Népszabadság, 1970. október (28. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-18 / 245. szám

NÉPEK M­E­S­É­IBŐL Miért vörös a Vörös-folyó? (Vietnami mese) S­ok-sok évvel ezelőtt hatalmas szörnyeteg jelent meg a Vörös­folyó vidékén. Akkor még más­képpen nevezték ezt a folyót és a vize olyan áttetsző, tiszta volt, mint a kristály. A szörnyetegnek tizenkét feje volt és mind a tizenkét feje tüzet okádott. Le­telepedett a folyóparton és senki ember­fiát nem engedett a víz közelébe. Egyik napon azután egy sok csatát nyert, híres vitéz érkezett a folyópartra. — Hallod-e, te gonosz szörnyeteg — szólította meg a tizenkét fejű fenevadat — elegünk van már belőled! Ez a folyó és ez a föld a miénk, vietnamiaké! Add vissza nekünk szépszerével, vagy meg­­érzed, milyen éles a kardom! A szörnyeteg csak nevetett a vité­zen, de az előkapta fényes pengéjű kardját, amely olyan volt, mint a szik­rázó arany, és nekirontott a szörnyeteg­nek. Megrázta magát a szörnyeteg, tizenkét torkát szélesre tárta és perzselő láng­nyelveket okádott a vitéz felé. De az ügyesen kitért a tűz elől, rásújtott a szörnyetegre és leszelte egyszerre három fejét. A szörnyeteg iszonyú haragra ger­jedt, megrázta magát, iszonyút üvöltött és még dühödtebben támadt a vitéznek. Újra megy újra összecsaptak, de a vitéz gyorsabb és ügyesebb volt, mint ellen­fele. A szörnyetegnek tíz feje már a porban hevert, a vitéz hamarosan le­szelte a tizenegyediket is és rásújtott a tizenkettedikre. A szörnyeteg érezte, hogy fogytán az ereje, tehetetlen a vitézzel és szikrázó aranykardjával szemben. Ekkor még végső erőfeszítéssel a magasba emelke­dett, azután tizenkét sebből vérezve, holtan zuhant a folyó vizébe. Kiömlő vére vörösre festette a hullámokat. Azóta hívják a folyót Vörös-f­oly­ónak. BALÁSSY LÁSZLÓ fordítása Értéktelen gyöngyök (Arab mese) Egyszer egy ember eltévedt a siva­tagban. Napok óta étlen, szóró­ján vándorolt, s már közel volt az éhhalálhoz, amikor egy tócsát pillantott meg, amelynél a kara­vánok szokták itatni a tevéket. Amennyire fáradt tagjai engedték, meggyorsította lépteit, de amikor oda­ért, látta, hogy a tócsa már szinte telje­sen kiapadt. Nagyon elszomorodott, s az éhség és a fáradtság leverte a lábáról. Eszméletét azonban nem veszítette el, s ahogy ott feküdt, szinte magatehetetle­­nül, valamivel távolabb egy zsákot vett észre­ a homokban. Abban a reményben, hogy a zsákban préselt datolyát vagy diót talál, nagy nehezen odavonszolta magát. Nagy csalódására azonban nem élelem, hanem igazgyöngy volt a zsák­ban. — Ó, hitvány, értéktelen gyöngyök! — sóhajtott szomorúan és élettelenül te­rült el a homokon ... Angolból fordította: ANDRÁSSY ANDRÁS MEGFEJTÉSEK Az október 11-i rejtvények helyes megfej­tései: Keresztrejtvény: Schiller, Eroica, Fidelio, Napóleon, Beethoven. — Martonvásár. Bűvös hatszög: Nyolc pont. • • :­ ­ NYERTESEK András Csaba, Sopronkövesd; Balla Ferenc, Miskolc; Farkas Erzsébet, Ózd; Fodor Imre, Somlóvásárhely; Fésűs Edit, Rajka; Georgia­­des Erzsébet, Tiszaföldvár; Gombik Tünde, Tata; Jánosi István, Szabadszállás; Janurik Irén, Szarvas; Joó Tibor, Százhalombatta; Ki­csi Miklós, Komló; Malinkó Zsuzsa, Sajó­­szentpéter; Oláh Ilona, Cigánd; Pulay Csa­ba, Balatonfüred; Sarkadi Zoltán, Balmazúj­város; Skribanek Anna, Bácsalmás; Terecs­­kei