Népszabadság, 1971. április (29. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-01 / 77. szám
A SZOVJETUNIÓ KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK BESZÁMOLÓJA (Folytatás a oldalról.) A tudományt a termeléssel összekötő bonyolult láncolat egyes láncszemeinek elemzésekor nem nehéz megállapítani, hogy a leggyengébbek azok a láncszemek, amelyek a tudományos eredmények gyakorlati alkalmazásával, s a tömeggyártásban való meghonosításával függenek össze. Természetesen ezen a területen számos pozitív példát is fel lehet sorolni. Hivatkozhatunk például a Paton villanyhegesztési tudományos kutatóintézet tevékenységére vagy az izoprén kaucsuk gyártásának elsajátítására. Sajnos azonban távolról sem mindenütt áll ilyen jól a helyzet. Ahhoz, hogy leküzdhessük a nehézségeket, egyfelől biztosítani kell a megfelelő tudományos intézmények figyelmének eddiginél is gyorsabb ráirányítását a termelés legfontosabb problémáira. Másfelől olyan feltételeket kell teremteni, amelyek arra késztetnék az üzemeket, hogy a legmodernebb termékeket bocsássák ki, valósággal hajszolják a tudományos-technikai újdonságokat és ne irtózzanak tőlük, mint ördög a tömjénfüsttől. A legelőnyösebb helyzetbe azoknak a kollektívának kell kerülniük, amelyek valóban küzdenek a technika és a technológia tökéletesítéséért, a korszerű követelményeknek megfelelő termékek kibocsátásáért. A műszaki-tudományos haladás hatalmas emelőkarjává kell tenni a népgazdasági tervet. Terveinkben mindmáig nem tükröződnek megfelelően a tudomány és a technika népgazdasági felhasználásának kérdései, s emellett a minisztériumok egy jelentékeny része nem teljesíti hiánytalanul a kitűzött feladatokat. Vonatkozik ez például az erdőgazdasági és faipari minisztériumra, a traktor- és mezőgazdasági gépgyártási minisztériumra. Másfajta felfogásra van szükség: ki kell dolgozni a technika és a technológia továbbfejlesztésének komplex programját, s e program alapján kell előkészíteni a terv fő fejezeteit, fő mutatószámait. Ez a felfogás egyébként már az irányelvek tervezetében is tükröződik. A tudományos-műszaki haladás meggyorsítása érdekében fontos tökéletesíteni az iparszervezési formákat úgy, hogy a termelésnek korszerű jelleget biztosítsunk. Ez feltételezi a kutatás és a fejlesztés jelentős bővítését magában az iparban, tervezőirodák létesítését a vállalatoknál, nagy kísérleti bázis megteremtését, s azt, hogy a tudományos káderek nagy számban áramoljanak át az iparba. Ilyesmire — természetesen — csak a nagyvállalatoknak és kombinátoknak van kellő erejük, ezért ezeknek létrehozása különösen időszerű. Sok esetben jelentős hatást fejthet ki az, hogy tudományos kutatóintézetek vállalatokkal egyesülnek, nagy, tudományos termelési komplexumok jönnek létre. Időszerű probléma a tudományos-műszaki tájékoztatás megjavítása, valamint hatékony ellenőrző módszerek, továbbá olyan független, külső szakértői véleményezési rendszer kidolgozása, amely lehetetlenné tenné a magas szintű, modern követelményeknek meg nem felelő gépek, műszerek és technológiai folyamatok kialakítását. Arra van szükség, elvtársak, hogy ne csak tervező és gazdasági szerveinket, hanem valamennyi pártkáderünket is teljesen áthassa a műszaki-tudományos haladás meggyorsítására való törekvés. Ennek a kérdésnek a jelentőségét a mai gazdasági gyakorlat égető szükségletei és a holnap követelményei határozzák meg. A tudomány és a technika haladása a kommunizmus anyagi-műszaki bázisának megteremtését előmozdító fő emelő. Ezért ebben a