Népszabadság, 1971. október (29. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-01 / 231. szám
2 NÉPSZABADSÁG 1971. október 1. péntek Kulin i Gijulu besséik (Folytatás az 1. oldalról.) Kállai Gyula emlékeztetett az Európában megszületett béke-világmozgalom eredményeire, s ezekben a szocialista országok kezdeményező és meghatározó szerepére. Európa népei mindinkább cselekvő részesei a békéért és biztonságért folytatott harcnak, s ezt ma már minden felelős politikai tényezőnek tudomásul kell vennie. Jól lemérhető ez azon is, ahogyan az európai szocialista országoknak az össz-európai kormányközi biztonsági értekezlet összehívására vonatkozó javaslatát fogadták. A dolgozó tömegek egyértelműen örömmel csatlakoztak a kezdeményezéshez. Az európai országok kormányai — gyakorlatilag csaknem valamennyien — szintén kedvezően nyilatkoztak. Egy részüket az őszinte felismerés vezette,mások a realitás iránti érzékkel döntöttek így. Az európai szocialista országok a béke, a biztonság, az együttműködés ügyének fáradhatatlan harcosai. Jól mutatják ezt azok az erőfeszítések, amelyek a Szovjetuniónak és a Lengyel Népköztársaságnak a Német Szövetségi Köztársasággal megkötött szerződésekhez s a Nyugat-Berlinről szóló négyhatalmi megállapodásokhoz vezettek, továbbá azok a javaslatok, amelyeket a szovjet kormány tett az Európában levő fegyverzet és fegyveres erők csökkentésére, az öthatalmi nukleáris leszerelési tárgyalások megindítására, vagy a leszerelési világértekezlet összehívására, valamint azok a magas szintű diplomáciai tárgyalások, amelyek a közelmúltban folytak vagy a közeljövőben várhatók. A további előrehaladás egyik fő feltétele azonban ezután is a tömegek fokozódó aktivitása. Ezután is szükség van a társadalmi erők hatékony akcióira. Figyelmeztető jelek mutatnak arra, hogy a kérdések rendezésével szemben álló körök sem tétlenkednek, mindent elkövetnek, hogy a tisztuló európai légkört megzavarják. A Szovjetunió, a szocialista országok békepolitikája a békés egymás mellett élés politikájának elvi alapján bontakozott ki és találkozik a népek józan, kölcsönös érdekeivel. Ezzel a politikával tehát összeférhetetlen azoknak az igyekezete, akik a háborús hisztéria szításával, kommunistaellenességgel, a szocialista országok elleni fellazító törekvésekkel kísérlik a tömegek tisztánlátását megzavarni, rontani a kialakuló, kedvezőbb légkört, s akadályozni, hogy a konstruktív javaslatok a népek egyetértésével és támogatásával, mielőbb megvalósuljanak. A jelentős erőt képviselő európai társadalmi mozgalom napjainkban fokozza erőfeszítéseit és mind szélesebb rétegeket von hatókörébe. Ennek során született meg az elhatározás, hogy Európa társadalmi erői széles körű demokratikus tanácskozáson együttesen vitassák meg a biztonságot és az együttműködést érintő közös ügyeiket. Vizsgálják meg, mi módon segíthetnék elő, hogy sor kerüljön az európai kormányok biztonsági értekezletére. Sok országban — így Belgiumban, Finnországban, Svájcban, a Szovjetunióban, Bulgáriában, Csehszlovákiában, Lengyelországban és a Német Demokratikus Köztársaságban és másutt — nemzeti bizottságokat, szövetségeket kezdeményező és pártoló csoportokat alakítottak ennek az akciónak előmozdítására. Az európai népek közös akciója előkészítésében jelentős volt az európai biztonság és együttműködés belga nemzeti bizottságának kezdeményezésére ez év nyarán megtartott brüsszeli találkozó. Ezen Európa országaiból száz, a legkülönbözőbb ideológiai, politikai, társadalmi köröket képviselő személyiség vett részt. A találkozó kezdeményezte, hogy a közeljövőben össze kell hívni a lehető legszélesebb körű részvétellel az európai népek közgyűlését. Szeptember 12-én fejeződött be a nyugat-németországi Saarbrückenben 24 európai ország békemozgalmi képviselőinek tanácskozása, amelynek különös jelentőséget adott az a tény, hogy egyhangúlag támogatásáról biztosította az európai népek közgyűlésének öszszehívására tett különböző javaslatokat. A mai Magyarország népi-nemzeti érdekei minden előző időszaknál egyértelműbben követelik a békét, hiszen szocialista építőmunkánk elválaszthatatlan külső feltétele a biztonság és a népek, államok közötti gyümölcsöző együttműködés. Ez a meggyőződés vezet bennünket, amikor — a testvéri országokban és a nyugati országokban élő barátaink hasonló törekvéseit ismerve — elhatároztuk, hogy létrehozzuk az egész népünk békeakaratát reprezentáló