Népszabadság, 1970. november (28. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-26 / 277. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! !« - Ara­­so futér NÉPSZABADSÁG 1970. november 26. csütörtök A MAGYAR SZOCIALISTA MIVKÁSPÁI­T KÖZPONTI LAPJA XXVIII. évfolyam, 277. szám T­anácskozik 41 Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa é­s a­vj­ v­ő .­i Biszku Béla, Komócsin Zoltán és Nyers Rezső beszéde . Testvérpártok küldötteinek felszólalása . Szerda reggel 9 órakor, az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában folytatta tanácskozását a Magyar Szocialista Munk­ás­­pá­rt X. kongresszusa. A szerda délelőtti tanácskozást az elnöklő Kárpáti Ferenc vezérőrnagy nyi­totta meg. Bejelentette, hogy újabb testvérpártok küldték el üdvözletüket pártunk X. kong­resszusához. Üdvözlő táviratot küldött az Amerikai Egyesült Ál­lamok Kommunista Pártja, a Chilei Kommunista Párt és a Haiti Kommunisták Egyesült Pártja. A kongresszushoz újabb és újabb üdvözlő táviratok érkez­nek hazánk legkülönbözőbb ré­szeiből is: üzemek, vállalatok, in­tézmények, termelőszövetkezetek kommunistái és párton kívüli dolgozói köszöntik a fontos ta­nácskozás részvevőit. Sok dolgo­zó kollektíva azt az elhatározását is közli üdvözlő táviratában, hogy a kongresszusi munk­aversenyt to­vább folytatja, s ily módon is hozzájárul a pártkongresszus ha­tározatainak végrehajtásához. A Borsodi Hőerőmű szocialista bri­gádjai Kazincbarcikáról azt ír­ták táviratukban, hogy már no­vember elsején teljesítették idei tervüket, de tovább folytatják a kongresszusi munkaversenyt. A Mecseki Szénbányák KISZ-fiatal­jai hasonló szocialista felajánlást tettek üdvözlő táviratukban. A mohácsi KISZ-fiatalok így írnak dísztáviratukban: „Köszöntjük a m­agyar kommunisták legmaga­sabb szintű tanácskozását, a párt X. kongresszusát. Hisszük, hogy fontos munkájukkal újabb sike­rekhez vezetik szocializmust épí­tő hazánk­at. Kívánunk minden küldöttnek jó egészséget, ered­ményes munkát."" A táviratokból kitűnik, hogy nemcsak a kommunisták több mint hatszázezres tábora, hanem az egész ország nagy-nagy figye­lemmel kíséri a kongresszus ta­nácskozásait, s tanulmányozza a nyilvánosságra hozott dokumen­tumokat, a vitát. Örömüknek ad­nak kifejezést, hogy testvérpárt­jaink vezetői jelenlétükkel meg­tisztelték, felszólalásukkal segí­tették pártunk kongresszusának munkáját. Nagy figyelemmel hallgatták a rádióban, a televí­­z­óban, olvasták­­a sajtóban ha­zánk dolgozói Brezsnyev­­ elvtárs különösen meleg hangú felszóla­lását, Gomulka, Husák és Zsiv­­kov elvtárs testvéri üdvözletét, amelyek fontos megállapításaik­­­kal segítik pártunk küldötteinek­­ felelősségteljes munkáját. A Veszprémi Állami Gazdaság dolgozói így írnak üdvözlő táv­­­­iratukban: „A kongresszus mun­­­­káját gazdaságunk­ valamennyi­­ dolgozója feszült érdeklődéssel­­ figyeli. Érezzük, hogy mindan­­­­­nyiunk érdekében a szebb, a jobb­­ életért, a marxizmus—leninizmus I szellemében munkálkodnak. Tör­­­­ténelmi hivatásuk teljesítéséhez­­ nagyon sok sikert kívánunk.” Más­t üdvözlő táviratokból is kicseng a­­ felelősségteljes várakozás a kong- I resszus munkája iránt; az ország­­ népe tudja, hogy