Népszabadság, 1972. július (30. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-06 / 157. szám

A második lépcsőfok az új szakmunkások üzemi beilleszkedéséről Több tízezer fiatal szak­munkás fejezi be ezekben a hetekben tanulmányait, s a vállalatoknál, gyárakban, üzemekben jelentkeznek munkára. Szinte minden szakmában nagy szükség van rájuk, várják őket. Amint azt a szakmunkás­­vizsgák eredményei mutat­ják, szakmailag általában jól felkészült fiatalok ke­rülnek ki a szakmunkásta­nuló-intézetekből. Ha az iskolai tanulmá­nyaikat befejező fiatalok életében a pályaválasztást tekintjük az első fontos lépcsőfoknak, akkor a mun­kahelyi beilleszked­ést a második ilyen jelentős lép­csőnek kell tekintenünk. Látszatra nincs nagy szint­­különbség a két lépcsőfok között, de a gyakorlat azt bizonyítja, hogy a fiatalok­kal való megfelelő kapcso­lat hiányában, ezt a lépést nem minden új szakmun­kás tudja botlások nélkül megtenni. Tapasztalataink szerint az új szakmunkások életében ezeknek a munka­helyen töltött első napok­nak, heteknek nagy a jelen­tőségük, ezek kihatnak a fiatalok későbbi magatartá­sára. Igaz, több intézmény­ben helyesen az a téma is szerepel az osztályfőnöki órák tematikájában, amely­nek egyik részanyaga: „Ho­gyan viselkedjünk új mun­kahelyünkön?” Ők tehát készültek. Nagyon sok in­dokot fel lehet sorolni, hogy miért kell a munka­helyek vezetőinek, dolgo­zóinak is készülniük a meg­felelő fogadtatásra. Egy jól szervezett foga­dás, amelyet igyekeznek egy kissé ünnepélyessé ten­ni, hatásos, s a későbbiek­ben gyümölcsöző lehet a vállalat számára. A meg­szervezésben szerephez le­het juttatni a munkaügyi és személyzeti osztályokon kí­vül a KISZ-t és a szakszer­vezeti bizottságot. Néhány nagyvállalatnál jó gyakor­lat alakult már ki e tekin­tetben. A csoportosan belé­pő fiataloknak ünnepséget tartanak, beszélgetnek ve­lük, aminek során ismerte­tik a vállalat feladatait, a közeljövő fejlesztési és egyéb terveit, megismerte­tik őket a pártszervezet, a KISZ, a szakszervezet veze­tőivel, s a leendő munkatár­sakkal. Tájékoztatást kap­nak a kezdő keresetről, és az egyéb, béren kívüli jut­tatásokról, a sajátos mun­kahelyi szokásokról, szociá­lis, kulturális sport- és üdülési lehetőségekről. Ezeknek a tudnivalóknak az ismertetése hasznos és szükséges ott is, ahol egy­szerre nem nagyobb lét­számban lépnek be új dol­gozók. A jó fogadtatás azonban nem minden. A későbbiekben is fokozott figyelemmel kell kísérni az ifjú szakmunkások munka­helyi beilleszkedését. Kö­vetésre méltónak tartom a pécsi Sophiana Gépgyárban és a Baranya megyei Építő­ipari Vállalatnál kialakult szokást. A brigád mozga­lomban külön feladatnak jelölték meg a fiatal szak­munkások beilleszkedésé­nek támogatását, figyelem­mel kísérését. Sajnos, sok helyütt nem kezelik megfelelő gondos­sággal ezt a vállalatnak és az ifjú munkásoknak egy­aránt sokat jelentő kérdést. Van, ahol úgy vélekednek a szakmai vezetők, a vál­lalati létszám-, bér- és jö­vedelempolitika majd au­tomatikusan figyelemmel kíséri minden dolgozó te­vékenységét, munkájának fejlődését vagy hanyatlá­sát. Az efféle álláspont képviselői nem számolnak azzal, hogy a gyakorlati mechanizmusnál sokkal többet kell tenni az alig felcseperedett fiúk és lá­nyok további neveléséért, hogy érett, szorgalmas, cél­tudatos munkássá váljanak. Vörös Károly osztályvezető Pécs Városi Tanács LEVELESNE FEJLŐDŐKÉPES Szóvá tették, hogy a tejboltokból kiveszőlésben van a papírpohár. (Mészáros