Népszabadság, 1972. július (30. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-06 / 157. szám
A második lépcsőfok az új szakmunkások üzemi beilleszkedéséről Több tízezer fiatal szakmunkás fejezi be ezekben a hetekben tanulmányait, s a vállalatoknál, gyárakban, üzemekben jelentkeznek munkára. Szinte minden szakmában nagy szükség van rájuk, várják őket. Amint azt a szakmunkásvizsgák eredményei mutatják, szakmailag általában jól felkészült fiatalok kerülnek ki a szakmunkástanuló-intézetekből. Ha az iskolai tanulmányaikat befejező fiatalok életében a pályaválasztást tekintjük az első fontos lépcsőfoknak, akkor a munkahelyi beilleszkedést a második ilyen jelentős lépcsőnek kell tekintenünk. Látszatra nincs nagy szintkülönbség a két lépcsőfok között, de a gyakorlat azt bizonyítja, hogy a fiatalokkal való megfelelő kapcsolat hiányában, ezt a lépést nem minden új szakmunkás tudja botlások nélkül megtenni. Tapasztalataink szerint az új szakmunkások életében ezeknek a munkahelyen töltött első napoknak, heteknek nagy a jelentőségük, ezek kihatnak a fiatalok későbbi magatartására. Igaz, több intézményben helyesen az a téma is szerepel az osztályfőnöki órák tematikájában, amelynek egyik részanyaga: „Hogyan viselkedjünk új munkahelyünkön?” Ők tehát készültek. Nagyon sok indokot fel lehet sorolni, hogy miért kell a munkahelyek vezetőinek, dolgozóinak is készülniük a megfelelő fogadtatásra. Egy jól szervezett fogadás, amelyet igyekeznek egy kissé ünnepélyessé tenni, hatásos, s a későbbiekben gyümölcsöző lehet a vállalat számára. A megszervezésben szerephez lehet juttatni a munkaügyi és személyzeti osztályokon kívül a KISZ-t és a szakszervezeti bizottságot. Néhány nagyvállalatnál jó gyakorlat alakult már ki e tekintetben. A csoportosan belépő fiataloknak ünnepséget tartanak, beszélgetnek velük, aminek során ismertetik a vállalat feladatait, a közeljövő fejlesztési és egyéb terveit, megismertetik őket a pártszervezet, a KISZ, a szakszervezet vezetőivel, s a leendő munkatársakkal. Tájékoztatást kapnak a kezdő keresetről, és az egyéb, béren kívüli juttatásokról, a sajátos munkahelyi szokásokról, szociális, kulturális sport- és üdülési lehetőségekről. Ezeknek a tudnivalóknak az ismertetése hasznos és szükséges ott is, ahol egyszerre nem nagyobb létszámban lépnek be új dolgozók. A jó fogadtatás azonban nem minden. A későbbiekben is fokozott figyelemmel kell kísérni az ifjú szakmunkások munkahelyi beilleszkedését. Követésre méltónak tartom a pécsi Sophiana Gépgyárban és a Baranya megyei Építőipari Vállalatnál kialakult szokást. A brigád mozgalomban külön feladatnak jelölték meg a fiatal szakmunkások beilleszkedésének támogatását, figyelemmel kísérését. Sajnos, sok helyütt nem kezelik megfelelő gondossággal ezt a vállalatnak és az ifjú munkásoknak egyaránt sokat jelentő kérdést. Van, ahol úgy vélekednek a szakmai vezetők, a vállalati létszám-, bér- és jövedelempolitika majd automatikusan figyelemmel kíséri minden dolgozó tevékenységét, munkájának fejlődését vagy hanyatlását. Az efféle álláspont képviselői nem számolnak azzal, hogy a gyakorlati mechanizmusnál sokkal többet kell tenni az alig felcseperedett fiúk és lányok további neveléséért, hogy érett, szorgalmas, céltudatos munkássá váljanak. Vörös Károly osztályvezető Pécs Városi Tanács LEVELESNE FEJLŐDŐKÉPES Szóvá tették, hogy a tejboltokból kiveszőlésben van a papírpohár. (Mészáros András