Népszabadság, 1972. június (30. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-03 / 129. szám

4 NÉPSZABADSÁG 1972. június 3. szombat A PEDAGÓGUS NAP ALKALMÁBÓL Kiváló nevelőket tüntettek ki A közelgő pedagógusnap alkal­mából pénteken Ilku Pál művelő­désügyi miniszter — eredményes oktató-nevelő munkásságuk elis­meréseként — 72 pedagógusnak adott át kitüntetéseket a minisz­tériumban. Negyvenketten kiváló tanár, huszonketten kiváló taní­tó, nyolcan pedig kiváló óvónő kitüntetést kaptak. A kitünteté­sek átadásánál jelent volt Aczél György, a Politikai Bizottság tag­ja, a Központi Bizottság titkára. Ilku Pál köszöntötte a kitünte­tett nevelőket, oktatásügyünk ér­demekben gazdag, szorgalmas munkásait, pedagógustársadal­munk kiemelkedő képviselőit, át­nyújtotta a kitüntetéseket, majd fogadáson látta vendégül a kitün­tetett tanárokat, tanítókat, óvó­nőket. Kiváló tanár kitüntető címet kapott Banadics Már­ton, a gyulai 613. sz. ipari szakmun­kásképző intézet igazgatója, dr. Bara­bás József, a mátészalkai Esze Tamás gimnázium és szakközépiskola igazga­tóhelyettese, Bereczki László, a Buda­pest XI., Fehérvári úti ipari szakkö­zépiskola igazgatója, Boros Aladár, a váci mezőgazdasági technikum és szakközépiskola igazgatóhelyettese, Böröcz Ferenc szakfelügyelő, az ajkai Bródy Imre gimnázium és ipari szak­­középiskola tanára, Dékán Antal, a gödöllői Petőfi Sándor általános isko­la igazgatója, dr. Farkas Róbertné, a Budapest III., Martos Flóra gimná­zium igazgatóhelyettese, dr. Gáspár Sándor, a szombathelyi Berzsenyi Dá­niel kereskedelmi szakközépiskola igazgatóhelyettese, Hajdú András, a tibolddaróci általános iskola tanára, Hegedűs József, a bajai III. Béla gim­názium tanára, dr. Heszke Béla, a bu­dapesti Bartók Béla zeneművészeti szakiskola igazgatóhelyettese, Horváth József, a sásdi Albert István körzeti általános iskola tanára, dr. Horváth Miklósné,­­a zalaegerszegi József Attila általános iskola tanára, dr. Hollós Ist­ván, a Budapest VI., Kölcsey Ferenc gimnázium igazgatója, Juhász Jenő, a Budapest XVII., Fürst Sándor gimná­zium tanára, Kaján László, a Főváro­si Pedagógiai Intézet igazgatója, Ha­las Imre, a miskolci Zalka Máté gép­ipari technikum és szakközépiskola mérnök-tanára, dr. Kardos József, a József Attila Tudományegyetem Ság­­vári Endre gyakorlógimnáziuma szak­vezető tanára, Kiss Gyula szak­­felügyelő, a jászberényi Lehel vezér gimnázium és ipari szakközépiskola tanára, Kottay Ferenc szakfelügyelő, a Fazekas Mihály fővárosi gyakorló általános iskola és gimnázium taná­ra, dr. Körner Miklósné, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Ságvári Endre gyakorlóiskola vezető tanára, dr. Kováts Zoltánné, a szegedi Ti­­sza-parti gimnázium és vízügyi szak­középiskola tanára, Marosi József ve­zető szakfelügyelő, a budapesti Than Károly vegyipari szakközépiskola ta­nára, Mihály János, a hajdúböszörmé­nyi Bocskai István gimnázium igaz­gatója, Nagy Barnabás, a nyíregyházi XI. sz. általános iskola igazgatóhelyet­tese, dr. Oláh Józsefné, a debreceni Tóth Árpád gimnázium igazgatóhe­lyettese, Pálmai József szakfelügyelő, a szatymazi általános iskola tanára, Párkai Istvánná, a Budapest XIV., Hunyadi János