Népszabadság, 1970. november (28. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-22 / 274. szám

1970. november 22. vasárnap NÉPSZABADSÁG V.A bek­tív kapzsalm­ok fujdasalásének új szíthassa Közös közlemény a török külügyminiszter magyarországi látogatásáról (ittfli­tfttntyil ntnff hívta Foró Jenőt és Péter .fémest Péter Jánosnak, a Magyar Nép­­köztársaság külügyminiszterének meghívására Ihsan Sabri Cagla­­yangil, a Török Köztársaság kül­ügyminisztere­. 1970. november 17. és 21. között hivatalos látogatást tett Magyarországon. Látogatása során a magas ran­gú török vendéget fogadta Loson­cai Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Fosck Jenő, a Minisztertanács elnöke. A közlemény ismerteti a török külügyminiszternek és kíséreté­nek programját és felsorolja a hi­vatalos tárgyalások részvevőit. Majd így folytatódik: Az őszinteség, a szívélyesség és a kölcsönös megértés légkörében lefolyt tárgyalások során a két miniszter eszmecserét folytatott a nemzetközi helyzet időszerű kér­déseiről és áttekintette a számos területen kielégítően fejlődő­ tö­rök—magyar kapcsolatokat. A nemzetközi helyzetről foly­tatott véleménycsere során a fe­lek kifejezték szilárd elhatározá­sukat, hogy továbbra is megtesz­nek minden tőlük telhetőt a bé­ke erősítéséért, az államok kö­zötti együttműködés fejleszté­séért, a nemzetközi érintkezés ál­talánosan elfogadott elveinek tisz­teletben tartása alapján. A felek nagyra értékelték a megalakulásának 25. évfordulóját ünneplő Egyesült Nemzetek Szer­vezetét, kifejezték hűségüket e szervezet alapeszméihez, megerő­sítették az ENSZ megszilárdítá­sára irányuló őszinte törekvésü­ket, s méltatták azt a szerepet, amelyet az ENSZ a nemzetközi béke, biztonság és együttműkö­dés érdekében betölt. A két külügyminiszter hangsú­lyozta, hogy a béke és a világ biztonsága szempontjából rend­kívüli jelentős lenne a hatékony nemzetközi ellenőrzéssel történő, általános és teljes leszerelésre vo­natkozó egyezmény megkötése. Ezért támogatnak minden konst­ruktív lépést, amely ezt a célt elősegíteni hivatott. Kiemelték az atomsorompó-egyezmény nagy je­lentőségét, mint olyan lépést, amely a nukleáris fegyverek kor­látozásához vezet. Továbbra is tá­mogatják azokat a törekvéseket, melyek útját kívánják állni a tengerek és az óceánok mélyén tö­megpusztító fegyverek elhelyezé­sének és meg akarják tiltani a biológiai és vegyi fegyverek lét­rehozását, gyártását, felhalmozá­­­sát és alkalmazását. A miniszterek behatóan tanul­mányozták az európai kérdéseket. Kiemelték az európai biztonság és együttműködés problémái meg­oldásának szükségességét. Megelé­gedéssel fogadták a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársa­ság között aláírt, valamint a Len­gyel Népköztársaság és a NSZK által parafált szerződéseket mint fontos lépéseket az európai eny­hülés útján. Meggyőződésük, hogy e szerződések, valamint a folya­matban levő egyéb tárgyalások pozitív eredményei, továbbá az­­ érdekelt államok közötti érintke­zések, konzultációk és tárgyalások jelentős mértékben hozzájárulnak a feszültség csökkentéséhez, Euró­pa biztonságához és az együttmű­ködés kérdéseivel foglalkozó kon­ferencia, illetőleg ilyen értekezlet­sorozat összehívásához. Ennek si­kere jelentősen