Népszabadság, 1972. január (30. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-01 / 1. szám

•. (Folytatás az 1. oldalról.) Jóllehet a termelő ágazatok a tervnek megfelelően fejlődtek és számos területen kedvező ten­denciák mutatkoznak, néhány te­rületen a fejlődés eltért a terve­zettől. A belföldi felhasználás a nemzeti jövedelemnél gyorsabban emelkedett, aminek fő oka a be­ruházásoknak az előirányzatot meghaladó növekedése. A terve­zettnél gyorsabb ütemben emel­kedtek a készletek is. Emellett a fogyasztás növekedési üteme és volumene is meghaladja a ter­vezett mértéket. A behozatal mind szocialista, mind tőkés viszonylatban a kivi­telnél és a tervezettnél gyorsab­ban emelkedett. A kivitel és a behozatal eltérő fejlődése követ­keztében a külkereskedelmi áru­forgalom egyenlege kedvezőtle­nebb, mint ahogy azt az éves terv előirányozta. A lakosság életkörülményeit meghatározó tényezők 1971-ben az ötéves tervnek megfelelően alakultak Az életszínvonal nö­vekedése összességében megha­ladja a tervezettet. A lakosság egy főre jutó reálbére mintegy 3 százalékkal, egy főre jutó reál­­jövedelme kb­. 6 százalékkal emelkedett. A lakosság pénzbevételei kö­rülbelül 10 százalékkal haladják meg a múlt évit. A jövedelmek növekedése és a teljesítmények emelkedése között a kapcsolat szorosabb, mint a korábbi évek­ben volt. A munkaviszonyból származó jövedelmek növekedése nagyobb részében az átlagkerese­tek emelkedéséből, a mezőgazda­­sági jövedelmek növekedése pe­dig az áruértékesítés bővüléséből származik. A kiskereskedelmi forgalom 10 százalékkal nagyobb a tavalyi­nál.­­ A fogyasztói árszínvonal körülbelül 2 százalékkal — a számítottal megegyező mérték­ben — emelkedett. 1971- ben mintegy 73—74 ezer lakás épült, ami 3—4 százalék­kal több a tervezettnél.­­ Az 1971. évi tapasztalatok alap­ján a kormány a gazdaságirányí­tás 1972. évi fő feladatát a fejlő­dés kedvező vonásainak erősíté­sében és ezen keresztül a gazda­sági egyensúly javításában jelölte meg. Ennek megfelelően az 1972. évi népgazdasági terv a társa­dalmi-gazdasági előrehaladás és az életszínvonal folyamatos növe­lésének tartós megalapozása ér­dekében a termelés egyenletes fejlesztését és a felhasználásnak a lehetőségekkel összhangban ál­ló növelését irányozza elő. Nemzeti jövedelem A terv szerint 1972-ben a nem­zeti jövedelem 5—6 százalékkal emelkedik. Ez lényegében megfe­lel a IV. ötéves tervben számított éves növekedési ütemnek. A nemzeti jövedelem felhasz­nálásának növekedési üteme az 1971. évihez képest mérséklődik. Ezen belül a fogyasztás 5 száza­lékkal, az ötéves tervvel meg­egyezően nő. A felhalmozás vo­lumene (beruházások, készletek) az 1971. évi szinten marad, így a felhasználás aránya kismérték­ben a fogyasztás javára változik. Beruházások 1972- ben 106 milliárd forint ér­tékű beruházás megvalósítására van lehetőség. A terv a beruhá­zási eszközöket a folyamatban le­vő beruházások befejezésének meggyorsítására összpontosítja, következésképpen az 1971. évinél kevesebb új beruházás kezdhető meg. A terv az állami eszközökből megvalósuló beruházásokra 49— 50 milliárd forintot, az ötéves tervben az ez évre számítottnál 5—6 milliárd forinttal és az 1971. évinél 2—2,5 milliárd forinttal Az ipari termelés 1971-hez ké­pest 5—6 százalékkal emelkedik. A növekedés a belföldi igények jobb kielégítése mellett biztosítja a tervezett exportot is. A terv