Népszabadság, 1971. október (29. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-01 / 231. szám

2 NÉPSZABADSÁG 1971. október 1. péntek Kulin i Gijulu besséik­ (Folytatás az 1. oldalról.) Kállai Gyula emlékeztetett az Európában megszületett béke-vi­­lágmozgalom eredményeire, s ezekben a szocialista országok kezdeményező és meghatározó szerepére. Európa népei mindin­kább cselekvő részesei a békéért és biztonságért folytatott harc­nak, s ezt ma már minden fele­lős politikai tényezőnek tudomá­sul kell vennie. Jól lemérhető ez azon is, ahogyan az európai szo­cialista országoknak az össz-euró­­pai kormányközi biztonsági ér­tekezlet összehívására vonatkozó javaslatát fogadták. A dolgozó tömegek egyértelműen örömmel csatlakoztak a kezdeményezéshez. Az európai országok kormányai — gyakorlatilag csaknem vala­mennyien — szintén kedvezően nyilatkoztak. Egy részüket az őszinte felismerés vezette,­­mások a realitás iránti érzékkel döntöt­tek így. Az európai szocialista országok a béke, a biztonság, az együtt­működés ügyének fáradhatatlan harcosai. Jól mutatják ezt azok az erőfeszítések, amelyek a Szov­jetuniónak és a Lengyel Népköz­­társaságnak a Német Szövetségi Köztársasággal megkötött szerző­désekhez s a Nyugat-Berlinről szóló négyhatalmi megállapodá­sokhoz vezettek, továbbá azok a javaslatok, amelyeket a szovjet kormány tett az Európában levő fegyverzet és fegyveres erők csökkentésére, az öthatalmi nuk­leáris leszerelési tárgyalások meg­indítására, vagy a leszerelési vi­lágértekezlet összehívására, va­lamint azok a magas szintű dip­lomáciai tárgyalások, amelyek a közelmúltban folytak vagy a kö­zeljövőben várhatók. A további előrehaladás egyik fő feltétele azonban ezután is a tömegek fokozódó aktivitása. Ez­után is szükség van a társadalmi erők hatékony akcióira. Figyel­meztető jelek mutatnak arra, hogy a kérdések rendezésével szemben álló körök sem tétlen­kednek, mindent elkövetnek, hogy a tisztuló európai légkört megza­varják. A Szovjetunió, a szocia­lista országok békepolitikája a békés egymás mellett élés politi­kájának elvi alapján bontakozott ki és találkozik a népek józan, kölcsönös érdekeivel. Ezzel a po­litikával tehát összeférhetetlen azoknak az igyekezete, akik a há­borús hisztéria szításával, kom­­munistaellenességgel, a szocialis­ta országok elleni fellazító törek­vésekkel kísérlik a tömegek tisz­tánlátását megzavarni, rontani a kialakuló, kedvezőbb légkört, s akadályozni, hogy a konstruktív javaslatok a népek egyetértésé­vel és támogatásával, mielőbb megvalósuljanak. A jelentős erőt képviselő euró­pai társadalmi mozgalom nap­jainkban fokozza erőfeszítéseit és mind szélesebb rétegeket von ha­tókörébe. Ennek során született meg az elhatározás, hogy Európa társadalmi erői széles körű de­mokratikus tanácskozáson együt­tesen vitassák meg a biztonságot és az együttműködést érintő kö­zös ügyeiket. Vizsgálják meg, mi módon segíthetnék elő, hogy sor kerüljön az európai kormányok biztonsági értekezletére. Sok or­szágban — így Belgiumban, Finn­országban, Svájcban, a Szovjet­unióban, Bulgáriában, Csehszlo­vákiában, Lengyelországban és a Német Demokratikus Köztársa­ságban és másutt — nemzeti bi­zottságokat, szövetségeket kez­deményező és pártoló csoportokat alakítottak ennek az akciónak előmozdítására. Az európai népek közös akciója előkészítésében jelentős volt az európai biztonság és együttműkö­dés belga nemzeti bizottságának kezdeményezésére ez év nyarán megtartott brüsszeli találkozó. Ezen Európa országaiból száz, a legkülönbözőbb ideológiai, politi­kai, társadalmi köröket képviselő személyiség vett részt. A találko­zó