bizottságot, az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottságát. Kállai Gyula körvonalazta, hogy a bizottság mit tekint feladatának, miképpen kívánja közös ügyünket szolgálni. " Mindannyian teljes egyetértéssel támogatjuk pártunk és kormányunk külpolitikáját, ezen belül az európai biztonság megszilárdításáért és az államok közötti gyümölcsöző együttműködésért folytatott erőfeszítéseit. Meggyőződésünk, hogy kontinensünkön a kialakult európai realitások tudomásulvétele, elismerése a kölcsönösen előnyös sokoldalú gazdasági, tudományos és műszaki kapcsolatok fejlesztése, a tartós és szilárd béke, a tényleges biztonság alapja. Megállapíthatjuk, hogy az európai népek ilyen arányú törekvései kedvezően alakulnak. Európa a közelmúltban értékes lépéseket tett előre ezen az úton. Bizottságunk első rendű feladata, hogy szervezze, serkentse és összefogja azt a sokoldalú és gazdag tevékenységet, amelyet társadalmi szervezeteink folytatnal az európai biztonság és együttműködés előmozdítása érdekében. Határainkon belül legyen kezdeményezője a békéhez, a biztonsághoz, a népek barátságához és együttműködéséhez kapcsolódó akcióknak. Támogatni és ösztönözni akarjuk társadalmunk minden rétegét, hogy ne csak szóval, hanem építőmunkájával és helytállásával is fejezze ki érdekeltségét e nagy jelentőségű kérdésben. Meggyőződésünk: e bizottság létrehozása új lehetőségeket nyújt arra, hogy a magyar társadalom még fokozottabb mértékben kapcsolódjék be az európai párbeszédbe. Támogatni és erősíteni akarjuk társadalmi szervezeteinket, hogy európai kapcsolatainkban kezdeményező módon legyenek készek megvitatni minden tervet, elgondolást és javaslatot, amely a nagy közös cél elérését segíti. Támogatni és erősíteni kívánjuk Európa népeinek minden olyan akcióját, amely a kontinens biztonságát erősíti. Erős, gazdagodó kapcsolatokat kívánunk megteremteni a legkülönbözőbb irányzatokkal és szervezetekkel, amelyek e célért küzdenek. Beszélgetni akarunk kommunistákkal és szocialistákkal, hívőkkel és nem hívőkkel, képviselőkkel, újságírókkal és művészekkel, tudósokkal és munkásokkal — mindazokkal, akik Európa boldogabb jövőjéért tevékenykednek. Arra törekszünk, hogy rendszeresen tájékoztassuk népünket az európai politikai helyzet alakulásáról, elsősorban azokról a társadalmi akciókról, amelyek a biztonság és együttműködés megerősítését és fejlesztését célozzák. Feladatunknak tekinthetjük, hogy egész népünket képviseljük az európai országok hasonló bizottságaival való kapcsolatokban, s hogy hozzájáruljunk az európai népek konferenciájának összehívását célzó, Európa-szerte erősödő törekvések sikeréhez. Arra törekszünk, hogy minél hamarabb hívják össze az összeurópai kormányközi biztonsági értekezletet, s mielőbb valósuljon meg a Varsói Szerződés tagállamainak fővárosunkban megfogalmazott felhívás: legyen Európa az egyenjogú nemzetek gyümölcsöző együttműködésének kontinense! — mondotta befejezésül Kállai Gyula. Nagy tapssal fogadták az ülés részvevői Kállai Gyula beszédét, majd felszólalások következtek: Virizlay Gyula, a SZOT titkára, dr. Bartha Tibor, Kőhalmi Ferencné, a Kispesti Textilgyár KISZ-bizottságának titkára, dr. Brezanóczy Pál, Horváth István, a Csepel Vas- és Fémművek Szerszámgépgyár fogaskeréküzeme „Hanoi” szocialista brigádjának vezetője, Árendás József, a szegedi Új Élet Tsz párttitkára és Erdey-Grúz Tibor méltatta a magyar nemzeti bizottság életrehívásának és küldetésének jelentőségét, fejtette ki gondolatait a kontinensünk biztonságát szorgalmazó társadalmi összefogással, a nemzetek együttmunkálkodással kapcsolatos gondolatait. A tanácskozáson ismertették a bizottság névsorát és egyhangúlag elfogadták a „Felhívás a magyar néphez” című dokumentumot. Az elnöklő Erdei Lászlóné rekesztette be az ülést, miután kifejezést adott annak a meggyőződésnek, hogy a magyar nemzeti bizottság itthon és külföldön egyaránt ösztönzője lehet az európai béke biztosításának, s egyúttal felajánlotta a magyar nőtársadalom, a MNOT aktív részvételét a bizottság munkájában. Az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottságának tagjai Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke (a bizottság elnöke); Árendás József, a szegedi Új Élet Tsz párttitkára, kiváló tsz-tag; dr. Bartha Tibor református püspök, az Elnöki Tanács tagja, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöke, a Békevilágtanács elnökségének tagja; Bencsik