Népszabadság, 1972. június (30. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-01 / 127. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 80 fillér NÉPSZABADSÁG 1972. június 1. csütörtök AZ MSZMP KÖZPONTI LAPJA XXX. évfolyam, 127. szám • • Üzemek, távol a központtól „Üzemet telepíteni megtanul­tunk már, s most csupán az van hátra, hogy ezeket a jól előkészít­ve, jó helyre telepített jó üzeme­ket mindenütt megtanuljuk jól vezetni, irányítani is.” Gyakran hallja az ember mostanában ezt a gondolatot a különböző megyei, járási, községi szervek vezetőitől, sőt gyakran a telepített üzemek dolgozóitól is. Az, hogy üzemet telepíteni meg­tanultunk, a korábbi és mára szerencsére átvészelt gyermekbe­tegségekre utal, arra, hogy az utóbbi évek rohamos ipartelepíté­sének szinte minden időszakban megvoltak a maga típushibái. Kezdetben az elhagyott kastély­szárnyakba, magtárakba beköl­töztetett üzemek dolgozóinak rossz szociális és munkásvédelmi viszonyai miatt kellett lépten­­n,román szót emelni. Ezután az „elavult üzemek” korszaka követ­kezett, amikor a fővárosban vagy más nagyobb városokban felesle­gessé vált ócska gépekkel, kez­detleges berendezésekkel árasz­tották el a kis vidéki gyáregysé­geket. Mólóban van ez az idő­szak is. Elég szétnézni az ország­ban (a letelepülő nagyobb üze­mekről nem is beszélve!), ma már sok kisebb telephelyet is elisme­réssel emlegetnek, mert korsze­rű technikát hozott az iparban szegény vidékekre. Ám úgy látszik, most sem ma­radunk típushiba nélkül. Most mintha a „messze vann a központ” címszó volna napirenden. Sok pa­nasz hangzik el a központ, illetve az üzemegységek, telephelyek kapcsolatáról: kevés az informá­ció, nemcsak földrajzilag, hanem szervezetileg is messze esik a te­lephely a központtól, s mint az egyik üzemegység vezetője meg­fogalmazta, amolyan automatá­nak érzik magukat, amelybe fent­­ről bedobják a nyersanyagot, és csak a kész termék érdekli a köz­pontiakat. Sok félreértés és rossz intézke­dés forrása az is, hogy gyakran, miután készen áll az üzem, befe­jeződtek a közművesítéssel, pénz­beli hozzájárulással, munkaerő­vel stb. kapcsolatos együttműkö­dési tárgyalások a központ és a területen működő párt- és tanácsi szervek között — ez egyben a kapcsolatok végét is jelenti. A sió­foki járási pártbizottságon pana­szolták el például, hogy egyes gyárak központjának a terveiről szervezett kapcsolat híján leg­feljebb hallomásból értesülnek. Máshol azt tették szóvá, hogy az üzemegységek sorsának intézé­sében, a döntések meghozatalában gyakran megkerülik azokat a pártszerveket, ahová az üzemegy­ség dolgozói szervezetileg tartoz­nak. Több üzem dolgozóinak a munkahelyi demokráciával kap­csolatos kifogásai között első he­lyen szerepelt, hogy a központ emberei, ha nagy ritkán ellátogat­nak is hozzájuk, akkor sem talál­koznak a dolgozókkal, s nekik alig van fogalmuk az általuk gyártott termék sorsáról, jövedel­mezőségéről stb. A központtól távol levő kis üzemek,­ telephelyek vezetőivel, dolgozóival, a területi szervekkel kapcsolatot tartani — néha több száz kilométer távolról — persze, nem egyszerű. De valamit vala­miért! Ezek a telephelyek sok nagy gyár sok nagy gondját old­ják meg, s igazán megérdemlik ezt az erőfeszítést. Nem beszélve arról, hogy zökkenőmentes műkö­désüknek különben sincs más le­hetősége, mint szervesen bekap­csolni őket a nagy gyár egészének életébe. Eötvös Pál L­­olytatód­tak a magyar­­kubai tárgyalások Fidel Castro magas k­itüntetése ■ A Központi Bizottság és a kormány fogadása a kubai vendégek tiszteletére Szerdán a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságá­nak szék­házában folytatódtak a hivatalos magyar—kubai tárgya­lások. A magyar tárgyaló delegá­ciót Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első tit­kára, a kubai küldöttséget dr. Fi­del Castro Ruz, a Kubai Kom­munista Párt Központi Bizottsá­gának első titkára, a kubai for­radalmi kormány elnöke vezette. * Az Elnöki Tanács a Magyar Népköztársaság és a Kubai Köz­társaság közötti kapcsolatok, a két ország népes barátságának el­mélyítése, valamint a szocialista országok közötti egység és inter­nacionalista együttműködés, a társadalmi haladás érdekében ki­fejtett kiemelkedő munkássága elismeréséül dr. Fidel Castro Ruz­­nak, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárá­nak, a kubai forradalmi kormány elnökének a Magyar Népköztár­saság Zászlórendjének gyémán­tokkal ékesített I. fokozata kitün­tetést adományozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke este az Országház Munkácsy-termében nyújtotta át. A kitüntetés átadá­sánál jelen volt Kádár János, Fock Jenő, ott volt Cseterki La­jos, az Elnöki Tanács titkára és a magyar, valamint a kubai de­legáció. A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága, a kor­mány és népünk nevében Loson­czi Pál tisztelettel, elvtársi ba­rátsággal köszöntötte Fidel Cast­­rót kitüntetése alkalmából, majd hangsúlyozta: — A kitüntetéssel is kifejezésre kívánjuk juttatni őszinte nagyra­becsülésünket azért a kiemelke­dő munkásságért, amelyet Fidel Castro elvtárs a kubai nép tár­sadalmi felemelkedéséért, a ma­gyar és a kubai nép barátságának elmélyítéséért, a szocialista or­szágok internacionalista egysé­géért és együttműködéséért, az antiimperialista erők összeforrott­­ságáért és tartós eredményeiért folytat. Kívánjuk, hogy a Kubai Kommunista Párt Központi Bi­zottsága, a kubai forradalmi kor­mány élén végzett áldozatos munkássága újabb nagy sikere­ket eredményezzen a testvéri ku­bai népnek; annak a népnek, amely az amerikai kontinensen először vitte győzelemre a társa­dalmi haladás, a szocialista for­radalom ügyét — mondotta Lo­sonczi Pál, majd további sikere­ket, jó egészséget kívánt Fidel Castrónak. A Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának első tit­kára, a kubai forradalmi kor­mány elnöke, köszönetet mondva a magas kitüntetésért, egyebek közt hangoztatta, hogy a kubai nép mély rokonszenvet és tiszte­letet érez a magyar nép, a Ma­gyar Népköztársaság, pártja és kormánya iránt. Tudatában van annak, hogy Szovjet-Oroszor­­szág után közvetlenül Magyaror­szág volt az az ország, ahol lét­rejött a munkáshatalom. Majd így folytatta: — Ismerjük kitartásukat, szi­lárdságukat, hősiességüket a harcban, amelyet a reakcióval, a fasizmussal szemben folytattak. Ismerjük küzdelmeiket azért, hogy győzelemre vigyék a szo­cializmust, azt a hősies magatar­tást, amellyel népük és pártjuk a legnehezebb helyzetekben is sík­raszállt a győzelemért. Nagyon mély érzéseket táplálunk azok iránt a hős munkások és mun­kásnők iránt, akik életüket ál­dozták az ügyért. Emlékezünk az elnyomatásokra és a győzelmek­re is. Magyarországon véglege­se­n győzött a szocializmus. Nagy és nehéz próbákat álltak ki. Né­pünk megérti és értékeli a sike­reket, amelyeket népük elért; a mi népünknek is nagyon nehéz körülmények között kellett har­colnia, hogy a szocializmus ügyét győzelemre vigye. Fidel Castro végül kifejezte, hogy a továbbiakban is a két nép barátságának elmélyítésén kívánnak munkálkodni, hogy harcolnak a szocializmus győzel­méért, a nemzetközi munkásmoz­galom egységéért, az imperializ­mus ellen. A Minisztertanács este az Or­szágházban Fidel Castro tisztele­tére fogadást adott, amelyen részt vettek a kubai kormányelnök kí­séretének tagjai is. Részt vett a fogadáson Kádár János, az MSZMP Központi Bi­zottságának első titkára, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Fock Jenő miniszterelnök, Aczél György, Apró Antal, Ben­k­e Valéria, Biszku Béla, Fehér Lajos, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Óvári Miklós és Pullai Ár­pád, a Központi Bizottság titká­rai, továbbá a Központi Bizottság, az Elnöki Tanács, a kormány sok tagja, a politikai, a gazdasági, a kulturális élet több más vezető személyisége; jelen volt a fogadá­son a budapesti diplomáciai kép­viseletek több vezetője és tagja is. A szívélyes, baráti fogadáson Fock Jenő pohárköszöntőt mon­dott. (MTI) Losonczi Pál átadja a magas kitüntetést Fidel Castrónak. MAI SZÁMUNKBAN Szarvasmarha-tenyésztés­­!s tervek készülnek (3. oldal.) Jelentés Nam Dinhből Hanoi tudósítónk riportja (4. oldal.) Eső után Rexiben (4. oldal.) A vándorzászlós Phylaxia Hogy több hús, tej, tojás legyen (5. oldal.) Kis munkaterületen nagy felelősség (II.) 6. oldal.) Madridi levél Bikaviadalon 6. oldal.) Nyári játékok (7. oldal.) Szót kér az olvasó (10. oldal.) Nixon elnök Varsóba érkezett Szerdán Richard Nixon ameri­kai elnök befejezte 22 órás iráni látogatását és repülőgépen útjá­nak következő állomására, Varsó­ba utazott. A lengyel főváros re­pülőterén Jablonski államelnök és Jaroszewicz miniszterelnök kö­szöntötte az amerikai államfőt. Késő délután Nixon a szejm épü­letében találkozott Edward de­rekkel, a LEMP Központi Bizott­ságának első titkárával. A len­gyel—amerikai tárgyalások során a két ország külügyminisztere egyezményt írt alá. A megbeszé­lések ma délelőtt folytatódnak. (Részletes tudósításaink a 3. ol­dalon.) Moszkvában ratifikálták az NSZK-szerződést A Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának Elnöksége szerdai ülé­sén ratifikálta a szovjet-NSZK- szerződést, amelynek alkotmány­­jogi jóváhagyása Bonnban, még Nixon elnök moszkvai látogatása előtt megtörtént. (Erről szóló részletes tudósításunk lapunk 2. oldalán) A NA­TO miniszteri tanácsa az európai biztonsági értekezlet előkészítése mellett Befejeződött a bonni ülésszak (Bonni tudósítónktól.) A nyugatnémet fővárosban szerdán véget ért a NATO mi­niszteri tanácsának idei tavaszi ülése, amelyen a tagállamok mi­niszterei döntően a kelet-nyu­gati viszony további alakulásával, a szovjet—amerikai SALT-meg­­állapodás és az NSZK keleti szer­ződéseinek ratifikálása után ese­dékes teendőkkel foglalkoztak. A miniszteri tanács 19 pontos kommünikét fogadott el, amely­ben a külügyminiszterek megálla­pították, hogy a kelet—nyugati kapcsolatok az utóbbi időben ja­vultak. Ezzel összefüggésben va­lamennyi NATO-ország üdvözli a szovjet—amerikai SALT-meg­­állapodást, és azt a tényt, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Álla­mok folytatni kívánja erőfeszíté­seit a stratégiai fegyverkezés megfékezésére. Megelégedéssel nyugtázta a miniszteri tanács a szovjet— NSZK és a lengyel—NSZK szer­ződés létrejöttét és ratifikálását, mert ezek a szerződések hozzá­járulnak a feszültség csökkenté­séhez Európa szívében. E szerző­dések következményeként ugyan­csak üdvözlik a miniszterek a Nyugat-Berlínre vonatkozó négy­oldalú megállapodást. A NATO egyetért az NSZK és az NDK kö­zött már eddig is elért megálla­podásokkal és a közlemény sze­rint reméli, hogy további egyez­ményeket sikerül kötni a két né­met állam közötti viszony rende­zésére. Mindebből azt a következtetést vonták le a külügyminiszterek, hogy elérkezett az ideje az euró­pai biztonsági értekezlet sokol­dalú előkészítésének. A NATO elfogadja a finn kormány meghí­vását az előkészítő tanácskozások megkezdésére Helsinkiben. A közlemény emlékeztet a köl­csönös kiegyensúlyozott csapat­csökkentésekről folytatandó tár­gyalások szükségességére, de az ezzel kapcsolatos konkrét elkép­zeléseket már csak 14 küldöttség osztotta, mert Franciaország nem óhajt részt venni ilyen tárgyalá­sokon. A 14 delegáció úgy véli, hogy a kölcsönös csapat- és fegy­­verzetcsökkentésről ugyancsak előkészítő eszmecserét kell kez­deni, éspedig a biztonsági érte­kezlet előkészítésével párhuzamo­san vagy azt megelőzően. Hajdú János Az NDK Minisztertanácsa elfogadta a közlekedési szerződés törvényjavaslatát Az NDK Minisztertanácsa szer­dán elfogadta a két német állam közötti általános közlekedési szer­ződésről szóló törvényjavaslatot, amelyet most a parlament elnöke elé terjesztenek. Ezenkívül az NDK kormánya jóváhagyta az ál­talános közlekedési szerződés élet­belépésével kapcsolatos intézke­déseket. (ADN)

Next