kezdeményezte, hogy a közel­jövőben össze kell hívni a lehető legszélesebb körű részvétellel az európai népek közgyűlését. Szep­tember 12-én fejeződött be a nyu­gat-németországi Saarbrückenben 24 európai ország békemozgalmi képviselőinek tanácskozása, amelynek különös jelentőséget adott az a tény, hogy egyhangúlag támogatásáról biztosította az európai népek közgyűlésének ösz­­szehívására tett különböző javas­latokat. A mai Magyarország né­pi-nemzeti érdekei minden előző időszaknál egyértelműbben köve­telik a békét, hiszen szocialista építőmunkánk elválaszthatatlan külső feltétele a biztonság és a népek, államok közötti gyümöl­csöző együttműködés. Ez a meg­győződés vezet bennünket, ami­kor — a testvéri országokban és a nyugati országokban élő bará­taink hasonló törekvéseit ismerve — elhatároztuk, hogy létrehozzuk az egész népünk békeakaratát reprezentáló bizottságot, az euró­pai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottságát. Kállai Gyula körvonalazta, hogy a bizottság mit tekint fel­adatának, miképpen kívánja kö­zös ügyünket szolgálni. " Mindannyian teljes egyet­értéssel támogatjuk pár­tunk és kormányunk külpolitiká­ját, ezen belül az európai bizton­ság megszilárdításáért és az ál­lamok közötti gyümölcsöző együtt­működésért folytatott erőfeszíté­seit. Meggyőződésünk, hogy kon­tinensünkön a kialakult európai realitások tudomásulvétele, elis­merése a kölcsönösen előnyös sokoldalú gazdasági, tudományos és műszaki kapcsolatok fejleszté­se, a tartós és szilárd béke, a tényleges biztonság alapja. Meg­állapíthatjuk, hogy az európai né­pek ilyen arányú törekvései kedvezően alakulnak. Európa a közelmúltban értékes lépéseket tett előre ezen az úton.­­ Bizottságunk első rendű feladata, hogy szervezze, serkentse és összefogja azt a sok­oldalú és gazdag tevékenységet, amelyet társadalmi szervezeteink folytatnal­ az európai biztonság és együttműködés előmozdítása ér­dekében. Határainkon belül le­gyen kezdeményezője a békéhez, a biztonsághoz, a népek barátsá­gához és együttműködéséhez kap­csolódó akcióknak. Támogatni és ösztönözni akarjuk társadalmunk minden rétegét, hogy ne csak szó­val, hanem építőmunkájával és helytállásával is fejezze ki érde­keltségét e nagy jelentőségű kér­désben.­­ Meggyőződésünk: e bizott­ság létrehozása új lehető­ségeket nyújt arra, hogy a ma­gyar társadalom még fokozottabb mértékben kapcsolódjék be az európai párbeszédbe. Támogatni és erősíteni akarjuk társadalmi szervezeteinket, hogy európai kapcsolatainkban kezdeményező módon legyenek készek megvitat­ni minden tervet, elgondolást és javaslatot, amely a nagy közös cél elérését segíti. Támogatni és erősíteni kívánjuk Európa népei­nek minden olyan akcióját, amely a kontinens biztonságát erősíti.­­ Erős, gazdagodó kapcsola­tokat kívánunk megterem­teni a legkülönbözőbb irányza­tokkal és szervezetekkel, amelyek e célért küzdenek. Beszélgetni akarunk kommunistákkal és szo­cialistákkal, hívőkkel és nem hí­vőkkel, képviselőkkel, újságírók­kal és művészekkel, tudósokkal és munkásokkal — mindazokkal, akik Európa boldogabb jövőjéért tevékenykednek. Arra törek­szünk, hogy rendszeresen tájé­koztassuk népünket az európai politikai helyzet alakulásáról, el­sősorban azokról a társadalmi akciókról, amelyek a biztonság és együttműködés megerősítését és fejlesztését célozzák.