Népszabadság, 1970. október (28. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-18 / 245. szám

1910. október 18. vasárnap Anvar Szadat letette az esküt Anvar Szadat, az Egyesült Arab Köztársaság új elnöke ünnepélyes keretek között tette le az esküt a parlament előtt. Szadat, akinek elnöksége mellett elsöprő több­séggel döntött az egyiptomi nép, már pénteken megkezdte tárgya­lásait az új — minden bizonnyal kollektív a vezetés összetételé­ről. Az elnök első nagyobb beszédé­re ma délután kerül sor. A jel­e­­ek szerint Anvar Szadat ekkor­­ ismerteti részletesen bel- és kül- s politikájának fő elemeit. (MTI) Losonczi Pál távirata az EÁK új elnökéhez Excellenciádnak, az Egyesült Arab Köztársaság elnökévé tör­tént megválasztása alkalmából a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­­­­nácsa, a magyar nép és a magam nevében őszinte örömömet és jó­kívánságaimat fejezem ki. Meggyőződésem, hogy az egyiptomi nép, egységben az Arab Szo­cialista Unióval és az Egyesült Arab Köztársaság kormányával, foly­tatva a Gamal Abdel Nasszer által megjelölt utat, eltökélten tovább­­ kívánja szilárdítani és fejleszteni az országa politikai, társadalmi és gazdasági fejlődésében eddig elért kimagasló eredményeket. Ebben a szándékában, kitartó törekvéseiben az általános emberi haladá­sért ugyanúgy, mint az izraeli agresszió felszámolásáért folytatott küzdelmében az egyiptomi nép mindig számíthat a magyar nép tá­mogatására és szolidaritására.­­ Népeinket és országainkat a baráti kapcsolatok szoros szálai fű­zik egymáshoz. A Magyar Népköztársaság a jövőben is arra törek­szik, hogy baráti kapcsolatait tovább mélyítse az Egyesült Arab Köz­társasággal. A nemzetközi imperializmus ellen és a béke biztosítá­sáért folytatott közös harcunk a két ország népének és az egész vi­­­­lág haladó erőinek javát szolgálja. Az Egyesült Arab Köztársaság népének országépítő munkájá-­­ hoz, függetlenségét védelmező antiimperialista harcához további nagy sikereket, Excellenciádnak felelősségteljes küldetése ellátásához jó egészséget kívánok. LOSONCZI PÁL a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. " J ! Defe­cztte jugoszláviai látogatását Vályi Eéter Vályi Péter pénzügyminiszter, a magyar—jugoszláv gazdasági együttműködési bizottság magyar tagozatának elnöke, aki magyar gazdasági küldöttség élén egy he­tet töltött Jugoszláviában, szom­baton befejezte tárgyalásait és hazaindult Budapestre. A magyar küldöttség részt vett a magyar—jugoszláv gazdasági együttműködési bizottság Belg­­rádban megtartott V. ülésszakán. Vályi Péter ezen kívül megbeszé­léseket­­folytatott dr. Nikola Mil­­janiccsal, a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács (kormány) el­nökhelyettesével, Janko Smole jugoszláv pénzügyminiszterrel, Milenko Bojaniccsal, a szerb köz­­társasági kormány elnökhelyette­sével és látogatást tett a Szerbiá­hoz tartozó Koszovó autonóm tar­tományban. A küldöttség más tagjai Bosznia-Hercegovinában és Szlovéniában folytattak megbe­széléseket. Nagy Ferenc, a Jugoszláv Szö­vetségi Végrehajtó Tanács tagja, a magyar—jugoszláv gazdasági együttműködési bizottság jugo­szláv tagozatának elnöke szomba­ton búcsúebéden látta vendégül Vályi Pétert. Elutazott a c­seh­szlovák ügyészi delegáció Egy héten át tartózkodott ha­zánkban a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság ügyészi delegá­ciója dr. Ján Fejes legfőbb ügyész vezetésével. A delegáció széles körű eszmecserét folytatott a Ma­gyar Népköztársaság ügyészi szervezetének vezetőivel. Tájéko­zódtak a bűnözés elleni küzdelem országos és területi megszerve­zéséről, a fiatalkorúak bűnözésé­ről, a különböző bűntettek üldö­zése és a felelősségre vonás mód­szereiről, az ügyészi nyomozás különféle kérdéseiről. Látogatást tettek a Heves megyei és a fő­városi főügyészségen. Dr. Ján Fejest, a csehszlovák ügyészi delegáció vezetőjét fo­gadta Fehér Lajos, a magyar for­radalmi munkás-paraszt kormány elnökhelyettese és hasznos esz­mecserét folytattak az időszerű jogpolitikai­­kérdésekről. A