fontos kérdésben — a tudomány és a technika fejlődésében — világosan kell látnunk a távlatokat, és számításba vennünk azokat gyakorlati munkánkban. A távlatok pedig olyanok, hogy a tudomány és a tudományos felfedezések hatására a termelőerők fejlődésében megkezdődött fordulat egyre jelentősebb és mélyrehatóbb lesz. Történelmi jelentőségű feladat áll előttünk, elvtársak, szervesen egyesíteni kell a tudományos-műszaki forradalom vívmányait a szocialista gazdasági rendszer fölényével, szélesen ki kell bontakoztatnunk a tudomány és a termelés egyesítésének a szocializmusra jellemző formáit. A tudományos-műszaki haladás meggyorsítása érdekében úgy kell intézkedéseket hozni, hogy közben mindent megtegyünk, hogy ez a haladás összhangban álljon a természeti erőforrások iránti tulajdonosi viszonnyal, s ne váljék a levegő és a víz veszélyes szennyezésének, a föld kimerülésének forrásává. A párt fokozottan elvárja a tervkészítő és gazdasági szervektől, a tervezőintézetektől, minden káderünktől, hogy az új vállalatok megtervezésénél és felépítésénél, a régiek korszerűsítésénél legyenek tekintettel a természet védelmére. Nemcsak nekünk, hanem a következő nemzedékeknek is lehetőséget kell adnunk arra, hogy élvezzék mindazokat a javakat, amelyeket hazánk gyönyörű természete nyújt. Készek vagyunk részt venni a természet védelmére és erőforrásainak ésszerű felhasználására irányuló kollektív nemzetközi intézkedésekben is. szerszámgépet pótol: egyetlen nagy teherbírású gépkocsi több közönséges tehergépkocsit, egyetlen fokozott teljesítményű repülőgépmotor két-három korábbi típusú repülőgépmotort. Az ipari termelés hatékonyságának növelése és a szerkezet javítása céljából meghatározott program szerint fejlődő, egymással kölcsönös kapcsolatban álló ágazatok egész komplexumainak tökéletesítésére törekszünk. Az ötéves terv sarkalatos feladatai közé tartozik a tüzelőanyag- és energiaipari komplexum nagy arányú és hatékonyabb fejlesztése. Ezt a hozzá tartozó ágazatok szerkezetének tökéletesítésével, azaz legperspektivikusabb, leggazdaságosabb ágazatai gyorsított fejlesztésével érjük el. Mindenekelőtt arról van szó, hogy a kőolaj és a földgáz részaránya növekedjen az ország tüzelőanyag-mérlegében, megvalósuljon a szénbányászat műszaki újrafelszerelése, nagymértékben gazdaságos vízi és hőerőműveket helyezzenek üzembe, szélesítsék ki az atomerőművek építését, s fokozzák az energetikai berendezések gazdaságosságát. A fémkohászatra és a gépgyártásra felelősségteljes feladatok várnak. Ott is előtérbe kerülnek a termelés hatékonyságának növekedését biztosító tényezők. Ez megköveteli a gyártási eljárások tökéletesítését, az üzemben levő kohóipari vállalatok berendezésének korszerűsítését és azoknak az üzemeknek a fejlesztését, amelyek biztosítják a fém minőségének javítását és a választék bővítését, a pontosabb profilok és munkadarabok kibocsátásának növelését. Ugyanebben az irányban kell fejlődniük a gépgyártás ágazatainak is. Figyelmüket a nagy kapacitású, fokozottan gazdaságos, pontos és megbízható gépek és berendezések gyártásának fejlesztésére kell összpontosítani. Előirányoztuk a kovácsoló-, sajtológépek, az öntő- és szerelőberendezések hányadának növelését, a programvezérlésű szerszámgépek, valamint az automata és félautomata gépsorok gyártásának az átlagosnál gyorsabb növekedését. A jövőben is gyors ütemben fejlődik az elektronika, a rádióipar, a műszergyártás, tehát a termelés és az irányítás automatizálásának műszaki alapját megteremtő ágazatok egész