztító-telep, törpevízmű-terve­­ket. Új szakágazatként foglalkoz­nak község- és városrendezéssel is. A vállalatra most újabb fel­adatok hárulnak. Jelenleg a za­­lakarosi téli fürdőt tervezik, va­lamint a zalaegerszegi pártiskola épületét és nagy részt vállalnak az Áfor benzinkútprogramjából. A fejlődő építési technológia arra készteti a Zalaterv mérnö­keit, tervezőit, hogy jobban is­merkedjenek meg az új eljárá­sokkal. Jelenleg az úgynevezett alagútzsaluzatos építési rendszer fejlesztésével és a különböző hid­raulikus csúszózsalus megoldá­sokkal foglalkoznak. Új feladat­ként készülnek a különböző ház­gyári típusok kiválasztására, hi­szen az elképzelések szerint a Dunántúlnak ezen a területén házgyárat létesítenek majd és a házgyári elemek felhasználására már most gondolni kell. Keleten is lehűlés Az óceán felől érkező hűvös levegő beáramlá­sa Európa középső ré­szébe a szerdára virra­dó éjszaka folyamán megerősödött. A több hullámban érkező lég­tömegek erősen felhős, több helyen záporral, zivatarral tarkított idő­járást okoztak Nyugat- Európa nagy részén és az előző napihoz viszo­nyítva 8—10 fokkal ve­tették vissza a hőmér­sékletet. Szerda délben Münchenben alig 13, Párizsban 16, Berlinben 18 fokot mutatott a hő­mérő, míg ugyanakkor a hűvös levegő által még nem érintett Kár­pit-medencében 27—29 fokot is mértek, de csak hazánk keleti felében, mert nyugati megyéin­ket a kora délutáni órákban már elérte a hűvös hullám. A nyugati rossz idő­zóna ugyanis lassan kelet felé tolódik el és így elsősorban a Dunántúlon mutatkozott első hatása: Sopron tér­ségében 18 fokra esett vissza a hő­mérséklet, miközben Baján 29 fok maradt. A továbbiakban arra kell számíta­nunk, hogy a hűvös levegő el fogja árasztani a Kárpát-medence térségét és a hőmérsékletet az előrejelzésünk­ben is adott, általában 10 fokkal ala­csonyabb értékre nyomja majd visz­­sza. Ez a romlás azonban átmeneti jellegű, valószínű, hogy a hét utolsó napjain megkezdődik a javulás lassú folyamata. Várható időjárás ma estis. Felhőátvonulások, szórványos eső­vel, néhány helyen zivatarral. Meg­élénkülő, átmenetileg megerősödő, egy-két helyen viharos lökésekkel kí­sért nyugati, északnyugati szél. A nappali felmelegedés keleten is gyen­gül. Várható legmagasabb hőmérsék­let: 18—23 fok között. Szedik a téli almát Bács megyében Az Izsáki Állami Gazdaságban megkezdték a jonatán és a Golden Delicious téli fajta szedését. Jelentős tételeket szállítanak szov­jet és NDK-exportra. A szakemberek 70—80 mázsa termésre szá­mítanak holdanként. 9 Vagdalt indok Miskolcon az egyik boltban be­jegyezték a panaszkönyvbe. Nem tartják indokoltnak, hogy a kasíro­zott árát 3,40-ről 4 forintra emelték. A Miskolci Éélelmiszer kereskedelmi Vállalat annak rendje és módja szerint megvizsgálta a panaszt, s azt válaszolta, hogy a bolt nem kö­vetett el árdrágítást. A Bükk­­vidéki Vendéglátó Vállalat, ahonnan a bolt a vagdalt húst kapja, emelte az árat, s ez „az ármódosítás a to­jás fogyasztói árának módosulásá­val függ össze**. Egyébként a pana­szosok bővebb felvilágosítást a Bükk­vidéki Vendéglátó Vállalattól kérhet­nek. Minden háziasszony tudja, hogy az utóbbi­­hetekben, hónapokban nem változott lényegesen a tojás ára, de ha egyes helyeken változott is, sem­miképpen sem olyan arányban, hogy annak alapján egy fa­síro­zott ára több mint tizenhét százalékkal drá­guljon. Nem fogadható el ez a magyará­zat. Ezen az alapon másfajta in­doklást is „vagdalhatnak** a rekla­málók fejéhez. Például azt, hogy esős volt a nyár és a sok csapa­dék miatt csaptak tizenhét százalé­kot a fasírozott árához. P. F. Kevés a