Népszabadság, 1970. december (28. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-15 / 293. szám

1970. december 15, kedd A KIVÁLÓ ÁRUK FÓRUMA PÁLYÁZATÁNAK­ ERED­MÉNYE Újabb 108 termék nyerte el a Kiváló áru címet .Végre bútorok is — Sok textília nem tartja a színét — Kerékpár a szobában A legtöbb kiváló termék azonnal megvásárolható (Tudósítónktól.) Hétfő délelőtt kihirdették a Kiváló Áruk Fóruma idei őszi-téli pályázatának eredményét. A pá­lyázatra 45 gyár és szövetkezet 297 termékével nevezett be. A be­nevezett árukat először a Keres­kedelmi Minőségellenőrző Intézet laboratóriumában vizsgálták meg, hogy megütik-e a Kiváló áru cím elnyeréséhez szükséges minőségi mércét. A vizsgán 167 termék megbukott. Az „állva” maradt termékek ezután az Iparművésze­ti Tanács esztétikai zsűrije elé kerültek. Itt 17 termék nem áll­ta meg a próbát. Időközben öt terméket a pályázók a versenyből visszavontak, így alakult ki a vég­eredmény: a Kiváló Áruk Fóru­mát szimbolizáló háromszöget a mai naptól újabb 100 termék vi­selheti. A kitüntetett termékek között van a győri Richards, a Győri Textilipari Vállalat, a Pamutnyo­móipari Vállalat több méteráru­ja, a Szegedi Ruhagyár úgyneve­zett frontfix eljárással készült férfiöltönye, néhány kötöttáru és a Lakástextil Vállalat Kállio ne­vű faltól falig szőnyege. A bene­vezett textíliák nagy részét azon­ban a zsűri nem fogadta el, mert azok sem a kopásnak való ellen­állásban, sem a szín tartósságá­ban nem elégítették ki az igé­nyeket. Figyelmet érdemel a Csepel Vas- és Fémművek Kerékpárgyá­rának szépen formatervezett szo­bai kerékpárja, amely hasznos sport- és testedző eszköz lehet azok számára, akik a lakásban sportolni kívánnak. Ezúttal végre több bútor is megkapta a Kiváló áru címet. Így például a Szék- és Kárpitosipari Vállalat Anita nevű forgatható fotelja, a Lőrinci Ülő­bútor Ktsz immár többször meg­dicsért és valóban kiemelkedő minőségű tás szépségű Itália nevű ülő- és fekvőgarnitúrája. Sajná­lattal kell azonban megjegyez­nünk, hogy a kitüntetett bútorok az üzletekben csak ritkán és kis mennyiségben kaphatók. Egyébként a Kiváló Áruk Fó­rumán nyertes termékeket a Fó­rum rendezője, az Országos Piac­kutató Intézet a budapesti Otthon áruházban kiállította. A kiállítás 19-ig tekinthető meg. A kiállított termékek többsége az áruházban megvásárolható. Várszínház és Dürer-em­lékülés Gazdag nyári kulturális program Gyulán (t­­udósítónktól.) Gyula városa gazdag kulturá­lis hagyományainak és kitűnő üdülési lehetőségeinek megfele­lően évről évre rangosabb kultu­rális eseményekkel hívja fel ma­gára a figyelmet. A jövő évi prog­ramot hétfőn sajtótájékoztatón is­mertették a városi tanács veze­tői és a gyulai várjátékok művé­szeti irányítói Budapesten, a Fé­szek Klubban. Jövőre az egész világon meg­emlékeznek Dürer, a nagy német festőművész születésének 500. év­fordulójáról. A Dürer család Gyu­láról származik, és a város már korábban is kicsit saját szülötté­nek érezte a nürnbergi művészt. Az évfordulón a gyulai új kiál­lítási csarnokot Dürer Galériá­nak nevezik el, domborművet avatnak, grafikai pályázatot hir­detnek, emlékkiállítást és a TIT-tel közösen Dürer-emlékülést rendeznek. A kulturális programból to­vábbra­ is a várszínházi előadások számíthatnak a legnagyobb ér­deklődésre. A jövő nyáron Kós Károly Az országépítő című tör­ténelmi drámáját — Keresztury Dezső átdolgozásában — és Mo­­reto Közönyt közönnyel című vígjátékát mutatják be, ötödik alkalommal rendezik meg négy megye és több buda­pesti