pártunk e leg­­­­felsőbb testülete a következő I négy esztendő feladatait szabja meg. A kongresszushoz szerda es­­­­tig összesen 659 köszöntő levél és I távirat érkezett az ország külön­­­­böző részeiből. A délelőtti tanácskozáson elnök­lő Kárpáti Ferenc, a kongresszus részvevőinek nagy tapsa közben, köszönetét fejezte ki a testvérpár­tok " szívélyes üdvözleteiért, a kongresszushoz érkezett üdvözlete­kért. Ezután Biszku Béla, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Po­litikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára szólalt­­fel. Utána a következők szólaltak fel:­­ Horváth Gyula, a zalaegerszegi­­ járási pártbizottság első titkára,­­ Herczeg Károly, a Fejér megyei­­ pártbizottság első titkára, Uhrin­­ Vendel, a dunakömlödi tsz elnök­­­ke, Walter Wachs, Ausztria Kom­­­­munista Pártja Politikai Bizottsá-­­ gának tagja, a központi bizottság titkára, Kameniczki Antal, a MVM 212-es számú intézetének igazgatója, majd Molnár Frigyes terjesztette elő a mandátumvizs­­gáló bizottság jelentését. Szünet után Simon József­né, a Lenin Kohászati Művek daruveze­­tője vette át az elnöklést. Szólásra következtek: Komócsin Zoltán, a Politikai Bizottság tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára, Frank Fe­renc, a Békés megyei pártbizott­ság első titkára, Parmicsán Lász­ló, a 43-as Állami Építőipari Vál­­l­­alat szocialista brigádvezetője, a budapesti párt-végrehajtó bizott­ság tagja és Albert de Coninck, a Belga Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a központi bizottság titkára. A délutáni ülésen először Tóth Ferenc, a Dél-dunántúli Kutató és Feltáró Üzem állami díjas fő­fúrómestere elnökölt. Felszólalt­­ Nyers Rezső, a Politikai Bizottság­­ tagja, a Központi Bizottság titká­­r­­a. Orosz Ferenc, Szabolcs-Szat­­már megye tanácsának vb-elnöke.­­ Andreasz Fantisz, a Ciprusi Dol­ I­gozó Nép Piaiadó Pártja főtitkár­helyettese, Bencsik István, a Haz­­­zafias Népfront Országos Taná­csának főtitkára, Ivan Hansen, a Dán Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja, Keres Emil színművész, Taisto Sinisalo, a Finn Kommunista Párt alelnöke. Ezután szünet következett, majd Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke vette át az elnöki tisztet. Ezt kö­vetően szólalt fel Francois Billoux,­­ a Francia Kommunista Párt Po­litikai Bizottságának tagja, Kosz­tasz Kolijannisz, a Görög Kom­munista Párt Központi Bizottsá­gának első titkára, Michael O’Riordan, Írország Kommunista Pártja főtitkára, Kiro Gligorov, a Jugoszláv Kommunisták Szö­vetsége Elnöksége Végrehajtó Iro­dájának tagja, Beckl Sándor, az MTI Országos Tanácsának elnö­ke, Han Ik Szu, a Koreai Munka­párt Politik­ai Bizottságának tag­ja, a központi bizottság titkára, Fabio Grobart, a Kubai Kommu­nista Párt Központi Bizottságá­nak tagja, Dominique Urbany, a Luxemburgi Kommunista Párt el­nöke. Az alábbiakban ismertetjük Biszku Béla elvtársnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tag­jának, a Központi Bizottság tit­kárának beszédét. naSZIiU HUL­A: A­z 1.4*1110 ikrat­izmus fejlesztése a szocializimus teljes felépítésének szél kit­­­örh­ete­t­le­n esz­köze Tisztelt kongresszus! Tisztelt küldött