rajza.) Kell, mégsem veszik Többször is olvastam már arról, hogy aki előbb teljesíti a hízómarha-leadást, az felárat kap, ezzel is ösztönzőbbé akarják tenni a tartást, a hizlalást, növelni a tenyésztési kedvet. Ez rendben is volna, de sajnos az én tapasztalatom mást mutat. Tavasszal elvetélt egy vemhes üszőm. Az állatorvos megállapította, hogy továbbtenyésztésre alkalmatlan. Hizlalni kezdtem, hogy a selejtezés alapján május közepén-végén felhizlalva eladom levágásra. Csalódtam. Itt a július és még mindig tartanom kell ezt a jószágot. Most már nem is gyarapodik, a nagy melegek miatt lassan veszíti súlyát. Az abrak- és a takarmánykészletem is kimerülőféliven van. Jártam már Hevesen, Gyöngyösön az Állatforgalminál, hiába, nem veszik meg. Külföldön kell, itthon kell és aki előállítja, mégsem tud megszabadulni tőle? Nem is egyedülálló az esetem, csak itt a faluban négy-öt hasonlóról tudok. Kinek jó ez, miért kell valaminek az előállítására a kétszeresét elpazarolni annak, ami szükséges? Ballagó Béla Zaránk, Lenin utca 13. ÜZENETEK Antal Mihály, Nyergesújfalu: Az üzemanyag túlfogyasztás esetében is csak a munkaviszonyból eredő kötelezettségének vétkes megsértésével okozott kárért tartozik anyagi felelősséggel a gépjárművezető. Azt hogy a túlfogyasztásban a gépjárművezető vétkes (mert elfolyatta az üzemanyagot, nem javíttatta meg a túlfogyasztást okozó motorhibát stb.) minden esetben a vállalatnak kell bizonyítania. Horváth József, Budapest: A Fővárosi Ingatlankezelő Műszaki Vállalat épületgépészeti osztálya (V., Dimitrov tér 2—3.) által szervezett alacsonynyomású kazánfűtő tanfolyamok vizsgadíja változatlan. Az alapfokú tanfolyamon továbbra is 108, a továbbképző tanfolyamon 200 forint vizsgadíjat kell fizetni. Az előbbi tanfolyam szilárd tüzelésű (szén és koksz), az utóbbi pedig olaj- és gáztüzelésű központi fűtőberendezések kezelésére jogosít. Mindkét tanfolyam kéthetes. Hidvéghy Katalin. Budapest: Az idegennyelv-tudás igazolására kétféle vizsgalehetőség van: általános nyelvvizsgát és szakmai anyaggal bővített vizsgát lehet tenni az Idegennyelvi Továbbképző Központ (VIII., Rigó u. 10.) nyelvvizsgabizottsága előtt. Általános vizsgára minden nagykorú személy önállóan jelentkezhet, szakmai vizsgára a dolgozó főhatóságához kell a jelentkezési lapot beküldeni, s az továbbítja. Alapfokú nyelvvizsga nincs. Horváth Géza, Budapest: Az utas-balesetbiztosításra mintegy két éve új szerződést kötött a MÁV és az Állami Biztosító. A szerződés értelmében most már valóban rányomtatják a menetjegyekre a biztosítás megkötését igazoló szelvényt. Ez azonban semmit sem változtat a biztosítás önkéntes jellegén. Az utas kérésére ugyanis a jegypénztáros minden vita, megjegyzés nélkül köteles levágni a biztosítási szelvényt. Perjés János, Bodrogszegi: A házi kertekben és a szórványgyümölcsösökben engedélyezett növényvédő szerek vásárlásához nem kell a községi tanács által kiadott méregjegy. Az egyéni termelők részére forgalomba hozható és felhasználható erős mérget vagy méreg jelzésű növényvédő szert azonban csak személyi igazolvány felmutatása mellett szabad kiszolgáltatni. Kerekes Dezsőné, Budapest: A fizetett szabadság idejére érvényes 50 százalékos utazási kedvezmény — a családfő jogán — megilleti a férjjel együtt, utazó, nem dolgozó feleséget vagy a vele közös háztartásban együttélő élettársat is. A keresettel rendelkező feleség — férje jogán — akkor veheti igénybe a