kerület középiskolásainak vetélkedőjét, az Erkel diákünne­peket. Az eszperantó nyári egye­temre kilencedik, a Székely Ala­dár országos fotópályázatra és kiállításra hatodik alkalommal kerül sor. Kohán György Kos­­suth-díjas festőművész hagyaté­kából 1971-ben is új válogatású emlékkiállítás nyílik. Az alföldi amatőrfilmszemlét jövőre is meg­rendezik. A fővárosban a bűntettek elkövetőinek csaknem a fele fiatal A Budapesti Rendőr-főkapitányság tájékoztatója Egy hete sincs, hogy hírt ad­­­ tünk a fiatalkori bűnözésről szóló BM-kiállításról, s most hétfőn a Budapesti Rendőr-főkapitánysá­gon dr. Szmetana József alezredes, a fiatalkorú és gyermekvédelmi osztály vezetője tartott előadást a fővárosi fiatalkori bűnözés alaku­lásáról a meghívott tanácsi szak­emberek, pedagógusok és újság­írók előtt. Országosan a fiatalkorúak 1,1 százaléka sorolható a bűnözők közé, Budapesten néhány tized százalékkal magasabb ez az arány. Látszólag alacsony és kedvező adatok, ám Szmetana alezredes számai eloszlatják a derűlátást. 1969-ben a bűnök elkövetőinek 12,6 százaléka volt fiatalkorú a fővárosban, több, mint 1963 óta bármikor. (Ha abszolút számban 250-nel kevesebb is, mint 1965- ben.) Fiatalkorúak követték el a garázdaságok 10—15, az erőszakos nemi közösülések 30—35 és a be­töréses lopások 50 százalékát. És­­ ezek még csak a 14—18 év közöt­tiek. Ha ide számítjuk az úgyne­vezett ifjú felnőtteket (18 és 24 év közöttiek), valamint a 14 éven aluli gyerekeket, a főváros bűnö­zőinek mintegy 46 százaléka ke­rül ki a fiatal korosztályok sorai­ból. Ez mindenképpen fokozott fi­gyelmet érdemel, még ha az el­követett bűncselekmények súlyát vizsgálva jóval kedvezőbb is a kép. A galeribűnözés a hatvanas évek elején lett „divattá” a fővárosban. 1961-ben 119 galerit, 1825 részve­vővel számoltak fel a rendőri szervek, ennek eredményeként a következő évben már csak 22 ga­lerit, 352 taggal kellett ártalmat­lanná tenniük. 1966-ban ismét fel­éledtek a galerik, szűkebb kör­ben, nagyobb szervezettségben folytatták társadalomellenes­ te­vékenységüket, tavaly pedig 122 galerivel, ezen belül 1424 részve­vővel volt kénytelen a rendőrség foglalkozni. Idejekorán történt beavatkozásuk eredménye, hogy 41 galerit — 750 taggal — sike­rült — felbomlasztani, még mi­előtt valójában a bűnözés útjára lépett volna. Biztatóak az idei első félév adatai: 69 galeriből csak 28 vált bűnözővé, 646 tagjuk közül csak 297-et kellett terheltként fe­lelősségre vonni. 1968 elején léptek nyilvánosság elé az első, magukat hippiknek nevező csoportok. Mint a rend­őrségen elmondták, jelentkezésük váratlanul érte az iskolákat, a munkahelyeket, a társadalmi szervezeteket. Tavaly már csak szórványosan került sor „hippi”­­akciókra, idén pedig — rendőri szemmel nézve — már nincs hippiprobléma a fővárosban. — A csak hosszú hajúakkal, bútorszö­vet inget viselőkkel szembeni fel­lépés ugyanis nem rendőrségi fel­adat — fűzte hozzá az előadó. A fiatalkori bűnözés okai kö­zött a tájékoztató a családi, az is­kolai és a munkahelyi nevelés hiányosságait, a bűnöző környezet hatását, az alkoholizmust és az imperializmus fellazító tevékeny­ségét említette, hozzátéve, hogy ez szabja meg a megelőzés mód­jait is, amely csak az érdekel­tek, valamennyiünk összehan­golt munkájával lehet eredmé­nyes. K. T. NÉPSZABADSÁG Ezer méter vastagságú füstköd Budapest fölött Hideg légpárna telepedett meg a Kárpát-medencében A hidegebb hónapok kellemet­len természeti jelensége, a füst­­köd hétfőn ismét sötét fátyolt bo­rított a fővárosra. Amint