Népszabadság, 1971. szeptember (29. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-01 / 205. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 80 fillér 1971. szeptembert, szerda AZ MSZMP KÖZPONTI LAPJA XXIX. évfolyam, 205. szám Falugyűlés Az új tanácstörvény lehetővé teszi a tanácsok szervezetében eddig ismeretlen intézmény, a falugyűlés összehívását. Olyan új fórum ez, ahol minden kötöttség nélkül érvényesülhet egy-egy falu, kisebb közösség véleménye. A falugyűlésen tájékoztatják a lakosságot a helyi tanács munkájáról, terveiről, illetőleg kikérik véleményét, megismerik hangulatát a községet érintő alapvető kérdések eldöntése előtt. A falugyűlés tanácskozó és tanácsadó szerv, amelyet a tanács hív össze, karöltve a Népfronttal az emberekkel folytatandó véleménycsere céljából. A szocialista demokrácia új szervezeti formájának törvénybe iktatása, más szóval jogi elismerésének ötlete nem íróasztalnál született. A törvényi szabályozás ebben a kérdésben is a valóságos, a lakosság körében jelentkező igényeket követte. Komárom megyében például már 1967-ben tartottak ilyen gyűléseket. Az akkori választások előtt ugyanis tömegesen hangzott el a községekben olyan vélemény, hogy ne csak négyévenként számoljon be a helyi tanács a saját választói előtt a végzett vagy el nem végzett munkáról, hanem gyakrabban. Négy esztendő túlságosan hosszú időszak ahhoz, semhogy az emberek egy-egy kérdésről érdemben elmondhatnák véleményüket, dicsérő vagy éppen bíráló megjegyzéseiket. A Komárom megyei falugyűlések látogatottsága, népszerűsége a szervezőket is meglepte. Egy-egy gyűlésre százan-kétszázan-kétszázötvenen is elmentek, általában a lakosság tíz százaléka, s nemritkán 20—25 hozzászólás is követte az előadó — többnyire a helyi tanács elnöke — tájékoztatóját. A gyűlés olykor két-három óra hosszára is elnyúlt, a részvevők mégis a legnagyobb türelemmel hallgatták egymást. Mellesleg az eddigi tapasztalatok szerint egyéni ügyekről a legritkábban esik szó e falugyűléseken, a közösség dolgairól annál inkább. Arról például, hogy mi és milyen sorrendben épüljön a faluban, s mit tudnak ebből vállalni, ehhez hozzátenni a községek lakói. Komárom megyénél maradva, így vitték például falugyűlés elé a vízvezeték megépítését Szomódon, a művelődésügyi házét Bokodon, az általános iskoláét Kocson. Azóta Szomódon van már jó ivóvíz, Bokodon épül a művelődési ház, Kócson hamarosan befejeződik az iskola építése. Mi adja a falugyűlés vonzerejét? Leginkább az, hogy csakugyan a helyi ügyek fóruma. Amiről itt szó esik, ahhoz nemcsak akar, ha hozzá is tud szólni a falu minden érdeklődő polgára. Itt nincs sem „hivatalos’’ felszólalás, sem „tiszteletkor”, mindenki arról beszélhet, ami a saját, illetve a közösség lelkét nyomja. A tanácstörvény szerint lehetőleg évenként, s legfőképp a közös tanácsú községekben kell falugyűlést tartani. A tapasztalatok azonban már most azt mutatják: voltaképpen minden faluban van igény ilyen gyűlések iránt. S ebből a szempontból bízvást el lehet tekinteni a törvény betűjétől. Annál is inkább, mert a falugyűléssel nemcsak az állampolgárok nyernek, a gyűlések felbecsülhetetlen segítséget nyújtanak a tanácsoknak is: kiszélesítik tömegbázisukat, megbízhatóbb alapot adnak nagyobb horderejű terveik valóra váltásához, biztonságosabbá teszi döntéseik helyességét. A helyes döntések megvalósításához pedig mindenkor könnyebb megnyerni az emberek cselekvő támogatását. Terényi Éva EGYIPTOM, LÍBIA, SZÍRIA Ma népszavazás az arab államszövetségről (Kairói tudósítónktól.) Egyiptom, Líbia és Szíria több mint tízmillió választópolgára járul az urnák elé szerdán, hogy hitet tegyen a három arab országot egyesítő államszövetség mellett. A referendum mindhárom országban reggel 8 órától délután 5 óráig tart. A népszavazás eredményét Szadat egyiptomi, Khadafi líbiai és Asszad szíriai elnök egyidejűleg csütörtök délben hirdeti ki. Ezt követően Egyiptom az Egyiptomi Arab Köztársaság nevet veszi fel. Az Egyiptomi Arab Köztársaság állandó alkotmányát szeptember 11-én bocsátják népszavazásra. Egyiptomban