Népszabadság, 1972. március (30. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-15 / 63. szám
1912. március 15. szerda Csehszlovák—bolgár barátsági nagygyűlés Husák és Zsivkov beszéde Prágában Kedden a prágai várban folytatódtak a csehszlovák—bolgár párt- és államközi tárgyalások. A Todor Zsivkov vezette bolgár delegáció délután a Julius Fucik park kongresszusi palotájában találkozott a prágai dolgozókkal. A gyűlésen beszédet mondott Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára és Todor Zsivkov, a BKP KB első titkára, az államtanács elnöke. Gustáv Husák pozitívan értékelte a sokoldalú csehszlovák— bolgár kapcsolatok alakulását, majd külpolitikai kérdésekről szólva méltatta a szocialista országoknak az európai biztonsági rendszer megteremtésére irányuló erőfeszítéseit. A CSKP KB főtitkára elítélte az amerikai imperializmus indokínai és közel-keleti agresszív politikáját, majd rámutatott: az imperializmus elllen, a világbékéért és a haladásért vívott nemzetközi küzdelemben alantas szerepet játszik a Kínai Népköztársaság jelenlegi vezetése. Ez a politika objektív értelemben a világimperializmust segíti. Ezért szükségesnek tartjuk, hogy a marxizmus—leninizmus álláspontjáról határozott harcot vívjunk a maoizmus téveszméi és kártékony tevékenysége ellen, bárhol és bármilyen formában jelentkezik is. Todor Zsivkov felszólalásában elismeréssel szólott a CSKP vezetésének sikeres tevékenységéről, elvi, marxista—leninista politikájáról. — Jelenleg — mondotta a kommunista világmozgalom problémáit taglalva — a „baloldali” és jobboldali opportunisták azzal kívánják lejáratni a proletár internacionalizmust, hogy kiszakítják belőle fő tartalmát, az akcióegységet és szolidaritást a Szovjetunióval. A proletár internacionalizmus elvei megsértésének példáját szolgáltatják a mostani kínai vezetők, akik a nacionalizmus, a nagyhatalmi sovinizmus kétes útjára léptek, s a legféktelenebb szovjetellenesség álláspontjára helyezkedtek. A Bolgár Kommunista Párt és a bolgár kormány minden igyekezetével azon fáradozik, hogy fenntartsa és erősítse a szocialista világrendszer egységét, s hozzájáruljon a Varsói Szerződés összeforrottságához, harckészségéhez. (MTI) A genfi leszerelési bizottság jubileumi ülése A magyar küldöttség vezetőjének nyilatkozata A genfi leszerelési bizottság kedden tartotta 549. ülését, amely egybeesett a bizottság tízéves működésével. W. Natori nagyköveti, a lengyel delegáció vezetője az ülés soros elnöke, megnyitójában emlékeztetett arra, hogy tíz esztendővel ezelőtt Genfben a Nemzetek Palotájában kezdte meg tevékenységét a tizennyolc hatalmi leszerelési bizottság. Ezt követően Alva Myrdal aszszony nagykövet, Svédország delegációjának vezetője mondott beszédet. Hangsúlyozta: a leszerelési tárgyalások terén további erőfeszítések szükségesek, mert a leszerelés alapvetően fontos a béke szempontjából. Krum Hrisztov nagykövet, a bolgár delegáció vezetője volt a jubileumi ülés második szónoka. Visszatekintésében utalt a bizottság egy évtizedes tevékenységére, majd további leszerelési intézkedéseket sürgetett, mivel ezek „meggyőzően bizonyítanák a testület további működésének szükségességét”. A jubileum alkalmából nyilatkozott a magyar küldöttség vezetője, dr. Kőmives Imre nagykövet. A Magyar Népköztársaság még 1966-ban az Egyesült Nemzetek Szervezetében kezdeményezője volt a vegyi és baktériumfegyverek alkalmazását elítélő határozatnak — mondotta Kőmives Imre, majd így folytatta: — 1969- ben a szocialista országok a vegyi és baktériumfegyverek gyártásának tilalmára és a tömegpusztító fegyverek meglevő készleteinek megsemmisítésére vonatkozó szerződéstervezetet terjesztettek az ENSZ közgyűlése elé. 1971-ben a leszerelési bizottság kidolgozta a baktériumfegyverek gyártásának betiltására és e fegyverek megsemmisítésére vonatkozó szerződéstervezetet, amelyet az ENSZ-közgyűlés tagjainak túlnyomó többsége támogatott. Most várjuk a szerződés aláírásra való terjesztését Moszkvában, Londonban és Washingtonban — fejezte