Népszabadság, 1970. november (28. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-03 / 258. szám

twbomsAii áf technika 75 ÉVVEL EZELŐTT INDULT EL HÓDÍTÓ ÚTJÁRA a röntgensugárzás 1995. november 8-án számolt be először Wilhelm Konrad Röntgen, Würzburg egyetemének fizikusprofesszora az X-sugárzásról. Az azóta eltelt 75 évre kitörölhetetlenül rányomta bélyegét ez a felfedezés. Az X-sugárzást — vagy ahogyan a felfedezőről később elnevezték, a röntgensugárzást — az orvostudománynak szinte minden területén — a diagnosztikában, a gyógyításban és a kutatásban egyaránt — alkaktuszzák. A röntgensugár felfedezésével függ össze a radioaktivitás megismerése is, ami 1896-ban történt meg és Becquerel nevéhez fűződik. A két nagy felfedezésnek egyenes folytatása az atomhasítás gyakorlati értékesítése. Ma már nincs a mindennapi életnek, az iparnak és a tudománynak szinte egyetlen területe sem, ahol ne lennénk alkalmazói és haszonélvezői a röntgensugárzásnak és a radioaktivitásnak. Felvétel Eötvös Loránd kezéről A felfedezések gyakran határozott dátumhoz és egy ember nevéhez kötődnek, de a felfedezés hírül adása mögött többnyire sok ember munkája rejtőzik. A röntgensugárzással kapcsolatban feltétlenül meg kell említenünk például a magyar Lénárd nevét, aki már Röntgen előtt leírta, hogy a katódsugárzás képes az alumíniumon áthatolni és világítani. Röntgen is ismerte Lénárd kísérleteit, s felfedezéséhez, egy másik kutató, Hittorf munkássága is hozzájárult. Hittorf volt a katódsugárzás felfedezője. (A katódsugárzás lényegében abból áll, hogy egy fémelektród vákuumban az áram hatására izzani és sugározni kezd.) Röntgen a Hittorf-féle ‘'katódcső sugárzását vizsgálta és rájött arra, hogy az addig leírt sugarakon kívül létezik még egy láthatatlan sugár is, amely akkor keletkezik, ha a katódsugárzás valamilyen anyagba ütközik. Ez a Röntgen által X-szel jelzett sugárzás képes áthatolni az anyagon és az útjába eső fluoreszkáló ernyőn fényjelenségeket hoz létre. Röntgen nemcsak a jelenséget ismerte fel, hanem gyakorlati használhatóságát is. Rájött ugyanis arra, hogy a különböző anyagok — mindenekelőtt a test mélyén rejlő csontok és a lágy szövetek — különböző mértékben nyelik el az X-sugarat, s ez lehetőséget nyújt arra, hogy a test belsejében levő, addig láthatatlan csont az élő szövetek megsértése nélkül láthatóvá, illetőleg fényképezhetővé váljék. Jellemző a magyarországi tudományos érdeklődésre, hogy Budapesten a felfedezés hírül vétele után alig néhány nap múlva Klupathy Jenő, az egyetem fizikai intézetének magántanára röntgenfelvételt készített professzorának, Eötvös Lorándnak a kezéről, és ezt a Magyar Matematikai és Fizikai Társaság január 16-i ülésén be is mutatta. 1896. január 18-án Hőgyes Endre a csontok röntgenfényképezéséről tartott az Orvos Egyesületben előadást és az akkori Orvosi Hetilap januári számában megjelent cikkét ugyancsak eredeti magyar röntgenfelvételekkel illusztrálta. 1896 tavaszán Kiss Károly gimnáziumi tanár a frankfurti német fizikus kongresszusról hazatérve megalapította az első Állami Üvegtechnikai Intézetet, ahol sorozatban készítettek röntgenberendezéseket gyakorlati kórházi célokra. Nem véletlen, hogy ilyen előzmények után a röntgensugárzással kapcsolatos magyarországi gyakorlati és elméleti kutatás mindig előkelő helyet foglalt el a szakterületen és a magyar röntgenorvosok és röntgengépeket gyártó mérnökök ma is a mezőny élvonalában állanak. Csont, izomzat, zsigerek A mai röntgencsövek legmodernebb változatai, amelyek a hazai Medicor Műveknél vagy a világ más gyáraiban készülnek, sokban különböznek a 75 évvel ezelőtti kezdetleges röntgencsövektől, bár működésük alapelve lényegében ma is ugyanaz. Az izzított wolfram katódról a vele szemközt elhelyezett ugyancsak wolframból készült anlikatódra eső sugárzás (mindez légüres térben történik) hatására keletkezett röntgensugárzás a nehézfémek kivételével minden anyagon más-más mértékben áthatol. A diagnosztikában az orvos az emberi szöveteken áthatolt különböző erősségű sugarakat fényérzékeny filmen rögzíti (ez a