Népszabadság, 1970. november (28. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-22 / 274. szám
1970. november 22. vasárnap NÉPSZABADSÁG V.A bektív kapzsalmok fujdasalásének új szíthassa Közös közlemény a török külügyminiszter magyarországi látogatásáról (ittflitfttntyil ntnff hívta Foró Jenőt és Péter .fémest Péter Jánosnak, a Magyar Népköztársaság külügyminiszterének meghívására Ihsan Sabri Caglayangil, a Török Köztársaság külügyminisztere. 1970. november 17. és 21. között hivatalos látogatást tett Magyarországon. Látogatása során a magas rangú török vendéget fogadta Losoncai Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Fosck Jenő, a Minisztertanács elnöke. A közlemény ismerteti a török külügyminiszternek és kíséretének programját és felsorolja a hivatalos tárgyalások részvevőit. Majd így folytatódik: Az őszinteség, a szívélyesség és a kölcsönös megértés légkörében lefolyt tárgyalások során a két miniszter eszmecserét folytatott a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről és áttekintette a számos területen kielégítően fejlődő török—magyar kapcsolatokat. A nemzetközi helyzetről folytatott véleménycsere során a felek kifejezték szilárd elhatározásukat, hogy továbbra is megtesznek minden tőlük telhetőt a béke erősítéséért, az államok közötti együttműködés fejlesztéséért, a nemzetközi érintkezés általánosan elfogadott elveinek tiszteletben tartása alapján. A felek nagyra értékelték a megalakulásának 25. évfordulóját ünneplő Egyesült Nemzetek Szervezetét, kifejezték hűségüket e szervezet alapeszméihez, megerősítették az ENSZ megszilárdítására irányuló őszinte törekvésüket, s méltatták azt a szerepet, amelyet az ENSZ a nemzetközi béke, biztonság és együttműködés érdekében betölt. A két külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a béke és a világ biztonsága szempontjából rendkívüli jelentős lenne a hatékony nemzetközi ellenőrzéssel történő, általános és teljes leszerelésre vonatkozó egyezmény megkötése. Ezért támogatnak minden konstruktív lépést, amely ezt a célt elősegíteni hivatott. Kiemelték az atomsorompó-egyezmény nagy jelentőségét, mint olyan lépést, amely a nukleáris fegyverek korlátozásához vezet. Továbbra is támogatják azokat a törekvéseket, melyek útját kívánják állni a tengerek és az óceánok mélyén tömegpusztító fegyverek elhelyezésének és meg akarják tiltani a biológiai és vegyi fegyverek létrehozását, gyártását, felhalmozását és alkalmazását. A miniszterek behatóan tanulmányozták az európai kérdéseket. Kiemelték az európai biztonság és együttműködés problémái megoldásának szükségességét. Megelégedéssel fogadták a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság között aláírt, valamint a Lengyel Népköztársaság és a NSZK által parafált szerződéseket mint fontos lépéseket az európai enyhülés útján. Meggyőződésük, hogy e szerződések, valamint a folyamatban levő egyéb tárgyalások pozitív eredményei, továbbá az érdekelt államok közötti érintkezések, konzultációk és tárgyalások jelentős mértékben hozzájárulnak a feszültség csökkentéséhez, Európa biztonságához és az együttműködés kérdéseivel foglalkozó konferencia, illetőleg ilyen értekezletsorozat összehívásához. Ennek sikere jelentősen elősegítené a meglevő problémák megoldását. A miniszterek megvizsgálták a különböző nemzetközi konfliktusokat is. Kifejezték aggodalmukat a közel-keleti helyzet miatt. Az elhúzódó konfliktus súlyos veszélyeket rejt magában. Szükségesnek ítélik meg a tűzszüneti megállapodás meghosszabbítását, valamint azt, hogy Jarring nagykövet folytassa közvetítő tevékenységét. A Biztonsági Tanács 1967. november 22-i határozatának megfelelően az izraeli erőknek ki kell vonulniuk a megszállt arab területekről. E határozat kedvező alapot nyújt az igazságos és tartós béke megteremtésére a Közel-Keleten, biztosítja az arab országok jogainak és jogos érdekeinek megóvását. Az ugyancsak aggasztó délkeletázsiai helyzet kapcsán hangsúlyozták szilárd meggyőződésüket, hogy e konfliktust