Népszabadság, 1972. május (30. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-07 / 106. szám

4 Öt magyar fiú Kubában ,­k . J­anuár elején még pusztaság volt ez a táj. sak a büszke koronájú király­pálmák rostjai­ból font kalapot viselő fiatalok serege és a szor­gos munkájuk nyomán emelke­dő bódék jelez­ték: valami új­ezdődik itt. S amikor Vietnam­ból, Japánból, nemzetközi tá­hitéből, a Szov­jetunióból, Ma­gyarországról megérkeztek a majdani tábor­lakók, már a be­járati felirat is állt: „A Kubával való szolidaritás kora.” Január végére 29 ország küldöttei találták meg ideigle­nes otthonukat a táborban egy fél évre. Azért jöttek, hogy a DIVSZ múlt évi havannai nagy­gyűlésének határozata alapján a szigetországgal való szolidaritás jeléül iskolát építsenek. „ A világ kicsiben” — mondta találóan Fidel Castro, amikor nemrégiben a táborban járt. Va­lóban: kapát fogott a törékeny vietnami lány, maltert hord a hideg napokhoz szokott finn fiú, árkot ás a jól megtermett argen­tin legény, s irtja a bozótot a szovjet komszomolista. Összefo­gásuk nyomán július 26-ra, a ku­bai forradalom évfordulójának tiszteletére birtokukba vehetik a diákok az 500 személyes középis­kolát, a kollégiumot, a sportpá­lyákat , hiszen Kubában tör­vény, hogy iskola nem épülhet sportpálya nélkül. H­ogyan haladnak? Beszéljen a tábor parancsnoka, Jósé Chavez Verano. — A világ minden tájáról 87 fiatal érkezett. S velük együtt dolgozik 120 kubai ifjúkommu­nista — olyanok, akiket érdemeik elismeréséül küldött alapszerve­zetük. Úgy látszik, túl óvatos ter­vezők voltunk. Mert néhány hét alatt bebizonyosodott, hogy az in­ternacionalista fiatalok értik a dolgukat. Nincs ennyi munkás­kézre szükség, így ötven kubai fiatalt átirányítottunk más hely­re, ahol a munkáslakások épít­kezésénél segítenek. De kérdez­ze meg honfitársát is, ő szakem­bere az itteni munkának, egyik szaktanácsadónk. Paksi Pál, az öttagú magyar brigád vezetője, a Budapesti Ter­vező Vállalat mérnöke, amolyan mindenes­ szervező, ellenőrző. — A tábor parancsnoksága úgy döntött — mondja —, hogy nem hozunk létre külön-külön nem­zeti brigádokat. Hadd ismerjék meg egymást jobban a fiatalok, s hadd gyakorolják a nyelvet. Meg aztán így jobban át tudjuk adni munkamódszereinket, ta­pasztalatainkat. így hát mi is öten, szétszóródtunk a „nagyvi­lágba” — elsősorban szudániak­­kal, panamaiakkal, japánokkal, vietnamiakkal és természetesen kubaiakkal dolgozunk együtt. A szocialista országokból érkezet­tek majdnem mindannyian szak­munkások. Így hát jobban figyel­n­ek ránk, jobban hallgatnak sza­vunkra, szakmai véleményünkre. A­mikor a magyar fiúk megér­keztek, plusz 30 fokos „téli” idő­járás fogadta őket. Azóta meg­szokták a klímát, a környezetet. Több új munkaszervezési sziszté­ma, szerelési művelet megváltoz­tatása fűződik nevükhöz. S ren­geteg élmény, tapasztalat gazda­gította életüket. Kifogyhatatlanok az élményekből. A miskolci Kati Károly Kuba szépségeit dicséri, Gáspár Bertalan, a 13-as Épí­tőipari Vállalat szakmunkása úgy fogalmaz, hogy naponta „végig­járja a világot” — érdeklődik a vietnami harcokról, a chilei vál­tozásokról, a szudáni események­ről. A baranyai Kovács Imre a Fidel Castróval való találkozást őrzi legkedvesebb élményei kö­zött, a kiskunmajsai Tegzes József pedig a kubai ritmus, a zene sze­relmese. S munka után ki-ki hódolhat kedvenc szórakozásának. Több sportpálya, klubhelyiség áll a fia­­talok rendelkezésére, s tulajdon­képpen minden vasárnap utaz­nak. Ismerkednek Havannával, s az örök nyár hazájának legszebb tájaival. Sok-sok meghívást