Népszabadság, 1970. október (28. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-18 / 245. szám

1910. október 18. vasárnap Anvar Szadat letette az esküt Anvar Szadat, az Egyesült Arab Köztársaság új elnöke ünnepélyes keretek között tette le az esküt a parlament előtt. Szadat, akinek elnöksége mellett elsöprő többséggel döntött az egyiptomi nép, már pénteken megkezdte tárgyalásait az új — minden bizonnyal kollektív a vezetés összetételéről. Az elnök első nagyobb beszédére ma délután kerül sor. A jeleek szerint Anvar Szadat ekkor ismerteti részletesen bel- és kül- s politikájának fő elemeit. (MTI) Losonczi Pál távirata az EÁK új elnökéhez Excellenciádnak, az Egyesült Arab Köztársaság elnökévé történt megválasztása alkalmából a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a magyar nép és a magam nevében őszinte örömömet és jókívánságaimat fejezem ki. Meggyőződésem, hogy az egyiptomi nép, egységben az Arab Szocialista Unióval és az Egyesült Arab Köztársaság kormányával, folytatva a Gamal Abdel Nasszer által megjelölt utat, eltökélten tovább kívánja szilárdítani és fejleszteni az országa politikai, társadalmi és gazdasági fejlődésében eddig elért kimagasló eredményeket. Ebben a szándékában, kitartó törekvéseiben az általános emberi haladásért ugyanúgy, mint az izraeli agresszió felszámolásáért folytatott küzdelmében az egyiptomi nép mindig számíthat a magyar nép támogatására és szolidaritására. Népeinket és országainkat a baráti kapcsolatok szoros szálai fűzik egymáshoz. A Magyar Népköztársaság a jövőben is arra törekszik, hogy baráti kapcsolatait tovább mélyítse az Egyesült Arab Köztársasággal. A nemzetközi imperializmus ellen és a béke biztosításáért folytatott közös harcunk a két ország népének és az egész világ haladó erőinek javát szolgálja. Az Egyesült Arab Köztársaság népének országépítő munkájá- hoz, függetlenségét védelmező antiimperialista harcához további nagy sikereket, Excellenciádnak felelősségteljes küldetése ellátásához jó egészséget kívánok. LOSONCZI PÁL a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. " J ! Defecztte jugoszláviai látogatását Vályi Eéter Vályi Péter pénzügyminiszter, a magyar—jugoszláv gazdasági együttműködési bizottság magyar tagozatának elnöke, aki magyar gazdasági küldöttség élén egy hetet töltött Jugoszláviában, szombaton befejezte tárgyalásait és hazaindult Budapestre. A magyar küldöttség részt vett a magyar—jugoszláv gazdasági együttműködési bizottság Belgrádban megtartott V. ülésszakán. Vályi Péter ezen kívül megbeszéléseketfolytatott dr. Nikola Miljaniccsal, a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács (kormány) elnökhelyettesével, Janko Smole jugoszláv pénzügyminiszterrel, Milenko Bojaniccsal, a szerb köztársasági kormány elnökhelyettesével és látogatást tett a Szerbiához tartozó Koszovó autonóm tartományban. A küldöttség más tagjai Bosznia-Hercegovinában és Szlovéniában folytattak megbeszéléseket. Nagy Ferenc, a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács tagja, a magyar—jugoszláv gazdasági együttműködési bizottság jugoszláv tagozatának elnöke szombaton búcsúebéden látta vendégül Vályi Pétert. Elutazott a csehszlovák ügyészi delegáció Egy héten át tartózkodott hazánkban a Csehszlovák Szocialista Köztársaság ügyészi delegációja dr. Ján Fejes legfőbb ügyész vezetésével. A delegáció széles körű eszmecserét folytatott a Magyar Népköztársaság ügyészi szervezetének vezetőivel. Tájékozódtak a bűnözés elleni küzdelem országos és területi megszervezéséről, a fiatalkorúak bűnözéséről, a különböző bűntettek üldözése és a felelősségre vonás módszereiről, az ügyészi nyomozás különféle kérdéseiről. Látogatást tettek a Heves megyei és a fővárosi főügyészségen. Dr. Ján Fejest, a csehszlovák ügyészi delegáció vezetőjét fogadta Fehér Lajos, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnökhelyettese és hasznos eszmecserét folytattak az időszerű jogpolitikaikérdésekről. A