az Arab Szocialista Unió szervezésében országszerte tömeggyűléseket tartottak azzal a céllal, hogy ismertessék az államszövetségalapelveit és alkotmánytervezetét. Mint már jelentettük, Szadat elnök hétfőn rádió- és televíziós beszédében méltatta az arab államszövetség jelentőségét Ezután megismételte azt a véleményét, hogy 1971-ben békés úton vagy harc útján meg kell oldani a közel-keleti kérdést. Ezzel kapcsolatban kijelentette: „Később majd részletesen beszámolok a nagyhatalmak, különösen az Egyesült Államok velünk szemben tanúsított magatartásáról. Most tartózkodom attól, hogy beszéljek az Egyesült Államok álláspontjáról. Még egy lehetőséget adok neki, a következő beszédemig, amikor mindent elmondok halogató taktikájáról. Napról napra erősebbekké válunk. Győzedelmeskedni fogunk bármilyen áldozat árán. Amikor az államszövetségre szavazunk — folytatta —, akkor ezt nemcsak a közös harcért tesszük, hanem azért is, hogy nemet mondjunk az ellenségeinknek, akik azt gondolják, hogy az arab nemzetnek vége, s elfelejtették az 1969-es évet, amikor győzött a szudáni és a líbiai forradalom.” Böcz Sándor ■* (További közel-keleti híreink a második oldalon.) Az Ír Köztársaság nem hajlandó együttműködni Londonnal az FUA ellen (Londoni tudósítónktól.) Észak-Írországban rendkívül feszült a helyzet. Belfastban egész éjszaka robbantak a bombák. A levegőbe repült a Guinnes-sörgyár egyik irodahelyisége, egy elektromos áramelosztó, egy raktár és egy mészárszék. A katonaság útakadályokat állított fel Belfast körül. Tyrone-ban keletkezett a legsúlyosabb kár: egy évbe is beletelik, amíg helyreállítják a keddre virradóra felrobbantott telefonközpontot. Lynch, az Ír Köztársaság miniszterelnöke, erélyes hangú nyilatkozatban utasította vissza a brit kormánynak azt a követelését, hogy a dublini kormány foganatosítson erélyes intézkedéseket az IRA (az Észak -Írországban betiltott Ír Köztársasági Hadsereg nevű szervezet) ellen. A dublini kormány egyúttal nyilvánosságra hozta saját verzióját a határon lezajlott vasárnapi tűzharcról. Eszerint az Ír Köztársaság területéről neo lőttek brit katonákra a határon át, hanem az összeütközések a határtól északra zajlottak le. Lynch miniszterelnök követelte, hogy a brit kormány szigorúbban ellenőrizze a határkörzetben mozgó csapatait. Két éven belül 30 alkalommal történt meg, hogy brit csapatok átlépték az Ír Köztársaság határát. A dublini tiltakozásokra válaszolva London mindannyiszor véletlennek minősítette ezeket a fegyveres határsértéseket és megígérte: szigorúbban utasítja csapatait a határ tiszteletben tartására. A dublini nyilatkozatból az derül ki, hogy az Ír Köztársaság kormánya nem vállalkozik az IRA ellen semmiféle együttműködésre a londoni, illetőleg az ulsteri kormánnyal. Ezzel kapcsolatban az Evening Standard megjegyzi, hogy ilyen együttműködést „időszerűtlen lenne elvárni” Lynch kormányától, és azt tanácsolja Heath miniszterelnöknek: bármennyire is tragikus a vasárnapi határincidens, ne engedje, hogy ez az ügy eluralkodjék a pillanatnyi helyzeten. Mint tegnap jelentettük, a brit verzió szerint a határ déli oldaláról jöttek a lövések, amelyek megöltek egy brit katonát és egy másikat súlyosan megsebesítettek, miután a brit járőr két páncélozott járművel több mint egy órára betévedt az Ír Köztársaság területére. Az incidensből származó feszültséget London arra akarta felhasználni, hogy diplomáciai nyomással kikényszerítse a dublini kormánytól az együttműködést az IRA ellen. Szabó L. István 4. ) MAI SZÁMUNKBAN: Tudósítások a vadászati világkiállításról (3. oldal.) Venezuela fekete aranya és az államosítás (4. oldal.) Második világháború Harminckét éve kezdődött (5. oldal.) Szabó László sorozata az angol bűnügyi rendőrségről A Yard fellázad 1. Hétvégi kimenő a börtönből (11. oldal.) Ingyen skanzen — skanzen ingyen? (7. oldal.) Közgazdaság Napirenden a nemzetközi valutára rendszer reformja (10. oldal.) Szeptember 21-én kezdődik az ENSZ közgyűlésének ülésszaka Szeptember 21-én nyílik meg hivatalosan az ENSZ közgyűlésének ülésszaka — jelentette be hétfőn az ENSZ szóvivője. Az általános vita szeptember 27-én kezdődik, de a küldöttek felszólalásai valószínűleg még októberben is tartanak. A közgyűlés elnökét a megnyitás napján választják meg, ez azonban gyakorlatilag már csak formalitás. Az ázsiai csoport van soron, hogy elnököt javasoljon és a csoport Adam Malik indonéz külügyminisztert választotta. A mostani ülésszak legfontosabbnak ígérkező kérdése a Kínai Népköztársaság felvétele az ENSZ-be. Fukuda Takeo japán külügyminiszter hétfői sajtóértekezletén kijelentette: „Nagyon valószínű”, hogy országa állást foglal egy olyan határozat mellett, amely „fontos kérdésnek” minősítené Tajvan kizárását a világszervezetből. Ha ezt a határozatot a közgyűlés elfogadja, Tajvan kizárásához kétharmados többségre lesz szükség. (MTI) Munkába álltak az ifjú diplomások Több mint tizenegyezer pályakezdő szakember — Munkahelybőség Pedagógus-, mérnök- és közgazdászhiány Hazánk felsőfokú intézményeiben — nappali tagozaton — 11 374 diplomás végzett az elmúlt tanévben. Közülük 2231-en már korábban elkötelezték magukat: társadalmi ösztöndíjasként munkaviszonyt létesítettek különböző üzemekkel, vállalatokkal, intézményekkel. Pályázattal vagy egyénileg tehát 9143-an léphettek munkába, számukra összesen 15 764 álláshelyet hirdettek meg. A pályakezdő pedagógusok számára a különböző oktatási intézményekben együttvéve 3669 álláshelyet tartottak fenn, miután befejeződött az állományban lekévő pedagógusok pályázati ciklusa. A tanácsok és a szaktárcák által meghirdetett 3669 álláshelyből 589 volt fővárosa, 126 megyei városi és 2954 vidéki. A pedagógusképző felsőoktatási intézmények nappali tagozatán az idei tanévben 2877 hallgató fejezte be tanulmányait, közülük 2611-en pályázhattak, 266 hallgató ugyanis társadalmi tanulmányi ösztöndíjas volt. Az elhelyezkedési lehetőség itt 140 százalékos volt. . Valamivel kedvezőtlenebb helyzetben pályázhattak a középiskolai tanárok. A 931 pályázatra jogosult kezdő középiskolai tanár részeire 608 középfokú munkahely állt rendelkezésre, az elhelyezkedési lehetőség tehát 62 százalékosan alakult. Emellett természetesen a középiskolai tanárok is pályázhattak az osztott, felsőtagozatú általános iskolákba is. Jellemző, hogy a végzős középiskolai tanárjelölteknek több mint fele nem is élt a pályázati lehetőséggel. Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem bölcsészettudományi karán például 299 végzősből mindössze 77 pályázott, vidékre csupán 19-en. Országosan a 981 pályázatra jogosult, újonnan végzett középiskolai tanár közül 271 helyezkedett el oktatási intézményeknél, egyéb területen 73-an vállaltak állást — 637 végzős munkába állásáról az illetékeseknek nincs tudomásuk. Változatlanul keresettek a mérnökök is. A Műszaki Egyetemen most végzett 1719 mérnökjelöltből 585 már korábban társadalmi ösztöndíjjal kötelezte el magát. Pályázattal 1134 hallgató élhetett, s őket 1939 fővárosi, 615 megyei városi és 808 vidéki — összesen 3362 — állás várta. Kevés a szakemberek listáján a közgazdász is. A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem 426 most diplomázott közgazdászából 347-en pályázhattak, 79-en ösztöndíjasok voltak. Számukra 1045 munkahelyet hirdettek meg — 616-ot a fővárosban, 79-et megyei városokban, 350-et vidéken. Az elhelyezkedési lehetőségük háromszoros volt. Munkába álltak a fiatal orvosok, fogorvosok, gyógyszerészek is. A tanév végén 1317-en államvizsgáztak, 128-an társadalmi ösztöndíjasként. Az elhelyezhető 1189 orvos, fogorvos, gyógyszerész részére 1408 munkahelyet biztosítottak. Ennek többsége, szám szerint 1173, vidéki. ÚJ TEXTILGYÁR GYŐRÖTT A Rábatex Győri Textilipari Vállalatnál üzembe helyezték a 48 millió forintos költséggel épült kikészítő gyárrészleget. A rekonstrukció következtében, az országban első helyen, extraszéles pamutáru, továbbá pamut- és szintetikus áru gyártása és kikészítése valósult meg rendkívül korszerű körülmények között. Egy év alatt az üzembe helyezett berendezésekkel négymillió négyzetméter hagyományos ágynemű kikészítése oldható meg.