talál­kozón ott volt dr. Szénási Géza, a Magyar Népköztársaság leg­főbb ügyésze. A delegáció látogatást tett az Igazságügy-minisztériumban és a Legfelsőbb Bíróságon is, ahol dr. Korom Mihály igazságügy-mi­niszter, illetve dr. Szakács Ödön, a Legfelsőbb Bíróság elnöke fo­gadta a csehszlovák ügyészeket. A csehszlovák ügyészi delegá­ció az egyhetes tanulmányút be­­­­fejeztével szombaton elutazott­­ hazánkból. Megnyílt a szovjet űrkutatási kiállítás Szombaton a Közlekedési Mú­zeumban ünnepélyesen megnyílt a szovjet űrkutatás eredményeit bemutató kiállítás, amelyet a Közlekedési Múzeum a Moszkvai Politechnikai Múzeummal kiala­kult együttműködése nyomán szervezett. Dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter megnyitó beszédében hangoztat­ta, hogy a szovjet űrkutatás ered­ményei az emberiség egyetemes érdekeit szolgálják. Ezt követően F. J. Tyitov, a Szovjetunió magyarországi nagy­követe üdvözölte a megjelente­ket. Elmondotta: a lenini jubi­leum évét a szovjet űrkutatás ki­magasló sikerekkel tette emléke­zetessé. — Tanúi lehettünk — mondotta — a Szojuz—9 leghosz­­szabb ideig tartó űrrepülésének, a Vénusz—7-es állomás elindult bolygóközi útjára, az Interkoz­­­­mosz—3 és Interkozmosz—4 mes­terséges holdak sikeres felbocsá­tásában a szocialista országok­­ szakértői működtek közre. A Lu­­na—16 robotgép mintegy három hete tért vissza, s elvileg új uta­kat nyitott meg a világűr kutatá­sában. A most megnyíló kiállítás jól tükrözi a világűr meghódítá­sának eseményeit. Jelentőségét növeli, hogy a szovjet kultúra napjai magyarországi eseményso­rozatának előestéjén nyithatjuk meg. Részt vett a megnyitón Gyenes András külügyminiszter-helyet­tes, a magyar politikai, tudomá­nyos és gazdasági élet több ve­zető képviselője. Ott volt a bu­dapesti diplomáciai testület több vezetője és tagja.­i NÉPSZABADSÁG 3 A demokratikus centralizmus n­agy iskolája írta: Tóth Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője T­öbb mint két hónap óta alko­­­­tó, eleven vitákkal készül párttagságunk a X. kongresszus-­­­ra. Ezek a viták rendkívül szé­leskörűek, felölelik társadalmi és gazdasági életünk minden terüle­tét, józan és gondos elemzés alá veszik a pártmunka négyéves ta­pasztalatait, tanulságokat vonnak le a jövőre nézve. A gyakorlat­­­­ban bizonyítják a kongresszusi irányelvek megállapítását: „A Központi Bizottság nagy fi­gyelmet fordított a pártélet lenini normáinak érvényesítésére, a de­mokratikus centralizmus fejlesz­tésére, a pártmunka stílusának javítására. A központi szervek ha­tározatai növelték a pártszerveze­tek önállóságát, a választott tes­tületek és a taggyűlések szerepét.” Pártunk Központi Bizottsága, a párt felépítésének alapelve, a de-­­ mokratikus centralizmus elve szerint járt el, amikor a X. kong­resszusra való felkészülés rendjét úgy alakította ki, hogy az egész párttagságnak módja legyen meg­fontoltan állást foglalni helyi és országos kérdésekben is. Az au­gusztusi taggyűléseken ezért fő­leg az alapszervezetek eddig végzett munkájának értékelése volt napirenden, szeptemberben pedig a párt politikájának egé­szét érintő kérdésekben foglaltak állást, a Központi Bizottság kong­resszusi irányelvei és a szerveze­ti szabályzat módosításának ter­vezete alapján. A pártszervezetek taggyűlésein sok tízezernyi egyéni vélemény,­­ javaslat, kritika, megjegyzés alap-­­­ján alakultak ki az alapszerve-­­ zetek állásfoglalásai a Központi Bizottság két kongresszusi doku­mentumához s ezeket az állásfog-­­ lalásokat összegezik, értékelik a felsőbb pártszervek most folyó­­ küldöttértekezletein. Mindez az egész párttagság vitákban kikris­tályosodó véleménye pártunk ed-­­­dig követett s a jövőben köve-­­ tendő politikájához. Azt is mond-­­ hatnánk, hogy ez a folyamat a demokratikus centralizmus nagy iskolája. A viták tapasztalatai azt mu­tatják, hogy a párttagság többsé­ge jól érti a demokratikus cent­ralizmus elvét, s azt helyesen al­kalmazza a gyakorlatban is. Pártunk a demokratikus cent­ralizmust egységes