­­­­ Feladatunknak tekinthet­jük, hogy egész népünket képviseljük az európai országok hasonló bizottságaival való kap­csolatokban, s hogy hozzájárul­junk az európai népek konferen­ciájának összehívását célzó, Euró­­pa-szerte erősödő törekvések si­keréhez. Arra törekszünk, hogy minél hamarabb hívják össze az összeurópai kormányközi bizton­sági értekezletet, s mielőbb való­suljon meg a Varsói Szerződés tagállamainak fővárosunkban megfogalmazott felhívás: legyen Európa az egyenjogú nemzetek gyümölcsöző együttműködésének kontinense! — mondotta befeje­zésül Kállai Gyula. Nagy tapssal fogadták az ülés részvevői Kállai Gyula beszédét, majd felszólalások következtek: Virizlay Gyula, a SZOT titkára, dr. Bartha Tibor, Kőhalmi Fe­rencné, a Kispesti Textilgyár KISZ-bizottságának titkára, dr. Brezanóczy Pál, Horváth István, a Csepel Vas- és Fémművek Szer­számgépgyár fogaskeréküzeme „Hanoi” szocialista brigádjának vezetője, Árendás József, a sze­gedi Új Élet Tsz párttitkára és Erdey-Grúz Tibor méltatta a ma­gyar nemzeti bizottság életrehí­­vásának és küldetésének jelen­tőségét, fejtette ki gondolatait a kontinensünk biztonságát szor­galmazó társadalmi összefogás­sal, a nemzetek együttmunkálko­­dással kapcsolatos gondolatait. A tanácskozáson ismertették a bizottság névsorát és egyhangú­lag elfogadták a „Felhívás a ma­gyar néphez” című dokumentu­mot. Az elnöklő Erdei Lászlóné re­kesztette be az ülést, miután ki­fejezést adott annak a meggyő­ződésnek, hogy a magyar nemzeti bizottság itthon és külföldön egyaránt ösztönzője lehet az eu­rópai béke biztosításának, s egy­úttal felajánlotta a magyar nő­­társadalom, a MNOT aktív rész­vételét a bizottság munkájában. Az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottságának tagjai Kállai Gyula, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a Haza­fias Népfront Országos Tanácsá­nak elnöke (a bizottság elnöke); Árendás József, a szegedi Új Élet Tsz párttitkára, kiváló tsz-tag; dr. Bartha Tibor református püs­pök, az Elnöki Tanács tagja, a Magyarországi Egyházak Ökume­nikus Tanácsának elnöke, a Béke­világtanács elnökségének tagja; Bencsik István, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának főtit­kára; Benjámin László kétszeres Kossuth-díjas író; dr. Bognár Jó­zsef akadémikus, az MTA Afro­ázsiai Kutató Központ igazgatója, a Hazafias Népfront OT elnöksé­gének tagja; Bokor­né dr. Szegő Hanna, az MTA Állam- és Jog­­tudományi Intézet tudományos fő­munkatársa, a Béke-világtanács tagja; dr. Brezanóczy Pál egri ér­sek, a magyar katolikus püspöki kar titkára, az Országos Béketa­nács elnökségének tagja; Bacher Mihály Liszt-díjas zongoraművész, a Zeneművészeti Főiskola tanára; Duschek Lajosné, a Szakszerveze­tek Országos Tanácsának titkára; dr. Erdey-Grúz Tibor Kossuth­­díjas akadémikus, a Magyar Tu­dományos Akadémia elnöke, a Hazafias Népfront OT elnökségé­nek tagja; Erdei Lászlóné, a Ma­gyar Nők Országos Tanácsának elnöke, a Hazafias Népfront OT alelnöke, a SZOT elnökségi tagja; Fábri Zoltán Kossuth-díjas film­rendező, a Magyar Film- és Tv­­művészek Szövetségének elnöke, az Országos Béketanács elnöksé­gének tagja; Garai Róbert, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője, az Országos Béketanács elnökségének tagja ;dr. Horváth István, a Magyar Kom­munista Ifjúsági Szövetség első titkára; Horváth István, a Csepel Vas- és Fémművek Szerszámgép­­gyár fogaskeréküzem, Hanoi szo­cialista brigádjának vezetője; dr. Ijjas József kalocsai érsek, a ma­gyar katolikus püspöki kar elnö­ke, a Hazafias Népfront OT el­nökségének és az Országos Béke­tanács elnökségének a tagja; Já­­nossy Lajos Kossuth-díjas akadé­mikus, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke; Kalló Viktor Munkácsy-díjas szobrászművész; Kalós Ödön, a Magyar Kereske­delmi Kamara elnöke; dr. Káldy Zoltán evangélikus püspök, a Bé­ke-világtanács tagja; Kisházi