általános iskola taná­ra, dr. Perendy Mária szakfelügyelő, a Budapest XII., Táncsics Mihály gim­názium tanára, Rózsa Kálmánné, az érdi VI. számú általános iskola igaz­gatója, dr. Sereg József, a gyöngyösi Vak Bottyán ipari szakközépiskola igazgatója, Sárközi Andorné, a mis­kolci Kossuth gimnázium igazgatója, Skoflek István, a tatai Eötvös József gimnázium tanára, Szabó Lajosné, a budapesti Pesti Barnabás élelmiszer­­ipari szakközépiskola igazgatóhelyet­tese, Szendrő Miklós szakfelügyelő, a pécsi kertvárosi általános iskola ta­nára, Szénásy Mihály szakfelügyelő, a székesfehérvári József Attila gim­názium és szakközépiskola tanára, dr. Szőke Sándor, a dombóvári Gőgös Ignác gimnázium tanára, Tatár József szakfelügyelő, az esztergomi Bottyán János gép-, műszeripari technikum és szakközépiskola tanára, Töltéssy Lí­via, a kömlődi foglalkoztató iskola és nevelőotthon vezetője, Lohrin János, a békéscsabai Rózsa Ferenc gimnázium tanára, dr. Vajon Imréné, az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola gyakor­lóiskolai tanára, dr. Várnai György szakfelügyelő, a győri Révai Miklós gimnázium és vegyipari szakközépis­kola tanára. Kiváló tanító kitüntető címet kapott Antal Terézia, a somogyicamóci általános iskola ta­nítója, Balanyi Józsefné, a győri Rad­nóti általános iskola tanítója, Barabás György, a sárvári Entzbruder Dezső általános iskola tanítója, Benyhe Sán­­dorné, az ózdi Gyár úti általános is­kola tanítója, Berkovich Gábor, a za­­lakoppányi általános iskola tanítója, Fehér Gyuláné, a szakmán általános iskola tanítója, Futó Klára, a Debre­ceni Tanítóképző Intézet gyakorlóis­kolájának tanítója, Fülöp Jolán, a jándi általános iskola igazgatóhelyet­tese, János Sándorné, a hódmezővá­sárhelyi Liszt Ferenc ének-zenei ál­talános iskola tanítója, Kakasy Do­­mokosné, a Budapest V., Irányi utcai általános iskola tanítója, Kállay Lász­­lóné, a Budapest IV., Viola utcai ál­talános iskola tanítója, Kántor Jó­zsefné, az Esztergomi Tanítóképző In­tézet gyakorlóiskolájának tanítója, Kertész Irén, a Sárospataki Tanító­képző Intézet gyakorlóiskolájának ta­nítója, dr. Köröskényi Kálmánné, a Budapest XIII., Hegedűs Gyula utcai általános iskola tanítója, Molnár Fe­­rencné, a gyöngyösi 5. számú általá­nos iskola tanítója, Puska Emil szak­­felügyelő, a keszthelyi Szendrey Jú­lia általános iskola tanítója, Rácz Bé­la, a mádi általános iskola napközi­­otthon-csoportvezetője, Rády György­­­né, a mátraverebélyi általános iskola igazgatóhelyettese. Simon Ferenc szak­­felügyelő, a sarkadi 1. számú általá­nos iskola tanítója. Luskó Jánosné, az ököritófülpösi általános iskola tanítója, Szilva Vilmosné szakfelügyelő, a mo­sonmagyaróvári 1. számú általános is­kola tanítója, Tiszay Józsefné, a jász­­kiséri általános iskola tanítója. Kiváló óvónő kitüntető címet kapott Bujdos Jánosné, a sárospataki napköziotthonos óvoda óvónője, Bertalan Sándorné, a de­recskei 1. számú óvoda vezető óvó­nője, dr. Csetényi Sándorné, a szom­bathelyi Derkovits óvoda vezető óvó­nője, Keller Ferencné, a Budapest IX., Csengettyű utcai napköziotthonos óvo­da vezető óvónője, Laczó Pálné, a me­­zőhegyesi 1. sz. óvoda vezető­ óvónője, Lőrinczy Gézáné, a bonyhádi 1. szá­mú