az 1954. évi genfi szerződések alapján, békésen és tárgyalások útján kell megoldani. Caglayangil tájékoztatta a magyar külügyminisztert a legutóbbi ciprusi fejleményekről és megismételte Törökország őszinte kívánságát, hogy a konfliktusra békés megoldást találjanak a sziget függetlensége alapján. A két külügyminiszter kifejezte reményét, hogy a ciprusi török és görög közösségek képviselői között folyó előzetes megbeszélések utat nyitnak az összes érdekelt felek közötti egyeztetett és tárgyalásos megoldás előtt, amely biztosítja a két népközösség törvényes jogait és jogos érdekeit, s lehetővé teszi, hogy békében és biztonságban éljenek. A kétoldalú kapcsolatok vizsgálata során a két miniszter utalt e kapcsolatok történelmi alapjaira. Örömmel állapították meg, hogy az utóbbi években különösen a kereskedelmi, a gazdasági és a kulturális területen eredményeket értek el. őszinte szándékuk, hogy további erőfeszítéseket tesznek a két fél számára kölcsönösen előnyös kapcsolatok fejlesztésére. A felek egyetértettek abban, hogy megerősítik gazdasági és kereskedelmi kapcsolataikat. Tanulmányozzák a gazdasági kapcsolatok fejlesztésének új lehetőségeit, hogy ösztönözzék az ipari együttműködés különböző formái, ezen belül közös vállalkozások létrejöttét. A felek erőfeszítéseket tesznek a kulturális kapcsolatok fejlesztésére. Ennek keretében különösen a két nép közös múltjával kapcsolatos tudományos kutatásokban fokozzák az együttműködést. A miniszterek, nagy megelégedéssel nyilatkoztak a látogatás eredményeiről; török külügyminiszter első ízben látogatott a Magyar Népköztársaságba. A látogatás a két ország közötti baráti kapcsolatok fejlesztésének új, fontos szakasza. Törökország külügyminisztere a maga és küldöttsége i nevében őszinte köszönetét fejezte ki a meleg fogadtatásért és a szívélyes vendéglátásért, amelyben magyarországi tartózkodásuk során részesültek. Süleyman Demirel miniszterelnök nevében a Török Köztársaság külügyminisztere hivatalos törökországi látogatásra hívta meg Fock Jenőt, a minisztertanács elnökét. I. S. Caglayangit ugyancsak meghívta Törökországba Péter János külügyminisztert. A meghívásokat örömmel elfogadták. Időpontjukat a későbbiekben diplomáciai úton állapítják meg. (MTI) A török külügyminiszter sajtóértekezlete (Tudósítónktól.) Szombat reggel Caglayangil török külügyminiszter sajtóértekezleten számolt be az újságíróknak magyarországi tárgyalásairól és látogatásának tapasztalatairól. Az értekezleten ott volt Péter János külügyminiszter és Ismail Soysal, Törökország budapesti nagykövete. Az értekezletet dr. Bányász Rezső, a Külügyminisztérium sajtófőosztályának vezetője nyitotta meg. Országunk fejlődéséről, népünk életéről és munkájáról szerzett élményeiről szólva Caglayangil megállapította, hogy a magyar nép az iparban és a mezőgazdaságban, általában a gazdálkodásban rendkívül nagy sikereket ért el. Különös hangsúllyal szólt kulturális eredményeinkről. • A magyar vezetőkkel folytatott tanácskozásairól a török külügyminiszter elmondotta: a tárgyalások légköre nyílt és őszinte volt, s azokat a kölcsönös megértés jellemezte. — Megvitattuk a nemzetközi problémákat és a kétoldalú kapcsolatainkat. Megállapítottuk, hogy sok, kérdésben azonosak vagy egymáshoz közel állnak nézeteink, s arra törekedtünk, hogy álláspontjainkat olyan kérdésekben is közelebb hozzuk, amelyekben még bizonyos eltérések mutatkoznak. Fontos eredménynek tartom, hogy mindkét fél megerősítette azt a szándékát: megtesz minden tőle telhetőt a világ, elsősorban saját békéjéért. Ami a kétoldalú kapcsolatainkat illeti, a legjelentősebb, hogy kölcsönösen fejleszteni kívánjuk az együttműködést gazdasági, ipari és kulturális téren, s erre jó lehetőség van. Az európai biztonsági konferenciával kapcsolatban elmondotta, hogy a gondolattal valamennyi illetékes egyetért. A Magyar Népköztársaság nagy erőfeszítéseket tett a konferencia összehívására és a gondolatot a Török Köztársaság is pártolja. Úgy vélte, hogy a