a Me­teorológiai Intézetnél elmondták, a Kárpát-medence fölött összefüg­gő hideg légpárna telepedett meg, s a környezeténél sűrűbb — kö­rülbelül ezer méter vastagságú — levegőtömeg valósággal megüli a hegyektől övezett medencét. A rádiószondázás adatai szerint ezt a hideg légpárnát 900 métertől körülbelül 1150 méter magasságig felhőréteg borítja, fölötte teljesen derült az égbolt. A hazánk, sőt egész Közép-Európa időjárására jellemző anticiklonok elősegítik a hideg légpárnák kialakulását, a város fölötti megülepedését és egyúttal nagyfokú szennyeződését is. Az ipartelepek és a lakókörze­tek füstjétől, kormától szennye­zett hidegebb levegőtömeg a szél­csend miatt nem tud sem a ma­gasabb légrétegekbe húzódni, sem vízszintes irányban, más tájak felé elsodródni. A Budapest fölötti újabb füst­köd kialakulásához az említett időjárási viszonyok mellett jelen­tősen hozzájárult az is, hogy hét­főn az ipari üzemekben a kazá­nok újra való begyújtásával a szokottnál általában nagyobb a „rátüzelés”. A füstköd a főváros egyes pontjain — például a Bel­városban — szinte éjszakai sötét­séget okozott. Jellemző volt egyéb­ként, hogy a füstköd alkotta gó­cok a rendkívül kismértékű — óránként 5—10 kilométer erősségű — széljárásnak megfelelően las­san imbolyogva változtatták he­lyüket a város fölött. A füstköd ezúttal kevésbé volt az egészségre olyan káros, maró hatású, mint a világvárosoknak — például Lon­donnak — az emberi szervezetet súlyosan veszélyeztető smogja. A Meteorológiai Intézetnél elmon­dották még, hogy bár az időjárás­ban, egy-két nap alatt lényeges változás nem várható, ez nem je­­­­lenti azt, hogy a nappali sötétség­­ Budapesten és egyebütt kedden is­­ megismétlődik. Hétfőn 12 órakor a Váci utcában. (Kéri Dániel felvétele.) [fikonfix] Fejleszteni kell a cukorrépa-termesztést Intézkedések a termelés korszerűsítésére, ösztönzésére (Tudósítónktól.) Hétfőn a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban Gergely István miniszterhelyettes tájékoztatta a sajtó képviselőit a cukorrépa-termesztés helyzetéről, feladatairól. Elmondotta, hogy az élelmiszer-ellátásban oly fontos cukor alapanyagát adó cukorrépa termése az idén lényegesen ki­sebb lett, mint az előző években volt, s így a hazai termelésből elő­állítható cukor nem fedezi teljesen az igényeket. Hazánkban 1965-ben még több mint kétszázezer holdon termel­tek cukorrépát. Azóta a termőte­rület fokozatosan csökkent. 1969- ben alig több mint 168 ezer hold adott termést. A terület csökkené­sét korábban ellensúlyozta a ho­zamok növekedése. 1965-ben egy kataszteri holdról 164,8 mázsa ter­mést takarítottak be. Az ezt kö­vető években pedig 190 mázsa kö­rül alakultak a hozamok. Az idén azonban mindössze 130 ezer hold volt a cukorrépát termő te­rület, s a kedvezőtlen időjárási és egyéb körülmények miatt a ter­mésátlag is csak 165 mázsa lett. Olyan ponthoz érkeztünk tehát, amikor már a nagyarányú terü­letcsökkenést nem ellensúlyozta a nagyobb átlagtermés — ellenke­zőleg —, a holdankénti hozam is kisebb lett. Az idei cukorrépa­­termelésben kialakult helyzet ter­mészetesen nem érintheti a lakos­ság cukorellátását, ezért a meg­felelő ellátás biztosítására cukrot kell külföldről behoznunk. A Mezőgazdasági és Élelmezés­­ügyi Minisztériumban megvizs­gálták a cukorrépa-termesztés helyzetét, s meghatározták azokat a­­ tennivalókat, amelyek érdekel­tebbé tehetik a gazdaságokat e fontos növény termesztésében. A feladat végső soron az, hogy mint­egy 160 ezer kataszteri holdas területen