óvoda óvodai felügyelője, Pirisi Andrásné szakfelügyelő, a kalocsai III. számú napköziotthonos óvoda ve­zető óvónője, dr. Román Józsefné, a Budapest II., Virágárok utcai óvoda vezető óvónője. Ugyancsak a pedagógusnap al­kalmából az alsó-, közép- és fel­sőfokú oktatási intézmények ve­zetői, oktatói és más dolgozói kö­zül sokan részesültek Az oktatás­ügy kiváló dolgozója, a Kiváló dolgozó, a Szocialista kultúráért kitüntetésben. A felsőoktatási te­rületen dolgozók részére dr. Po­­linszky Károly miniszterhelyettes nyújtott át kitüntetéseket. A pe­dagógusképző intézmények, vala­mint az Országos Pedagógiai In­tézet dolgozóinak szóló elismeré­seket, kitüntetéseket dr. Goszto­­nyi János miniszterhelyettes ad­ta át a Művelődésügyi Miniszté­riumban. Az említetteken kívül a külön­böző szaktárcák vezetői szintén kitüntetéseket nyújtottak át a pe­­dagógusnap alkalmából több ok­tatásügyi dolgozónak kiemelkedő munkájuk elismeréseként. A kitüntetett pedagógusok egy csoportja a miniszterrel. ROBBANTJÁK A VEZETÉK HELYÉT Elérte a Dunát a Barátság II. kőolajvezeték Elérte a Dunát Százhalombatta határában a Barátság II. kőolaj­­vezeték, amely a Szovjetunióból szállítja részünkre az értékes fo­lyékony energiát. Hegesztéssel már összesen 285 kilométernyi hosszúságú csőrendszert állítottak össze, amely rövidesen a Duna medrében folytatja útját. A híd­építő szakemberek megkezdték a meder mélyén az árokrobbantást, a 600 milliméter átmérőjű cső he­lyének előkészítését. Tizenöt mé­ter szélességű és két méter mély árkot alakítanak ki a mederben, ennek a hosszúsága meghaladja a 750 métert. Az Országos Kőolaj- és Gáz­ipari Tröszt szakembereinek vé­leménye szerint a Barátság II. vezeték építésének ez a legbonyo­lultabb műszaki feladata. A ve­zetéknek nemcsak az útvonalát kell előkészíteni, hanem biztosí­tani kell azt is, hogy a nyomás­nak és a víz hatásának ellenálló csöveket helyezzenek a Dunába. A kőolajvezeték csövének falvas­­tagsága az egész útvonalon 8 milliméter, a Duna mélyén pedig már 12 milliméter. A tervek szerint a Barátság II. vezeték augusztus elején hagyja el a Dunát. Erősödnek a magyar—kubai tudományos kapcsolatok D­r. Tétényi Pál nyilatkozata A magyar és a kubai tudomá­nyos akadémia közötti együttmű­ködés egyre sokrétűbbé, gyümöl­csözőbbé válik és mind több tu­dományterületet fog át. Dr. Tété­nyi Pál, az MTA főtitkárhelyet­tese a szélesedő együttműködés­ről szólva a többi között elmon­dotta: a magyar tudósok megbe­csülésének egyik jelét látja töb­bek között abban is, hogy szak­embereinket felkérték Kuba leg­nagyobb tartományának geológiai feltérképezésére. A magyar tudós­­csoport január óta végzi ezt a munkát és tevékenységéről a Ku­bai Tudományos Akadémia el­nökhelyettese budapesti látoga­tása alkalmával éppen a napok­ban nagy elismeréssel szólt. — Akadémiáink együttműkö­dési megállapodása elsősorban szakemberek kiküldését és a ku­bai akadémiai intézetek részére történő segítségnyújtást irányoz­ta elő. Ennek nyomán magyar tudósok közreműködésével élel­miszerkémiai intézetet létesítet­tek a mezőgazdasági termékek sokoldalú kutatómunkát igénylő feldolgozásának és hasznosításá­nak elősegítésére. Minden tekin­tetben