komplexuma. Ezt a komplexumot joggal nevezhetjük a tudományos-műszaki fejlődés katalizátorának. A küszöbönálló ötéves tervben különös jelentőséget kap a korszerű elektronikus számítógépek széles körű gyártásának megszervezése. Az új ötéves tervben nagy figyelmet fordítanak a vegy- és a petrolkémiai ipar fejlesztésére. A népgazdaság kemizálása a társadalmi termelés hatékonysága emelésének hatalmas emelője. A vegyi termékeket széles körben alkalmazzák az ágazatok többségében, felcserélve velük a drága természetes nyersanyagokat, elősegítve a termékek minőségének emelését, a munka termelékenységének fokozását. Az utóbbi években megkezdődött a fakitermelő-, és a famegmunkáló, cellulózó- és papíripar termelési szervezetének gyökeres megváltoztatására irányuló munka. Kitűzték azt a feladatot, hogy a fakitermelés volumenének lényeges emelése nélkül jelentősen megnöveljék ebben az ágazatban a végtermékek, a faanyagok, a cellulózé, a papír, a karton, a bútor és a furnérlemez — előállítását. A gazdasági fejlődés jelenlegi szakaszában megnövekszik a termelési folyamat kiszolgálására hivatott ágazatok — a közlekedés, a hírközlés, az anyagi-műszaki ellátás stb. — szerepe. Ezek az ágazatok mintegy 16 millió embert foglalkoztatnak; tevékenységüktől nagymértékben függ a népgazdaság hatékonysága. Bár ebben a szférában lényeges változások mentek végbe, mégis szükség van következetes tökéletesítésére; a fejlesztést összhangba kell hozni a termelés növekvő volumenével és bonyolultságával. A közlekedés munkája például nem elégíti ki a jelenlegi igényeket, szűk keresztmetszetté vált Ennek a helyzetnek az egyik oka láthatóan az, hogy az előző ötéves tervben a közlekedés fejlesztésére nem fordítottak elegendő összegeket. A kilencedik ötéves tervben intézkedéseket tesznek annak érdekében, hogy javítsanak a helyzeten. Előirányozzák új vasúti fővonalak, pályaudvari vágányok építését és a meglevők áteresztőképességének növelését, új autóutak és csővezetékek építését, a tengeri és a folyami flotta további fejlesztését. A Káma folyónál megkezdődött egy évi 150 000 darab nagy teljesítményű teherautót előállító nagyüzem építése; még egy autógyárat építenek.Abakanban hozzáláttak egy új nagy vagongyár felépítéséhez. Figyelembe véve országunk méreteit, egyre nagyobb jelentőségre tesz szert a légi közlekedés további fejlesztése. Új típusú, igen gazdaságos, kényelmes repülőgépeket állítanak majd forgalomba, megjavítják a repülőtéri szolgáltatásokat. Az Aeroflot, amely már ma is a világ legnagyobb légitársasága, az új ötéves tervben mintegy 500 millió utast és 11 millió tonna rakományt fog szállítani. Nő a polgári repülés olyan tevékenységi formáinak a jelentősége is, amilyen a mezőgazdasági és egészségügyi, erdővédelmi és geológiai légi szolgálat. Az összes közlekedési ágazat további fejlesztésével egyidejűleg biztosítani kell ezek jobban öszszehangolt munkáját, az ország igen hatékony egységes közlekedési rendszerének létrehozását. A tudomány és a technika legújabb eredményei alapján fejlődik a rádió, a televízió és a hírközlés valamennyi fajtája. A népgazdaság gazdasági hatékonysága növelésének jelentékeny tartaléka a külgazdasági kapcsolatok rendszerének tökéletesítése is. A szocialista közösség megszilárdításával, az államok békés együttéléséhez szükséges gazdasági alapok megszilárdításával összefüggő politikai tényezők, továbbá a népgazdaságunk szükségleteiből fakadó tényezők egyaránt nagy fontosságot adnak az exporttermékmennyiség növelésének valamennyi iparágban. Az exporttermelés fokozása elősegíti a nekünk szükséges áruk importjának növelését is. Nem kétséges, hogy a nemzetközi csere kibővítése kedvezően hat majd iparunk egész munkájának javítására. A gazdasági és tudományos műszaki kapcsolatok szerepének fokozása természetesen meghatározott intézkedéseket követel egész külkereskedelmi tevékenységünk irányításának tökéletesítésére, a szűk látókörű, helyi érdekekből kiinduló felfogás kiküszöbölésére ezen a területen. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok tekintetében mindinkább a termelési és kereskedelmi funkciók összehangolására kell törekedni azzal a céllal, hogy operatívan felmérjük és minden lehetséges módon felhasználjuk gazdaságunk fejlesztése érdekében a világpiaci szükségleteket és lehetőségeket. 10. Az ipari termelés szerkezetének tökéletesítése, hatékonyságának növelése Elvtársak! Az az irányvonal, hogy fokozzuk a termelés hatékonyságát, sok fontos és bonyolult feladatot állít elénk a népgazdasági ágazatok legcélszerűbb arányainak biztosításában. A szerkezeti problémák helyes megoldásától nagymértékben függ a gazdasági növekedés üteme, a gazdaság fejlesztéséhez és a népjólét emeléséhez elengedhetetlenül szükséges felhalmozás lehetősége. Jól ismert tény, hogy egyes ágazatokban egy rubelnyi beruházás több hasznot hoz, másokban kevesebbet, egyes beruházott eszközök gyorsabban térülnek meg, mások viszont lassabban. Ezt fontos figyelembe venni minden gazdaságban, különösen pedig az olyan nagy gazdaságban, mint a mienk. A mezőgazdaság, a közszükségleti cikkeket gyártó ágazatok, a szolgáltatási szféra fejlesztésének meggyorsítása azonkívül, hogy növelni fogja a dolgozók számára szükséges anyagi javak termelését, hozzá fog járulni a népgazdasági arányok megjavításához, a népgazdaság kiegyensúlyozottságának biztosításához, a nemzeti jövedelem és a felhalmozás forrásainak kiszélesítéséhez, a pénzforgalom meggyorsításához is. A termelés hatékonysága növelésének nagy tartalékai rejlenek a nehézipar szerkezetének tökéletesítésében. Arról van szó, hogy gyorsított ütemben kell fejleszteni azokat az ágazatokat, amelyek biztosítják a termelési költségek csökkentését, a végtermék kibocsátásának növekedését, a munka termelékenységének növelését mind magában a nehéziparban, mind más ágazatokban. Az előttünk álló években az iparban néhány alapvető irányban kell emelni a termelés hatékonyságát. Ezek egyike az anyagigényesség csökkentése, a nyersanyagokkal és az egyéb anyagokkal való takarékosság. Ez valóban állami jelentőségű ügy. A népgazdaság fejlődése maga után vonja a nyersanyagszükségletek rohamos növekedését. Ahhoz, hogy ki tudjuk elégíteni ezeket a szükségleteket, a jövőben is nagy ütemben fejlesztjük majd a kitermelő ágazatokat. El kell érni, hogy ezek az ágazatok hatékonyabban dolgozzanak, biztosítsák a nyersanyag jobb feldolgozását, minőségének megjavítását, csökkentsék a hulladékot. Nem szabad azonban elfeledkezni arról, hogy a kitermelő ágazatokban egy termékegységbe számítva, lényegesen több élő munkát és beruházást kell fordítani, mint a feldolgozó ágazatokban. Következésképpen a népgazdasági érdekek szempontjából lényegesen előnyösebb nyersanyag-megtakarítást elérni a termelés tökéletesítése révén a feldolgozóiparban, mint ugyanezt a mennyiségű nyersanyagot pótlólagosan kitermelni. Az országban előállított termékek anyagigényességének csupán egyszázalékos csökkentése azt jelenti, hogy pótlólagosan három-négy milliárd rubellel növekszik a nemzeti jövedelem. A termelés