Irén, Kiskunfélegyháza; Török Zsuzsa, Szigethalom; Tóth László, Mátranovák; Ur­­bán Tibor, Csap; Bikay Beáta, Horváth Csil­la, Keresztes Zsuzsa, Kocsis Júlia, Mónus An­na, Óhidi Adrienné, Ölvedi Ági, Sánta Abigél, Szabados Annamária, Zölde Teodóra, Buda­pest. A gyufa feltalálása a köztudatban Irinyi János nevéhez kapcsolódik. Ez igaz is, meg nem is. A gyufának tulaj­donképpen nincs feltalálója, hosszú fej­lődés során alakult ki. A régi martos gyufa és a dörzsgyufa káliumkloráttal készült, robbanva gyulladt, veszélyes volt, s így nehezen terjedt. A biztonsá­gos foszforos gyufa feltalálása azonban már Irinyi János érdeme. Irinyi János 1817-ben született Bihar megyében. Iskoláit Debrecenben végez­te, majd a bécsi politechnikum hallgató­jaként 25 éves korában készítette el új­szerű gyufáját. Ennek történetét később a Vasárnapi Újság munkatársának ma­ga Irinyi mesélte el. Az elbeszélés szerint Medisner pro­fesszor egy alkalommal kísérletet mu­tatott be. Ként dörzsölt üvegmozsárban, amelynek meg kellett volna gyulladni. A kísérlet nem sikerült. Irinyiben fel­ötlött, ha foszfort tett volna a tanár az edénybe, az már régen meggyulladt volna. Ez a gondolat vezette rá a fiatal diákot a foszforos gyufa elkészítésére. Irinyi nem ismerte a külföldön folyó foszforosgyufa-kísérleteket, saját elgon­dolása szerint készítette el otthon első tíz szál gyufáját. A gyufa fejét forró vízben oldott foszforba mártotta, amely­­­­be kihűlés után barna port és enyvet kevert. Irinyi volt az első, aki ólomhi­­peroxidot, a foszfor kitűnő oxidálóanya­gát használta fel gyufa készítésére. A megszáradt gyufafejek nem robbantak, nem fröccsentek, hanem zajtalanul gyulladtak és lassan, nyugodtan égtek. Irinyi érdeme tehát a „használható” gyufa létrehozása, a gyufa tökéletesí­tése. Irinyi eljárását nem szabadalmaztat­ta, hisz Magyarországon nem volt még szabadalmi intézmény, az ízig-vérig magyar Irinyi pedig az osztrák hatósá­gokat messze elkerülte. Irinyi későn ismerte csak fel találmá­nya gyakorlati jelentőségét. Találmá­nyával hazáját akarta szolgálni és 1839. december 19-én Pesten gyufagyárat ala­pított. Az osztrák iparosok mindent elkövet­tek, hogy a konkurrens magyar verseny­társat megfojtsák. Az osztrák zsoldban álló városi tisztviselők segítségével si­került Irinyi gyufagyárát öt év alatt teljesen tönkretenni. Dabasi István budapesti olvasó kérésére összeállította: PAP JÁNOS­ ­ ŐSEINK GÉPEI - GÉPEINK ŐSEI A BIZTONSÁGI GYÚJTÓ Mártus gyufa. Irinyi János 1817—1895. KERESZTREJTVÉNY VÍZSZINTES. 2. Nagy ma­gyar zeneszerző­, most emlé­keztünk meg halálának 25. év­fordulójáról. 11. Valaminek a felülvizsgálásával megbízott sze­mély. 13. Veszekszik. 14. Téli sport- és közlekedési eszköz. 16. Thaly Kálmán. 17. Zsebben hordozható irat- és pénztartó (ékezettel). 19. Szemmel érzé­kel. 21. Női név. 22. A vízszin­tes 2. ismert műve, egyben Jó­zsef Attila egyik verskötetének címe. 25. Becézett női név. 27. Japán pénzegység. 28. Lopva fi­gyelem. 30. Téli sporteszköz. 33. Lope de . . . , a spanyol dráma megteremtője. 34. Kölcsön biz­tosítására adott tárgy. 37. Ke­retbe foglalt kép, tükör.­­ FÜGGŐLEGES: 1. Női név. 2. Toldi Miklósék öreg szolgája. 3. Az anilin vegyjele. 4. Régi hosszmérték. 5. TR. 6. Kész­pénz. 7. A 48-as szabadságharc egyik tábornoka. 8. Kis pata­kocska. 