be nyilatkozatát dr. Rorni- Ilés Imre nagykövet. (MTI) „Beavatkozás India belügyeibe" Szinhh a kínai-amerikai közlemény Kasmírra vonatkozó megállapításairól Szvaran Szingh indiai külügyminiszter a parlament keddi ülésén kérdésekre válaszolva kijelentette, hogy a Nixon—Csou Enlaj-tárgyalásokról kiadott közlemény Kasmírra vonatkozó része „sajnálatos és szerencsétlen beavatkozás India belügyeibe”. Hozzátette, hogy az indiai kormány diplomáciai csatornákon keresztül már tájékoztatta Washingtont és Pekinget ezzel kapcsolatos állás- I pontjáról. A külügyminiszter hangoztatta, hogy az indiai kormány bármikor, bármilyen szinten és minden feltétel nélkül hajlandó tárgyalni Pakisztánnal, mert rendkívül fontosnak ítéli a két ország közötti tartós békét. Szvaran Szingh ismételten kijelentette, hogy az indiai vezetés elítélte és elítéli azt a magatartást, amelyet az Egyesült Államok az indiai—pakisztáni konfliktus idején tanúsított, ebből nem is csinált titkot, s továbbra is az a szándéka, hogy határozott álláspontját mindig tudomására hozza az érintett országoknak. (AP) A francia hatóságok nem engedélyezték Bernadette Devlin bordeaux-i tartózkodását A francia hatóságok nem engedélyezték, hogy Bernadette Devlin, aki a brit parlamentben Észak-Írországot képviseli és az észak-írországi polgárjogi mozgalom egyik vezetője, francia földön tartózkodjék. Bernadette Devlint egy francia baloldali szervezet hívta meg, hogy a bordeaux-i egyetem társadalomtudományi intézetében előadást tartson. A francia hatóságok már a terv bejelentésekor jelezték, hogy egy 1971-es rendeletre hivatkozva nem adják meg a tartózkodási engedélyt. Bernadette Devlin ennek ellenére útnak indult, amikor azonban az Air France légiforgalmi társaság repülőgépe földet ért Bordeaux-ban, azt azonnal körülvette a rendőrség. A többi utast kiszállították, a képviselőnővel pedig közölték, hogy azonnal el kell hagynia Franciaországot. Devlin kisasszonyt átkísérték a marokkói légiforgalmi társaság gépéhez, amely rövid idő múlva visszarepült Londonba. (MTI) NÉPSZABADSÁG Krm/.rlko/.i kohóés gépipari konferencia és kiállítást Hét ország háromszáz szakemberének részvételével nagyszabású nemzetközi kohó- és gépipari tanácskozást rendeznek április 12. és 19. között Budapesten a legújabb külföldi és magyar találmányokról. A konferencia részvevői négy szekcióban vitatják meg a kutatási eredmények adásvételét, cseréjét, illetve a műszeripar, a kohászat és a gépipar legújabb fejlesztési tapasztalatait. A tanácskozással egyidőben kiállítás nyílik; fotók, makettek, működő gépek mutatják be a legfrissebb újításokat, gyártási eljárásokat, találmányokat. Tízezer budai fiatal találkozója a budapesti Dózsa-emlékműnél Megkezdődött a forradalmi ifj Kedd este Budapesten, a Vár alatti Dózsa-szobornál — hat budai kerület mintegy tízezer fiataljának részvételével — megrendezett nagygyűlésen kezdetét vette a forradalmi ifjúsági napok korszakos történelmi évfordulóinkra — a szabadságharcra, a Tanácsköztársaságra, az ország felszabadulására — emlékező hagyományos eseménysorozata. A KISZ tagjai sorába újonnan felvett fiatalok látványos, fáklyás felvonulásával kezdődött a nagygyűlés, amelynek részvevőit harsonák köszöntötték. A Himnusz hangjai után dr. Szirbek Vilmos, a KISZ budapesti bizottságának i ffúsági napok eseménysorozata titkára mondott megnyitót, majd több ezer új KISZ-tag ünnepélyes fogadalommal tett ígéretet a haza, a nép iránti hűségére. Ezután Illisz László, a KISZ központi bizottságának titkára mondott ünnepi beszédet. Ezt követően Illisz László és dr. Szárbek Vilmos, a KISZ központi bizottsága, illetve budapesti bizottsága nevében koszorút helyezett a Dózsa-emlékmű talapzatára, majd a hat budai kerület KISZ-istáinak küldöttei helyezték el a megemlékezés virágait. Az ifjúsági nagygyűlés — az Internacionálé hangjai után — látványos tűzijátékkal ért véget. Petőfi Sándor születésének közelgő 150. évfordulója alkalmából a Petőfi Emlékbizottság felhívást bocsátott ki, amelynek szövegét teljes terjedelmében közöljük. Petőfi Sándor emléke előtt tiszteleg a magyar nép, a halhatatlan költő születésének százötvenedik évfordulóján. Petőfi Sándor emléke előtt tisztelegnek szerte a világon azok a magyarok is, akik a haza határain kívül élnek, de őrzik a magyar néphez tartozás érzéseit, és őrzik nemzeti értékeinket. Petőfi Sándor emléke előtt tisztelegnek a világ népei, a már felszabadultak és szabad hazát építők, s azok közül is egyre többen, amelyek szabadságukért küzdve, erőt meríthetnek a szabadságharcos költő művéből. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a forradalmi munkás-paraszt kormány és a Hazafias Népfront által létrehívott Petőfi Emlékbizottság ünnepre hívja a haza és a világ, a „népek hazája” népeit, polgárait, a szabadság és a költészet tisztelőit. Ünnepelni hívjuk mindazokat, akik adósai a költőnek, mindazokat, akiknek sorsába beleszólt valamikor Petőfi műve, Petőfi áldozata. Ünnepelni hívjuk a fiatalságot, „Petőfi nemzedékét”, ünnepelni hívjuk mindazokat, akik felelősnek érezvén magukat a haza, a nép, a népek sorsáért, felelősséget vállalnak az emberi gondolat, a művészet, az irodalom sorsáért.* Petőfi Sándort ünnepeljük, aki a magyar nép történelmi mélységekből fakadó törekvéseit és legmagasabb érdekeit kifejezve emelt halhatatlan költői szót az elnyomás, a feudalizmus ellen. Azt a költőt ünnepeljük, aki költői értelemben már akkor felszabadította a magyar népet, az elnyomott jobbágyot, a megalázott értelmiségieket, a kisemberek tömegeit, amikor hazánkban még hűbériség uralkodott, amikor botozták a parasztot, és a nemesi kutyabőrnek nagyobb volt a becsülete, mint a szellem emberének. Petőfi Sándort ünnepeljük, aki népe társadalmi szabadságáért küzdve, az elsők közé emelkedett a magyar nemzeti függetlenségért harcolók sorában. A plebejus demokratát ünnepeljük, az népi forradalmárt, aki nem kérte, de messzehangzó költői szóval követelte a kizsákmányolás megszüntetését, aki már akkor hitet tett Magyarország önállósága és függetlensége mellett, amikor még a haladó szellemű középnemesi politika képviselői sem tették meg az elhatározó lépést ebben az irányban. Petőfi Sándort ünnepeljük, aki az egész emberiség szabadságában jelölte meg az emberhez és a költészethez méltó küzdelem végső célját. A magyar plebejus a világ népeit ölelte át forradalmas szabadságszeretetével, Heine, Victor Hugó, Dickens, az orosz forradalmi demokraták kortársaként, a korai szocialista és kommunista eszmék európai és amerikai széthullámzásának időszakában, a nemzeti lét öntudatára ébredő kelet-európai népek feleszmélésének, Marx és Engels első küzdelmeinek éveiben. Következetesség a társadalom dolgainak elrendezésében, következetesség az igazi nemzeti érdekek kimondásában és következetesség a forradalmi demokratizmus programjának nemzetközivé, világméretűvé tételében; e közös gyökerű törekvések egységét példázza elmúlhatatlanul Petőfi élete és műve. Petőfi Sándort ünnepeljük, aki a népet, a nemzetet, az egész emberiséget ölelte át verseivel, bizonyságot téve a költészet hatalmáról. A költők — hirdette Petőfi — „világot — alkotnak az ember elé”, a költészet ezért „olyan épület, — Mely nyitva van boldog-boldogtalannak, — Mindenkinek, ki imádkozni vágy, — Szóval: szentegyház, ahová belépni — Bocsitorban sőt mezítláb is szabad”. Ezért a költői parancs: „Előre hát mind, aki költő, — A néppel tűzön-vizen át!” Az ekként értelmezett költészet magaslatáról látta és ítélte el Petőfi az ország nemes urait, Pató Páljait és óhitű táblabíráit, akik saját kiváltságaikat féltették a szellem napvilágától, az irodalomtól is. A népért, nemzetért,, emberiségért felelős költészet eszménye és gyakorlata Petőfi számára az élet gazdagságának irodalomba emelését jelentette. Annak a világnak a költészetbe fogadását, amelynek középpontjában a szabadsághoz, az igazi élethez méltó, a teljes életre váró ember áll, a népet megtestesítő ember, a nép fia. Petőfi a plebejus fellépés költői feszültségével telíti a tájat, a magyar Alföld