hatékonyságának növelésére irányuló munka másik fontos iránya a munkaerő-tartalékok ésszerűbb kihasználása, a munkaráfordítás csökkentése, mindenekelőtt a kézi erővel végzett és a nehéz fizikai munka csökkentése révén. A vállalatok technológiájának megjavításával és jobb munkaszervezésével egyidejűleg e feladat megoldása megköveteli azon ágazatok minden eszközzel való fejlesztését, amelyek biztosítják, hogy meggyorsuljon a felújításnak, az elavult technika kicserélésének az üteme. Azokról az ágazatokról van szó, amelyek új, nagy termelékenységű technikát, a munkák komplex gépesítésére és a technológiai folyamatok automatizálására való áttérést biztosító egész géprendszereket hoznak létre. Nagy jelentőségre tesz szert azoknak az ágazatoknak a fejlesztése is, amelyek biztosítják az ipar műszaki ellátását, a segédmunkák gépesítését. A harmadik irány: a termékek minőségének lényeges javítása, s ennek meg- felelően az e feladat megoldását biztosító üzemek fejlesztése. A jelenlegi viszonyok között, ha számításba vesszük az egész népgazdaságra gyakorolt hatást, a „jobb” csaknem mindig „többet” is jelent. A korszerű programvezérlésű szerszámgép tíz elavult konstrukciója 11. Javítsuk a termelőalapok és a beruházások felhasználását Elvtársak! A Szovjetuniónak ma óriási a gazdasági potenciálja és gazdaságunk hatékonysága mind nagyobb mértékben függ attól, hogyan használjuk ki ezt a potenciált, mindenekelőtt pedig a meglevő termelőalapokat. Az alapok felhasználásának javítása, az alapokból származó haszon növelése változatlanul egyik legfontosabb feladatunk, bár iparunk az ötéves terv folyamán már elért bizonyos eredményeket ebben a tekintetben. Csupán egyetlen kérdésre szeretném felhívni a figyelmet ezzel összefüggésben, a több műszakos munka alacsony arányára az ipari üzemekben. Erről már szó volt a XXII1. kongresszuson és az SZKP Központi Bizottságának több plénumán is. A helyzet gyakorlatilag mégsem javul, legkevésbé a gépgyártásban. Egyes gazdasági irányító szervek ahelyett, hogy növelnék a műszakok számát, inkább újabb és újabb üzemek építésére törekednek. Amikor felvetjük a több műszak kérdését, válaszul a munkaerőhiányra hivatkoznak. No és az újonnan épülő üzemekben — kérdezhetjük —, ki fog dolgozni: az emberek vagy a szentlélek? Nos, elvtársak, ezt a kérdést szigorúbban kell kezelnünk, ki kell dolgoznunk és végre kell hajtanunk azoknak az intézkedéseknek a komplexumát, amelyek biztosítják a berendezések teljesebb kihasználását. Biztosítanunk kell az üzemi pártbizottságok, a városi és a területi pártbizottságok szigorú ellenőrzését a több műszak ügyében, így hozzájárulhatunk népgazdaságunk egyik legélesebben felvetődő problémájának, a beruházás jellegű építkezés problémájának megoldásához is. Az anyagi termelés területén manapság többet építünk, mint a világ bármely más országa. A legidősebb nemzedékhez tartozó honfitársaink még jól emlékeznek arra, milyen nevezetes esemény volt történelmünkben a Dnyeprogesz, Magnyitka, a volgográdi és a harkovi traktorgyárak üzembe helyezése. Manapság évente helyezünk üzembe számos, az említetteknél nagyobb és műszakilag sokkal korszerűbb üzemet és objektumot. Az utóbbi években felépített létesítmények közé tartozik a világ legnagyobb vízerőműve, a krasznojarszki erőmű, olyan, a maguk nemében páratlan hőerőművek, mint a konakovói, burszinszki és a Krivoj Rog-i; kohászati óriások, a nyugat-szibériai és a karagandai kombinát; olajkitermelő komplexumok a tyumenyi területen és Nyugat(Folytatás a 4. oldalon.)