találkozón ott volt dr. Szénási Géza, a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyésze. A delegáció látogatást tett az Igazságügy-minisztériumban és a Legfelsőbb Bíróságon is, ahol dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter, illetve dr. Szakács Ödön, a Legfelsőbb Bíróság elnöke fogadta a csehszlovák ügyészeket. A csehszlovák ügyészi delegáció az egyhetes tanulmányút befejeztével szombaton elutazott hazánkból. Megnyílt a szovjet űrkutatási kiállítás Szombaton a Közlekedési Múzeumban ünnepélyesen megnyílt a szovjet űrkutatás eredményeit bemutató kiállítás, amelyet a Közlekedési Múzeum a Moszkvai Politechnikai Múzeummal kialakult együttműködése nyomán szervezett. Dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter megnyitó beszédében hangoztatta, hogy a szovjet űrkutatás eredményei az emberiség egyetemes érdekeit szolgálják. Ezt követően F. J. Tyitov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete üdvözölte a megjelenteket. Elmondotta: a lenini jubileum évét a szovjet űrkutatás kimagasló sikerekkel tette emlékezetessé. — Tanúi lehettünk — mondotta — a Szojuz—9 leghoszszabb ideig tartó űrrepülésének, a Vénusz—7-es állomás elindult bolygóközi útjára, az Interkozmosz—3 és Interkozmosz—4 mesterséges holdak sikeres felbocsátásában a szocialista országok szakértői működtek közre. A Luna—16 robotgép mintegy három hete tért vissza, s elvileg új utakat nyitott meg a világűr kutatásában. A most megnyíló kiállítás jól tükrözi a világűr meghódításának eseményeit. Jelentőségét növeli, hogy a szovjet kultúra napjai magyarországi eseménysorozatának előestéjén nyithatjuk meg. Részt vett a megnyitón Gyenes András külügyminiszter-helyettes, a magyar politikai, tudományos és gazdasági élet több vezető képviselője. Ott volt a budapesti diplomáciai testület több vezetője és tagja.i NÉPSZABADSÁG 3 A demokratikus centralizmus nagy iskolája írta: Tóth Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője Több mint két hónap óta alkotó, eleven vitákkal készül párttagságunk a X. kongresszus-ra. Ezek a viták rendkívül széleskörűek, felölelik társadalmi és gazdasági életünk minden területét, józan és gondos elemzés alá veszik a pártmunka négyéves tapasztalatait, tanulságokat vonnak le a jövőre nézve. A gyakorlatban bizonyítják a kongresszusi irányelvek megállapítását: „A Központi Bizottság nagy figyelmet fordított a pártélet lenini normáinak érvényesítésére, a demokratikus centralizmus fejlesztésére, a pártmunka stílusának javítására. A központi szervek határozatai növelték a pártszervezetek önállóságát, a választott testületek és a taggyűlések szerepét.” Pártunk Központi Bizottsága, a párt felépítésének alapelve, a de- mokratikus centralizmus elve szerint járt el, amikor a X. kongresszusra való felkészülés rendjét úgy alakította ki, hogy az egész párttagságnak módja legyen megfontoltan állást foglalni helyi és országos kérdésekben is. Az augusztusi taggyűléseken ezért főleg az alapszervezetek eddig végzett munkájának értékelése volt napirenden, szeptemberben pedig a párt politikájának egészét érintő kérdésekben foglaltak állást, a Központi Bizottság kongresszusi irányelvei és a szervezeti szabályzat módosításának tervezete alapján. A pártszervezetek taggyűlésein sok tízezernyi egyéni vélemény, javaslat, kritika, megjegyzés alap-ján alakultak ki az alapszerve- zetek állásfoglalásai a Központi Bizottság két kongresszusi dokumentumához s ezeket az állásfog- lalásokat összegezik, értékelik a felsőbb pártszervek most folyó küldöttértekezletein. Mindez az egész párttagság vitákban kikristályosodó véleménye pártunk ed-dig követett s a jövőben köve- tendő politikájához. Azt is mond- hatnánk, hogy ez a folyamat a demokratikus centralizmus nagy iskolája. A viták tapasztalatai azt mutatják, hogy a párttagság többsége jól érti a demokratikus centralizmus elvét, s azt helyesen alkalmazza a gyakorlatban is. Pártunk a demokratikus