alapelvként fogja fel és saját, valamint a test­véri kommunista pártok tapasz­talatai alapján ,nem enged sem a centrális vonások egyoldalú fel­fogásának, sem a pártdemokrácia öncélú hangsúlyozásának. Ezt tükrözi a szervezeti szabályzat tervezete is, amit a Központi Bi­zottság a párttagok körében vi­tára bocsátott és a vita tanulsá­gaival, javaslataival kiegészítve, a X. kongresszus elé terjeszt. P­ártdemokrácia nélkül nem lehet eleven pártéletre, alko­tó vitákra számítani a pártszer­vezetekben. Márpedig ezt egyet­len marxista-leninista párt sem nélkülözheti. Igaz, a párt politi­káját, legfontosabb határozatait a vezető pártszervekben döntik el. De egyetlen kommunista párt vezetősége sem nélkülözheti az egész párttagság véleményét, ja­vaslatait. A párttagok azonban csak abban az esetben fejtik ki­­ véleményüket, ha ezt olyan lég­­­­körben tehetik, amely módot ad a javaslattal ellentétes vélemények kifejtésére és megvitatására is. A mi pártunkban most lezajlott vi­ták ilyen légkörben folytak. Ezért állapíthatták meg több megyében és kerületben már az augusztusi taggyűlések után, hogy „a tag­gyűléseken a felszólalások kriti­­kusabbak, mint a beszámolók”. A párttagság jól élt demokratikus jogaival, amikor a taggyűlések pártszerű keretei között, rendsze­res és alaposabb tájékoztatást igényelt a párt politikájának va­lamennyi kérdésében, hiszen enél­kül egyetlen kommunista sem vé­gezhet jó munkát. Az is kifejező­dik a kongresszust megelőző vi­tákban, hogy párttagságunk nem­csak a tájékoztatást, vagyis a ha­tékony munkához szükséges fel­tételek megteremtését igényli a felsőbb pártszervektől, hanem a fokozottabb ellenőrzést is. Sok­sok javaslat azt szorgalmazza, hogy a helyi pártszervezetek, de a felsőbb szervek is vonják fele­lősségre azokat a párttagokat, akik nem teljesítik pármegbíza­tásaikat, akik nem a párt politi­kájának szellemében élnek és te­vékenykednek, akik megsértik a közélet tisztaságának szabályait. A­­ párton belüli demokrácia természetesen nemcsak a párt keretei között érezteti hatását, hanem élesztője a demokrácia fejlesztésének az üzemekben, a szövetkezetekben, egész társadal­munkban is. A párttagság demokratikus jo­gai érvényesítésének egyik mód­ja az a Központi Bizottság részé­ről folytatott gyakorlat, hogy fon­tos kérdések eldöntése előtt egy­re gyakrabban kéri a párttagság előzetes véleményét. "Ez történt a gazdasági mechanizmus reform­jának bevezetése, a munkásosz­tály, a nők és az ifjúság helyze­téről szóló határozatok meghoza­tala előtt, és ez történt most, a kongresszusi irányelveket és a­­ szervezeti szabályzathoz javasolt­­ módosításokat megvitató taggyű­­léseken, pártértekezleteken. Ez egyben példa lehet a helyi­­ pártszervezetek részére is. A párt-­­ tagok véleményét ugyanis nem-­­ csak országos kérdésekben kell­­ kikérni, hanem azokban a kérdé­­­­sekben is, amelyek a párttagok és­­ a pártonkívüliek mindennapi éle­tével, a pártszervezetek tevékeny­ségével szoros kapcsolatban van­nak. A taggyűlések csak akkor töltik be feladatukat, ha minden­kor módot adnak arra, hogy a kommunisták nyíltan kifejthessék véleményüket a területükön folyó munkáról, s a hibák és fogyaté­kosságok bírálatával segítsék elő­rehaladásukat. S­zükséges itt egynémely vita­tott kérdéssel foglalkozni, olyanokkal, mint a bírálat, a bí­rálók üldözése, a demokrácia ki­szélesítése, a vita és a pártegység kérdései. Helyenként felvetik, vajon a pártdemokrácia szélesítése nem vezet-e törvényszerűen a fegye­lem, a pártegység lazulásához? Úgy véljük, már önmagában a kérdés ilyen feltevése sem helyes. Pártunk Központi Bizottsága ugyanis nem egyszerűen a párt­demokrácia kiszélesítésére törek­szik, hanem a mai valóság tényei alapján javasol olyan intézkedé­seket, például a szervezeti sza­bályzat módosításával, amelyek jobban kifejezik a demokratikus centralizmus elvét és segítik meg­valósítását a pártmunka gyakor­latában. A demokratikus centralizmust nem szabad a mindenkori való­ságtól, a feladatok jellegétől, de még a párttagság