kap­nak a különböző kubai KISZ- szervezetektől, látogassanak el hozzájuk, beszéljenek országunk­ról, ifjúságunkról. J­ó munkájuknak híre elterjedt egész Kubában. Nemrégiben a Granma (a Népszabadság testvér­lapja) írt képes riportot Paksi Pálról. Az is rangos megtisztelte­tés volt, hogy meghívták őket a Kubai Kommunista Ifjúsági Szö­vetség második kongresszusának záróünnepségére. Elfogultság és részrehajlás nélkül írhatom: a ke­ménykötésű szovjet fiúk mellett az öt magyar fiú neve mindig a legjobbak között hangzik el. A nemzetközi tábor fiataljainak két hét előnyük van a tervhez képest. Határidő előtt, kiváló mi­nőségben akarják átadni az e tá­jon annyira szükséges iskolát. A jövendőbeli diákok a kubai oktatási reformnak megfelelően délelőtt tanulnak, délután pedig fizikai munkát végeznek. Vagyis szakmát is tanulnak és a mező­­gazdaságot is segítik. A pálmaliget tövében, a bam­­busznádfedeles kunyhókkal tar­kított mezőn vasbeton oszlopok emelkednek, daruk néznek túl a banánültetvényeken. Rövidesen tető alá kerül az első épület. A tábor parancsno­ka a látogatók­nak büszkén mu­tatja az építők munkájának eredményeit. S kérdezés nélkül mondja: — Los hunga­­ros trabajan ext­­raordinariamen­­te. — A ma­gyarok rendkí­vül jól dolgoz­nak ... S ezek a sza­vak, itt Kubá­ban, több mint tízezer kilomé­terre a hazától, sokkal szebben csengenek. A A magyar építők, balról jobbra: Kati Károly, Kovács Imre, Gáspár Bertalan, Paksi Pál és Tegzes József. z épülő 500 személyes középiskola. (A szerző felvételei.) Király Ferenc NÉPSZABADSÁG 1972. május 7. vasárnap b­ajtársi találkozó a győzelem napja alkalmából zombaton a Magyar Néphad­sereg Központi Klubjában baj­társi találkozón emlékeztek a fa­sizmus fölött aratott győzelem napjára a Magyar Partizán Szö­vetségnek a második világháború idején a szovjet hadsereg kötelé­kében harcolt tagjai. A szívélyes, baráti hangulatú összejövetelen részt vett A. A. Zsuk ezredes, a­­ Szovjetunió magyarországi nagy- i­zövetségének katonai és légügyi attaséja is. A részvevőket a par­tizánszövetség vezetősége nevé­ben Úszta Gyula altábornagy, fő­titkár köszöntötte, majd Zsuk ez­redes tolmácsolta a szovjet fegy­veres erők harcosainak forró, ba­ráti üdvözletét. Külföldi vendégek a budapesti népfront bizott­ságnál A­z európai biztonság hetére ha­zánkba érkezett külföldi delegá­ciók szombaton meglátogatták a Hazafias Népfront budapesti bi­zottságát. A látogatáson részt vettek a nemzetközi békeintézet képviselői, továbbá a szovjet, a finn, a csehszlovák, a lengyel és a Német Demokratikus Köztársa­ság küldöttsége. Jelen volt Har­mati Sándor, az Európai Béke és Biztonság Magyar Nemzeti Bi­zottságának tagja, a Szolidaritási Bizottság elnöke. A Német Szövetségi Köztársa­ság delegációja a IX. kerületi népfront helyiségében fiatalokkal találkozott. Nemzetközi orvoskonferencia A Magyar Gastroenterológiai Társaság az idén is megrendezi Parádfürdőn a hagyományos nemzetközi orvoskonferenciát, május 10-től 13-ig mintegy két­száz hazai és külföldi belgyó­gyász tanácskozik a fürdőhelyen. Elsősorban a gyomor- és máj­megbetegedések okait kutatják az orvosok és ismertetik a korszerű gyógymódokat. Jó ütemben épül az új győri főiskola Jövőre átadják az első épületeket (Tudósítónktól.) N­emsokára egy éve, hogy Győ­rött ünnepélyesen lerakták a Köz­lekedési és Távközlési Főiskola alapkövét. A kiemelt beruházást több sza­kaszban valósítják meg, s az első ütemben — a terveknek megfe­lelően — egy tanulmányi épület, egy laboratórium, egy kollégium, továbbá az étterem és a konyha készül