számításai szerint — a negyedik ,ötéves tervben előirány­zott szerkezeti változásoknak megfelelően — az átlagosnál gyorsabban növekszik a vegyipar, a villamosenergia-ipar, valamint az építőanyag-ipar termelése. A terv előirányozza a kapaci­tások eddigieknél hatékonyabb kihasználását, a munkaerő-gaz­dálkodás javítását, a termelés és az értékesítési lehetőségek jobb összehangolását. Az iparban foglalkoztatottak létszáma körülbelül 0,5 százalék­kal, mintegy 8—9 ezer fővel bő­vül. A műszaki intézkedések, a munkaszervezés javításának ered­ményeképpen a munka termelé­kenysége a termeléssel közel ha­sonló ütemben emelkedik. Az építőipar termelése 3—4 szá­zalékkal lesz nagyobb, mint 1971- ben. A kapacitásnövekedést első­sorban a közműépítő vállalatok fejlesztése, továbbá a könnyű­szerkezetes építési program foly­tatása segíti. Az építőipari munka termelékenysége a mérsékelt ter­melési előirányzattal összefüggés­ben körülbelül 4 százalékkal nő. A terv 1972-ben a mezőgazda­sági termelés 2—3 százalékos emelkedésével számol. A növény­­termelés mintegy 3—4 százalék­kal nő. Szántóföldi növényekből a terv — tekintettel az 1971. évi jó eredményekre — terméshozam­emelkedéssel nem számol, míg zöldségfélékből 23—24, szőlőből 12—13, gyümölcsből pedig 21—22 százalékos növekedést irányoz elő. Az állattenyésztésben a terme­lés mérsékelten, mintegy 1—2 százalékkal nő. Hasonló ütemben emelkedik a vágóállat-termelés is. A terv a sertésállomány 1971. évi szintjével és a szarvasmarha­állomány növekedésével számol. A mezőgazdasági termelés és a tervezett import ehhez megfelelő takarmányellátást biztosít. A vá­góbaromfi-termelés a keresletnek megfelelően tovább növekszik. A mezőgazdasági és élelmiszer­­ipari termelés 1972-ben is ki­egyensúlyozott belföldi ellátást tesz lehetővé. A húsellátás az 1971. évihez hasonló lesz. A fel­dolgozott, csomagolt élelmiszerek mennyisége tovább bővül. Közlekedés A közlekedés teljesítménye az áruszállításban körülbelül 3, a személyszállításban mintegy 2 százalékkal nagyobb lesz. Ezen belül a vasúti áruszállítás cse­kély mértékben, a közúti közle­kedés mintegy 9 százalékkal nö­vekszik. A személyszállításban a vasút igénybevétele kismértékben csökken, míg a közúti közleke­dés körülbelül 5 százalékkal na­gyobb forgalmat bonyolít le. A fővárosi­­közlekedésben 1972 végén teljes hosszában üzembe lép a metró kelet—nyugati irá­nyú, valamint a szentendrei HÉV hozzá csatlakozó vonala. A metró észak—déli irányú vonalának épí­tése meggyorsul. A hírközlés területén a távbe­szélő főközpontok kapacitása bő­vül; mintegy 28 ezer alközponti állomás belépése várható. Mind­ezek ellenére a távbeszélőigénye­ket teljes mértékben még nem lehet kielégíteni. Kü­lkeres­skedelem Az 1972. évi népgazdasági terv a külkereskedelmi mérleg javu­lását irányozza elő. Ennek meg­felelően a behozatal növekedése mérséklődik, a kivitel jelentősen nő. A szocialista országokba irá­nyuló kivitel 13—15, az onnan tör­ténő behozatal 6—7 százalékkal emelkedik. A szocialista viszony­lat a külkereskedelmi forgalom­ban a legnagyobb növekedést a gépexportban kell elérni, de je­lentősen emelkedik az anyagok és alkatrészek, a gyógyszerek, a könnyűipari termékek és a me­zőgazdasági, élelmiszeripari ter­mékek kivitele is. Nagymértékben bővül az energiahordozók, az anyagok, alkatrészek és a fo­gyasztási cikkek behozatala. Tőkés viszonylatban a