elősegítené a meg­levő problémák megoldását. A miniszterek megvizsgálták a különböző nemzetközi konfliktu­sokat is. Kifejezték aggodalmu­kat a közel-keleti helyzet miatt. Az elhúzódó konfliktus súlyos ve­szélyeket rejt magában. Szüksé­gesnek ítélik meg a tűzszüneti megállapodás meghosszabbítását, valamint azt, hogy Jarring nagy­követ folytassa közvetítő tevé­kenységét. A Biztonsági Tanács 1967. november 22-i határozatá­nak megfelelően az izraeli erők­nek ki kell vonulniuk a megszállt arab területekről. E határozat kedvező alapot nyújt az igazságos és tartós béke megteremtésére a Közel-Keleten, biztosítja az arab országok jogainak és jogos érde­keinek megóvását. Az ugyancsak aggasztó délkelet­ázsiai helyzet kapcsán hangsú­lyozták szilárd meggyőződésüket, hogy e konfliktust az 1954. évi genfi szerződések alapján, béké­sen és tárgyalások útján kell meg­oldani. Caglayangil tájékoztatta a ma­gyar külügyminisztert a legutóbbi ciprusi fejleményekről és megis­mételte Törökország őszinte kí­vánságát, hogy a konfliktusra békés megoldást találjanak a szi­get függetlensége alapján. A két külügyminiszter kifejezte remé­nyét, hogy a ciprusi török és gö­rög közösségek képviselői között folyó előzetes megbeszélések utat nyitnak az összes érdekelt felek közötti egyeztetett és tárgyalásos megoldás előtt, amely biztosítja a két népközösség törvényes jogait és jogos érdekeit, s lehetővé teszi, hogy békében és biztonságban éljenek. A kétoldalú kapcsolatok vizs­gálata során a két miniszter utalt e kapcsolatok történelmi alap­jaira. Örömmel állapították meg, hogy az utóbbi években különö­sen a kereskedelmi, a gazdasági és a kulturális területen eredmé­nyeket értek el. őszinte szándé­kuk, hogy további erőfeszítéseket tesznek a két fél számára kölcsö­nösen előnyös kapcsolatok fejlesz­tésére. A felek egyetértettek ab­ban, hogy megerősítik gazdasági és kereskedelmi kapcsolataikat. Tanulmányozzák a gazdasági kapcsolatok fejlesztésének új le­hetőségeit, hogy ösztönözzék az ipari együttműködés különböző formái, ezen belül közös vállalko­zások létrejöttét. A felek erőfe­szítéseket tesznek a kulturális kapcsolatok fejlesztésére. Ennek keretében különösen a két nép közös múltjával kapcsolatos tudo­mányos kutatásokban fokozzák az együttműködést. A miniszterek, nagy megelége­déssel nyilatkoztak a látogatás eredményeiről; török külügymi­niszter első ízben látogatott a Ma­gyar Népköztársaságba. A látoga­tás a két ország közötti baráti kapcsolatok fejlesztésének új, fontos szakasza. Törökország külügyminisztere a maga és küldöttsége i nevében őszinte köszönetét fejezte ki a meleg fogadtatásért és a szívélyes vendéglátásért, amelyben ma­gyarországi tartózkodásuk során részesültek. Süleyman Demirel miniszterel­nök nevében a Török Köztársa­ság külügyminisztere hivatalos törökországi látogatásra hívta meg Fock Jenőt, a miniszterta­nács elnökét. I. S. Caglayangit ugyancsak meghívta Törökor­szágba Péter János külügyminisz­tert. A meghívásokat örömmel el­fogadták. Időpontjukat a későb­biekben diplomáciai úton állapít­­ják­ meg. (MTI) A török külügyminiszter sajtóértekezlete (Tudósítónktól.) Szombat reggel Caglayangil tö­rök külügyminiszter sajtóértekez­leten számolt be az újságíróknak magyarországi