nemesített vetőmag - de nincs vetőmagh­iány Megkezdődtek a szállítások (Tudósítónktól.) Az idei nyáron nemcsak a ké­­t nyernek és a takarmánynak ter-­­ melt kalászosok adtak kisebb ter­mést a vártnál, hanem a vetőmag­­­­nak szánt táblák hozama is elma­radt a várakozástól. Emiatt sokak­ban él a kétely: vajon lesz-e ele­­­­gendő vetőmag? Ezt kérdeztük mi­­ is Szabó Józseftől, a Vetőmagter­­­­meltető és Értékesítő Országos­­ Vállalat vezérigazgatójától. — Mai ismereteink, a vetőmag­­ellátásért tett intézkedéseink nyo­mán — mondotta a vezérigazgató —, a vetőmaghiány nem­ lehet aka­dálya a vetésnek, annak, hogy az idén a tavalyihoz hasonló terüle­ten kerüljön földbe a mag. A legkorábban vetendő őszi árpából 729 vagon nemesített ve­tőmagot igényeltek a termelőszö­vetkezetek. A kívánt mennyiséget­­ rendelkezésre tudják bocsátani.­­ A rozsból — amelyet mind ki­esebb területen vetnek hazánkban­­ — már nehezebb kielégíteni az igényeket nemesített vetőmagból.­­ A termelőszövetkezetek 330 vagon nemesített rozs (az elit tételek másod- és harmadfokú szaporula­táról van szó) szállítására adtak rendelést A vetőm­­agtermő táblák alacsony hozama, a termés rossz csírázóképessége miatt azonban nemesített rozsból ezt nem tudja a vállalat kielégíteni. Ezért aztán a gazdaságoknak saját készleteik­ből kell szokvány minőségű, jól csírázó vetőmagot kiválasztaniuk. Erre a tapasztalatok szerint meg­van a lehetőség. A fő gond: a búzavetőmag biz­tosítása. A termelőszövetkezetek az őszi idényben mintegy 23—24 ezer vagon búzát vetnek el. A vetőmag nagyobb hányadát az idén is — csakúgy, mint más esztendőkben — saját maguk termelték meg. Az értékesítő vállalat nemesített ve­tőmagot (ez esetben is másod-, il­letve harmadfokú szaporulatról van szó) szállít, vetőmag-felújítás­ra. Miután a vetőmagot a gazda­ságban négyévenként célszerű fel­újítani, a teljes vetőmagmennyi­­ségnek rendszerint a negyedét ren­delik meg a termelők. Tavaly pél­dául a búzából 6 ezer vagon vető­magot igényeltek és vásároltak. Az idén szeptember 10-ig 9400 vagon vetőmag megvásárlására jelentet­ték be szándékukat a közös gazda­ságok. Az idén mintegy 130 ezer hold búzavetőmag termésére szá­mítottak a vetőmagtermeltetők, s ez a terület akár 15—16 ezer va­gon fémzárolt árut is adhatott vol­na. De nem adott. A helyzet most az, hogy a tisztítás és a megfelelő kezelés után mintegy 8—8,6 ezer vagon nemesített vetőmag áll ren­delkezésre hazai termésből. Ez az igényeket nem fedezi. Kényszerintézkedésnek számít, de a vetőmag-termeltető vállalat gondoskodott arról, hogy a neme­sített vetőmagtételeken kívül leg­­alább szabvány búzából megfelelő mennyiségű, államilag ellenőrzött, jól csírázó, fémzárolt vetőmag ke­rüljön a gazdaságokba. Ilyen mó­don, ha nemesített vetőmagból nem is, de fémzárolt vetőmagból ki tudják elégíteni az eddig be­érkezett igényeket. Érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy az idén gyenge a búza csíraképessége. A gazdaságok te­hát saját vetőmagtételeiket is vizs­gáltassák meg a vetés előtt. Meg­felelő tisztítás és helyes­ csávázás után szabad csak a búzát elvetni. Érdekes tapasztalat­, hogy a csá­vázott vetőmag csírázóképessége lényegesen jobb, mint a csávázat­lané. (Érthető, mert az idén sok volt a gombabetegség, s ez fertőzte a magot is.) A rendelkezések ér­telmében hazánkban csak csává­zott vetőmagot szabad vetni. Most e rendelkezést, saját érdekükben, fokozottabban tartsák be a gazda­ságok, s ügyeljenek a csávázás mi­nőségére is. A rozsvetőmag kiszállítása a vé­ge felé közeledik, búzából pedig már mintegy kétezer vagon van a gazdaságokban.

Next