centralizmust egységes alapelvként fogja fel és saját, valamint a testvéri kommunista pártok tapasztalatai alapján ,nem enged sem a centrális vonások egyoldalú felfogásának, sem a pártdemokrácia öncélú hangsúlyozásának. Ezt tükrözi a szervezeti szabályzat tervezete is, amit a Központi Bizottság a párttagok körében vitára bocsátott és a vita tanulságaival, javaslataival kiegészítve, a X. kongresszus elé terjeszt. Pártdemokrácia nélkül nem lehet eleven pártéletre, alkotó vitákra számítani a pártszervezetekben. Márpedig ezt egyetlen marxista-leninista párt sem nélkülözheti. Igaz, a párt politikáját, legfontosabb határozatait a vezető pártszervekben döntik el. De egyetlen kommunista párt vezetősége sem nélkülözheti az egész párttagság véleményét, javaslatait. A párttagok azonban csak abban az esetben fejtik ki véleményüket, ha ezt olyan légkörben tehetik, amely módot ad a javaslattal ellentétes vélemények kifejtésére és megvitatására is. A mi pártunkban most lezajlott viták ilyen légkörben folytak. Ezért állapíthatták meg több megyében és kerületben már az augusztusi taggyűlések után, hogy „a taggyűléseken a felszólalások kritikusabbak, mint a beszámolók”. A párttagság jól élt demokratikus jogaival, amikor a taggyűlések pártszerű keretei között, rendszeres és alaposabb tájékoztatást igényelt a párt politikájának valamennyi kérdésében, hiszen enélkül egyetlen kommunista sem végezhet jó munkát. Az is kifejeződik a kongresszust megelőző vitákban, hogy párttagságunk nemcsak a tájékoztatást, vagyis a hatékony munkához szükséges feltételek megteremtését igényli a felsőbb pártszervektől, hanem a fokozottabb ellenőrzést is. Soksok javaslat azt szorgalmazza, hogy a helyi pártszervezetek, de a felsőbb szervek is vonják felelősségre azokat a párttagokat, akik nem teljesítik pármegbízatásaikat, akik nem a párt politikájának szellemében élnek és tevékenykednek, akik megsértik a közélet tisztaságának szabályait. A párton belüli demokrácia természetesen nemcsak a párt keretei között érezteti hatását, hanem élesztője a demokrácia fejlesztésének az üzemekben, a szövetkezetekben, egész társadalmunkban is. A párttagság demokratikus jogai érvényesítésének egyik módja az a Központi Bizottság részéről folytatott gyakorlat, hogy fontos kérdések eldöntése előtt egyre gyakrabban kéri a párttagság előzetes véleményét. "Ez történt a gazdasági mechanizmus reformjának bevezetése, a munkásosztály, a nők és az ifjúság helyzetéről szóló határozatok meghozatala előtt, és ez történt most, a kongresszusi irányelveket és a szervezeti szabályzathoz javasolt módosításokat megvitató taggyűléseken, pártértekezleteken. Ez egyben példa lehet a helyi pártszervezetek részére is. A párt- tagok véleményét ugyanis nem- csak országos kérdésekben kell kikérni, hanem azokban a kérdésekben is, amelyek a párttagok és a pártonkívüliek mindennapi életével, a pártszervezetek tevékenységével szoros kapcsolatban vannak. A taggyűlések csak akkor töltik be feladatukat, ha mindenkor módot adnak arra, hogy a kommunisták nyíltan kifejthessék véleményüket a területükön folyó munkáról, s a hibák és fogyatékosságok bírálatával segítsék előrehaladásukat. Szükséges itt egynémely vitatott kérdéssel foglalkozni, olyanokkal, mint a bírálat, a bírálók üldözése, a demokrácia kiszélesítése, a vita és a pártegység kérdései. Helyenként felvetik, vajon a pártdemokrácia szélesítése nem vezet-e törvényszerűen a fegyelem, a pártegység lazulásához? Úgy véljük, már önmagában a kérdés ilyen feltevése sem helyes. Pártunk Központi Bizottsága ugyanis nem egyszerűen a pártdemokrácia kiszélesítésére törekszik, hanem a mai valóság tényei alapján javasol olyan intézkedéseket, például a szervezeti szabályzat módosításával, amelyek jobban kifejezik a demokratikus centralizmus elvét és segítik megvalósítását a pártmunka gyakorlatában. A demokratikus centralizmust nem szabad a mindenkori valóságtól, a feladatok jellegétől, de még a párttagság