kivitel mintegy 13 százalékkal, a behoza­tal pedig 5,6 százalékkal nő. Tő­kés viszonylatban a leggyorsabb exportnövekedés a kohászatban, a gépiparban, a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban várható, de jelentősen emelkedik a köny­­nyűipar exportja is. Az import növekedése megfelelő mértékű a népgazdaság anyag- és készter­mék-szükségletének kielégítésé­hez. Életszínvonal, kiskereskedelmi forgalom, lakásépítés 1972-ben tovább nő a lakosság életszínvonala. Körülbelül 5 szá­zalékkal emelkedik a munkások és alkalmazottak, valamint a pa­rasztság egy főre jutó reáljöve­delme. Az egy keresőre jutó reál­bér — figyelembe véve a fogyasz­tói árszínvonal tervezett változá­sát is — körülbelül 3 százalékkal emelkedik. Az 1972. évi társadalmi-gazda­sági célok elérése érdekében be­vezetett árpolitikai intézkedések következtében a gazdaság egyes ágazataiban termelői- és fogyasz­­tóiár-emelkedéssel, illetve -csök­kenéssel számol a terv. Így az épí­tőanyag-ipar területén egyes épí­tőanyagok ára, valamint a fo­gyasztási cikkek közül a sör fo­gyasztói ára emelkedik. Ugyan­akkor a kedvező áruellátási hely­zet lehetővé teszi a mosószerek, szappanok és háztartási tisztító­­szerek fogyasztói árainak csök­kentését. A tervezett árintézkedé­sek hatására a fogyasztói árszín­vonal legfeljebb 3­­ százalékkal emelkedik. A sokgyermekes családok anya­gi gondjainak csökkentését szol­gálja, hogy a három- és több gyer­mekes családok, valamint az egyedülálló egy- és kétgyermekes szülők gyermekenkénti családi pótléka havi 100 forinttal emelke­dik. A lakosság nagyobb jövedelmé­vel összhangban a terv a kiske­reskedelmi áruforgalom mintegy 10 százalékos emelkedésével szá­mol. Az 1972. évi ellátás az idei­hez hasonlóan kiegyensúlyozott lesz, bár egyes cikkeknél adódhat­nak nehézségek. A lakosság személygépkocsi­­állománya számottevően — 52 ezerrel — bővül. Az áruforgalom tervezett növe­kedése elsősorban a termelővál­lalatok és a kereskedelem jó együttműködését, a termelés és az árukínálat szerkezetének a ke­reslethez való igazítását kívánja meg. 1972-ben 75 ezer lakás épül. Eb­ből 30 ezer állami erőből, 45 ezer a lakosság anyagi eszközeiből és állami kölcsön támogatással való­sul meg. A lakásépítés nagyipari módszereinek fejlesztését szolgál­ja a szegedi házépítő kombinát üzembe helyezése és a budapesti IV. számú házépítő kombinát ka­pacitásának bővítése. Megkezdő­dik a veszprémi és a­ kecskeméti házgyárak építése is, terem­fejlesztés hatásaként eny­hül az osztálytermi zsúfoltság. A terv szerint emelkedik a tovább­tanulók aránya: 1972-ben mintegy 70 ezer szakmunkástanuló és 58 ezer középiskolás kezdheti meg tanulmányait. A felsőfokú okta­tási intézményekben 14 500 nap­pali elsőéves hallgató felvételére kerül sor.* Az 1972. évi népgazdasági terv megalapozott, reális. Erősíti a népgazdaság összehangolt fejlő­désének kedvező tendenciáit. A nemzeti jövedelem tervezett nö­vekedése az életszínvonal, a nép­jólét további folyamatos fejlődé­sének legfőbb biztosítéka. Az éves népgazdasági terv negyedik öt­éves tervünk végrehajtását, né­pünk további felemelkedését szolgálja. 