hasznosnak bizonyul együttműködésünk a számítás­­technika területén is. Intézeteink­ben kubai szakemberek ismer­kednek ennek a jelentős kutatási területnek a problémáival, ma­gyar szakemberek kiküldését pe­dig most készítjük elő. Tudósaink a hosszú időtartamú kiküldetések mellett rövidebb időre is kiutaznak, hogy az adott kutatási terület eredményeiről, új fejlődési irányairól előadásokat tartsanak és az ottani szakembe­reket tájékoztassák. Ezen túlme­nően Akadémiánk kutatási esz­közöket is bocsát a kubai akadé­mia rendelkezésére. Dr. Tétényi Pál végezetül el­mondotta, hogy az együttműködés eddigi mérlege pozitív. Szakem­bereink kubai tevékenysége hoz­zájárul az ottani tudomány fej­lődéséhez, ugyanakkor igen sok új problémával és megoldandó kérdéssel találkoznak az ott eltöl­tött idő alatt. Ezek a problémák a további tudományos célok kije­lölésében nyújtanak hasznos se­gítséget. Lefrjeződtek a szovjet gazdasági küldöttségek tárgyalásai A külkereskedelmi és a köny­­nyűipari minisztérium meghívá­sára B. Sz. Gyorgyejev, a Szovjet­unió külkereskedelmi miniszter­helyettese és Sz. M. Szemicsev, a Szovjetunió kereskedelmi mi­niszterhelyettese vezetésével Bu­dapesten tartózkodó szovjet gaz­dasági küldöttség pénteken befe­jezte tárgyalásait. B. Sz. Gyorgyejevet fogadta dr. Vályi Péter, a Minisztertanács el­nökhelyettese, valamint Keserű Jánosné könnyűipari és dr. Bíró József külkereskedelmi minisz­ter. Szovjet műtéte mi a maestprr iparnak Összesen hét és fél millió ru­bel értékű üzletet kötött a Che­­molimpex Moszkvában három szovjet partnervállalattal, a Szo­­juzhim Exporttal, a Raznoimport és a Raznoexport céggel. Az üz­letkötés számszerű értéke mel­lett különösen jelentős, hogy nagy mennyiségben és előnyös válasz­tékban kap a szovjet partnerek­től a magyar ipar műgumit és más, a gépkocsiabroncsok gyár­tásához szükséges nyersanyago­kat. A megállapodás egyes cik­kek esetében 1975-ig tartalmazza az éves szállításokat, ami a fel­használók számára megkönnyíti a tervezést. A VÁNDOIIZÁSZLÓS PANNÓNIA A KEDVES VENDÉGÉRT Miért lehet kiváló, sőt azok kö­zött is a legjobb egy vendéglátó­­ipari vállalat? Mert jó munkát végzett. Még akkor is, ha egyes éttermeinek egyes dolgozói bosz­­szúságot okoznak a vendégnek. A jó kiszolgálás alapvető ugyan, de az eredményekhez hozzájárul sok minden más, így a nyereség is. Ezt persze nem okvetlenül ár­emeléssel kell elérni. Tenni kell valamit a kisebb pénzű emberek érdekében, mondjuk a tömegét­keztetés területén, s az sem el­marasztalandó tényező, ha ezt az étkezési lehetőséget nem talpon­állókban, hanem önkiszolgáló ét­termekben, bisztrókban valósít­ják meg. Egy jó vendéglátó vál­lalatnak segítenie kell például a szakma színvonalának emelését is, különösen akkor, ha azt a szakmát oly sok bírálat éri. Hogyan lehetett kiváló, sőt mi­nisztertanácsi vándorzászlós a Pannónia Szálloda és Vendéglá­tó Vállalat? Megpróbálom konk­rét példákkal megmagyarázni. Önállóság, gazdag ötletek Sokan azért szeretik a statisz­tikát, mert abból sok minden le­mérhető. Nézzük először mi is a számokat. A Pannóniához há­romszázhetven különböző ven­déglátó egység tartozik, amelyek­ben hétezer ember dolgozik. A vállalat