és a pártszervezetek adott felkészültségének színvonalától sem függetlennek tekinteni. Ezt mindenkor a kor követelményeihez kell igazítani. Természetesen úgy, hogy sohase tévesszük szem elől: a demokrácia és a centralizmus elvét, e két elvet nem szabad elválasztani egymástól, nem szabad egyiket a másik rovására fejleszteni. Nem lehet például azt mondani, hogy pártunk Központi Bizottsága most csupán a párttagság demokratikus jogait kívánja szélesíteni, hiszen megfelelő, ugyancsak a mai valóság diktálta módosító javaslatokat terjesztett elő a párttagság kötelességeinek kiszélesítésére, ennek pontosabb, ellenőrizhetőbb megfogalmazására és a központi akarat fokozottabb érvényesítésére is. A Központi Bizottságnak az a módosító javaslata, amely a bírálók fokozottabb védelmét szolgálja, teljesen megfelel a demokratikus centralizmus elvének, a párttagság mai elvi-politikai fejlettségének; mindez egyben a mai kor támasztotta politikai jelentőségű követelmény. Különösen érdemes itt ezzel kapcsolatban arra az eléggé elterjedt jelenségre utalni, amikor a bírálatot úgynevezett „finom törlesztéssel” torolják meg. A „finom törlesztést” ugyanolyan súlyosan kell megítélni, mint a nyilvánvalót, az azonnal észrevehetőt. A „finom törlesztés” rendszerint olyan rossz emberi tulajdonságot, hajlamot takar, mint a sértődékenység, dölyfösség vagy éppen a nem őszinte jellem, gerinctelenség, bosszúálló, alattomos természet. Józanul senki se gondolhatja, hogy az olyan módszerek, mint a bírálóknak a mellőzése, egyébként megérdemelt előléptetés halasztása, a jutalmazásból vagy az erkölcsi elismerésből történő rendszeres kihagyása nem szúr szemet az embereknek. Azokkal szemben, akik a bírálatot ilyen módon fojtják el, illetve torolják meg, ugyanolyan szigorral kell eljárni, mint azokkal szemben, akik ezt durván csinálják. A párton belüli demokráciát nem szabad korlátlan demokráciaként felfogni. Mi nem vagyunk a végtelen vita hívei. A pártdemokrácia — és általában a demokrácia — nem jelenti azt, hogy mindent mindenkivel meg kell vitatni. A párttagságtól például olyan kérdésekben kell véleményt kérni, olyan kérdéseket kell a pártszervezetekben napirendre tűzni, amelyekben érdemben tudnak állást foglalni. De nem jól értelmezi a demokráciát az sem, aki úgy gondolja, hogy a döntés után tovább is vitatkozni lehet. Az ilyen „demokrácia” teljesen dezorganizálná, akcióképtelenné tenné a pártot. A demokrácia helyes értelmezéséhez tartozik az is, hogy határozathozatal után mindenkinek a döntés értelmében kell dolgoznia. Ez következik a demokratikus centralizmus elvéből. Ha más is, volt a véleménye valakinek a határozathozatal előtt , miután döntöttek, a döntéshez kell tartania magát. (Ha külön véleménye van, ezt fenntarthatja, azt jogosult a felsőbb pártszerv tudomására hozni, de az elfogadott határozatot végre kell hajtania, aszerint kell dolgoznia. Éppen ezeknek az elveknek a fokozottabb megvalósulásáért javasol a Központi Bizottság több módosítást a szervezeti szabályzatban a párttagság kötelességeivel kapcsolatban. A párt egységét a demokrácia, a párttagság jogainak érvényesítése, a kötelességek teljesítése és a párttagság fegyelme védi, erősíti. A pártszervezeteknek egyik alapvető és állandó feladatuk megértetni a párttagsággal, hogy az egész társadalom, a szocializmus érdeke a párt politikája, határozatai melletti egységes kiállás, azok végrehajtásában való tevékeny közreműködés. Ebben, különösen a párt politikájának védelmében, van elég tennivalónk. Neveléssel és szükség szerinti fegyelmezéssel is el kell érni minden párttagnál, hogy megértse: a határozatok végrehajtása a párthoz való tartozás egyik fontos feltétele. A X. pártkongresszust megelőző józan, tárgyilagos viták minden bizonnyal elősegítik, hogy pártunkban tovább szélesedjék az alkotó demokrácia, tovább szilárduljon a párttagság önként vállalt fegyelme. Ez pártunk egységének és további előrehaladásunknak záloga.