1972-ben — az adottságok és lehetőségek számbavételére épít­ve — a gazdaságban meglevő , kedvező folyamatokat kell erősí­teni. A népgazdaság fejlődése szempontjából különösen fontos az egyensúlyi viszonyok megszi­lárdítása. A népgazdasági, a vállalati és az egyéni érdekek jobb összhang­jára törekedve, a helyi célokat a népgazdasági érdekek alá kell rendelni. Összehangolt központi és helyi kezdeményezéssel, na­gyobb következetességgel kell ke­resni a termelés hatékonyabb formáit, s a kapacitások jobb ki­használásának lehetőségeit, a munkaszervezettség javításának útjait. A vállalatok, gazdaságok, szö­vetkezetek munkájában a legfon­tosabb feladat a tartalékok feltá­rása, nagyobb beruházást nem igénylő intézkedésekkel. A nép­gazdaság tartalékainak további feltárása céljából különös figyel­met kell fordítani a munka ész­­szerűsítésére, az üzem- és mun­kaszervezés korszerűsítésére. Az üzem- és munkaszervezés színvo­nalát növelni kell és intézkedé­seket kell tenni a munkaerő és a termelőberendezések hatéko­nyabb kihasználására, a megfe­lelő készletgazdálkodásra, a ko­operációs kapcsolatok javítására. Törekedni kell a műszaki fejlesz­tés, a technika és a gyártástech­nológia legújabb eredményeinek alkalmazására. Határozott lépé­seket kell tenni a gazdaságos ter­melési és termékstruktúra kiala­kítására, a gazdaságtalan terme­lés visszafejlesztésére. A belföldi szükségletek kielégítése mellett a gazdaságos exportot erőteljesen fokozni kell. Az anyagi ösztönzésen kívül jobban kell építeni a dolgozók aktív kezdeményezésére és szer­vezett tevékenységére, mindenek-. előtt a szocialista munkaverseny­re. Olyan közszellemre van szük­ség, amely fellép a javak hanyag kezelése ellen, elítéli a pazarlást és elősegíti a vállalatok, szövet­kezetek­, intézmények és tanácsok rendelkezésére álló eszközök ha­tékonyabb felhasználását. Racio­nálisabb szervezéssel, a tartalé­kok feltárásával, hatékonyabb hasznosításával, a tömeges szo­cialista munkaverseny szélesíté­sével kell az eddigieknél gazda­ságosabb termelést biztosítani. Az 1972. évi fejlődés, népünk jólétének emelkedése, a további tervidőszakok megalapozása ér­dekében a kormány felhívja a minisztériumok, országos hatás­körű szervek, az üzemek, vállala­tok, intézmények, szövetkezetek vezetőinek figyelmét: tegyenek meg mindent az ez évi népgazda­sági tervben foglaltak végrehaj­tásáért. A kormány felkéri a társadal­mi szerveket, hogy az 1972. évi népgazdasági terv céljainak szél­­les körű ismertetésével, a szocia­lista munkaverseny további ki­bontakoztatásával mozdítsák elő a terv valóra váltását. A kormány felhívja a lakossá­got, a vállalatok, a szövetkezetek és az intézmények vezetőit, vala­mennyi dolgozót, hogy odaadó munkájukkal biztosítsák az ez évi népgazdasági terv teljesítését. (MTI) Ipar­i építőipar Mezőgazdaság nagyobb összeget irányoz elő. A vállalati és a szövetkezeti dönté­sektől függő beruházások értéke 56—57 milliárd forint lehet. A be­ruházások tervszerű végrehajtá­sát szolgálják az 1972. január 1-én életbe lépő kormányzati in­tézkedések. NÉPSZABADSÁG Szöv­­ségün­y , szociális és kulturális ellátás Az egészségügyi ellátás tovább­fejlesztése során a gyógyintézeti ágyak száma 1400-zal bővül, 115 új orvosi körzet létesül. A szociá­lis otthonokban mintegy hétszáz­zal, a bölcsődékben ezerhárom­százzal, az óvodákban pedig mintegy tízezerrel növelik a férő­helyek számát. Az általános iskolai tanulók száma demográfiai okok követ­keztében körülbelül 21 ezer fővel csökken. Részben a létszámcsök­kenés, részben a tervezett osztály­ A Székesfehérvári Könnyűfémmű látképe. (Kéri Dániel felvétele.) 1912. január 1. szombat

Next