el. Mindezt 1973-ban kell átadniuk az építőiknek, hogy jö­vőre, szeptemberben már­­ év­folyamon megkezdődhessék az oktatás. De nemcsak ezeknek az épületeknek a munkái folynak, hiszen most kell előkészíteniük a második ütemet is. Ezért már az idén megalapozzák az 1974-ben átadandó épületeket. A Győr-Sopron megyei Építő­ipari Vállalat nagy gondot fordít a tervek szerint 1976-ig tartó munka előkészítésére, megszerve­zésére. Győrött eddig még soha­sem készítettek úgynevezett elő­feszített T-panelokat, amelyek fesztávolsága 13 méter. Ezeket az elemeket az építkezés helyszínén gyártják, mert ha máshonnan kellene szállítaniuk, Győr közle­kedését is akadályoznák. Az elő­re gyártó üzem építésében volt egy kis elmaradás, de ezt már p­ótolták és az üzem már gyártja az új termékeket. A tanulmányi épület hatemeletes lesz, benne három nagy, lépcsőzetes padso­rokkal ellátott előadóterem kap helyet és természetesen ott lesz­nek a különböző tanszékek iro­dái is. A négy kollégiumi épület egyike, amely jövőre elkészül, szintén hatemeletes lesz, a két­ágyas szobákban 800 hallgatót tudnak elszállásolni. A győri építkezést a nagyfokú gépesítés és lelkes munka jellem­zi. A város sokat költött a kor­szerű technológiára, és az se rit­ka eset, hogy a vezetők és a dol­gozók még késő este is a hely­színen figyelik, segítik a munkát. Magyar Vilmos főépítésvezető az anyagellátást kifogástalannak tartja és nagyon dicséri a koope­ráló partnereket, elsősorban az ÉPGÉP budapesti sablongyárát, a KÖZTI-t, amely a terveket szál­lította, a KPM illetékeseit és végül a Fémmunkás Vállalatot, amely már szállítja az ajtókat és az ablakokat. A jelek szerint Győrött úgy valósul meg ez a beruházás, ahogy annak lennie kell. Már az is sokat jelent, hogy egykévé dol­goznak, de eddig egyetlen napot sem késtek. Megkezdődtek az Alba Regia napok Ismét felcsendült szombaton az Alba Regia szignál a fenn­állásának ezredik évfordulóját ünneplő Székesfehérvárott, s magasba szökkent a város kék­­piros címeres lobogója, jelezve, hogy megkezdődött az ősi vá­ros hagyományos tavaszi ünnep­ségsorozata, az Alba Regia na­pok. A harminc napig tartó program során 25 rendezvényre kerül sor. A tudományos tanácskozások közül kiemelkedik a történész­lésszak, amely összegezi a vá­ros keletkezésével kapcsolatos, hat éve tartó marxista kutatáso­kat. Az Alba Regia napok kere­tében rendezik meg a KGST au­tóipari szekciójának tanácskozá­sát, az országos geodéziai tanács­kozást, valamint az országos tex­­tilvegyész-vándorgyűlést. A kul­turális események közül kiemel­kedik az Alba Regia Videoton nemzetközi dzsesszfesztivál és az István király Múzeumban rende­zendő millenniumi kiállítás. , . A párt és az állam a nép szolgálatában BISZKU BÉLA VÁLOGATOTT CIKKEI ÉS BESZÉDEI* AZ­öztudomású, hogy a munkás­­osztály elmélete és a párt politikája megújításának, gazda­gításának, fejlesztésének már ré­gen kialakultak a törvényszerű­ségei. Sem az elmélet, sem a po­litika nem légüres térben, nem elvont elmélkedések útján kelet­kezik és fejlődik. A párt kollek­tív irányító testületei, illetve ve­zetői konkrét válaszokat keresnek és adnak az osztályharcnak, a forradalmi átalakulásnak, a tár­sadalmi haladásnak, a szocializ­mus építésének gyakorlati kérdé­seire, s miközben ezt a kötelessé­güket teljesítik, állásfoglalásaik­kal, beszédeikkel, cikkeikkel te­vékenyen hozzájárulnak az elmé­let és a politika alakításához, gazdagításához, továbbfejlesztésé­hez. K­orunk jellemző tünete a tár­sadalmi élet felgyorsulása. Emiatt ma már nem kell évtizedeket vár­ni ahhoz, hogy egy-egy fontosabb eseményt vagy döntést történel­mi távlatból tudjunk megítélni. A mérték ebben is változott, a távolság megrövidült, így hama­rabb lehetőség nyílik a történel­mi tanulságok átgondolására. B­iszku Béla könyve alig tizen­öt esztendő (1957 május—1972 március) politikai fejleményeit tükrözi vissza. Ez az időszak va­lójában nem nagy, de a gyors fejlődés, a problémák gyökeres változása jellemzi, ezért ma már sok tekintetben szintén történel­mi múlt. Fejleményeit, megol­dandó feladatait, ellentmondásait társadalmunk egy része — közöt­t A kötet a napokban jelenik meg a Kossuth Könyvkiadó gondozásában, tok sok párttag is — csak tan­könyvekből vagy a homályosuló emlékezetből ismeri. Pedig az el­múlt tizenöt esztendő társadalom­­politikai történetét különösen fontos megismertetni azokkal, akik nem lehettek részesei vagy szemtanúi. De azoknak is ajánla­tos ez az áttekintés, akik a vál­tozások cselekvő részesei voltak, mert ez a tizenöt esztendő igen sok fontos tapasztalatot, soha fe­ledésbe nem mehető tanulságot tartalmaz. A történelmi tapaszta­lat, az időszerű tanulság, a konk­rét tennivaló a kötet valamennyi anyagában szerves egységet ké­pez.­­ N­em volna helyes a kötetben­­ tárgyalt kérdéscsoportok, té­makörök között értékrendet fel­állítani. Valami mégis külön fi­gyelmet érdemel: az egyes elő­adások, beszédek és cikkek a pártirányításnak, a párt vezető szerepének sokoldalú marxista— leninista elemzését adják. A párt egész tevékenységét a marxizmus—leninizmus elméleté­re alapozza, politikája pedig a munkásosztály, a dolgozók érde­keit fejezi ki. A párt tevékenysé­gében tehát rendkívül fontos, sőt meghatározó jelentőségű a politi­ka elsődlegességének biztosítása. Politikánk célja, hogy erősödje­nek hazánkban a szocializmus erői és megfelelő ütemben épül­jön az új társadalom. A munkásosztály, a dolgozó nép érdekeinek védelme, a politikai célok elérése azonban csak a párt vezető szerepének állandó növe­kedése útján biztosítható. Vagyis nem egyszerűen az a feladat, hogy mindenütt érvényesüljön a vezető szerep, hanem hogy a párt v­ezető szerepe állandóan és rend­szeresen erősödjék. Ehhez min­denekelőtt az szükséges, hogy a párt vezető szerepének fogalmát helyesen és egységesen értelmez­zük. Mi tartozik tehát e foga­lomkörhöz? A vezető szerep egyik legfon­tosabb része, hogy a párt na­ponta adjon választ, mégpedig pontos, meggyőző választ az élet, a fejlődés által felvetett politi­kai, gazdasági, ideológiai, kultu­rális kérdésekre. A pártvezetés magában foglalja az ily módon kidolgozott politika következetes végrehajtását, a dolgozók mozgó­sítását a feladatok megvalósítá­sára, a pártellenőrzés megjavítá­sát, a kommunisták személyes példamutatását. F­­ontos feltétele a pártirányí­­tásnak az is, hogy rendsze­res harcot folytassunk az ezzel kapcsolatos különféle helytelen elvi-politikai nézetek és gyakor­lati torzulások ellen. Különösen két irányzat ellen szükséges fel­lépni. Először: megengedhetetlen az olyan gyakorlat és módszer, amikor egyes helyeken a párt­­szervezetek megpróbálják átvenni az állami és társadalmi szervek feladatait, mások helyett végzik el a munkát, aprólékosan beavat­koznak egyes részkérdések eldön­tésébe, csökkentve ezzel az álla­mi, gazdasági intézmények önál­lóságát, öntevékenységét, felelős­ségét. Másodszor: tűrhetetlen az olyan szemlélet is, amely szerint a szocializmus felépítésének je­lenlegi időszakában a párt csak „nevelő és tanácsadó” szerepet tölthet be, mivel — úgymond — „a párt dilettáns és nem ért a dolgokhoz”. Különösen gazdasági

Next