földrész biztonságával kapcsolatos problémákat konferenciákon vagy konferenciasorozaton kellene megvitatni. Kijelentette: — Meggyőződésem, hogy az eredményekért közösen kell fáradozni. Azok a fejlemények, amelyekre Európában az utóbbi időben sor került, biztatóak a konferencia megrendezését illetően. Ezután Péter János fűzött kiegészítést a török külügyminiszter szavaihoz. Megállapította, hogy mind a magyar, mind a török kormány a mai nemzetközi és társadalmi viszonyoknak megfelelő módon ápolják régi barátságukat, erősítik a feszültség enyhítését célzó nemzetközi együttműködésüket . Örülök mindannak, ami a török külügyminiszter részéről elhangzott, főleg, ami az európai biztonságot szolgáló együttműködésünkre vonatkozik — mondotta Péter János. Az atomenergia békés felhasználásával foglalkozó KGST állandó bizottság ülése Jegyzőkönyv aláírásával fejeződött be Moszkvában az atomenergia békés felhasználásával foglalkozó KGST állandó bizottság ülése, amelynek munkájában Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, a Német Demokratikus Köztársaság, Románia és a Szovjetunió küldöttsége vett részt. A szocialista országok szakemberei megkezdték az atomenergia-termelés fejlődési távlatainak együttes körvonalazását. Előirányozták a reaktorokkal és atomerőművekkel kapcsolatos tudományos-kutató és kísérleti-konstruktőri munka koordinálását. Az 1971-től 1975-ig terjedő időszakban tervbe vették az új sugárterápia-készülék kidolgozását, hangsúlyozva, hogy e témakörben Magyarországnak kiemelkedő szerepe van. A terv húsznál több időszerű témát ölel fel. A bizottság intézkedéseket hozott, amelyek a reaktortechnika és az atomenergetika, a sugárzási folyamatok, valamint a sugárvédelem területén biztosítják a KGST-tagállamok együttműködésének további kiszélesítését. Az ülésről kiadott közlemény szerint a bizottság soron következő ülését a jövő év nyarán Magyarországon rendezik meg. ,a pártkongresszusról Egyenes közvetítések a rádióban és a televízióban Sok külföldi tudósító (Tudósítónktól.) Az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házának kongresszusi termében az utolsó előkészületeket végzik a nagy tanácskozás, az MSZMP X. kongresszusa előtt. November 23-án, hétfő délután 2 órára a kongresszus megnyitására több mint ezren foglalnak majd helyet a terem s az elnöki asztal széksoraiban: a pártértekezleteken megválasztott küldöttek, a testvérpártok delegációi, a meghívott hazai vendégek, a párt és munkásmozgalom veteránjainak egy csoportja, kiválóan dolgozó pártmunkások, a politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális és művészeti élet több jeles személyisége. A Központi Bizottság — korábbi határozatának megfelelően — a következő napirendet javasolja majd a kongresszusnak: a) a Központi Bizottság beszámolója; b) javaslat a Szervezeti Szabályzat módosítására; c) a Központi Ellenőrző Bizottság jelentése; d) a Fellebbviteli Bizottság jelentése; e) a párt vezető szerveinek megválasztása. Hétfőtől a tanácskozóterem falain kívül ugyancsak zajlik majd az élet. Itt, „a kulisszák mögött” valóságos kis hadsereg dolgozik láthatatlanul: újságírók, tévések, filmesek, rádiósok, fotósok, tolmácsok, a technikai személyzet. Az országnak, az érdeklődő külvilágnak, a vendégeknek és tudósítóknak az ő munkájuk teszi láthatóvá, hallhatóvá mindazt, ami a teremben történik, amiről a kongresszus tanácskozik és határoz. E tekintetben az egyik legfontosabb feladat kétségtelenül a kongresszus sajtóirodájára hárul. A Népszabadság napról napra részletesen beszámol majd olvasóinak a kongresszus tanácskozásairól. Hétfő délután két órától a televízió és a rádió egyenes adásban helyszíni közvetítést sugároz a kongresszus ünnepélyes megnyitásáról. A munkabizottságok megválasztása és a napirend jóváhagyása után — előreláthatólag 3 órától — Kádár János lép a szónoki emelvényre, hogy elmondja a Központi Bizottság kongresszusi beszámolóját , a tévékamerák és mikrofonok közvetítésével nemcsak a kongresszus, hanem