Ödön, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa helyettes elnöke; Rom­ját Irén, a Magyar Újságírók Or­szágos Szövetségének alelnöke, a magyar ENSZ Társaság alelnöke; Kovács István, a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezetének főtitkára; Kő­halmi Ferencné, a Kispesti Textil­gyár KISZ-bizottságának titkára; Major Tamás kétszeres Kossuth­­díjas kiváló művész, a Nemzeti Színház főrendezője; Makoldi Mi­­hályné Kossuth-díjas pedagógus, a Magyar Nők Országos Tanácsá­nak alelnöke; dr. Mártha Ferenc, a szegedi József Attila Tudo­mányegyetem rektora, akadémiai levelező tag; Méhes Lajos, a Vas- Fém- és Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezetének főtit­kára; dr. Molnár Frigyes, a SZÖ­VOSZ elnöke; G. Nagy Pál, a 31. sz. Állami Építő­ipari Vállalat állami­ díjas szo­cialista brigádvezetője; dr. Nosz­­kay Aurél, a János Kórház uroló­gus főorvosa; dr. Perényi Imre, a Budapesti Műszaki Egyetem rek­tora; Pethő Tibor újságíró, a Ma­gyar Nemzet szerkesztő bizottsá­gának tagja, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének alelnöke, az Országos Béketanács alelnöke; dr. Prandler Árpád, a Magyar Jo­gász Szövetség főtitkára, az Or­szágos Béketanács elnökségének tagja; Rad­iát László, a Ganz- Mávag MSZMP-bizottságának tit­kára; dr. Rapcsák András aka­démikus, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem rektora; Rév Lajos, a Kisipari Szövetkeze­tek Országos Szövetségének elnö­ke; dr. Rosta Endre, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnöke; Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács titkára, a Béke-világ­­tanács tagja, a magyar szolidari­tási bizottság alelnöke; dr. Siklós János, a Népszava főszerkesztője; dr. Simai Mihály egyetemi do­cens, a Magyar ENSZ Társaság főtitkára, az Országos Béketa­nács elnökségének tagja; Simon Péterné, az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt szabványmű­szaki szocialista brigádjának ve­zetője; Somogyi József Kossuth­­díjas szobrászművész, a Magyar Képzőművészek Szövetségének el­nöke; Szabó Imre Kossuth-dí­jas akadémikus, egyetemi ta­nár; Szabó István, a Terme­lőszövetkezetek Országos Taná­csának elnöke; Szatmári Im­­réné fonónő, kiváló dolgozó, a Magyar Gyapjúfonó és Szövőgyár Május 1. szocialista brigádjának vezetője; Szépvölgyi Zoltán Bu­dapest Főváros Tanácsa vb-elnö­­ke; Tausz János, az IBUSZ ve­zérigazgatója; Tolnai Klári két­szeres Kossuth-díjas kiváló mű­vész, az Országos Béketanács el­nökségének tagja; Tóth Tiborné, a Ruházatiipari Dolgozók Szak­­szervezetének főtitkára; Tömpe István, a Magyar Rádió és Tele­vízió elnöke, a Magyar Partizán Szövetség alelnöke; Úszta Gyula altábornagy, az Elnöki Tanács tagja, a Magyar Partizán Szövet­ség főtitkára; Varga Zsigmondné, a nyíregyházi Dózsa Tsz növény­­termesztője; Vas-Witteg Miklós, a Szakszervezetek Országos Taná­csának alelnöke, a Hazafias Nép­front OT elnökségének tagja; Váncsa Jenő, az Agárdi Állami Gazdaság igazgatója; Várnai Fe­renc, a Népszabadság külpolitikai rovatvezetője; Virizlay Gyula, a Szakszervezetek Országos Taná­csának titkára; Závori László, a Csepel Vas- és Fémművek szak­szervezeti bizottságának titkára; Zsigmond László, az Eötvös Lo­­ránd Tudományegyetem Kossuth­­díjas tanszékvezető egyetemi ta­nára, akadémiai levelező tag. Felhívás a magyar néphez Felhívással fordulunk munkásosztályunkhoz, parasztságunkhoz, értelmiségünkhöz, egész dolgozó népünkhöz: tegyünk újabb és haté­konyabb erőfeszítéseket az európai biztonság, az alkotó béke és a gyümölcsöző együttműködés megteremtésére. Két világháború pusztító vihara után, negyedszázada béke van Európában. Földrészünk