és a pártszer­vezetek adott felkészültségének színvonalától sem függetlennek tekinteni. Ezt mindenkor a kor követelményeihez kell igazítani. Természetesen úgy, hogy sohase tévesszük szem elől: a demokrá­cia és a centralizmus elvét, e két elvet nem szabad elválasztani egymástól, nem szabad egyiket a másik rovására fejleszteni. Nem lehet például azt monda­ni, hogy pártunk Központi Bizott­sága most csupán a párttagság demokratikus jogait kívánja szé­lesíteni, hiszen megfelelő, ugyan­csak a mai valóság diktálta mó­dosító javaslatokat terjesztett elő a párttagság kötelességeinek ki­­szélesítésére, ennek pontosabb, ellenőrizhetőbb megfogalmazásá­ra és a központi akarat fokozot­tabb érvényesítésére is. A Központi Bizottságnak az a módosító javaslata, amely a bí­rálók fokozottabb védelmét szol­gálja, teljesen megfelel a demok­ratikus centralizmus elvének, a párttagság mai elvi-politikai fej­lettségének; mindez egyben a mai kor támasztotta politikai je­lentőségű követelmény. Különö­sen érdemes itt ezzel kapcsolat­ban arra az eléggé elterjedt je­lenségre utalni, amikor a bírála­tot úgynevezett „finom törlesz­téssel” torolják meg. A „finom törlesztést” ugyan­olyan súlyosan kell megítélni, mint a nyilvánvalót, az azonnal észrevehetőt. A „finom törlesztés” rendszerint olyan rossz emberi tulajdonságot, hajlamot takar, mint a sértődékenység, dölyfös­­ség vagy éppen a nem őszinte jellem, gerinctelenség, bosszúál­ló, alattomos természet. Józanul senki se gondolhatja, hogy az olyan módszerek, mint a bírálók­nak a mellőzése, egyébként meg­érdemelt előléptetés halasztása, a jutalmazásból vagy az erkölcsi el­ismerésből történő rendszeres ki­hagyása nem szúr szemet az em­bereknek. Azokkal szemben, akik a bírálatot ilyen módon fojtják el, illetve torolják meg, ugyanolyan szigorral kell eljárni, mint azok­kal szemben, akik ezt durván csi­nálják. A párton belüli demokráciát nem szabad korlátlan de­mokráciaként felfogni. Mi nem vagyunk a végtelen vita hívei. A pártdemokrácia — és általában a demokrácia — nem jelenti azt, hogy mindent mindenkivel meg kell vitatni. A párttagságtól pél­dául olyan kérdésekben kell véle­ményt kérni, olyan kérdéseket kell a pártszervezetekben napi­rendre tűzni, amelyekben érdem­ben tudnak állást foglalni. De nem jól értelmezi a demokráciát az sem, aki úgy gondolja, hogy a döntés után tovább is vitatkozni lehet. Az ilyen „demokrácia” tel­jesen dezorganizálná, akcióképte­lenné tenné a pártot. A demokrácia helyes értelme­zéséhez tartozik az is, hogy hatá­rozathozatal után mindenkinek a döntés értelmében kell dolgoznia. Ez következik a demokratikus centralizmus elvéből. Ha más is, volt a véleménye valakinek a ha­tározathozatal előtt , miután döntöttek, a döntéshez kell tarta­nia magát. (Ha külön véleménye van, ezt fenntarthatja, azt jogo­sult a felsőbb pártszerv tudomá­sára hozni, de az elfogadott ha­tározatot végre kell hajtania, aszerint kell dolgoznia.­ Éppen ezeknek az elveknek a fokozot­tabb megvalósulásáért javasol a Központi Bizottság több módosí­tást a szervezeti szabályzatban a párttagság kötelességeivel kapcso­latban. A párt egységét a demokrácia, a párttagság jogainak érvényesí­tése, a kötelességek teljesítése és a párttagság fegyelme védi, erő­síti. A pártszervezeteknek egyik alapvető és állandó feladatuk megértetni a párttagsággal, hogy az egész társadalom, a szocializ­mus érdeke a párt politikája, ha­tározatai melletti egységes kiállás, azok végrehajtásában való tevé­keny közreműködés. Ebben, kü­lönösen a párt politikájának vé­delmében, van elég tennivalónk. Neveléssel és szükség szerinti fe­gyelmezéssel is el kell érni min­den párttagnál, hogy megértse: a határozatok végrehajtása a párt­hoz való tartozás egyik fontos fel­tétele. A X. pártkongresszust megelő­ző józan, tárgyilagos viták minden bizonnyal elősegítik, hogy pártunkban tovább széle­sedjék az alkotó demokrácia, to­vább szilárduljon a párttagság önként vállalt fegyelme. Ez pár­tunk egységének és további elő­rehaladásunknak záloga.

Next