András rajza.) Kell, mégsem veszik Többször is olvastam­ már arról, hogy aki előbb telje­síti a hízómarha-leadást, az felárat kap, ezzel is ösztön­zőbbé akarják tenni a tar­tást, a hizlalást, növelni a tenyésztési kedvet. Ez rendben is volna, de sajnos az én tapasztalatom mást mutat. Tavasszal elvetélt egy vemhes üszőm. Az állator­vos megállapította, hogy továbbtenyésztésre alkal­matlan. Hizlalni kezdtem, hogy a selejtezés alapján május közepén-végén fel­hizlalva eladom levágásra. Csalódtam. Itt a július és még mindig tartanom kell ezt a jószágot. Most már nem is gyarapodik, a nagy melegek miatt lassan ve­szíti súlyát. Az abrak- és a takarmánykészletem is ki­­merülőféliven van. Jártam már Hevesen, Gyöngyösön az Állatforgalminál, hiába, nem veszik meg. Külföldön kell, itthon kell és aki előállítja, még­sem tud megszabadulni tő­le? Nem is egyedülálló az esetem, csak itt a faluban négy-öt hasonlóról tudok. Kinek jó ez, miért kell va­laminek az előállítására a kétszeresét elpazarolni an­nak, ami szükséges? Ballagó Béla Zaránk, Lenin utca 13. ÜZENETEK Antal Mihály, Nyergesújfalu: Az üzemanyag túlfogyasztás esetében is csak a munkavi­szonyból eredő kötelezettségé­­­nek vétkes megsértésével oko­zott kárért tartozik anyagi fe­lelősséggel a gépjárművezető. Azt hogy a túlfogyasztásban a gépjárművezető vétkes (mert elfolyatta az üzemanyagot, nem javíttatta meg a túlfogyasztást okozó motorhibát stb.) minden esetben a vállalatnak kell bi­zonyítania. Horváth József, Budapest: A Fővárosi Ingatlankezelő Mű­szaki Vállalat épületgépészeti osztálya (V., Dimitrov tér 2—3.) által szervezett alacsonynyo­mású kazánfűtő tan­folyamok vizsgadíja változatlan. Az alap­fokú tanfolyamon továbbra is 108, a továbbképző tanfolya­mon 200 forint vizsgadíjat kell fizetni. Az előbbi tanfolyam szilárd tüzelésű (szén és koksz), az utóbbi pedig o­laj- és gáztüzelésű központi fűtő­berendezések kezelésére jogo­sít. Mindkét tanfolyam kéthe­tes. Hidvéghy Katalin. Budapest: Az idegennyelv-tudás igazolá­sára kétféle vizsgalehetőség van: általános nyelvvizsgát és szakmai anyaggal bővített vizsgát lehet tenni az Idegen­nyelvi Továbbképző Központ (VIII., Rigó u. 10.) nyelvvizs­gabizottsága előtt. Általános vizsgára minden nagykorú sze­mély önállóan jelentkezhet, szakmai vizsgára a dolgozó fő­hatóságához kell a jelentkezé­si lapot beküldeni, s az to­vábbítja. Alapfokú nyelvvizs­ga nincs. Horváth Géza, Budapest: Az utas-balesetbiztosításra mint­egy két éve új szerződést kö­tött a MÁV és az Állami Biz­tosító. A szerződés értelmében most már valóban rányomtat­ják a menetjegyekre a bizto­sítás megkötését igazoló szel­vényt. Ez azonban semmit sem változtat a biztosítás önkén­tes jellegén. Az utas kérésére ugyanis a jegypénztáros min­den vita, megjegyzés nélkül köteles levágni a biztosítási szelvényt. Perjés János, Bodrogszegi: A házi kertekben és a szór­ványgyümölcsösökben engedé­lyezett növényvédő szerek vá­sárlásához nem kell a községi tanács által kiadott méreg­jegy. Az egyéni termelők ré­szére forgalomba hozható és felhasználható erős mérget vagy méreg jelzésű növény­védő szert azonban csak sze­mélyi igazolvány felmutatása mellett szabad kiszolgáltatni. Kerekes Dezsőné, Budapest: A fizetett szabadság idejére érvényes 50 százalékos utazá­si kedvezmény — a családfő jogán — megilleti a férjjel együtt, utazó, nem dolgozó fe­leséget vagy a vele közös ház­tartásban együttélő élettársat is. A keresettel rendelkező feleség — férje jogán — ak­kor