felvétel) vagy bárium-platin-cianűrrel bevont fluoreszkáló ernyőn (átvilágításban) közvetlenül vizsgálja. Érthető, hogy a kezdetleges berendezések viszonylag gyenge sugárzásának tanulmányozása csak sötét szobában volt lehetséges. A második világháborút követő években az elektronika fejlődése megteremtette az úgynevezett képerősítő berendezést. Ezzel lehetővé vált, hogy a röntgenorvos teljesen világos vagy félárnyékos helyiségben is jó minőségű, viszonylag éles képet tanulmányozhasson. A kényelmi és biztonsági szempontokon kívül az elektronikus képerősítés előnye az is, hogy a betegnek nem kell sötétben botorkálnia, de még inkább az, hogy a röntgenorvosnak nem kell hosszú perceket eltöltenie azzal, hogy szeme a sötéthez alkalmazkodjék. A röntgenátvilágítás és -felvétel a szervezet egyes szöveteinek különböző sugárelnyelő képességén alapszik. Legerősebben a csont, közepesen az izomzat és a zsigerek, legkevésbé a levegő nyeli el a röntgensugarat. Már a kezdetleges módszerrel is jól lehetett tájékozódni a csontok állapotáról, viszonylag jól meg lehetett ítélni a szív és a nagyerek körvonalait, a levegő tartalmú tüdő és a levegővel töltött csontok, üregek (például a homlok vagy az arcmelléküreg) egészséges vagy kóros voltát. Rejtve maradt azonban a vérrel vagy folyadékkal telt szervek, üregek állapota. Lehetetlen volt például a vízzel telt agykamráknak, a szív üregeinek, az erek lefutásának, a beleknek, az epehólyagnak, a vese és a húgyúti rendszernek a vizsgálata. Miután a bajmegállapító orvosnak égetően szüksége volt arra, hogy ezeket is megismerje, a kutatók egyhamar meg is oldották a kérdést. A kontrasztanyagok A különböző kontrasztanyagok közös tulajdonsága az, hogy a röntgensugarat jobban vagy kevésbé eresztik át, mint a vizsgálandó szerv vagy az üreget körülvevő , szövetek, ezért a képen kontrasztjelenségek — fény- és árnyékkülönbségek — jönnek létre. A röntgensugarat erősebben elnyelő kontrasztanyagokat (bárium-, bizmut- és jódiókat) szájon keresztül nyeletik le vagy valamilyen eszközzel befecskendezik a szervezetbe. A nyelőcsövet, a gyomrot, a bélrendszert például ilyen kontrasztkása nyeletésével vizsgálják. Ez a kása jobban nyeli el a röntgensugarakat, mint a nyelőcső, a gyomor vagy a bél fala, és ezért a mozgó emésztőcsatorna kontúrjai jól kivehetőkké válnak. A vesét a húgycsövön, a hólyagon, a hólyagot a vesemedencével összekötő uréteren keresztül közvetlenül töltik fel kontrasztanyaggal, illetve olyan kontrasztanyagot fecskendeznek az érpályába, amely nagy töménységben választódik ki a vesemedencékben, s ugyancsak láthatóvá teszi a felvételen az egész üregrendszert. Az epehólyag röntgenvizsgálata lényegében ugyanezen az elven alapszik: vagy szájon keresztül nyelesnek kontrasztanyagot tartalmazó tablettát, vagy ezen keresztül fecskendeznek be ilyen anyagot, s az a májból az epeutakba választódik ki és ott azok képét mutatja a felvételen. A szív és az érrendszer üregei — beleértve a koponya-, a vese-, a máj- és a végtagereket is — ugyancsak érbe fecskendezettkontrasztanyagok segítségével válnak jól láthatókká a röntgenfelvételeken. Téves volna azonban azt hinni, hogy ezek a különböző rafinált technikával készült röntgenfelvételek olyan egyértelműen tájékoztatnának, mint a közönséges fénykép. Mind az átvilágítás, mind a felvételek értelmezéséhez hallatlanul sok tapasztalatra van szükség, s ezzel csak a röntgenszakorvos vagy a röntgenben is különlegesen járatos orvos rendelkezik. Sajnos már sok ártalmatlan „röntgenjel” okozott felesleges szorongást még egészséges embernek is. Sok jó közérzetű egészséges ember vált panaszkodó beteggé, például egyszerűen azért, mert gyomorröntgen leletén „durva nyálkahártyarajzolatról” vagy véletlenül készített gerincfelvételen „durva kapocsképződésről” olvasott. Pedig ezek a jelenségek egyáltalán nem szükségképpen jelentenek betegséget, sőt az esetek többségében egyáltalán nem betegség jelei. Már a kezdet kezdetén kiderült, hogy a röntgensugár nem közömbös az élő szervezetre. Jó néhány röntgenorvos életével és egészségével fizetett, amíg