István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára; Benjámin László kétszeres Kossuth-díjas író; dr. Bognár József akadémikus, az MTA Afroázsiai Kutató Központ igazgatója, a Hazafias Népfront OT elnökségének tagja; Bokorné dr. Szegő Hanna, az MTA Állam- és Jogtudományi Intézet tudományos főmunkatársa, a Béke-világtanács tagja; dr. Brezanóczy Pál egri érsek, a magyar katolikus püspöki kar titkára, az Országos Béketanács elnökségének tagja; Bacher Mihály Liszt-díjas zongoraművész, a Zeneművészeti Főiskola tanára; Duschek Lajosné, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkára; dr. Erdey-Grúz Tibor Kossuthdíjas akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, a Hazafias Népfront OT elnökségének tagja; Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke, a Hazafias Népfront OT alelnöke, a SZOT elnökségi tagja; Fábri Zoltán Kossuth-díjas filmrendező, a Magyar Film- és Tvművészek Szövetségének elnöke, az Országos Béketanács elnökségének tagja; Garai Róbert, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője, az Országos Béketanács elnökségének tagja ;dr. Horváth István, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség első titkára; Horváth István, a Csepel Vas- és Fémművek Szerszámgépgyár fogaskeréküzem, Hanoi szocialista brigádjának vezetője; dr. Ijjas József kalocsai érsek, a magyar katolikus püspöki kar elnöke, a Hazafias Népfront OT elnökségének és az Országos Béketanács elnökségének a tagja; Jánossy Lajos Kossuth-díjas akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke; Kalló Viktor Munkácsy-díjas szobrászművész; Kalós Ödön, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke; dr. Káldy Zoltán evangélikus püspök, a Béke-világtanács tagja; Kisházi Ödön, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa helyettes elnöke; Romját Irén, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének alelnöke, a magyar ENSZ Társaság alelnöke; Kovács István, a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezetének főtitkára; Kőhalmi Ferencné, a Kispesti Textilgyár KISZ-bizottságának titkára; Major Tamás kétszeres Kossuthdíjas kiváló művész, a Nemzeti Színház főrendezője; Makoldi Mihályné Kossuth-díjas pedagógus, a Magyar Nők Országos Tanácsának alelnöke; dr. Mártha Ferenc, a szegedi József Attila Tudományegyetem rektora, akadémiai levelező tag; Méhes Lajos, a Vas- Fém- és Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára; dr. Molnár Frigyes, a SZÖVOSZ elnöke; G. Nagy Pál, a 31. sz. Állami Építőipari Vállalat állami díjas szocialista brigádvezetője; dr. Noszkay Aurél, a János Kórház urológus főorvosa; dr. Perényi Imre, a Budapesti Műszaki Egyetem rektora; Pethő Tibor újságíró, a Magyar Nemzet szerkesztő bizottságának tagja, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének alelnöke, az Országos Béketanács alelnöke; dr. Prandler Árpád, a Magyar Jogász Szövetség főtitkára, az Országos Béketanács elnökségének tagja; Radiát László, a Ganz- Mávag MSZMP-bizottságának titkára; dr. Rapcsák András akadémikus, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem rektora; Rév Lajos, a Kisipari Szövetkezetek Országos Szövetségének elnöke; dr. Rosta Endre, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnöke; Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács titkára, a Béke-világtanács tagja, a magyar szolidaritási bizottság alelnöke; dr. Siklós János, a Népszava főszerkesztője; dr. Simai Mihály egyetemi docens, a Magyar ENSZ Társaság főtitkára, az Országos Béketanács elnökségének tagja; Simon Péterné, az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt szabványműszaki szocialista brigádjának vezetője; Somogyi József Kossuthdíjas szobrászművész, a Magyar Képzőművészek Szövetségének elnöke; Szabó Imre Kossuth-díjas akadémikus, egyetemi tanár; Szabó István, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke; Szatmári Imréné fonónő, kiváló dolgozó, a Magyar Gyapjúfonó és Szövőgyár Május 1. szocialista brigádjának vezetője; Szépvölgyi Zoltán Budapest Főváros Tanácsa vb-elnöke; Tausz János, az IBUSZ vezérigazgatója; Tolnai Klári kétszeres Kossuth-díjas kiváló művész, az Országos Béketanács elnökségének tagja; Tóth Tiborné, a Ruházatiipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára; Tömpe István, a Magyar Rádió és Televízió elnöke, a Magyar Partizán Szövetség alelnöke; Úszta Gyula altábornagy, az Elnöki Tanács tagja, a Magyar Partizán Szövetség főtitkára; Varga Zsigmondné, a