9. A Szovjetunió egyik köztársasága. 10. Valamilyen feladat elvégzésére megfelelő. 11. A vízszin­tes 2. ismert műve. 12. Összevissza hangza­var. 15. Árvízvédelmi építmény. 18. Nagy ma­gyar költő a XX. század elején. 19. Ipari növény. 20. Edény. 21. Festőszerszám. 23. Ga­bonát hint. 24. Helyes viselkedésre tanít. 26. Tanul. 29. Heves megye székhelye. 31. Há­lóban a futball-labda. 32. Gépet olajoz, zsí­roz. 35. Igekötő. 36. Kettős mássalhangzó. 37. Közép-európai Kupa. 38. Vissza: a függőle­ges 8. Beküldendő a vízszintes 2., 22. és a függőle­ges 11., valamint a különálló sor: a vízszintes 2. egyik ismert zenekari műve. (A különálló sorba a keresztrejtvény azonos számú koc­káinak betűit kell beírni.) T. D. C KORONGJÁTÉK ronglet, akár többször is, bármelyik irányba lehet tolni, ha mellette üres kocka van. Az a korong, amelyiknek szomszédja mellett üres kocka van, szomszédja fölött az üres kockába ugor­hat. Az nyer, aki kevesebb lépéssel hajtja végre a fekete és fehér koron­gok helycseréjét. Eláruljuk, hogy a le­hetséges legkevesebb lépés 46. Kelle­mes szórakozást kívánunk! Ha rajzunkat egy vastag fehér kar­­tonra tetszés szerinti nagyságban le­másoljátok, szórakoztató társasjátékot készíthettek. Először rajzoljátok le a tizenhét koc­kából álló ábrát, majd készítsétek el, ugyancsak vastag kartonlapból, a nyolc fehér és a nyolc fekete korongot. Ez­után helyezzétek el a korongokat a kockákban úgy, mint a rajzon látható. A feladat: a fehér korongokat a fe­keték, a fekete korongokat pedig a fe­hérek helyére kell átvinni. Minden ko­ Trükk a köbön Megkérem valamelyik társamat, hogy egy kétjegyű számot emeljen köbre, azaz szorozzon meg egy kétjegyű szá­mot kétszer önmagával (pl. 27x27x27). Ha elvégezte a műveletet, közölje a végeredményt s én abból azonnal meg­mondom, milyen számot emelt köbre! Nézzük ennek a rendkívül hatásos mutatványnak a magyarázatát. Amikor barátom bemondja a vég­eredményt (a példa szerint 27x27x27x­19 683), én ezt a számot kettéosztom: leválasztom az utolsó három számot (ez a 683), s külön veszem­­az előtte levő számokat, ami egy-, kettő- vagy há­romjegyű. (A mi esetünkben kétjegyű: 19). Ebből kapom meg a néző által be­­szorzett szám első tagját, a hátsó há­romból pedig a másodikat, az ábrán látható kulcsszámok segítségével. Ho­gyan? Az először a különválasztott há­romjegyű szám utolsó számát nézem: ez itt a 3-as. A kulcsszámtáblázat 3-as sorában az utolsó, négyzetbe írt szám, tehát a 7-es mutatja meg, hogy a bará­tom által köbre emelt szám második tagja mi volt?! Az első számot a be­mondott végeredményben szereplő má­sik számrész mutatja. A mi esetünkben a 19 volt ez a különválasztott szám. Ke­ressük meg a jobboldali számoszlopban azt a két számot, amely közé nagyság­rendben ezt elhelyezhetjük. (Lásd az ábrán 8—19—27.) A behelyezett szám előtti sorszám adja a köbre emelt szám első tagját. Példánk szerint a behelye­zett 19-es szám előtt a 8-as található, mely a 2-es sorban van, tehát a keresett szám a 2-es. Így alakult ki a köbre emelt szám: 27. BŰVÖS NÉGYZET Írjátok be az ábrába az 5-től 29-ig ter­jedő számokat úgy, hogy a számjegyek összege a vízszintes és függőleges so­rokban, valamint a két átlóban egyfor­mán 85—85 legyen. Könnyítésül négy számot mi előre beírtunk. o NÉPSZABADSÁG ♦ VASÁRNAPI MELLÉKLET

Next