elvtár­sak! A Központi Bizottság kongresszusi irányelvei, valamint a kongresszus elé terjesztett jelentése sokoldalúan foglalkozott a pártdemokrácia és a szocialista demokrácia jelentőségével, helyzeté­vel és továbbfejlesztésé­­nek feladataival. Teljes mértékben egyetértve a bennük foglaltakkal, né­hány gondolatot kívánok fűzni ezekhez a kérdé­sekhez. A demokratizmus he­lyes irányú, szocialista jellegű továbbfejleszté­sének fontos követelmé­nye, hogy a fogalom je­lentését, mindenekelőtt a demokrácia osztálytar­talmát valamennyien egységesen, marxista é■ leninista módon értel­mezzük. Közismert, hogy osz­tályoktól független de­mokrácia nincs, és nem is lehet­séges. A demokratizmus eredeti jelentése, a népuralom — hadd emlékeztessünk — csak a szocia­lizmusban, a mi társadalmunkban valósulhat meg. Társadalmunk­ban, osztálypolitikánknak megfe­­­­lelően, a szocialista demokrácia fő célja az, hogy tovább erősöd­jék általa a munkásosztály hatal­ma, az egész dolgozó nép érde­kében, hogy hatékonyabban ér­vényesüljön a munkásosztály és pártjának vezető szerepe, tovább szilárduljon a munkásosztálynak és szövetségeseinek termékeny kapcsolata, növekedjék a pártot támogató dolgozó tömegek köz­életi aktivitása." Ebből a néző­pontból szükséges megítélnünk a demokratizmus minden problé­máját. Társadalmunk létérdeke, hogy a még létező és a jövőben is jelentkező társadalmi ellentétek a haladás szellemében oldódja­nak meg. Az ezért folyó küzdel­met csak a párt tudja vezetni, amely ösztönzője, fejlesztője, szervezője a szocialista demokrá­ciának. A szocialista társadalomban a közéleti demokrácia fejlődésé­nek biztosítéka a pártdemokrácia. Ebből kell kiindulnunk, amikor a szocialista demokrácia tovább­fejlesztésének lehetőségeit és fel­adatait vizsgáljuk. A szocialista társadalom felépítéséhez a dolgozó tömegek tevé­keny közreműködésére, cselekvő közéleti rész­vételére van szükség. Annál erősebb a rend­szerünk, minél többen, minél cselekvőbben vesz­nek részt célkitűzéseink meghatározásában és megvalósításában, minél többen érzik a közügyet saját ügyüknek. Hol dönthet demokratikusan a munkás a gyár­ügyei­ben, a dolgozó paraszt, a földmunkás a nagybir­tok bármely kérdésében,­ a város vagy a falu dol­gaiban a szocializmust megelőző társadalmak­ban? Csak a szocializ­mus képes százak, ezrek és tízezrek; párttagok és pártonkívüliek, a töme­gek alkotó részvételét biztosítani a döntések­ben. Ennek előmozdítá­sa és szüntelen ösztön­zése a párt alapvető po­litikai feladatai közé tar­tozik. A párt úgy tehet eleget en­nek a feladatának, ha a párttag­ság példásan aktív, a pártélet erő­teljes politikai-társadalmi ener­giát sugároz. A kommunisták ak­tivitásának viszont nélkülözhetet­len feltétele az, hogy minél job­ban kiteljesedjék a pártélet belső demokratizmusa. A néptömegek növekvő, alkotó részvétele a szo­cializmus építésében a párton be­lüli demokrácia és az államélet, a szocialista demokrácia fejlesztését, szélesítését követeli. Ezért mi a demokratizmus sokoldalú fejlesz­tését a szocializmus építése tör­vényszerűségének tekintjük, amely az új társadalom teljes felépíté­sének egyik legfontosabb eszköze. (Folytatás a 2. oldalon)

Next