népeinek hő óhaja és létérdeke, hogy a béke fennmaradjon, s Európa ne válhasson többé az egész világot lángba borító pusztítás kiindulópontjává. A békére azonban napjainkban még ezer veszély leselkedik, hiszen a világ helyi háborúktól és fe­szültségektől terhes. A kontinensen és azon kívül erős még az impe­rialista reakció, amely akadályozza az enyhülést, mérgezi az állam­közi kapcsolatokat, agresszív terveket, revansista vágyálmokat me­lenget. Ah­hoz, hogy törekvésüket meghiúsítsuk, szükség van az euró­pai kollektív biztonsági rendszer megteremtésére. A szocialista országok az európai biztonság és együttműködés legkövetkezetesebb hívei és leghatalmasabb erői. A Szovjetunió, ha­zánk és más szocialista országok kezdeményezték a különböző társa­dalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének politikáját, és az e politikán alapuló kollektív európai biztonsági rendszer meg­teremtését. A kitartó harcnak olyan eredményei vannak, mint a Szovjetunió és a Lengyel Népköztársaság szerződései a Német Szö­vetségi Köztársasággal, a Német Demokratikus Köztársaság és a Né­met Szövetségi Köztársaság közvetlen tárgyalásai, a nyugat-berlini négyhatalmi megállapodás. A szerződések érvénybe lépése, az NDK nemzetközi jogi elismerése, valamint a fegyveres erők csökkentésére tett újabb szovjet javaslatok megvalósulása tovább javítaná az euró­pai béke és biztonság megszilárdulásának feltételeit. Az európai biztonságért és együttműködésért folytatott közös harcban hazánk tevékenyen részt vesz, hiszen szocialista építőmun­kánk elengedhetetlen feltétele a béke és a biztonság. A Magyar Nép­­köztársaság nemzetközi törekvéseit, szocialista­­társadalmunk érde­keit híven fejezte ki a Varsói Szerződés tagállamainak fővárosunk­ban megfogalmazott felhívása: legyen Európa az egyenjogú nemzetek gyümölcsöző együttműködésének kontinense. Földrészünk valóban tartós békéjéért, a népek nyugodt, bizton­ságos és boldog jövőjéért vívott küzdelem nem lehet csupán a kor­mányok ügye. Ez a mindenki sorsát alapvetően érintő ügy a társa­dalom legszélesebb köreinek cselekvő részvételét igényli. Megköve­teli, hogy az európai népek széles körű, demokratikus tanácskozáson együttesen vitassák meg a biztonságot és az együttműködést érintő közös feladataikat, és segítsék elő, hogy mielőbb sor kerüljön az eu­rópai kormányok biztonsági értekezletére. Népünk akaratát kifejezve alakítottuk meg az európai bizton­­­­ság és együttműködés magyar nemzeti bizottságát. Célunk: össze-­­­fogni hazánk minden jóakaratú emberének békeakaratát és tettre­­készségét az európai biztonság és együttműködés megvalósítására. Egész társadalmunk erejével kívánjuk támogatni mindazoknak az erőfeszítését, akik a béke, a biztonság és az együttműködés megszi­lárdítását tartják szem előtt. Felhívjuk egész dolgozó népünket, munkásosztályunkat, paraszt­ságunkat, értelmiségünket, a magyar nőket és férfiakat, ifjúságun­kat, minden békeszerető állampolgárunkat, hogy erősítse és gyara­pítsa szocializmust építő hazánkat, vegye ki hatékonyan részét az eu­rópai biztonság és együttműködés megteremtéséért, földrészünk né­peinek biztonságos és békés jövőjéért folyó küzdelméből. Meggyőződésünk, hogy törekvéseink kifejezik népünk akaratát, hazánk minden állampolgárának javát szolgálják. Hozzájárulnak az európai béke és biztonság megteremtéséhez, az államok és népek kö­zötti gyümölcsöző együttműködés kibontakozásához. Munkálkodjunk együtt földünk, kontinensünk és hazánk békéjé­nek, biztonságának javára! Budapest, 1971. szeptember 30. Az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottsága

Next