tárgyalásairól­ és látogatásának tapasztalatairól. Az értekezleten ott volt Péter Já­nos külügyminiszter és Ismail Soysal, Törökország budapesti nagykövete. Az értekezletet dr. Bányász Rezső, a Külügyminiszté­rium sajtófőosztályának vezetője nyitotta meg. Országunk fejlődéséről, népünk életéről és munkájáról szerzett élményeiről szólva Caglayangil megállapította, hogy a magyar nép az iparban és a mezőgazda­ságban, általában a gazdálkodás­ban rendkívül nagy sikereket ért el. Különös hangsúllyal szólt kul­turális eredményeinkről. • A magyar vezetőkkel folytatott tanácskozásairól a török külügy­miniszter elmondotta: a tárgya­lások légköre nyílt és őszinte volt, s azokat a kölcsönös megértés jel­lemezte. — Megvitattuk a­­ nemzetközi problémákat és a kétoldalú kap­csolatainkat. Megállapítottuk, hogy sok, kérdésben azonosak vagy egymáshoz közel állnak né­zeteink, s arra törekedtünk, hogy álláspontjainkat olyan kérdések­ben is közelebb hozzuk, amelyek­ben még bizonyos eltérések mu­tatkoznak. Fontos eredménynek tartom, hogy mindkét fél meg­erősítette azt a szándékát: meg­tesz minden tőle telhetőt a világ, elsősorban saját békéjéért.­­ Ami a kétoldalú kapcsola­tainkat illeti, a legjelentősebb, hogy kölcsönösen fejleszteni kí­vánjuk az együttműködést gazda­sági, ipari és kulturális téren, s erre jó lehetőség van. Az európai biztonsági konferen­ciával kapcsolatban elmondotta, hogy a gondolattal valamennyi il­letékes egyetért. A Magyar Nép­­köztársaság nagy erőfeszítéseket tett a konferencia összehívására és a gondolatot a Török Köztár­saság is pártolja. Úgy vélte, hogy a földrész biztonságával kapcso­latos problémákat konferenciákon vagy konferenciasorozaton kelle­ne megvitatni. Kijelentette: — Meggyőződésem, hogy az eredmé­nyekért közösen kell fáradozni. Azok a fejlemények, amelyekre Európában az utóbbi időben sor került, biztatóak a konferencia megrendezését illetően. Ezután Péter János fűzött ki­egészítést a török külügyminisz­ter szavaihoz. Megállapította, hogy mind a magyar, mind a tö­rök kormány a mai nemzetközi és társadalmi viszonyoknak meg­felelő módon ápolják régi barát­ságukat, erősítik a feszültség eny­hítését célzó nemzetközi együtt­működésüket . Örülök mind­annak, ami a török külügyminisz­ter részéről elhangzott, főleg, ami az európai biztonságot szolgáló együttműködésünkre vonatkozik — mondotta Péter János. Az atomenergia békés felhasználásával foglalkozó KGST állandó bizottság ülése Jegyzőkönyv aláírásával fejező­dött be Moszkvában az atomener­gia békés felhasználásával fog­lalkozó KGST állandó bizottság ülése, amelynek munkájában Bulgária, Csehszlovákia, Len­gyelország, Magyarország, a Né­met Demokratikus Köztársaság, Románia és a Szovjetunió kül­döttsége vett részt. A szocialista országok szakem­berei megkezdték az atomener­gia-termelés fejlődési távlatainak együttes körvonalazását. Előirá­nyozták a reaktorokkal és atom­erőművekkel kapcsolatos tudo­mányos-kutató és kísérleti-kons­t­­­ruktőri munka koordinálását. Az 1971-től 1975-ig terjedő idő­szakban tervbe vették az új su­gárterápia-készülék kidolgozását, hangsúlyozva, hogy e témakörben Magyarországnak kiemelkedő sze­repe van. A terv húsznál több időszerű témát ölel fel. A bizottság intézkedéseket