veheti igénybe a kedvez­ményt, ha arra maga nem jo­gosult, s a közalkalmazotti kedvezmény sem illeti meg. KÉRDÉS-VÁLASZ Pénzben kifejezhetetlen Dr. Nagy Károly budapesti jogtanácsos kérdése: e­gy-egy bírósági tárgyalásra sokszor a ta­vik egész légióját vonultatják fel. Emiatt egy napra, fél napra, évente százezrek távol vannak munkájuktól. Nemrég magam is harmincöt társammal tanúskodtam egy négytagú autótolvaj-banda ügyében. Az igazság kide­rült: mindenki megkapta a magáét. Az autótolvajok a büntetést, a tanúk az átlagkeresetüket, s akik távo­labbról utaztak a tárgyalás színhelyére, az útiköltsé­get is. Igaz, a perköltség végül is a per vesztesét terheli. De a népgazdasági kárt, a munkából való kiesés miatt létre nem hozott értékeket ez nem pótolja. Vajon nem lenne-e helyes, ha a bíróság elutasítaná olyyan tanúk megidézését, akiket egyik-másik pereskedő csak az ügy elhúzása, ifjabb és újabb elnapolása céljából idéz­tet meg"! Dr. Király István főosztályvezetőnek, az Igazságügyi Minisztérium titkársága vezetőjének válasza: Semmiképpen sem lehet egyetérteni ezzel a ja­vaslattal. Az igazság kiderítéséhez feltétlenül szükség van a tanúk meghallgatására, s hogy a tanúk hányan lehetnek, azt az ügyek, a körülmények figyelembevé­telével, mindenféle korlátozás nélkül, a bíró dönti el. Szó sincs tehát arról, hogy a felek ügyük tárgyalá­sához annyi tanút idéztethetnek, amennyire a ked­vük tartja. A tanúk megidézését is tartalmazó bírói joggyakorlatot korlátozó intézkedés sehol a világon, egyetlen országban sincs. Különben is: honnan lehet­ne előre tu­dni, hogy egy tanú mit fog vallani? Hátha éppen annak a tanúnak a vallomása lesz perdöntő? Büntetőeljárásokban is, polgári perekben is a tanúk útiköltségét, napi ellátmányát, a többi felmerült költ­séget a vesztes fél fizeti. A tanúságtétel állampolgári kötelesség. Ezért helyes, hogy ha a tanúsk­odóknak az igazolt kieső munkaidejükre elszámolják átlagkerese­tüket. A le nem dolgozott munkaidő miatt valóban éri kár a népgazdaságot. De ki tudná pénzben kifejezni azt a kárt, amely a jogbizonytalanságból keletkeznék, ha egy-egy bírósági tárgyaláson az igazság vagy a tör­vényesség csorbát szenvedne?­ Ne fárasszák hiába a vásárlót! Májusban vásároltam a lepsényi műszaki boltban egy Sokol 403-as tranzisz­toros rádiót. A benne levő elemmel kifogástalanul működik. A vásárlást kö­vető néhány nap után vettem észre, hogy a ké­szülék tartozékaként ka­pott akkumulátor rossz, nem töltődik. Gondoltam, van garancia, kicserélik vagy megjavítják. Felhív­tam telefonon a Keravill központját, érdeklődtem, hogy a csere hova tartozik. Az Úttörő Áruház műszaki osztályára, közölték. Oda már személyesen mentem. — A töltő hozzánk tartozik, de az akkumulátor nem — mondták, s azt tanácsolták, menjek a GELKÁ-hoz Bu­dapestre (VI., Bajcsy Zsi­linszky út 5.). Onnan — mi­vel én nem állami üzletben vásároltam a rádiót —, a RAMOVILL-hez küldtek a XIII.,, Bulcsú utca 23/b. alá. Később láttam, hogy a garanciajegyemen is rajta van ez a cím. Na végre, gondoltam, ide kellett vol­na mindjárt jönnöm. A Bulcsu utcából mégis a Bu­dai Villany Szövetkezet Fe­hérvári úti üzemébe irányí­tottak. Ott a Budai Villany Szövetkezet II., Mártírok útjai üzemeit ajánlották, de oda már nem voltam haj­landó elmenni. A készülék tartozékaival együtt ott maradt a Budai Villany Szövetkezet Fehérvári úti üzemében, értesítenek, ha lesz akkumulátor. Ennek három hete, eddig még nem értesítettek. Mint „tanulmányutam­­ból ” kiderül, a garancia in­tézése más, ha szövetkezeti vagy állami üzletben ve­szi az ember a készüléket. Más, ha az akkumulátor vagy a töltő, illetve ha a készülék romlik el a garan­ciális idő alatt, s más ak­kor is, ha történetesen nem Budán, hanem Pesten la­kom. Ha ezt valaki a ke­reskedelem és a javítószol­gálat berkeiben nem tudja pontosan, az ne fárassza hiába a vásárlót, hanem mondja meg őszintén, hogy nem tudja. Dr. Székely József Budapest, XI., Fraknó u. 14'a A TIT az ózdi munkások művelődéséért Ózd, mint nehézipari centrum, sokrétű feladatot ró és magas igényeket tá­maszt az ismeretterjesztő munkával szemben. A TIT ózdi városi szervezetének nemrég tartott közgyűlése is erről tanúskodott, ahol a szervezetnek az utóbbi négy esztendőben végzett munkájáról s újabb fel­adatairól esett sok szó. E négy esztendőben Óz­­don 1016 előadást tartot­tak, zömét az Ózdi Kohá­szati Üzemekben. Az előadá­soknak legalább ötvenezer hallgatója volt, többségük fizikai munkás. Az előadá­sok háromnegyede társada­lomtudományi, negyede természettudományi téma­körű volt. A gyáron belül főleg egészségügyi, munka­jogi és alkoholizmus elle­ni ismeretterjesztés folyt. Az Ózdi Kohászati Üzemek szakszervezeti bizottsága segítségével az Ózdtól tá­vol lakó dolgozók és ezek hozzátartozói is részt ve­hettek a TIT sok élményt adó és látókört növelő elő­adásain. Az Ózdtól huszon­öt-negyven kilométerre fek­vő községek, mint például Bükkszenterzsébet vagy Domaháza lakói, mindig nagy érdeklődést tanúsítot­tak a filmvetítéssel egybe­kötött ismeretterjesztő elő­adások iránt. A városban a népművelési intézmények igazgatósága koordinálta a csatlakozási szerződések ré­vén az ismeretterjesztés iránti igényeket. Sajnos, akadt olyan vállalat, üzem, amely idegenkedett falai közé befogadni a kultúra munkásait. Ezek közé tar­tozott a Debreceni Ruha­gyár ózdi üzeme is. Ugrásszerűen megnőtt az igény és az érdeklődés Óz­­don az idegen nyelvek el­sajátítása iránt. Négy év alatt nyolcszázhatvanan vettek részt az idegen­­nyelv-tanfolyamokon. A TIT ózdi közgyűlése az ismeretterjesztés célját és közvetlen feladatát ko­runk és a szocialista tár­sadalmi rend időszerű problémáinak helyes ismer­tetésében látja. Nem a for­mát, hanem a minőségi és tartalmi fejlődést tartja az elsődlegesnek. Visszatérő gondolat volt a közeljövő tennivalói tárgyalása so­rán, hogy az ismeretter­jesztő munkának meg kell találnia a tudományos és technikai forradalom vi­szonyai között azokat a módokat és lehetőségeket, melyek legcélravezetőbb eszközei lehetnek a tudat­­formálásnak. A szocialista közgondolkodás fejlesztése, az esztétikai nevelés, a tudomány termelő erővé válásának serkentése, a természettudományi isme­retek arányának növelése, az igényesség és sok egyéb más követelmény került itt megvitatásra a szervezeti élet hatékonyságának nö­velését célzó igények mel­lett. Dr. Kun Dezső Ózd A 23/1971. EÜM utasításban kötelezően előírt az «Sászse'g,e káros | hatásos kémiai szerekkel, , § garanciával végzi az ■HMK HHB |H KgSflfe ■ RBH| |HB rejafl á5F& m SVÁBBOGARAK, , CSÓTÁNYOK ’|AG10TÁP ii íiiiiiiiiiiiiiii ii iiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiii ii uiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii iiiii ni iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii’iiiiiiii ii mi iiii ti iiii iiii i mii iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii in'mi ni ii iiiiiiiiiiiiiii uhui IRTÁSÁT | Lajosmizse, Dózsa György út 76,

Next