biztonságosan meglegyen a 220 mázsa körüli termésátlag. Ezért a gazdaságokat érdekeltté kell tenni abban, hogy a cukor­répa-termesztést magas műszáli színvonalra emeljék, koncentrál­ják a termelést, és így is fokoz­zák a jövedelmezőségét. Ehhez összehangolt közgazdasági, terme­lés- és műszaki fejlesztési, mű­szaki-anyagi, valamint szervezeti intézkedések egész sorát kell meghozni. Első lépésként nemrégiben ha­tályon kívül helyezték azt a ha­tározatot, amelynek alapján 1971- től a cukorrépa átvételi árát má­zsánként négy forinttal mérsékel­ték volna. Egy másik döntés mó­dot ad arra, hogy 1971-től a cu­korrépa-termesztés speciális gé­peit az eddiginél nagyobb ártámo­gatással vásárolják meg a gazda­ságok. Az ártámogatás mértéke ezeknél a gépeknél eléri a 70 szá­zalékot. Ez azt jelenti, hogy ha egy üzem most rendezkedik be a cukorrépa-termesztés gépesítésére, akkor 120 kataszteri hold cukor­répa termesztéséhez szükséges gé­pek megvásárlásakor, mintegy 100 ezer forint beruházási költ­ségmegtakarítással számolhat. Felülvizsgálják az ösztönző rendszer további elemeit is. A műszaki fejlesztésre tett intézke­dések nyomán növekszik az egy­­csirájú vetőmag mennyisége,­­ így az egyelésnél sok kézimunka­erőt lehet megtakarítani. A kor­szerű cukorrépa-termesztés gép­soraiból fokozatosan mind több áll rendelkezésre. Párás, ködös idő Az igazi telet jelentő fagyos, hideg levegőtö­meg határvonala az el­múlt napok során foko­zatosan visszahúzódott északkelet felé, vala­mint szárazföldünk leg­északibb térségébe. Ez egyértelmű azzal, hogy Európában az évszak­hoz képest általában enyhébb az idő. Igen enyhe légtömeg találha­tó Nyugat-, Dél- és Közép-Európa fölött is. A Duna völgyében, a Cseh-medencében, de különösen a Kárpát­medencében azonban fagyos-hideg levegő­párna helyezkedik el. Ennek vastagsága a ta­lajtól mintegy 1000 m-ig terjed. A párna napok óta hűl, így bár ebben a térségben — legalábbis a medence alsó régióiban — hiány­zik a hófelszín, mégis önálló, viszony­lag hideg gócpontként viselkedik Kö­­­­zép-Európa belsejében. Medencénk fölött már alig több, mint 1 km ma­gasságban plusz 4, plusz 5 fokos hő­mérséklet található, viszont e határ alatt mínusz 5, mínusz 7 fokos hideg van. Ennek köszönhető az a szokat­lan nagy stabilitás, ami a hideg pár­na belsejében van, ez biztosítja még a következő nap folyamán is a me­dence levegőjének mozdulatlanságát. Jóllehet hozzánk legközelebb a német •—lengyel síkságon már komoly nyu­gati, északnyugati áramlások fejlőd­nek ki, ma ez változással még nem jár, tehát a mai — országosan még napközben is fagypont alatti — hő­mérsékletben aligha remélhetünk ja­vulást. Továbbra is számítanunk kell ezenkívül az éjszakai és hajnali kö­dökre, ködszitálásra, ónos szitálásra. A nappali hőmérséklet sem lesz mí­nusz 1, plusz 6 foknál magasabb. Várható időjárás ma estig: Felhős, párás, ködös idő, többfelé ködszitálás. Gyenge, időnként kissé megélénkülő, változó irányú szél. Várható legmagasabb hőmérséklet: mínusz 1,plusz 3 fok között. Távolabbi kilátások péntekig: Megélénkülő északias széllel a köd­­képződés valószínűsége csökken. Fő­képp az ország keleti területein ónos eső, havas eső várható. Legalacso­nyabb hajnali hőmérsékletek mínusz 4, plusz 2 fok között. Legmagasabb nappali hőmérsékletek mínusz 1, plusz 5 fok között. Jelentős mennyi­ségű (legalább 5 milliméter) csapa­dék az ország területének 40 százalé­kán várható. A Duna vízállása hétfőn Budapest­nél 299 centiméter volt, mára 290 cen­timéter várható.

Next