ho­zott, amelyek a reaktortechnika és az atomenergetika, a sugárzá­si folyamatok, valamint a sugár­­védelem területén biztosítják a KGST-tagállamok együttműködé­sének további kiszélesítését. Az ülésről kiadott közlemény szerint a bizottság soron követ­kező ülését a jövő év nyarán Ma­gyarországon rendezik meg. ,a pártkongresszusról Egyenes közvetítések a rádióban és a televízióban Sok külföldi tudósító (Tudósítónktól.) Az Építők Rózsa Ferenc Mű­velődési Házának kongresszusi termében az utolsó előkészülete­ket végzik a nagy tanácskozás, az MSZMP X. kongresszusa előtt. November 23-án, hétfő délután 2 órára a kongresszus megnyitá­sára több mint ezren foglalnak majd helyet a terem s az elnöki asztal széksoraiban: a pártérte­­kezleteken megválasztott küldöt­tek, a testvérpártok delegációi, a meghívott hazai vendégek, a párt és munkásmozgalom veteránjai­nak egy csoportja, kiválóan dol­gozó pártmunkások, a politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális és művészeti élet több jeles sze­mélyisége. A Központi Bizottság — koráb­bi határozatának megfelelően — a következő napirendet javasolja majd a kongresszusnak: a) a Központi Bizottság be­számolója; b) javaslat a Szervezeti Sza­bályzat módosítására; c) a Központi Ellenőrző Bi­zottság jelentése; d) a Fellebbviteli Bizottság jelentése; e) a párt vezető szerveinek megválasztása. Hétfőtől a tanácskozóterem fa­lain kívül ugyancsak zajlik majd az élet. Itt, „a kulisszák mögött” valóságos kis hadsereg dolgozik láthatatlanul: újságírók, tévések, filmesek, rádiósok, fotósok, tol­mácsok, a technikai személyzet. Az országnak, az érdeklődő kül­világnak, a vendégeknek és tudó­sítóknak az ő munkájuk teszi lát­hatóvá, hallhatóvá mindazt, ami a teremben történik, amiről a kongresszus tanácskozik és hatá­roz. E tekintetben az egyik leg­fontosabb feladat kétségtelenül a kongresszus sajtóirodájára hárul. A Népszabadság napról napra részletesen beszámol majd olva­sóinak a kongresszus tanácskozá­sairól. Hétfő délután két órától a televízió és a rádió egyenes adás­ban helyszíni közvetítést sugároz a kongresszus ünnepélyes megnyitá­sáról. A munkabizottságok meg­választása és a napirend jóváha­gyása után — előreláthatólag 3 órától — Kádár János lép a szó­noki emelvényre, hogy elmondja a Központi Bizottság kongresszu­si beszámolóját , a tévékamerák és mikrofonok közvetítésével nem­csak a kongresszus, hanem az egész ország nyilvánossága előtt. Az első napi közvetítés valószí­nűleg este 7 óra tájban ér majd véget. A tanácskozás további napjain a rádió a reggeli krónikában hír- és esemény-összefoglalót ad az előző napról, a déli krónikában napi tudósítást, az esti krónikában naponta 60 perces összefoglaló helyszíni tudósítást ad a kongresz­­szus­ eseményeiről. A X. kongresz­­szusról jelentjük címmel a televí­zió ugyancsak minden este 19.50 perces kezdettel mintegy három­negyed órás összefoglalót sugároz. A minél teljesebb és gyorsabb tájékoztatást szolgálja, hogy az MSZMP X. kongresszusának leg­fontosabb fejezetei és határozatai néhány nappal az esemény után már könyvben is napvilágot lát­nak a Kossuth Kiadó gondozá­sában több százezres példányban. A kongresszus teljes anyaga ké­sőbb, előreláthatóan a jövő év elején kerül a