ez a felismerés általánossá vált. Ham-burg-Eppendorfban emlékoszlop örökíti meg azoknak a röntgeneveseknek a nevét, akik hivatásuk áldozatai lettek. Több magyar radiológus neve is rá van vésve. A röntgenátvilágítás — még inkább a felvétel — a beteg számára gyakorlatilag alig jelent sugárveszélyt, annál is inkább, mert gyakoriságukat a sugárkárosodási viszonyokat ismerő orvos szabja meg. A veszélyeztett inkább maga a röntgenorvos és a röntgenben dolgozó asszisztensnő. Házasság a televízióval A ''röntgenorvosok sugárártalmát a röntgennek a televízióval kötött házassága küszöbölte ki. Ilyen módon a röntgenberendezés teljesen elkülönített helyiségben működhet, a képeket pedig — másik helyiségben, a káros sugárzástól tökéletesen védve — figyelheti, vizsgálhatja a televízió képernyőjén az orvos. Az ilyen berendezések még nagyon drágák, de nemcsak teljesen megszüntetik a sugárveszélyt az orvos számára, hanem még egész sor további előnyt is nyújtanak. Mindenekelőtt az átvilágítást, a felvételt egyidejűleg sok orvos, vagy orvostanhallgató nézheti. A sebész például műtét közben figyelheti a képernyőn a betegéről éppen készített átvilágítást, s rádió vagy telefon segítségével kérheti a röntgenlaboratóriumban esetleg három szobával odébb ülő orvostársának a véleményét is. Ez a lehetőség különösen az orvosképzésben jelent felbecsülhetetlen segítséget. Speciális technikai berendezéssel (például a Ciba-gyár berendezésével) a röntgenképet előadótermek közönsége előtt nagy mozivászonra is ki lehet vetíteni. Nem jelentéktelen az a lehetőség sem, hogy akár a mozgó átvilágítások, akár a pillanatfelvételek mágneses szalagra rögzíthetők. Az így tárolt álló vagy mozgó kép készítése, raktározása lényegesen egyszerűbb, mint a hagyományos film használata. Igaz, egyelőre ez a lehetőség még inkább elvi jelentőségű, mert a technikai berendezések nagyon drágák. Nem kétséges azonban, hogy az övék a jövő. " Az első hazai röntgenfelvétel Eötvös Loránd kezéről. Wankel-motoros kerékpár Nemrég tartották meg Kölnben a nemzetközi kerékpár- és motorkerékpár-kiállítást. A bemutató sztárja egy nürnbergi gyár Wankel-motorral felszerelt két kerékpárja volt. A motorról (és a motorkerékpár áráról) nem tettek közzé adatokat. A jármű legnagyobb sebessége 135 km/óra. A gyógyítástól a hídszerkezetek vizsgálatáig A röntgenbesugárzást ma kiterjedten alkalmazzák a bőrgyógyászatban, a reumatológiában, mindenekelőtt pedig a daganatok kezelésében. Néha műtét előtt, néha műtét után, daganatellenes szerekkel vagy anélkül a sugárterápia a hatásos rákkezelés egyik alappillére. A röntgen- és a radioaktív sugárzás alkalmazási lehetőségei nem korlátozódnak a betegségek megállapítására vagy gyógyítására. A röntgendiffrakciónak nevezett eljárást használják a vegyészek és a fizikusok az anyag elemi kristályrészeinek és azok térbeli szerkezetének megállapításánál. Röntgenezik a hidak és a gépek acélszerkezetét. A röntgenvagy radioaktív sugárzást a növény- és állatnemesítők egyaránt alkalmazzák, sőt élelmiszerek konzerválására is bevált. Nagyon sokrétű a sugárzó izotópok biológiai alkalmazása. Az izotópokkal kombinált úgynevezett autoradiolográfia az élő sejt mélyén folyó anyagcsere eddig vizsgálhatatlan titkairól lebbentette fel a fátylat. Hosszan sorolhatnánk még a röntgensugárzás, a radioaktivitás alkalmazási lehetőségeit. Mindenesetre reméljük, hogy a nagy német fizikus — Wilhelm Konrad Röntgen — és követői, utódai nagyszerű felfedezéseit mindig csak békés célokra fogja felhasználni az emberiség. Dr. Szendei Ádám --------------------------------------------- --------------------- ■■ ----------------- - ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------ --------RS . ' J A/4-es PAPÍROK APOLLÓ nS If* mest ernemes fogyasztói bankposta 10HS% F ' ' / csomagolásban vmNG If/Wl I J 1 terjedő vásárolni. famentes offset ^IiSéP^ I Trisla árengedmény KÓDEX SZFINX Papíripari Vállalat Kereskedelmi Vállalat december 31-ig! famentes, bordás fatartalmú irodai papír Kapható az ÁPISZ-boltokban, az áruházakban, a szövetkezeti és a papírboltokban!