kedvezményt, ha arra maga nem jogosult, s a közalkalmazotti kedvezmény sem illeti meg. KÉRDÉS-VÁLASZ Pénzben kifejezhetetlen Dr. Nagy Károly budapesti jogtanácsos kérdése: egy-egy bírósági tárgyalásra sokszor a tavik egész légióját vonultatják fel. Emiatt egy napra, fél napra, évente százezrek távol vannak munkájuktól. Nemrég magam is harmincöt társammal tanúskodtam egy négytagú autótolvaj-banda ügyében. Az igazság kiderült: mindenki megkapta a magáét. Az autótolvajok a büntetést, a tanúk az átlagkeresetüket, s akik távolabbról utaztak a tárgyalás színhelyére, az útiköltséget is. Igaz, a perköltség végül is a per vesztesét terheli. De a népgazdasági kárt, a munkából való kiesés miatt létre nem hozott értékeket ez nem pótolja. Vajon nem lenne-e helyes, ha a bíróság elutasítaná olyyan tanúk megidézését, akiket egyik-másik pereskedő csak az ügy elhúzása, ifjabb és újabb elnapolása céljából idéztet meg"! Dr. Király István főosztályvezetőnek, az Igazságügyi Minisztérium titkársága vezetőjének válasza: Semmiképpen sem lehet egyetérteni ezzel a javaslattal. Az igazság kiderítéséhez feltétlenül szükség van a tanúk meghallgatására, s hogy a tanúk hányan lehetnek, azt az ügyek, a körülmények figyelembevételével, mindenféle korlátozás nélkül, a bíró dönti el. Szó sincs tehát arról, hogy a felek ügyük tárgyalásához annyi tanút idéztethetnek, amennyire a kedvük tartja. A tanúk megidézését is tartalmazó bírói joggyakorlatot korlátozó intézkedés sehol a világon, egyetlen országban sincs. Különben is: honnan lehetne előre tudni, hogy egy tanú mit fog vallani? Hátha éppen annak a tanúnak a vallomása lesz perdöntő? Büntetőeljárásokban is, polgári perekben is a tanúk útiköltségét, napi ellátmányát, a többi felmerült költséget a vesztes fél fizeti. A tanúságtétel állampolgári kötelesség. Ezért helyes, hogy ha a tanúskodóknak az igazolt kieső munkaidejükre elszámolják átlagkeresetüket. A le nem dolgozott munkaidő miatt valóban éri kár a népgazdaságot. De ki tudná pénzben kifejezni azt a kárt, amely a jogbizonytalanságból keletkeznék, ha egy-egy bírósági tárgyaláson az igazság vagy a törvényesség csorbát szenvedne? Ne fárasszák hiába a vásárlót! Májusban vásároltam a lepsényi műszaki boltban egy Sokol 403-as tranzisztoros rádiót. A benne levő elemmel kifogástalanul működik. A vásárlást követő néhány nap után vettem észre, hogy a készülék tartozékaként kapott akkumulátor rossz, nem töltődik. Gondoltam, van garancia, kicserélik vagy megjavítják. Felhívtam telefonon a Keravill központját, érdeklődtem, hogy a csere hova tartozik. Az Úttörő Áruház műszaki osztályára, közölték. Oda már személyesen mentem. — A töltő hozzánk tartozik, de az akkumulátor nem — mondták, s azt tanácsolták, menjek a GELKÁ-hoz Budapestre (VI., Bajcsy Zsilinszky út 5.). Onnan — mivel én nem állami üzletben vásároltam a rádiót —, a RAMOVILL-hez küldtek a XIII.,, Bulcsú utca 23/b. alá. Később láttam, hogy a garanciajegyemen is rajta van ez a cím. Na végre, gondoltam, ide kellett volna mindjárt jönnöm. A Bulcsu utcából mégis a Budai Villany Szövetkezet Fehérvári úti üzemébe irányítottak. Ott a Budai Villany Szövetkezet II., Mártírok útjai üzemeit ajánlották, de oda már nem voltam hajlandó elmenni. A készülék tartozékaival együtt ott maradt a Budai Villany Szövetkezet Fehérvári úti üzemében, értesítenek, ha lesz akkumulátor. Ennek három hete, eddig még nem értesítettek. Mint „tanulmányutamból ” kiderül, a garancia intézése más, ha szövetkezeti vagy állami üzletben veszi az ember a készüléket. Más, ha az akkumulátor vagy a töltő, illetve ha a készülék romlik el a garanciális idő alatt, s más akkor is, ha történetesen nem Budán, hanem Pesten lakom. Ha ezt valaki a kereskedelem és a javítószolgálat berkeiben nem tudja pontosan, az ne fárassza hiába a vásárlót, hanem mondja meg őszintén, hogy nem tudja. Dr. Székely József Budapest, XI., Fraknó u. 14'a A TIT az ózdi munkások művelődéséért Ózd, mint nehézipari centrum, sokrétű feladatot ró és magas igényeket támaszt az ismeretterjesztő munkával szemben. A TIT ózdi városi szervezetének nemrég tartott közgyűlése is erről tanúskodott, ahol a szervezetnek az utóbbi négy esztendőben végzett munkájáról s újabb feladatairól esett sok szó. E négy esztendőben Ózdon 1016 előadást tartottak, zömét az Ózdi Kohászati Üzemekben. Az előadásoknak legalább ötvenezer hallgatója volt, többségük fizikai munkás. Az előadások háromnegyede társadalomtudományi, negyede természettudományi témakörű volt. A gyáron belül főleg egészségügyi, munkajogi és alkoholizmus elleni ismeretterjesztés folyt. Az Ózdi Kohászati Üzemek szakszervezeti bizottsága segítségével az Ózdtól távol lakó dolgozók és ezek hozzátartozói is részt vehettek a TIT sok élményt adó és látókört növelő előadásain. Az Ózdtól huszonöt-negyven kilométerre fekvő községek, mint például Bükkszenterzsébet vagy Domaháza lakói, mindig nagy érdeklődést tanúsítottak a filmvetítéssel egybekötött ismeretterjesztő előadások iránt. A városban a népművelési intézmények igazgatósága koordinálta a csatlakozási szerződések révén az ismeretterjesztés iránti igényeket. Sajnos, akadt olyan vállalat, üzem, amely idegenkedett falai közé befogadni a kultúra munkásait. Ezek közé tartozott a Debreceni Ruhagyár ózdi üzeme is. Ugrásszerűen megnőtt az igény és az érdeklődés Ózdon az idegen nyelvek elsajátítása iránt. Négy év alatt nyolcszázhatvanan vettek részt az idegennyelv-tanfolyamokon. A TIT ózdi közgyűlése az ismeretterjesztés célját és közvetlen feladatát korunk és a szocialista társadalmi rend időszerű problémáinak helyes ismertetésében látja. Nem a formát, hanem a minőségi és tartalmi fejlődést tartja az elsődlegesnek. Visszatérő gondolat volt a közeljövő tennivalói tárgyalása során, hogy az ismeretterjesztő munkának meg kell találnia a tudományos és technikai forradalom viszonyai között azokat a módokat és lehetőségeket, melyek legcélravezetőbb eszközei lehetnek a tudatformálásnak. A szocialista közgondolkodás fejlesztése, az esztétikai nevelés, a tudomány termelő erővé válásának serkentése, a természettudományi ismeretek arányának növelése, az igényesség és sok egyéb más követelmény került itt megvitatásra a szervezeti élet hatékonyságának növelését célzó igények mellett. Dr. Kun Dezső Ózd A 23/1971. EÜM utasításban kötelezően előírt az «Sászse'g,e káros | hatásos kémiai szerekkel, , § garanciával végzi az ■HMK HHB |H KgSflfe ■ RBH| |HB rejafl á5F& m SVÁBBOGARAK, , CSÓTÁNYOK ’|AG10TÁP ii íiiiiiiiiiiiiiii ii iiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiii ii uiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii iiiii ni iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii’iiiiiiii ii mi iiii ti iiii iiii i mii iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii in'mi ni ii iiiiiiiiiiiiiii uhui IRTÁSÁT | Lajosmizse, Dózsa György út 76,