az egész ország nyilvánossága előtt. Az első napi közvetítés valószínűleg este 7 óra tájban ér majd véget. A tanácskozás további napjain a rádió a reggeli krónikában hír- és esemény-összefoglalót ad az előző napról, a déli krónikában napi tudósítást, az esti krónikában naponta 60 perces összefoglaló helyszíni tudósítást ad a kongreszszus eseményeiről. A X. kongreszszusról jelentjük címmel a televízió ugyancsak minden este 19.50 perces kezdettel mintegy háromnegyed órás összefoglalót sugároz. A minél teljesebb és gyorsabb tájékoztatást szolgálja, hogy az MSZMP X. kongresszusának legfontosabb fejezetei és határozatai néhány nappal az esemény után már könyvben is napvilágot látnak a Kossuth Kiadó gondozásában több százezres példányban. A kongresszus teljes anyaga később, előreláthatóan a jövő év elején kerül a könyvesboltokba. A testvérpártok sajtója, a szocialista országok hírszolgálata s a kapitalista országok több hírügynöksége és sajtóorgánuma is nagy érdeklődést tanúsít pártunk kongresszusa iránt, állandó vagy különtudósítóval képviselteti magát. A külföldi tudósítók részére a Magyar Sajtó Házában működik majd sajtóiroda, amely orosz, angol, francia, német és spanyol nyelven minden tudósító rendelkezésére bocsátja a kongresszus alapvető dokumentumait, a beszámolókat, a felszólalásokat. Külön posta-, telex- és távbeszélő-központ is lesz a külföldiek számára, hogy a tudósítók zavartalanul dolgozhassanak. A hagyományokhoz híven, testvérpártok vezetői és küldöttei is részt vesznek a tanácskozáson. Természetesen gondoskodás történik arról, hogy a testvérküldöttségek folyamatosan figyelemmel kísérhessék a kongresszus munkáját. Ezt a feladatot több tolmácscsoport biztosítja. Az egyik csoport öt világnyelven állandóan szinkronfordításban, továbbá írott fordított szövegekkel közvetíti a tanácskozást a delegációknak. További 11 nyelven is tolmácsolhatják a kongresszus eseményeit, ha erre a delegációk igényt tartanak. Ez egy másik tolmács csoport feladata, egy harmadiké pedig az, hogy kísérje a küldötteket, hiszen a testvérpártok delegációi üzemekbe, tsz-ekbe, intézményekbe, egyetemekre is ellátogatnak. A szocialista országok hadtápfőnökeinek hadtudományi konferenciája November 17. és 20. között Prágában megtartották a bolgár néphadsereg, a magyar néphadsereg, az NDK nemzeti néphadserege, a lengyel néphadsereg, a román fegyveres erők, a Szovjetunió fegyveres erői és a csehszlovák néphadsereg hadtápfőnökeinek első hadtudományi konferenciáját. Az értekezletet Iván Jakubovszkij marsall, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka vezette. • A konferencia munkájában részt vett Martin Dzur vezérezredes, csehszlovák nemzetvédelmi miniszter, Szergej Styemenko hadseregtábornok, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői törzsének főnöke, Karel Rusov altábornagy, a csehszlovák néphadsereg vezérkari főnöke és Vaclav Horacek vezérőrnagy, a csehszlovák néphadsereg politikai főcsoportfőnöke. Az értekezlet magas tudomá-nyos színvonalon, a kölcsönös megértés légkörében folyt le. * (MTI) Új zalai földgázkutak Magyar olajkutatók sikerei Irakban A dél-zalai és a nagylengyeli olajmezők középvonalában, Ortaházán folyó szénhidrogén-kutatás során újabb olaj- és földgázlelőhelyet találtak. Az eddig lefúrt kutak közül hármat gáztermelésre képeznek ki, közülük a 14-es számú kútban egyidőben 2 tárolóréteget is megnyitnak. A 3 kútból naponta 300 000 köbméter földgázt kívánnak felszínre hozni. Az iraki—magyar gazdasági kapcsolatok alapján a zalai olajkutatók Irak nemzeti olajiparának megteremtésében is részt vesznek. A szerződés szerint 4 nagy teljesítményű olajkutat fúrnak a zalaiak az iraki sivatagban. A távoli országból most érkezett híradás a zalai olajkutatók sikeréről számol be. Az elmúlt héten befejezték az első kút fúrását, e hét végén pedig megkezdték a második kút fúrási munkálatait. Az iraki partner elégedett a magyar kutatók munkájával, ajánlatot tett további olajkutak fúrására is. 3