nyíregyházi Dózsa Tsz növénytermesztője; Vas-Witteg Miklós, a Szakszervezetek Országos Tanácsának alelnöke, a Hazafias Népfront OT elnökségének tagja; Váncsa Jenő, az Agárdi Állami Gazdaság igazgatója; Várnai Ferenc, a Népszabadság külpolitikai rovatvezetője; Virizlay Gyula, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkára; Závori László, a Csepel Vas- és Fémművek szakszervezeti bizottságának titkára; Zsigmond László, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Kossuthdíjas tanszékvezető egyetemi tanára, akadémiai levelező tag. Felhívás a magyar néphez Felhívással fordulunk munkásosztályunkhoz, parasztságunkhoz, értelmiségünkhöz, egész dolgozó népünkhöz: tegyünk újabb és hatékonyabb erőfeszítéseket az európai biztonság, az alkotó béke és a gyümölcsöző együttműködés megteremtésére. Két világháború pusztító vihara után, negyedszázada béke van Európában. Földrészünk népeinek hő óhaja és létérdeke, hogy a béke fennmaradjon, s Európa ne válhasson többé az egész világot lángba borító pusztítás kiindulópontjává. A békére azonban napjainkban még ezer veszély leselkedik, hiszen a világ helyi háborúktól és feszültségektől terhes. A kontinensen és azon kívül erős még az imperialista reakció, amely akadályozza az enyhülést, mérgezi az államközi kapcsolatokat, agresszív terveket, revansista vágyálmokat melenget. Ahhoz, hogy törekvésüket meghiúsítsuk, szükség van az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtésére. A szocialista országok az európai biztonság és együttműködés legkövetkezetesebb hívei és leghatalmasabb erői. A Szovjetunió, hazánk és más szocialista országok kezdeményezték a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének politikáját, és az e politikán alapuló kollektív európai biztonsági rendszer megteremtését. A kitartó harcnak olyan eredményei vannak, mint a Szovjetunió és a Lengyel Népköztársaság szerződései a Német Szövetségi Köztársasággal, a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság közvetlen tárgyalásai, a nyugat-berlini négyhatalmi megállapodás. A szerződések érvénybe lépése, az NDK nemzetközi jogi elismerése, valamint a fegyveres erők csökkentésére tett újabb szovjet javaslatok megvalósulása tovább javítaná az európai béke és biztonság megszilárdulásának feltételeit. Az európai biztonságért és együttműködésért folytatott közös harcban hazánk tevékenyen részt vesz, hiszen szocialista építőmunkánk elengedhetetlen feltétele a béke és a biztonság. A Magyar Népköztársaság nemzetközi törekvéseit, szocialistatársadalmunk érdekeit híven fejezte ki a Varsói Szerződés tagállamainak fővárosunkban megfogalmazott felhívása: legyen Európa az egyenjogú nemzetek gyümölcsöző együttműködésének kontinense. Földrészünk valóban tartós békéjéért, a népek nyugodt, biztonságos és boldog jövőjéért vívott küzdelem nem lehet csupán a kormányok ügye. Ez a mindenki sorsát alapvetően érintő ügy a társadalom legszélesebb köreinek cselekvő részvételét igényli. Megköveteli, hogy az európai népek széles körű, demokratikus tanácskozáson együttesen vitassák meg a biztonságot és az együttműködést érintő közös feladataikat, és segítsék elő, hogy mielőbb sor kerüljön az európai kormányok biztonsági értekezletére. Népünk akaratát kifejezve alakítottuk meg az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottságát. Célunk: össze-fogni hazánk minden jóakaratú emberének békeakaratát és tettrekészségét az európai biztonság és együttműködés megvalósítására. Egész társadalmunk erejével kívánjuk támogatni mindazoknak az erőfeszítését, akik a béke, a biztonság és az együttműködés megszilárdítását tartják szem előtt. Felhívjuk egész dolgozó népünket, munkásosztályunkat, parasztságunkat, értelmiségünket, a magyar nőket és férfiakat, ifjúságunkat, minden békeszerető állampolgárunkat, hogy erősítse és gyarapítsa szocializmust építő hazánkat, vegye ki hatékonyan részét az európai biztonság és együttműködés megteremtéséért, földrészünk népeinek biztonságos és békés jövőjéért folyó küzdelméből. Meggyőződésünk, hogy törekvéseink kifejezik népünk akaratát, hazánk minden állampolgárának javát szolgálják. Hozzájárulnak az európai béke és biztonság megteremtéséhez, az államok és népek közötti gyümölcsöző együttműködés kibontakozásához. Munkálkodjunk együtt földünk, kontinensünk és hazánk békéjének, biztonságának javára! Budapest, 1971. szeptember 30. Az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottsága