Népszabadság, 1972. június (30. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-07 / 132. szám

_ Tovább bővítjük egy ittműködésünket wnn Gotta, a kubii minisztorelnök tea Alalamtti kongresszusit termében tartott sajtókonferencián Fidel Castro hétfőn a késő esti órákban sajtókonferencián találkozott a magyar és a külföldi sajtó képviselőivel a Magyar Tudományos Akadémia kongresszusi termében. Dr. Várkonyi Péter államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke üdvözölte a kubai párt első titkárát, akit ezután válaszolt az újságírók kérdéseire. Pozitív és hasznos benyomások Magyarországi látogatásáról szólva hangsúlyozta, hogy hazánkban pozitív és hasznos benyomásokat szerzett. A magyar vezetőkkel folytatott tárgyalásokon igen kedvező benyomásokat szereztek és szívélyes testvéri, baráti érzéseket tapasztaltak a magyar vezetőkkel folytatott eszmecserék során. Hozzáfűzte: hasonló testvéri fogadtatásban volt részük az egész magyar nép részéről. A kubai forradalmi kormány elnöke különösen kiemelkedő jelentőségűnek mondotta találkozását Kádár Jánossal, akivel nemcsak politikai értelemben, hanem személyesen is igen szívélyes légkörben volt alkalma tanácskozni. Elismeréssel szólt azokról az eredményekről, amelyeket a magyar dolgozó nép a szocializmus építése során elért. Ezeket az eredményeket annál inkább elismerés illeti, mivel az új társadalom építése során szüntelenül meg kellett küzdenie az imperializmus arra irányuló kísérleteivel, hogy elszigetelje Magyarországot, lejárassa a szocialista forradalmat. Mindezt mi is átéltük — jegyezte meg Castro —, s így kétszeresen tudjuk értékelni azokat a nagyszerű sikereket, amelyeket a magyar dolgozó nép áldozatos harcával — minden nehézség ellenére — kivívott. Magyarország nem bővelkedik nyersanyagokban, ásványi kincsekben — mondotta. — Ennek ellenére az önök szorgalmas népe sikeresen oldotta meg az országépítés legfontosabb feladatait. Győztesen kerültek tehát ki a küzdelemből, s úgy érezzük, nekünk is ugyanezt az utat kell követnünk. Optimisták vagyunk, bízunk abban, hogy ez nekünk is sikerülni fog. A magyar—kubai kereskedelmi kapcsolatokról szólva rámutatott, hogy gazdasági együttműködésünk kezdettől fogva jó irányban fejlődött. A feladat most az, hogy mindkét fél tovább tanulmányozza a két ország gazdasági együttműködése bővítésének lehetőségeit. Meggyőződésünk, hogy — mivel mindkét fél hajlandó erre — együttműködésünk a következő években tovább szélesíthető és bővíthető. Kuba jelenlegi feladatai Kuba jelenlegi feladatairól szólva, emlékeztetett arra, hogy Kubának nincsenek számottevő természeti kincsei — kőolaja, szene, vízi energiája —, s helyzete nagyrészt a mezőgazdaság eredményeitől függött. Korábban nem fejlődött az ipar, a nemzeti jövedelem döntő részét a cukornádtermelés és a turizmus szolgáltatta: a cukortermés mintegy 90 százalékát exportálták. Az Egyesült Államoknak a kuibai forradalom győzelme után elrendelt blokádja nagy nehézségeket okozott az ország gazdasági életében. A forradalom győzelme után azonban nagy lépéseket tettek a gazdaság fejlesztésére. Fejlődésnek indultak egyes bányászati ágazatok, a kereskedelmi tengerészet és a tengeri halászat. Kiépítették az úthálózatot, vízfogókat létesítettek, s hosszas kísérletezés után megoldották a cukornád-termelés gépesítését. Számottevő eredményeket értek el az oktatásügy területén. Jól érzékelteti ezt, hogy most kétezerrel több orvos dolgozik Kubában, mint a forradalom győzelme előtt. Kuba külpolitikájáról és az egyes tőkésországokihoz fűződő kapcsolatairól szólt ezután Fidel Castro. — Kubában forradalom zajlott le. Az Egyesült Államok blokád alá vette az országot, agressziókat követett el ellene, csatlósait pedig arra kényszerítette, hogy szakítsák meg kapcsolataikat Kubával. Amikor például a forradalom győzelme után Kuba elismerte az NDK-t, az NSZK megszakította velünk diplomáciai kapcsolatait. Kuba támogatta az algériai forradalmat — erre válaszul Franciaország szűkebb területre korlátozta hozzánk fűződő kapcsolatait. Kuba nem teljesítette, s a jövőben sem teljesíti az Egyesült Államok követelését, hogy megszakítsa kapcsolatait a Szovjetunióval és a szocialista országokkal, hogy felhagyjon a dél-amerikai forradalmi mozgalmak támogatásával. A latin-a amerikai helyekrel — Része vagyunk Latin-Amerikának, s e földrész problémái — amelyek a mi problémáink is — bennünket is érintenek. Támogatjuk Latin-Amerikában azokat, akik az imperializmus ellen harcolnak. Támogatjuk azokat a politikai mozgalmakat, amelyek a nemzeti érdekeket védik az imperializmus ellen. Semmiféle engedményt nem teszünk az Egyesült Államoknak. Ha az Egyesült Államok realisztikusabb politikát folytatna, Kubának nem lenne ellenvetése, hogy — az eddigiektől eltérően — kapcsolatok jöjjenek létre a két ország között. A tőkésállamokhoz fűződő kapcsolatokról szólva, megemlítette, hogy Japánnal és néhány európai tőkésországgal is bővülnek Kuba kereskedelmi kapcsolatai. Chile és Kuba egymásnak nyújtott segítségéről elmondotta, hogy ez többféle vonatkozásban megnyilvánul, így Chile részéről a diplomáciai és a kereskedelmi kapcsolatok újrafelvételében és a nemzetközi szervezetekben Kubának nyújtott támogatásban. Hasonlóképpen Kuba is minden tekintetben támogatja Chilét. Ez igazi forradalmi szolidaritás országaink között — mondotta. Milyen a latin-amerikai forradalmi erők mostani helyzete és perspektívája? — hangzott a Népszabadság kérdése. Fidel Castro válaszában kifejtette: — Az Egyesült Államok hosszú időn át erőteljes befolyást gyakorolt egész Latin-Amerikára, s amikor például a kubai nép megkezdte forradalmi harcát, szinte teljes volt az országban az amerikai befolyás, gazdasági, politikai, kulturális és egyéb területen egyaránt. A filmek, amelyeket Latin- Amerikában és Kubában bemutattak, észak-amerikai produkciók voltak. Szinte minden rádió és televízió az amerikaiak érdekeinek megfelelően tájékoztatott. A nagy folyóiratok és napilapok a jenki monopóliumok ellenőrzése alatt álltak, a tömegtájékoztatási eszközök az imperializmus ideológiáját terjesztették. A legfontosabb természeti kincsek — réz, kőolaj, vas — és jóformán minden energiaforrás, a különböző energiaszolgáltató rendszerek az USA kezében összpontosultak. Kölcsönök és hitelek nyújtásával, a különböző találmányok és technológiai eljárások ellenőrzésével az Egyesült Államok szintén igen nagy befolyást gyakorolt Latin-Amerika államaira. A kubai forradalom győzelme azonban gyökeres fordulatot hozott az egész kontinens életében. A felkelés sikere gondolkodóba ejtette az USA vezetőit, akik csakhamar kidolgozták Kuba-ellenes akcióikat. Első lépésük az volt, hogy felfüggesztették a cukorvásárlást. Ezt akarták felhasználni arra, hogy Kubát térdre kényszerítsék. 1959 óta azonban mélyreható változások következtek be a latin-amerikai népek tudatában, s mindinkább más szemmel kezdték nézni a dolgokat, öntudatra ébredésükhöz hozzájárult az a tény, hogy Latin-Amerikában az eladósodás meghaladja a húszmilliárd dollárt, miközben a monopóliumok nyeresége csillagászati összegeket tesz ki. 2 NÉPSZABADSÁG 1972. június 7, szerda Fidel Castro elutazott hazánkból (Folytatás az 1. oldalról.) Díszjel harsant, majd a díszegység parancsnoka jelentést tett dr. Fidel Castrónak. Felcsendült a magyar és a kubai himnusz, közben 21 tüzérségi díszlövést adtak le a magas rangú vendég tiszteletére. Fidel Castro Kádár János társaságában ellépett a díszegység arcvonala előtt, s köszöntötte a katonákat. A kubai párt első titkára, a kormány elnöke ezután szívélyes búcsút vett a megjelent magyar közéleti személyiségektől, a diplomáciai testület képviselőitől, majd Kádár János társaságában elhaladt a búcsúztatására megjelent fővárosi dolgozók sorai előtt. Magyar és kubai zászlócskák emelkedtek a magasba, s a budapesti dolgozók képviselői melegen éltették a testvéri kubai népet, a két nép barátságát. A díszegység díszmenete után úttörők virágcsokrokat nyújtottak át Fidel Castrónak és a kíséretében levő személyiségeknek, akik ezután elfoglalták helyüket a kubai különrepülőgépen. Fidel Castro a beszállás előtt szívélyes, baráti búcsút vett Kádár Jánostól és Fock Jenőtől. Néhány perc múlva a magasba emelkedett a repülőgép, amelyet a magyar légierők vadászköteléke kísért a határig. (Varsói tudósítónktól.) Fidel Castro, Edward dereknek, a LEMP KB első titkárának meghívására Budapestről kedd délelőtt egyhetes lengyelországi hivatalos baráti látogatásra Varsóba érkezett. A kubai vendégek ünnepélyes fogadására a repülőtéren Edwhard Gierekkel az élükön megjelentek a lengyel párt és állam kiemelkedő vezetői. A délutáni órákban megkezdődtek a hivatalos lengyel—kubai tárgyalások. Este Edward Gierek és Piotr Jaroszewicz adott ünnepi fogadást a kubai vendégek tiszteletére. Nem lehet a forradalmat feltartóztatni! Fokozódnak a társadalmi ellentétek: a munkanélküliség, az analfabetizmus, a betegségek, járványok. Mindez szükségszerűen felnyitotta azoknak a rétegeknek a szemét is, amelyek körében régigebben kevésbé volt népszerű a forradalmi gondolat. A forradalmi eszme olyan rétegekhez is eljutott, mint például a hivatásos katonák vagy a vallásos érzelmű tömegek, amelyeket szintén áthatott a forradalmi gondolat. Csak egy példát említek: kétezer katolikus lelkész is részt vett a latinamerikai mozgalmakban azzal a jelszóval: papok a szocializmusért! Ez a mozgalom azután a kontinens valamennyi országában elterjedt. Természetesen a szabadságért folytatott harc különböző formákat ölthet. Lehet fegyveres küzdelem, partizánharc vidéken és városban; ölthet olyan formákat, mint Chilében, ahol a haladó erők szövetségre lépnek, s választási győzelmet aratnak. Korántsem táplálhatunk azonban olyan illúziókat, hogy közel már a latin-amerikai népek felszabadulása. A forradalmi mozgalom folyamatában is voltak visszaesések és kudarcok. Jó példa erre Bolívia, ahol szintén különféle reformokat kezdeményeztek, de az imperializmus megakadályozta a mozgalom széles körű kibontakozását. Az imperializmus befolyása még igen nagy mértékben érvényesül, s egyelőre nem reménykedhetünk a latinamerikai népek közeli felszabadulásában — ez a jelek szerint csak hosszabb távon válhat majd valóra. Bizonyos azonban, hogy a latin-amerikai népek forradalma megállíthatatlan folyamat, amelynek az Egyesült Államok semmiképpen sem tud gátat vetni. Arra a kérdésre válaszolva, hogy az USA Kuba-ellenes politikájában várható-e valami változás . Fidel Castro rámutatott: az Amerikai Államok Szervezetében legutóbb megvitatták Peru előterjesztését, amely arra vonatkozott, hogy minden amerikai állam szuverén joga legyen: felveszi-e a kapcsolatot Kubával vagy sem. Az USA-nak semmiféle erkölcsi alapja nincs arra, hogy ezzel szembeszálljon, csupán az erő és a hatalom. Hozzáfűzte: Kuba a latin-amerikai kontinensen a szabadságharc felemelt zászlaja. Példakép, amelyet az imperialisták minden eszközzel igyekeznek szétzúzni. Azonban látniuk kell, hogy Kuba hű marad elveihez, szilárdan kitart álláspontja mellett — fejezte be válaszát a kérdésekre Fidel Castro. Kádár János nyilatkozata a látogatásról Dr. Fidel Castro Ruz elutazását követően Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára nyilatkozott a Prensa Latina, a Magyar Rádió és Televízió, valamint a Magyar Távirati Iroda munkatársának: — Szívesen élek az alkalommal, hogy Fidel Castro elvtárs magyarországi látogatásának befejezésekor néhány szót szóljak a találkozóról. Fidel Castro elvtárs nem ismeretlen ember Magyarországon. Politizáló közvéleményünk ismeri Kubát, s ez azt is jelenti, hogy Fidel Castro és a többi kubai elvtársunk, barátunk útját. A tárgyalások során örömmel és bizonyos meglepetéssel tapasztaltam, hogy Fidel Castro elvtárs is sokkal többet tud Magyarországról, erről a Kubától mégiscsak távol levő országról, mint gondolná az ember. Most, hogy a repülőtér felé jöttünk, azt mondtam Castro elvtársnak. Sok más mellett, ennek a látogatásnak van egy olyan eredménye is, hogy ez alatt a hét alatt nemcsak vezetőink, hanem munkások, parasztok, kutatók, diákok is közvetlenül és személyesen megismerték Fidel Castrót, az embert. Fidel Castro elvtárs a közvetlen személyes találkozások során mély és jó benyomásokat keltett a magyar közvéleményben, amely megismerhette Kuba kiemelkedő fiát, a forradalom, a szocializmus nagy harcosát, a rendkívül közvetlen embert. Amikor a repülőtéren az itt levő budapestiektől, a tömegektől elköszönt, különböző üdvözlő szavakat hallottunk, amelyek közül egyre, mint nagyon érdekesre, különösen felfigyeltem. Az egyik asszony azt kiáltotta, hogy a magyarok szeretnek téged! Ez nagyon általános és átfogó kifejezés, de jól adja vissza azt az érzelmi hangulatot, amivel lakosságunk Fidel Castro elvtársat fogadta. Fidel Castro elvtárs is megemlítette nekem: örül annak, hogy eljuthatott Magyarországra, s közvetlen, személyes benyomásokat szerezhetett hazánkról, ami mindig többet és mást jelent, mint amit az ember írásból és a hírekből tud. Azt mondta, jól érezte itt magát. Úgy vélem, hogy most is, mint mindig, azt mondta, amit gondol és érez. Örülök annak, hogy a kubai elvtársak elfogadták meghívásunkat. Fidel Castro elvtárs itteni programja nagyon gazdag volt: sokoldalúan megismerkedett a magyar élettel, a szocialista építéssel, s találkozott a lakosság legkülönbözőbb rétegeivel. Közvetlen, politikai tárgyalásainknak is megvolt a maga fontossága. Ezekre a tárgyalásokra természetesen az volt a jellemző, hogy itt két kommunista párt, két szocialista ország hivatalos képviselői, s úgy is mondhatom, hogy két szocializmust építő nép, a kubai és a magyar nép képviselői találkoztak. E tárgyalások során ismét bebizonyosodott, s ezt meg is erősítettük, hogy álláspontunk azonos a szocializmus építésének, a nemzetközi helyzetnek az alapvető kérdéseiben. Ami eltér gyakorlati lépéseinkben, az egyszerűen a Kuba és Magyarország történelmi útjában, földrajzi és egyéb viszonyaiban meglevő különbségekből adódik. Úgyszólván minden kérdést érintettünk, ami ilyen találkozásnál szóba kerülhet. Kölcsönös tájékoztatást adtunk szocialista építőmunkánkról, érintettük kétoldalú kapcsolatainkat, s azokat az időszerű nemzetközi kérdéseket, amelyeket szükségesnek tartottunk megtárgyalni. A kölcsönös tájékoztatás nagyon hasznos volt, mert most még jobban megértjük egymást, s még nagyobb közöttünk az egység és az egyetértés a szocializmus építésének alapvető kérdéseiben, mint eddig volt. Kétoldalú kapcsolatainkat mindkét fél pozitívan értékelte, hasznosnak, jónak, fejlődőnek ítélte. Érintettük azokat a konkrét lépéseket, amelyek meggyőződésünk szerint kapcsolatainknak mind a politikai munka, mind a gazdasági építés, mind a kulturális kapcsolatok terén új lendületet adhatnak. Ezt mindketten akarjuk is. A nemzetközi politika nagy kérdéseiben, a szocialista világrendszer, a nemzetközi kommunista mozgalom, a haladásért világszerte folyó harc kérdéseiben egységes az álláspontunk. Ismét és örömmel állapítottuk meg, hogy egy fronton harcolunk, s a jövőben még inkább vállt vállnak vetve fogunk küzdeni. Az időszerű kérdéseket illetően mind a vietnami, mind a közel-keleti, mind az európai kérdésben azonos az alapvető álláspontunk és nézetünk. Természetesen sorra vettük a nemzetközi élet terén mutatkozó fő politikai tényezőket és erőket, a Szovjetuniót, az Egyesült Államokat és a nemzetközi politika többi tényezőit illetően a magyar és a kubai megítélés alapvetően azonos. Ugyanígy egyetértés van közöttünk a tennivalókban, és itt, a repülőgép lépcsőjénél is, azzal köszönhettünk el Fidel Castro elvtárstól, a kölcsönös jókívánságokon túl, hogy együtt vagyunk, és a jövőben is együtt fogunk harcolni. Ez mély meggyőződésem szerint azt jelenti, hogy közös munkánk és közös harcunk hasznos, javára válik a magyar és a kubai népnek, mind pedig a szocializmus és a béke nemzetközi ügyének — fejezte be nyilatkozatát Kádár János.