könyvesboltokba. A testvérpártok sajtója, a szo­cialista országok hírszolgálata s a kapitalista országok több hír­­ügynöksége és sajtóorgánuma is nagy érdeklődést tanúsít pártunk kongresszusa iránt, állandó vagy különtudósítóval képviselteti ma­gát. A külföldi tudósítók ré­szére a Magyar Sajtó Házá­ban működik majd sajtóiroda, amely orosz, angol, francia, né­met és spanyol nyelven minden tudósító rendelkezésére bocsátja a kongresszus alapvető dokumen­tumait, a beszámolókat, a felszó­lalásokat. Külön posta-, telex- és távbeszélő-központ is lesz a kül­földiek számára, hogy a tudósítók zavartalanul dolgozhassanak. A hagyományokhoz híven, test­vérpártok vezetői és küldöt­tei is részt vesznek a tanács­kozáson. Természetesen gondos­kodás történik arról, hogy a testvérküldöttségek folyamato­san figyelemmel kísérhessék a kongresszus munkáját. Ezt a fel­adatot több tolmácscsoport biz­tosítja. Az egyik csoport öt világnyelven állandóan szink­­ronfordításb­an, továbbá írott fordított szövegekkel közvetíti a tanácskozást a delegációknak. To­vábbi 11 nyelven is tolmácsolhat­ják a kongresszus eseményeit, ha erre a delegációk igényt tartanak. Ez egy másik tolmács csoport fel­adata, egy harmadiké pedig az, hogy kísérje a küldötteket, hiszen a testvérpártok delegációi üze­mekbe, tsz-ekbe, intézményekbe, egyetemekre is ellátogatnak. A szocialista országok hadtápfőnökeinek hadtudományi konferenciája November 17. és 20. között Prá­gában megtartották a bolgár nép­hadsereg, a magyar néphadsereg, az NDK nemzeti néphadserege, a lengyel néphadsereg, a román fegyveres erők, a Szovjetunió fegyveres erői és a csehszlovák néphadsereg hadtápfőnökeinek első hadtudományi konferenciáját. Az értekezletet Iván Jaku­­bovszkij marsall, a Varsói Szerző­dés tagállamai egyesített fegyve­res erőinek főparancsnoka vezet­te. • A konferencia munkájában részt vett Martin Dzur vezérezre­des, csehszlovák nemzetvédelmi miniszter, Szergej Styemenko hadseregtábornok, a Varsói Szer­ződés tagállamai egyesített fegy­veres erői törzsének főnöke, Ka­rel Rusov altábornagy, a cseh­szlovák néphadsereg vezérkari főnöke és Vaclav Horacek vezér­őrnagy, a csehszlovák néphadse­reg politikai főcsoportfőnöke. Az értekezlet magas tudomá-­­­nyos színvonalon, a kölcsönös megértés légkörében folyt le. * (MTI) Új zalai földgázkutak Magyar olajkutatók sikerei Irakban A dél-zalai és a nagylengyeli olajmezők középvonalában, Orta­­házán folyó szén­hidrogén-kutatás során újabb olaj- és földgázlelő­helyet találtak. Az eddig lefúrt kutak közül hármat gázterme­lésre képeznek ki, közülük a 14-es számú kútban egyidőben 2 tároló­réteget is megnyitnak. A 3 kútból naponta 300 000 köbméter föld­gázt kívánnak felszínre hozni. Az iraki—magyar gazdasági kapcsolatok alapján a zalai olaj­kutatók Irak nemzeti olajipará­nak megteremtésében is részt vesznek. A szerződés szerint 4 nagy teljesítményű olajkutat fúr­nak a zalaiak az iraki sivatagban. A távoli országból most érkezett híradás a zalai olajkutatók sike­réről számol be. Az elmúlt héten befejezték az első kút fúrását, e hét végén pedig megkezdték a második kút fúrási m­unkálatait. Az iraki partner elégedett a magyar kutatók munkájával, ajánlatot tett további olajkutak fúrására is. 3

Next