huszonhét szállodájában egyszerre 5842 embert helyezhet­nek el, s az éttermekben, presz­­szókban és egyéb helyeken 29 300 ülővendéget szolgálhatnak ki egy­­időben. Tavaly naponta átlagosan 51 ezer adag ételt adtak el na­ponta, s ez összesen egy év alatt 18 millió 600 ezer adagot tett ki. A szállodákat, éttermeket, üzle­teket 17 üzletigazgatóság és két önelszámoló egység irányítja. Ennyit a számszerű adatokról. Most beszéljünk bővebben a vál­lalat munkájáról. Papp Oszkár, a Volga Szálló igazgatója beszélge­tésünkkor így fogalmazott: „A siker titka szerintem abban rej­lik, hogy hagynak bennünket dolgozni. Teljes önállóságot kap­tunk a központtól: magunk ha­tározzuk meg árainkat, mi vá­lasztjuk ki a dolgozóinkat, önál­lóan gazdálkodhatunk. A lényeg az, hogy eredményeket mutas­sunk fel. Nemcsak anyagiakat, erkölcsieket is.” Ugyanerről a témáról Somogyi Jenő, a Pannónia vállalat vezér­­igazgatója így beszél: „Nem aka­runk senki helyett sem gondol­kodni itt, a központban. A veze­tő posztokra azért választottuk ki a legtehetségesebb szakembe­reket, hogy megbízható garnitú­ránk legyen, amely a központi el­képzelések ismeretében önállóan végzi a munkáját. A vezetés de­mokratizmusához sorolnám negy­ventagú közgazdász klubunkat is, amely minden szerdán összeül és megvitatja a legfontosabb válla­latgazdálkodási problémákat. Sok jó kezdeményezés született már az ilyen beszélgetések után.” Ötletekben nincs hiány a Pannóniánál. Saját reklámjukat például elterjedt és mindenütt felfedezhető emblémájukkal ala­pozták meg és hasonló célo­kat szolgálnak a Pannónia Tavasz rendezvényei, amelyeket az idén 400 üzletben, étteremben valósí­tottak meg. A Pannónia-emblé­­más márkacikkek száma is meg­közelíti a harmincat. Most újabb kezdeményezéseken törik a fejü­ket. Lehetőleg olyanokon, ame­lyekkel széles fogyasztói rétege­ket nyerhetnek meg. Ez egyéb-­­ként üzletpolitikájuk alapja is: a hazai fogyasztó a legstabilabb be­vételi forrás. .Ezt a vállalat ve­zérigazgatója így fejti ki: „Az sem baj, ha a vendég csak a köz­­étkeztetést veszi igénybe. Ezen­ keresztül beszökik az éttermeink­be, s ha a pénztárcájához alkal­mazkodó árakat lát, máskor is felkeres bennünket.” Az ellátás javításáért ilyen elképzelések hozták létre a Mézesmackókat, a büféket, bisztrókat és általában a Pannó­nia önkiszolgáló éttermeit. Az el­látás javítására tavaly egyetlen év alatt 33 új büfét nyitottak, 40 ezer vendég napi ellátására épí­tették át a Dagály önkiszolgáló éttermet, s alakították ki Siófo­kon a Jeges Mackó mélyhűtött és konzervételeket árusító profilját. Bár a vállalat éttermeiben és üz­leteiben is tapasztalható bizonyos mérvű áremelkedés, a haszonkul­csok módosítását csak indokolt esetben, leginkább a növekvő költségek fedezésére engedik meg. Ezeket a terheket elsősorban az éjszakai szórakozóhelyek, a ma­gasabb besorolású éttermek árai­ban érvényesítik, s lehetőleg men­tesíteni igyekeznek a bisztrókat, önkiszolgáló éttermeket. A külföldi állampolgárok nem­csak turistaként találkozhatnak a Pannónia éttermeivel. Önálló ex­port-import jogánál fogva a vál­lalat több külföldi éttermet nyi­tott, illetve üzemeltet. Állandó étterme működik például Varsó-

Next