képét. Népdalaiban, szülőket ölelő költeményeiben és szerelmes verseiben a nép érzelmi világának gazdagsága, lelki kincseinek szépsége, emberségének meleg fénye tükröződik, emelkedik egyetemes érvényre. Petőfit ünnepeljük, aki a nép világát emelte a költészetbe, s a népi jellem mértéke szerint kívánt új természetet adná a nemzet jobbik felének, mindenkinek, aki részt vállalt a haza felemelésének nagy munkájában. Petőfi mandátum nélkül is a magyar falu népének küldötte volt a közéletben, s a városi forradalmas rétegek szószólója a parasztság előtt. Otthona volt a falu és a város, mert tudta, hogy nem a falu és a város állanak egymással szemben a magyar társadalom történelmi útján, hanem a falusi szegények az elnyomóikkal, s a városi szegények a kizsákmányolóikkal. A nép: Petőfi számára a falu és a város szegényeit jelentette, s a feléjük közeledő, velük szövetségre lépő kisembereket, értelmiségieket, honoráciorokat. Petőfinek nem voltak illúziói afelől, mintha a népfiak, a János vitézek és a maradi nemes Pató Pállok együtt menetelhetnének a népi és nemzeti felszabadulás útján. Petőfi jól tudta, hogy a János vitézek és Szilveszterek csak a Pató Pálokkal szembefordulva teljesíthetik történelmi küldetésüket. De tudta azt is, hogy ez elkerülhetetlen harc nem cél, hanem elháríthatatlan eszköz, feladat a nép boldogulása, a nemzet függetlensége, a világszabadság felé vezető úton. Petőfit ünnepeljük, akinek tett volt a szava is, de aki — ha ezt követelte a népszabadság ügye — vállalta a szavak folytatását: a közéleti, a politikai, a katonai cselekvést. Hősi halálát a következetesség erkölcsi fénye ragyogja be. * Ünnepeljük Petőfit Petőfihez méltón! Ne csak a nevét, hanem a szellemét idézzük meg ezen az évfordulón. Azzal a nem hivalkodó, ám jogos öntudattal, hogy nemcsak emléknapokon idézzük. Anynyi görögtüzes ünneplés, annyi úri Petőfi-hamisítás után, a költő igazáért küzdő valamennyi gondolkodó értékes hagyományát folytatva, most a nép ügyét történelmi győzelemre vivő népi rendszer ünnepli a halhatatlan költőt. Ünnepeljük Petőfit a magyar irodalom nagy hagyományaihoz méltón! Tudatosítsuk a felnövő új nemzedékben, hogy Petőfi műve nem véletlen csoda, hanem sok évszázados népi küzdelem, s egy nagyszerű irodalmi fejlődés megkoronázása. Petőfi nem állott egyedül az irodalomban. — Vörösmarty, Eötvös, Arany János kortársi és elvbaráti körében nőtt naggyá a lírája. S halálával nem szakadt meg művének hatása a magyar irodalomra. Szellemének folytatói a legnagyobbak: Vajda János, Ady Endre, József Attila. Petőfit ünnepelve állítsuk műveit az emlékezés fénysugarába, jusson el minél többekhez, százezrekhez, milliókhoz Petőfi szava, a haza határain belül és a nagyvilágban. Műveit terjesztve eszméit terjesztjük, s ettől a nagyszerű feladattól tartsuk távol az ünneprontó frázisokat, a hangoskodást és a tartalmatlan tisztelgést. Ünnepeljük Petőfit a szocializmust építő magyar nép történelmet fordító negyedszázados küzdelmeihez méltón! Azok ünnepük most a minden elnyomás ellen szót emelő, a szabadságért életét áldozó költőt, akik megteremtették a független, szabad Magyarországot, akik megszüntettek minden osztályelnyomást, elvették a földet a földbirtokosoktól, a gyárakat a gyárosoktól, a bankokat a bankároktól, s mindezt a nép tulajdonává tették. Azok ünnepük most Petőfit, akik megküzdöttek az úri osztályok ellenállásával, a reakció különféle osztagaival, akik megnyitották a felemelkedés útját a dolgozó emberek előtt az élet minden területén. Azok ünnepük most Petőfit — munkások, páralatok, értelmiségiek milliói —, akik történelmi lépéseket tettek és tesznek a kultúra, a művészet, az irodalom meghódításáért, a kultúra és a nép közé vágott szakadék megszüntetéséért. Azok ünnepük most Petőfit, akik jelenüket vállalva, jövőjükben bízva a szocialista népek testvéri szövetségében fáradoznak a Petőfi megálmodta világszabadság megvalósításáért. A magyar nép emlékezik halhatatlan költőjére. Budapest, 1972. március 15. A Petőfi Emlékbizottság felhívása